Darwinizmus - Világnézet vagy tudomány?

 

MI A PROBLÉMA DARWIN SZELEKCIÓS ELMÉLETÉVEL?

„2024-ben 165 éves Darwin evolúciós elmélete a fajok eredetéről, amelynek lényege, hogy az élőlények egymással versengenek a fennmaradásért, a természetes szelekció révén pedig a legrátermettebb egyedek örökítik tovább a génjeiket. Azonban ha közelebbről megnézzük a tényállást, kiderül, hogy ez a módszertan nem alkalmas az első fajok kialakulásának leírására a mesterséges szelekció analógiája alapján, mivel abban mindig "a célra legalkalmasabb fajtajellegre választják az alanyokat, egy faj azon egyedeit, amelyek érdeklődésre számot tartó tulajdonságokkal rendelkeznek, abban a reményben, hogy utódaik öröklik ezeket a kívánatos tulajdonságokat.

Ha egy tenyésztő belekezd egy tenyésztési folyamatba, akkor azt a folyamatot a szükséges alanyok kiválogatásával végig kell vinni, különben a tenyésztési cél nem valósul meg. Lásd pl. Holstein-friz szarvasmarha kitenyésztését. Ez intelligens tervezés és állandó felügyelet nélkül nem megy!"

A darwinizmus szerint azonban "... a természetes szelekció működésében nincs több kialakítás, mint abban az irányban, amelyet a szél fúj... A természetes szelekció a vak órásmester; vak, mert nem lát előre, mert nem tervez következményeket, nincs cél a fejében... a biológiai evolúció alapvetően véletlenszerű bolyongás a genetikai lehetőségek mezején."

Ha egy primitív sejtből állítana elő valamilyen fajú élőlényt a tudomány, az centiről centire egy adott irányú stratégiai útvonalat igényelne, és ahányféle fajt állítana elő, azok mind külön-külön annyiféle egyirányú stratégiai útvonalat igényelnének, amíg a kívánt fajok teljesen ki nem alakulnának. És mindez bármiféle kontroll nélkül történt volna a természetben?

Ez teljességgel megkérdőjelezi a mesterséges szelekció intelligens felügyeletét! Ezért a természetes szelekciónak az ősi fajok kialakítására alkalmas szerepét szükséges felülvizsgálni, mert arra a tényekkel való szembesülés alapján nem alkalmas. Darwin szelekciós elmélete a fajok eredetének a megállapításában egy téves út, éppen itt az ideje tehát ezzel szembe nézni a tudomány hitelessége érdekében!

- - - 

Richard Dawkins írja a „A valószínűtlen hegy megmászása” című könyvében:

„Csikorgóan, nyikorgóan, összeomlóan nyilvánvaló, hogy ha a darwinizmus valóban a véletlen elmélete lenne, akkor nem működhetne. A szemek és térdek, az enzimek és az összes élő csoda csillagászati valószínűtlensége távolról sem a darwinizmus sajátja, hanem éppen az a probléma, amelyet az élet minden elméletének meg kell oldania, és amelyet a darwinizmus egyedülálló módon meg is old. Úgy oldja meg, hogy a valószínűtlenséget apró, kezelhető részekre bontja, elkeni a szükséges szerencsét, megkerüli a valószínűtlen hegy hátulját, és millió évenként centiről centire felkúszik a szelíd lejtőkön.”

Az evolúciós elmélet vak elkötelezettjei áradoznak a könyvről:

A valószínűtlen hegy ... Dawkins metaforája a természetes szelekcióra: a hegycsúcsok az evolúció összetett eredményeit jelképezik ... üdítő - tökéletes ellenpontja a homályos gondolkodásnak. Robin McKie, Observer.

Nemzedékünk egyik legtehetségesebb mesélője . . . . A darwinizmus számára ő az, ami Szent Pál a kereszténység számára. Mike Maran, Scotland on Sunday.

Dawkins mindenkinél többet tett azért, hogy az evolúciós biológiát érthetővé és elfogadhatóvá tegye. John Maynard Smith, Sunday Times.

Gyönyörű, pajzánul viharos villámcsapás egy könyvből. Mail on Sunday.

David Attenborough-hoz hasonlóan széles skálán mozog, lelkesedést sugároz, és mindeközben folyamatosan építi fel az összesített érveket ... magával ragadó és meggyőző. Don Cupitt, Evening Standard.

Dawkins a tudomány népszerűsítésének zsenije. Ha még nem olvastuk valamelyik könyvét, a Climbing Mount Improbable (Megmászni a valószínűtlen hegyet) csodálatos hely a kezdéshez: non-stop szellemi és irodalmi élvezet. Mark Ridley, The Times.

Milyen elégedett lett volna az öreg Darwin. Michael Taylor, Scotsman.

Forrás: - https://www.richarddawkins.com/books/book/climbing-mount-improbable-

Az itt felszolgált evolúciós limonádé cáfolata:

Charles Darwin az önéletrajzában mit állít a természetes szelekció működéséről? "... a természetes szelekció működésében nincs több kialakítás, mint abban az irányban, amelyet a szél fúj." Richard Dawkins és Stephen Hawking mit mondott ugyanerről? "A természetes szelekció a vak órásmester; vak, mert nem lát előre, mert nem tervez következményeket, nincs cél a fejében... a biológiai evolúció alapvetően véletlenszerű bolyongás a genetikai lehetőségek mezején." Ez pont ellentétes az emberi tenyésztés folyamatával. 

Tegyük fel a rendkívül nagy horderejű kérdést: Ha a biológiai evolúció alapvetően véletlenszerű bolyongás a genetikai lehetőségek mezején, akkor mi köze van ennek a véletlenszerű bolyongásnak a hihetetlenül sokszínű élővilág különféle fajai genetikai jellemzőinek evolúciós kialakításához és megőrzéséhez? Milyen szerepe van itt az irányítatlan szelekciós nyomások következményeiből adódó természetes kiválasztódásnak? Semmi alakító vagy formáló szerepe nincs, csak az azonnali túlélést segíti elő!

Akkor hogyan hozott létre egymástól világosan megkülönböztethető millióféle élőlényt bármiféle irányítás nélkül, hiszen az evolúció mindig az azonnali túlélésre választja a legalkalmasabb alanyokat, nem bármilyen faj kialakítására?! Irányítás nélkül az evolúció nem hozhat létre semmilyen olyan élőlényt, amely azelőtt egyáltalán nem is létezett!!!

Az emberi irányítású szelektív tenyésztés stratégiai céljához mindig kívánatos, a célra legalkalmasabb fajtajellegre választják az alanyokat, egy faj azon egyedeit, amelyek érdeklődésre számot tartó tulajdonságokkal rendelkeznek, abban a reményben, hogy utódaik öröklik ezeket a kívánatos tulajdonságokat.

Ha egy tenyésztő belekezd egy tenyésztési folymatba, akkor azt a folyamatot a szükséges alanyok kiválogatásával végig kell vinni, különben a tenyésztési cél nem valósul meg. Lásd pl. Holstein-friz szarvasmarha kitenyésztése. Ez intelligens tervezés és állandó felügyelet nélkül nem megy!

Ha a Holstein-friz fajtára jellemző reprodukciós jellegzetességek modern technikával történő alkalmazásával tökéletesre fejlesztették a fajtát a lehető legmagasabb tejhozam elérése céljából, akkor hogyan fejlesztette ki a természet a genetikai lehetőségek mezején, teljesen céltalanul véletlenszerűen bolyongva a páratlan anatómiával és tulajdonságokkal rendelkező millióféle élőlényt?

A darwini evolúció a fajon belüli változásokat tudja megmagyarázni - az eredeti alapfajok létezését nem. Az új, jelentősen eltérő fajok kialakulása az a csúszós lejtő, a banánhéj, ami a darwinizmus csődje, mert nem lehet belőle extrapolálni az eredeti fajok kialakulására, hiszen azok nem a már létező fajokból származnak - mint itt -, hanem azokból, amelyek korábban egyáltalán nem léteztek.

Az a szöveg: "a valószínűtlenséget apró, kezelhető részekre bontja, elkeni a szükséges szerencsét, megkerüli a valószínűtlen hegy hátulját, és millió évenként centiről centire felkúszik a szelíd lejtőkön.” - az a véletlenszerű bolyongásnak a Richard Dawkins-féle illuminált változata.

Egyetlen élőlény kialakítása centiről centire egy adott irányú stratégiai útvonalat igényel millió éveken át. Millió élőlény centiről centire történő kialakítása millió-féle egyirányú stratégiai útvonalat igényel millió éveken át. És mindez hasraütésszerűen, bármiféle irányítás nélkül történt?

Nem létező élőlényeket nulla szintről kifejleszteni irányítatlan szelekciós nyomásokkal, állandóan változó környezetben, bolyongva a szélfútta genetikai lehetőségek mezején – nos, ez nem tudomány, hanem tudományos köntösbe öltöztetett, kifejezetten materialista világnézet – rendkívül erős ellenszenvvel megspékelve, ami az univerzum mögötti tudatos intelligencia elfogadását illeti.