A darwini evolúció álláspontja

A darwini evolúció álláspontja az élőlények kifejlődésének tekintetében

„A tudatosság határt szab a tenyésztésnek, csak az azt nélkülöző természet fejlesztései határtalanok.”

Darwin nem foglalkozott az élet eredetével /ami nem megy, ne erőltessük alapon/, ő csak annak sokszínűségére keresett magyarázatot. Elmélete, amely azon a tézisen alapult, hogy a Föld biológiai sokszínűségét egyetlen primitív életforma folyamatos fejlődésére, variálódására lehet visszavezetni – miközben a gyengébb és alkalmazkodáshoz kevésbé képes fajok rendre kipusztulnak –, a tudományos világban viszonylag hamar tekintélyt nyert. 

[A kevésbé életképes fajok kipusztulásának egy primitív életforma állítólagos folyamatos fejlődéséhez egyébként mi köze van? A pénz elherdálásának tematikájából még nem következik annak folyamatos gyarapodása, még ha ez sokaknak tetszően is hat! Hogy ez mégis hamar tért nyert a tudományban, ez csakis annak köszönhető, hogy koncepciós elmélettel van dolgunk, amelynek egyetlen központi célja van: hogy Isten be ne tehesse be a lábát az ajtón! - Lásd korábban.]

A könyve, mely a földi élet sokszínűségét egyetlen közös ősre vezette vissza, 1872-ig összesen hat kiadást ért meg, a benne foglalt tézisekkel pedig a történelem egyik legnagyobb hatású alkotása, a biológiai tudományok /kifejezetten ateista szemléletű/ bástyája lett, amely mellett a világ tudományos /ateizmust képviselő/ akadémiái teljes mellszélességgel kiállnak, mint a világ legerősebb, legjobban kidolgozott /az isteni teremtéssel szemben leginkább bevethető/ elmélete mellett:

„A Magyar Tudományos Akadémia - hasonlóan 67 ország tudományos akadémiáihoz, köztük az egyik elsőként megszóló Royal Society-hez - elhatárolódik azoktól a tudományon kívüli elképzelésektől... amelyek a darwinizmus tudományosan megalapozott állításait támadják, eltorzítják, illetve áltudományos érvelésekkel kritizálják....

„A darwini evolúciós elmélet – ahogy a tudományokban a fejlődést figyelembe véve ez megszokott – nem teljesen lezárt volta ellenére, tudományosan megalapozottnak tekinthető és kellően leírja a fajok keletkezését és átalakulását.” /A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége - Budapest, 2008. február 26./

Tudományosan korrektnek beállított álláspontjuk szerint az evolúció a genetikai összetétel változása a populáción belül az egyre hatékonyabb, életképesebb egyedek felé, ami új fajok kialakulásával jár együtt. [Itt az új fajt már ők definiálják a filozófiájuk szerint, ugyanis a fajmeghatározásnak sehol a világon nem létezik tárgyilagos definíciója, amely mentes volna bármilyen emberi ideológiától. Hanem aki uralja a biológiai tudományok területét, az határozza meg mibenlétét/határait és történéseit.]

Az evolúciós mechanizmusok közé tatozik a természetes szelekció, az egyedeken belül fellépő mutációk, genetikai áramlás és populációk vándorlása. Tehát egysejtű+változás+ szelektálódás+mutálódás+áramlás+vándorlás=ember. Hihető képlet? Annak tűnik. [Különösen ha annak tüntetik fel!]

"Az evolúció a biológián belüli elmélet, mely azt állítja, hogy a különböző növény, állat fajok és egyéb életformák korábban élt életformákból alakultak ki, és a megkülönböztető különbségek alapján elkülöníthetőek az utánuk jövő generációktól." /Vitairat/

„Új fajok természetes úton való kialakulása, melynek irányát a faj genetikai jellemzői által meghatározott tulajdonságok, valamint az élő és élettelen környezet változásai és ezek szakadatlan egymásra hatása befolyásol.” /Törzsfejlődés – evolúció - Dr. habil. Kőhidai László SE, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Budapest/

„Az élővilág fejlődéselmélete, amely szerint az élőlények összessége egyszerűbb formákból fejlődött bonyolultabb formákká az anyagi világ fejlődési folyamatainak, a környezet hatásaiknak köszönhetően, mindenféle tervező vagy teremtő behatás nélkül.” http://wikiszotar.hu/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3&oldid=171600

„Egyszerű szavakkal kifejezve az evolúció azt jelenti, hogy az élet az egysejtűekből a legmagasabb emberi formáig fejlődött, s ezt hosszú, több millió évet igénybe vevő számtalan sok biológiai átalakulás során tette.” /The Houston Post, 1964. augusztus 23., P-6. old./

„A Darwin-féle elmélet értelmében az élővilág fejlődése a természet szakadatlan változásának, átalakulásának természetes következménye. A különböző fajok és a fajokon belül megnyilvánuló változatok létrejötte az illető csoport és az őt körülvevő élő és élettelen környezet kölcsönhatásával magyarázható. Ez nem más, mint az evolúció. Darwin abból a megfigyelésből indult ki, hogy a termesztett növények és a háziállatok körében rendkívül nagy változékonyság és alakgazdagság figyelhető meg. A változatosság alapja az, hogy az ember célszerű munkával a mesterséges kiválasztás útján a céljának leginkább megfelelő alakokat tenyésztette tovább. Máskor meg éppen fordítva, különböző fajokat keresztezett és így egyesítette egyes fajok tulajdonságait. A természetben ennek a céltudatos emberi munkának a megfelelője a természetes kiválogatódás, azok az élőlények, amelyek kevésbé képesek alkalmazkodni az adott körülményekhez, kihalnak. A természetes kiválogatódást nagyon sok tényező befolyásolja. Ezért az élővilágban állandóan folyik a harc a fennmaradásért. Ez bizonyos egyensúlyt teremt, mert nem engedi, hogy egy faj a többiek kárára nagyon elterjedhessen. Darwin szerint az élővilág végső láncszeme az ember. 1871-ben megjelent művében (Az ember származása és az ivari kiválogatódás) bebizonyította, hogy az ember is az élővilág egyetemes fejlődése során alacsonyabb rendű szervezetekből fokozatosan alakult ki.” /AZ EVOLÚCIÓS ELMÉLET ÉS DARWIN ÉLETE – érettségi tételek/ 

http://erettsegi.com/tetelek/biologia/az-evolucios-elmelet-es-darwin-charle-robert-elete/

Megfigyelhetjük, hogy az evolúciónak, és azon belül a természetes kiválasztódásnak milyen nagy szerepet szánnak az élőlények kifejlődésében, szinte abból vezetik le, ill. fejlesztik fel egészen az ember megjelenéséig. Mindezt annak ellenére, hogy a mesterséges kiválasztás is mintegy hozott anyagból történik, a már eleve meglévő alany /pl. tehén/ legjobb képességeinek kiaknázásával, nem pedig újabb alanyok /ami már nem tehén/ kifejlesztéséért, hiszen a harc a természetben a fennmaradásért folyik és nem új fajok kifejlődéséért, miként a mesterséges kiválasztásban a jobb képességű tehén kitenyésztése a cél.

[Tehát nem a tehén más állattá változtatása történik, hanem a képességeinek minél nagyobb fokú kiszélesítése és kihasználása. Ugyanígy miért változna át egy faj valami más fajjá a természetben a fennmaradása érdekében, ahelyett hogy csiszolódna, egyre jobban hozzáidomulna a környezeti változásokhoz?! Viszont hogy kerül a csizma az asztalra /ahogy mondani szokás/, miért csempészi bele ebbe a folyamatba az embert, hiszen a folyamat a képességek növeléséről/kiaknázásáról szól, és nem a meglévő faj más fajjá történő átváltozásának képességéről!]

Azonban kulcsfontosságú jelentősége van itt a rapala-mozgásnak, amelyről nem nagyon tesznek említést, nem teszik nagyító alá. Pedig ez az élőlények fejlődését, alkalmazkodóképességük általi fennmaradásukat igen nagymértékben befolyásolja, hogy beleesnek-e ebbe a mozgásba /helyzetbe/, vagy képesek kikerülni. Ezért most ezt a hiányosságot pótoljuk, és az élőlények átalakulással történő fejlődését a rapala-mozgás szemszögéből nézve górcső alá vesszük. [Aztán hogy Darwin mit bizonyított be, és mit nem, majd meglátjuk, ha a tényeket vetjük össze a tényekkel, a filozófiai koncepciókat pedig figyelmen kívül hagyjuk.]

/frissítés lehetséges/