A
darwini evolúció álláspontja az élőlények kifejlődésének
tekintetében
„A
tudatosság határt szab a tenyésztésnek, csak az azt nélkülöző
természet fejlesztései határtalanok.”
Darwin
nem foglalkozott az élet eredetével /ami nem megy, ne erőltessük
alapon/, ő csak annak sokszínűségére keresett magyarázatot.
Elmélete, amely azon a tézisen alapult, hogy a Föld biológiai
sokszínűségét egyetlen primitív életforma folyamatos
fejlődésére, variálódására lehet visszavezetni – miközben a
gyengébb és alkalmazkodáshoz kevésbé képes fajok rendre
kipusztulnak –, a tudományos világban viszonylag hamar tekintélyt
nyert.
[A kevésbé életképes fajok kipusztulásának egy primitív
életforma állítólagos folyamatos fejlődéséhez egyébként mi
köze van? A
pénz elherdálásának tematikájából még nem következik annak
folyamatos gyarapodása,
még ha ez sokaknak tetszően is hat!
Hogy ez mégis hamar tért nyert a tudományban, ez csakis annak
köszönhető, hogy koncepciós elmélettel van dolgunk, amelynek
egyetlen központi célja van: hogy Isten be ne tehesse be a lábát az
ajtón! - Lásd korábban.]
A
könyve, mely a földi élet sokszínűségét egyetlen közös ősre
vezette vissza, 1872-ig összesen hat kiadást ért meg, a benne
foglalt tézisekkel pedig a történelem egyik legnagyobb hatású
alkotása,
a biológiai tudományok /kifejezetten ateista szemléletű/ bástyája
lett, amely mellett a világ tudományos /ateizmust képviselő/
akadémiái teljes mellszélességgel kiállnak, mint a világ
legerősebb, legjobban kidolgozott /az isteni teremtéssel szemben
leginkább bevethető/ elmélete mellett:
„A
Magyar Tudományos Akadémia - hasonlóan 67 ország tudományos
akadémiáihoz, köztük az egyik elsőként megszóló Royal
Society-hez - elhatárolódik azoktól a tudományon kívüli
elképzelésektől... amelyek a darwinizmus tudományosan
megalapozott állításait támadják, eltorzítják, illetve
áltudományos érvelésekkel kritizálják....
„A
darwini evolúciós elmélet – ahogy a tudományokban a fejlődést
figyelembe véve ez megszokott – nem teljesen lezárt volta
ellenére, tudományosan megalapozottnak tekinthető és kellően
leírja a fajok keletkezését és átalakulását.”
/A
Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége - Budapest,
2008. február 26./
Tudományosan
korrektnek beállított álláspontjuk szerint az evolúció a
genetikai
összetétel változása a populáción belül az egyre hatékonyabb,
életképesebb egyedek felé, ami új fajok kialakulásával jár
együtt. [Itt az új fajt már ők definiálják a filozófiájuk
szerint, ugyanis a fajmeghatározásnak sehol a világon nem létezik
tárgyilagos definíciója, amely mentes volna bármilyen emberi
ideológiától. Hanem aki uralja a biológiai tudományok területét,
az határozza meg mibenlétét/határait és történéseit.]
Az
evolúciós mechanizmusok közé tatozik a természetes szelekció,
az egyedeken belül fellépő mutációk, genetikai áramlás és
populációk vándorlása. Tehát egysejtű+változás+
szelektálódás+mutálódás+áramlás+vándorlás=ember. Hihető
képlet? Annak tűnik. [Különösen ha annak tüntetik fel!]
"Az
evolúció a biológián belüli elmélet, mely azt állítja, hogy a
különböző növény, állat fajok és egyéb életformák korábban
élt életformákból alakultak ki, és a megkülönböztető
különbségek alapján elkülöníthetőek az utánuk jövő
generációktól." /Vitairat/
„Új
fajok természetes úton való kialakulása, melynek irányát a faj
genetikai jellemzői által meghatározott tulajdonságok, valamint
az élő és élettelen környezet változásai és ezek szakadatlan
egymásra hatása befolyásol.” /Törzsfejlődés
– evolúció - Dr. habil. Kőhidai László SE, Genetikai, Sejt- és
Immunbiológiai Intézet Budapest/
„Az élővilág
fejlődéselmélete, amely szerint az élőlények összessége
egyszerűbb formákból fejlődött bonyolultabb formákká az anyagi
világ fejlődési folyamatainak, a környezet hatásaiknak
köszönhetően, mindenféle tervező vagy teremtő behatás nélkül.” http://wikiszotar.hu/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3&oldid=171600
„Egyszerű
szavakkal kifejezve az evolúció azt jelenti, hogy az élet az
egysejtűekből a legmagasabb emberi formáig fejlődött, s ezt
hosszú, több millió évet igénybe vevő számtalan sok biológiai
átalakulás során tette.”
/The
Houston Post,
1964. augusztus 23., P-6. old./
„A
Darwin-féle elmélet értelmében az élővilág fejlődése a
természet szakadatlan változásának, átalakulásának természetes
következménye. A különböző fajok és a fajokon belül
megnyilvánuló változatok létrejötte az illető csoport és az őt
körülvevő élő és élettelen környezet kölcsönhatásával
magyarázható. Ez nem más, mint az evolúció. Darwin abból a
megfigyelésből indult ki, hogy a termesztett növények és a
háziállatok körében rendkívül nagy változékonyság és
alakgazdagság figyelhető meg. A változatosság alapja az, hogy az
ember célszerű munkával a mesterséges kiválasztás útján a
céljának leginkább megfelelő alakokat tenyésztette tovább.
Máskor meg éppen fordítva, különböző fajokat keresztezett és
így egyesítette egyes fajok tulajdonságait. A
természetben ennek a céltudatos emberi munkának a megfelelője a
természetes kiválogatódás, azok az élőlények, amelyek kevésbé
képesek alkalmazkodni az adott körülményekhez, kihalnak.
A természetes kiválogatódást nagyon sok tényező befolyásolja.
Ezért az élővilágban állandóan folyik a harc a fennmaradásért.
Ez bizonyos egyensúlyt teremt, mert nem engedi, hogy egy faj a
többiek kárára nagyon elterjedhessen. Darwin szerint az élővilág
végső láncszeme az ember. 1871-ben megjelent művében (Az ember
származása és az ivari kiválogatódás) bebizonyította, hogy az
ember is az élővilág egyetemes fejlődése során alacsonyabb
rendű szervezetekből fokozatosan alakult ki.”
/AZ
EVOLÚCIÓS ELMÉLET ÉS DARWIN ÉLETE – érettségi tételek/
Megfigyelhetjük,
hogy az evolúciónak, és azon belül a természetes
kiválasztódásnak milyen nagy szerepet szánnak az élőlények
kifejlődésében, szinte abból vezetik le, ill. fejlesztik fel
egészen az ember megjelenéséig. Mindezt annak ellenére, hogy a
mesterséges kiválasztás is mintegy hozott anyagból történik, a
már eleve meglévő alany /pl. tehén/ legjobb képességeinek
kiaknázásával, nem pedig újabb alanyok /ami már nem tehén/
kifejlesztéséért, hiszen a
harc a természetben a fennmaradásért folyik és nem új fajok
kifejlődéséért,
miként a mesterséges kiválasztásban a jobb képességű tehén
kitenyésztése a cél.
[Tehát
nem a tehén más állattá változtatása történik, hanem a
képességeinek minél nagyobb fokú kiszélesítése és
kihasználása. Ugyanígy miért változna át egy faj valami más
fajjá a természetben a fennmaradása érdekében, ahelyett hogy
csiszolódna, egyre jobban hozzáidomulna a környezeti
változásokhoz?! Viszont hogy kerül a csizma az asztalra /ahogy
mondani szokás/, miért csempészi bele ebbe a folyamatba az embert,
hiszen
a folyamat a képességek növeléséről/kiaknázásáról szól, és
nem a meglévő faj más fajjá történő átváltozásának
képességéről!]
Azonban
kulcsfontosságú jelentősége van itt a rapala-mozgásnak,
amelyről nem nagyon tesznek említést, nem teszik nagyító alá.
Pedig ez az élőlények fejlődését, alkalmazkodóképességük
általi fennmaradásukat igen nagymértékben befolyásolja, hogy
beleesnek-e ebbe a mozgásba /helyzetbe/, vagy képesek kikerülni.
Ezért most ezt a hiányosságot pótoljuk, és az élőlények
átalakulással történő fejlődését a rapala-mozgás
szemszögéből nézve górcső alá vesszük. [Aztán hogy Darwin
mit bizonyított be, és mit nem, majd meglátjuk, ha a tényeket
vetjük össze a tényekkel, a filozófiai koncepciókat pedig
figyelmen kívül hagyjuk.]
/frissítés lehetséges/
/frissítés lehetséges/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése