hétfő

Bizonyíték a darwinizmus ellen - 2023


A Magyar Tudományos Akadémia 67 ország tudományos akadémiájához, köztük az egyik elsőként megszólaló Royal Societyhez hasonlóan elhatárolódik azoktól a "tudományon kívüli elképzelésektől", amelyek a darwinizmus tudományosan megalapozott állításait támadják, eltorzítják, illetve áltudományos érvelésekkel kritizálják. "A darwini evolúciós elmélet - ahogy a tudományokban a fejlődést figyelembe véve ez megszokott - nem teljesen lezárt volta ellenére, tudományosan megalapozottnak tekinthető és kellően leírja a fajok keletkezését és átalakulását. /MTA Elnöksége. 2008/ „Az evolúcióelmélet erősebb, mint valaha. A világ egészén elfogadják, és még láthatáron sincs semmi olyasmi, ami megrengetné azt. /SzkeptikusTársaság/

A darwinista evolúció lényege a szelekciós nyomásra történő mutációk haszna, amit a természetes kiválasztódás beépít a hosszú távon apránkéntkialakuló fajokba. Az evolúciós változások sok generáción keresztül új struktúrák, például szárnyak, vagy új funkciók kialakulásához vezethetnek. Azonban az öröklődés által rögzített látszólagos előny könnyen valóságos hátránnyá válik, ha a környezet, a szelekciós erőhatás iránya megváltozik.


Az evolúciós fejlődés olyan, mint a vitorláshajó haladása a cél felé. A széljárás a szelekciós nyomás, a vitorla állása az élőlény éppen adott képlékeny állapota. Hogy állandóan egy irányba fejlődjön az élőlény, pl. kialakuljon egy teljesen új anatómiai struktúrához tartozó láb vagy szárny, rendkívül hosszú ideig kell a szelekciós nyomásnak egy irányba hatást gyakorolnia. Egy irányba kell fújnia a szélnek, hogy a célba vigye a hajót. De ha változik a széljárás, a vitorla állása könnyen hátrányos lesz.  

Az öröklődés által rögzített látszólagos előny rögtön hátránnyá válik, ha a szelekciós nyomás iránya megváltozik. Egy ausztrál őslakos tág orrnyílása hátránnyá lesz, ha a hőmérséklet hiddegé válik. A környezet pedig állandóan változik.

A galapagoszi pintyek csőre rövid távon ide-oda változott egy alaphelyzethez igazodva. Nem történt egy irányú évmilliós szelekciós nyomás, ami átváltoztatta volna a pintyet más fajjá. A csőrük visszaidomult az alaphelyzetre, miután megváltozott az éghajlat, és nem történt millió évekre nyúló egyirányú fejlődő makroevolúciós átalakulás.Tehát ilyen módon nem is fejlődhettek ki. A ciklikus váltakozás körforgása meggátolja az ilyen irányú elképzelést.

Az evolúciónak nincs célja – nem változtat egy populációt előre elgondolt eszménnyé. Különben is a szelekció csak a rendelkezésre álló genetikai variáción belül működhet, azon felül nem. Az élőlénynek a már meglévő anyagokkal kell dolgoznia.

Ha a szárnyas lovak a mítosz tárgyai, akkor a szárnyas hüllők ugyanúgy! Hogy a pteroszauruszok kar- és kézcsontjai a repüléshez fejlődjenek, ahhoz föld-levegő közti élettér - állandóan fennálló, irányított szelekciós nyomás, egyirányú széljárás is kell. De köztes élettér nem létezik. Hanem víz, föld és levegő közbeeső állomások nélkül. És genetikai háttérapparátus. Az összetett repülési viselkedés összehangolására alkalmas agyi vezérlés.

Úgy könnyű, hogy  az irányító apparátus evolúciója felgyorsult, míg a test többi része üresjáratban volt. Vagy fordítva. Nem mindegy, hogy az élőlényt merre forgatja a szelekciós nyomás hatóerejének kiszámíthatatlan dinamizmusa? Az a lényeg, hogy a kopasz gyík magától megtollasodjon. A többi már megy magától, mint a karikacsapás.

A hajónak is teljesen mindegy, hogy honnan kapja a szelet, szemből vagy hátulról, az a lényeg, hogy kapja. A darwinizmus olyan képlékeny, hogy mindenre van magyarázata, még annak ellenkezőjére is. A lényeg az ugrás, ami már repülés is, attól függ milyen világnézeti szemüvegen nézzük.

A repüléshez alkalmazkodó mozgásszervi morfológia adva van. A testtervek is kifejlődnek tervezés nélkül. Csak el kell rugaszkodni a realitások talajáról, és minden rendelkezésre áll, hogy az evolúció mindazt létrehozza, amit a darwinizmus neki előír, hogy hozza létre. A rúdugrók is ugranak vagy hat métert a levegőbe - aztán visszaesnek. Repülni akkor fognak, ha nincs belépőjük a stadionba.

Honnan veszi a nyíl a kilőni szándékozó nyílvesszőket, hogy célba találjon, ha eredetileg nincs meg neki? Talán a szakács átalakítja a fakanalat habverővé, miközben mindkettőre szüksége van?!

A repülési képességet szerzett állat jobban meg tud menekülni a ragadozók elől. De a ragadozó hogy hogy nem fárad ki a hosszantartó üldözés alatt, amíg fenntartja az egyirányba ható állandó szelekciós nyomást? A szelekciós nyomás olyan forgatókönyve nem létezik, ami évmilliók alatt egy négylábon járó, arra az élettérre alkalmas izomzatú állatot felegyenesedett kétlábúvá változtatna.

Sztyeppék és őserdők váltakozva vannak, mint ahogy ma is. Le lehet barnulni és ki lehet fehéredni a napsütéstől függően. A bőr vagy bundaszín változása abszolút környezetfüggő. Hát még egy szervezeti egység teljes anatómiai átalakulása. A közbeeső időkben is túl kell élni, az alkalmazkodás nem állhat le. A vitorlát állandóan célirányosan kell változtatni a helyzetnek megfelelően.

A beépített finomhangolódási képesség létkérdés. Minden alapfajt külön-külön meg kell teremteni, amiben az alkalmazkodás /mikroevolúció/, fajon belüli sokszínűség végbemehet. Ha ez a minőségi többlet nem áll rendelkezésre, akkor hiába nyújtja a túlélési paraméterek kifelődésének rétestésztáját millió éves hosszúságúra az elmélet, mikor arra már az első pillanatban szükség van!

Az óriásgyíkok évmilliók alatt tanultak meg repülni. Meg a túlélési stratégiájukat kifejleszteni. Hogy amíg ki nem fejlesztették hogyan éltek túl, azt ne firtassuk. Az nem a vilégnézet része.

A kompetens repülők vagy repülnek, vagy nem. Ha a piacra dobott új fejlesztésű konstrukció nem repül, hanem stabilan gurul a hangárban, repül helyette a mérnök. A repülő akkor repül, ha arra van tervezve. És a tervezés szerint kivitelezve. De ha a dínó nem arra van tervezve, akkor nem is fog.

A mákdaráló se darálja le a kukoricát, akármennyit is tekeri egy irányba a hajtókart Mari néni. Bele is fáradhat a darálásba. És akkor a szelekciós nyomás iránya megváltozik. Ki fogy belőle a szusz. Rájön, hogy ideje lecserélni a darálót. A húsdaráló erősebb nyomást gyakorol, talán majd az megoldja. Ettől függetlenül a ki tudja honnal előkerült miniatűr őslény állítólag csörtetett előre az őssejttől az emberig, mintha zsinóron húzták volna. Csakhogy ez nem a természetes kiválasztódás érdeme, hanem az evolucionistáké, akik a zsinór végét fogják.

A darwini evolúciót megcáfolja a szelekciós nyomás állandó változása, amivel szembe megy egy spekulatív, hosszú távú egyirányú evolúciós fejlődés igénye, ami pont ellentétes azzal, hogy minden apró változást előnynek könyvel el, amíg egy új faj /ráadásul millióféle/ ki nem alakul. De lehetetlen egy irányba állított vitorlával célba jutni, mert a széljárás egyirányúsága nem garantálható. Hogy csak sztyeppék vannak erdő nélkül, ahol előnyös a kétlábon járás, nem garantálható. Az evolúció sikeréhez ezt feltételezik, de reménytelenül.

Csak a mesterséges szelekcióban lehet hosszú távon egyirányú szelekciós nyomást fenntartani, de ehhez tudatos szándék kell. Ezért a darwini evolúció egy bukott kísérlet, maga a gyakorlat buktatja meg. Ahogy a légnyomás változás fejfájást okoz az arra érzékenyeknek, a szelekciós nyomás változása is megteszi a maga kiszámíthatatlan hatását, amivel az előnyt könnyen hátránnyá változtatja. Nem lehet csak előnyt kovácsolni a folyamatból. A meleg helyen kelesztett kenyér hideg hatására össze is eshet.

Az evolúció egy menekülési útvonal Isten elől, amit az ateista tudomány kiépített magának. De az út végén Isten számonkéri az életvitelét minden embernek. Istenbábúkra lövöldözni a vidámparkban jó szórakozásnak tűnhet, de az igaz Isten a kijáratnál várja őket.