Motto: : „Repül a nehéz kő: ki tudja, hol áll meg? Ki tudja,
hol áll meg s kit hogyan talál meg?”
(Arany János: Toldi)
Közvélemény-kutatás
„Nemzetközi szinten is feltűnést keltett a Zogby közvélemény-kutató intézet beszámolója. 150 éve jelent meg Charles Darwin "Fajok eredete" című műve. A nemrég napvilágot látott eredmények szerint az amerikai közvélemény túlnyomó része elutasítja a darwini elméletet az intelligens tervezettséggel szemben.
A kutatás során azt a kérdést tették fel az embereknek, hogy az élet vajon "véletlen mutációk és természetes szelekció révén" fejlődött-e ki, ahogy azt az evolúció elméletének általános definíciója állítja. Csupán a megkérdezettek 33%-a válaszolt igennel erre a kérdésre. Ellenben 52% foglalt állást úgy, hogy "az élet kialakulását egy intelligens terv irányította".
Ez az eredmény egyike volt annak a négy kérdésnek, amelyek vizsgálatát a Discovery Intézet rendelte meg a Zogby-tól. A négy kérdésre adott válaszok összesítése alább olvasható.
1. Kérdés A állítás: Az élet egy véletlen mutációkon és természetes szelekción alapuló, irányítatlan folyamat révén fejlődött ki.
B állítás: Az élet kialakulását egy intelligens terv irányította.
A-val ért egyet: 33%; B-vel ért egyet: 52%; Egyikkel sem ért egyet: 7%; Más/Nem biztos: 8%
2. kérdés Egyetért, vagy nem ért egyet azzal az állítással, hogy a tanároknak és a diákoknak biztosítani kellene a tudományos gondolkodás szabadságát, hogy az evolúció elméletének erősségeit és gyengéit is megvitathassák? Egyetért: 80% Nem ért egyet: 17%
3. kérdés Charles Darwin úgy fogalmazott, hogy az evolúció elméletével kapcsolatban "helyes eredményhez csak úgy juthatunk, ha minden kérdéssel kapcsolatban alaposan megismerjük és mérlegeljük a mindkét fél által felhozott tényeket és érveket". Egyetért, vagy nem ért egyet ezzel a kijelentéssel? Egyetért: 76%; Nem ért egyet: 18%
4. kérdés A állítás: A biológiatanároknak csak Darwin evolúciós elméletét és az amellett felhozott bizonyítékokat kellene tanítaniuk.
B állítás: A biológiatanároknak tanítaniuk kellene Darwin evolúciós elméletét, de az azzal szemben felhozott bizonyítékokat is. A-val ért egyet: 14%; B-vel ért egyet: 78%; A teljes kutatási beszámoló angolul az alábbi címen érhető el:
Egy 2005-ös felmérésen alapuló táblázat szerint Magyarországon pont fordított a helyzet: 67 százalék tartja igaznak és csak 21 hamisnak azt a mondatot, hogy „a mai formájukban ismert emberek korábbi állatfajokból fejlődtek ki”.
Az oktatás 'pártatlansága'
A magyarországi oktatás 'színvonalát és pártatlanságát' jól illusztrálják a következő nyilatkozatok:
„A biológia számtalan ágában (őslénytan, genetika, embriológia, növény- és állatföldrajz) feltárt tényanyagot csak egyféleképp lehet értelmesen elrendezni – az evolúció figyelembevételével” (Az ember is az állatvilágba tartozik? - sulinet.hu)
Riporter: „Milyen veszélye lehet annak, ha esetleg elkezdik tanítani az iskolákban az értelmes tervezettség elméletét az evolúcióelmélet alternatívájaként?
„Nagyon remélem, hogy ez nem következik be, tragédia volna...” (Kampis György, az ELTE Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszékének vezetője; Darwin: A fajok eredete fordítója; A tudás nem demokratikus, 2008. július 1.)
„Engedheti-e az állam, hogy polgárai döntsenek arról, hogy hogyan van a világ? Ha van ma kitüntetett tudásforma, akkor az a tudományos tudás. Tanítható-e ezzel ellentétes nézet gyerekek millióinak? Ha így lenne, akkor a társadalom egyik legfontosabb intézménye – a tudás létrehozásáért felelős tudomány – státusza inogna meg.” (Zemplén Gábor Kreácionizmus – pro és kontra – Világosság, 2006/6–7.)
Az oktatás eredménye
Vagyis a tudomány mítoszának sérthetetlenségét fontosabbnak tartják, mint a korrekt, becsületes (nem egyoldalú) tájékoztatást, aminek törvényszerűen meg is van az eredménye, és ez az igazi tragédia:
„Ez az Isten-ellenes tanítás, amely iskoláinkban a tudomány nevében folyik (hogy az embert az állatvilág részének tekintik biológiailag), gyermekek sok nemzedékére kifejtette már hatását. Véletlen egybeesés lenne csupán, hogy … meginogtak az erkölcsi mércék, a bűnözési statisztikák az egekig szöktek, a válás normális dolognak számít, hogy az abortusz nem egyszerűen törvényes, hanem hétköznapi eljárás lett, és a szexuális devianciák széles körben elfogadottá váltak? A családi élet Isten által meghatározott mintájáról és az emberi élet szentségéről szóló keresztény tanításnak közvetlenül a Mózes első könyvében leírt teremtéstörténet a forrása.
Az evolúciónak az alapok ellen intézett támadása miatt összeomlott az erkölcs épülete, amely a társadalom alapja. Az evolúció nem egy mellékes kérdés, amelyet tetszés szerint elfogadhatunk vagy elutasíthatunk. Ha azt mondod a gyermeknek, hogy ő nem is Isten képére lett alkotva, hanem állati ősöktől származik, az ezután következő dolgokat ugyanolyan biztosan meg lehet jósolni, mint azt, hogy a nappal után jön az éjszaka.” (Dr. David Rosevear: TEREMTÉSTUDOMÁNY; 50.old.)
Ezek után szinte törvényszerűnek mondható, hogy az evolúciótanon épülő életfelfogás teljesen téves pályára juttatja a társadalom mintának számító rétegeit (ha már az ember biológiailag egy fejlett szociális állat, erkölcsileg is nőjön fel ehhez a szinthez), aminek következtében a fiatalságon általánosságban átüt a kiábrándultság és a becstelenség felértékelésének tendenciája.
„Csúf adatok: a magyar fiatalok és a becsületesség - A kutatás alapján a magyar fiatalok 80%-a szerint, sokkal jobban boldogulnak manapság azok az emberek, akik készek hazudni, csalni, lopni, mint azok, akik becsületesen élik életüket.” (A Transparency International megbízásából a Kutatópont készítette el az online kérdőíves kutatást, mely 15-29 év közötti fiatalok véleményét tükrözi. Magyarországon 1000 fős mintán zajlott a lekérdezés, 2011. november 21–29. között. - 168 óra, online)
Mi értelme van az életnek, ha ennek az egésznek nincs semmi értelme? Akkor ügyeskedjen ki ahogy tud, és boldoguljon ki ahogy tud: „Mint szülő elvárom, hogy a gyermekemet olyasmire tanítsák, ami maradandó és hasznát is veszi. Mint szülő elvárom, hogy gyermekemet becsületességre tanítsák, és ne arra, hogy „úgyis” az ügyeskedőké a világ. Mint szülő nem tudok a gyerek arra kérdésére válaszolni, hogy aki okos azt miért alázzák meg, és aki lop és csal azelőtt mindenki meghajol?” (Nem a diák a hülye, hanem az oktatási rendszer - Polgár Info)
Ez tehát a pártatlan (?) iskolai oktatás igazi mércéje, a társadalmi normák erkölcsi devalválódása (!) az oktatottak körében.
Az oktatók felelőssége
A materialista eszméket valló tudósok felelőssége óriási, hiszen az ő jelszavaik vezetik világnézeti és ebből következő társadalmi nihilizmusba az általuk irányított, rájuk hallgató emberek jó részét:
„Az emberiségnek el kell fogadnia, hogy a tudomány megsemmisítette a kozmikus célban való hit indokoltságát, és a cél továbbélését csak az érzelmek táplálják.” (Peter Atkins oxfordi kémiaprofesszor; „Will science ever fail?” [A tudomány kudarcot vall-e valaha?] New Scientist, 8 Aug. 1992, pp. 32-35.)
"az általunk megfigyelt világegyetem pontosan olyan tulajdonságokkal bír, amilyeneket akkor várhatunk tőle, ha alapjában véve nincs tervező akarat, nincs cél, nincs se jó, se rossz, nincs más, csak a vak, könyörtelen közömbösség". (Dawkins, Richard.1995. River Out of Eden. [Folyó az Édenen kívül ]New York: Basic Books, 133.)
Megtalálta az élet értelmét
„Az életnek és az ember létezésének nincs valódi értelme vagy célja, mert az emberi létezése, létrejötte a véletlen következménye a természetben, és bármi, ami a véletlen következtében létezik nem rendelkezhet céllal.” (Timothy Tang. Real Answers to The Meaning of Life and Finding Happiness. iUniverse (2007).
A Nobel-díjas Jacques Monod szerint: „Az ősi szerződés darabokra hullott. Az ember végül is tudja, hogy egyedül áll a világegyetem érzéktelen végtelenségében, amelyből csak a véletlennek köszönhetően emelkedett ki. Sem kötelességei, sem a sorsa nincs megírva sehol. A Birodalom felül, a Sötétség alant – övé a választás... /ők, sorsuk szerint/ „az univerzum peremén kódorgó cigányok.” (Véletlen és szükségszerűség)
„Az élet olyan, mint egy nyári ruha mellénye: rövid és céltalan.” ( Rejtő Jenő)
Arany János Toldijának sorai visszaköszönnek az evolucionista életszemlélet profilját illetően, amely olyan esetleges, akár egy irányítatlanul repülő kő röppályája: „Repül a nehéz kő: ki tudja, hol áll meg? Ki tudja, hol áll meg s kit hogyan talál meg?”
Bizonyos költő-tanárok istentelen életfilozófiája ugyancsak negatív hatással bír a társadalom általuk befolyásolható részére, különösen a fiatalságra.
„Az én istenem nem személyes isten,
nem várom, hogy személyemen segítsen.
Sosem jutalmazott, de meg se dorgált:
A teremtéssel elvégezte dolgát.
S ha létezik is még a maga módján,
Azóta, félek, nincs sok köze hozzám.
Megyünk a magunk útján mind a ketten
Az én utam is kifürkészhetetlen.”
AZ ÉN ISTENEM
(vers, 2OO1)
(Ferenc Győző, költő-egyetemi tanár)
„Én istent nem hiszek, s ha van,
ne fáradjon velem,
majd én feloldozom magam,
ki él, segít nekem.”
ne fáradjon velem,
majd én feloldozom magam,
ki él, segít nekem.”
(József Attila: A bűn, 1935. augusztus)
Az amúgy értelmetlen életnek (materializmus) célt és értelmet keresnek (idealizmus), a természettudományosan bóvlinak ítéltnek a mindennapi élet rangját. Elvégre hasznos dolgokra is lehet használni az alapjaiban haszontalant:
„Az életnek nincs értelme. Miként a melizmatikus templomi ének alá szótagokat (vallásos, bár nem liturgikus szöveget) énekeltek, a dallamnak más(odik) jelentést adtak, illetve hangsúlyozták meglévő jelentését, úgy mi magunk adunk értelmet saját életünknek. Genetikai, biológiai, szociokulturális, pszichológiai értelemben olyan programozott létezők vagyunk, akik saját maguk is programozhatnak, mi több, beleszólhatnak önnön programjukba. …
… Az egzisztenciálontológiai s szociálpszichológiai kompromisszum a művészetben is igaz, a madridi José Ortega y Gasset által bevezetett ensimismamiento terminus technicus értelme: "légy önmagad!, tedd azt amit akarsz!". E fogalom létjogosultságának oka, hogy sokan azt sem tudják, kik is valóban, mit akarnak, mit tehetnek, nincs belső önmaguk, tömegemberként a külvilág foglyai.” (Dunkel Norbert: TÖRVÉNY ÁLTAL SZABADON - A zenei improvizációról)
Az evolucionisták köreiben különösen összefutnak az ateista templomi énekek szálai: „Az életnek nincs értelme... mi magunk adunk értelmet saját életünknek... légy önmagad!, tedd azt amit akarsz... „Isten valószínűleg nincs, úgy hogy nyugodtan élvezd az életet” (dawkins-i jelszó). Aminek vége a józsefattilás önprogramozó „önfeloldozás”. Tudják kik valójában (irányítatlan természeti erők termékei), mit akarnak (szabadságot), mit tehetnek (lázadnak a Teremtőjük ellen), önmaguk belső önrendelkezői (intellektuálisan istentagadók Darwin után), de ennek ellenére tömegemberekként mégis foglyok, csak még nem jöttek rá (a homo sapiens-nek ez a felismerés még nem sajátja):
„Felele nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek, hogy mindaz, a ki bűnt cselekszik, szolgája a bűnnek. … Szabadságot ígérvén azoknak, holott ők magok a romlottság szolgái; mert a kit valaki legyőzött, az annak szolgájává lett.” (János 8:34; 2Péter 2:19)
S hogy minek a szolgájává lettek? Mint az ókori zsidók a Sinai tövében:
„Borjút készítettek a Hóreb-hegynél, leborultak a bálványszobor előtt. Fölcserélték dicsőséges Istenüket növényevő bika képmásával. … Akik azt állították magukról, hogy bölcsek, azok bolonddá lettek, és a halhatatlan Isten dicsőségét felcserélték emberek és madarak, négylábúak és csúszómászók képével. ” (Zsoltárok 106:19-20; Róma 1:22-23, MBT. Ford.)
Mert aki az Istent nem szolgálja és nem dicsőíti, az szolgálja és dicsőíti (imádja) a teremtett dolgokat (pl. halimádók - PVTV), az anyagi javakat, és mindent, ami a mohó szemnek, és éhes szájnak az ingere. És ezen természeti törvény alól nincs kibúvás. Ha Istent nem imádod, enyém vagy – súgja ravaszul az Ördög, és ebben az egyben igaza van. Nem véletlenül hangsúlyozza Isten Igéje azoknak, akik az „önfeloldozás”-ban közösséget nem ápolnak a költővel:
„Ne szeressétek a világot, se azokat, a mik a világban vannak. Ha valaki a világot szereti, nincs meg abban az Atya szeretete. Mert mindaz, a mi a világban van, a test kívánsága, és a szemek kívánsága, és az élet kérkedése (az anyagi javak feltűnő fitogtatása) nem az Atyától van, hanem a világból. És a világ elmúlik, és annak kívánsága is; de a ki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké.” (1János 2:15-17, Károli)
Felismered azt a világot, amelyben élünk? Megtaláltad a helyed abban a világban, amelyet Isten elítél? (Ahogy az önnön szűklátókörűségét fennen hirdető ember mondja: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” (Tamási Áron) Ha ateista/evolucionistaként a széles úton jársz, az a pusztulásba vezet. De ha Krisztus-követőként jársz a(z Isten által meghatározott) keskeny úton, és a szűk kapunk akarsz bemenni, akkor megtaláltad az életre vezető utat. (vö. Máté 7:13-14) Ezért élünk a világon, és nem azért!
Nyílt véleményalkotások
A mai 'tudományosan felvilágosult'-nak tartott korunkban rendkívül ritkák a következő nyílt véleményalkotások:
„Korunkban a tudomány Isten nélkül lerombolja a világot.” (Pierre Lecompte du Noüy, biofizikus)
Olaszországban 2004-ben az oktatási miniszter, Letizia Moratti eltávolította az evolúció elméletet a tantervből;
2007 októberében Miroslaw Orzechowski, volt helyettes oktatási miniszter, azt nyilatkozta a Gazeta Wyborcza újságnak: “Az evolúció elmélete hazugság. Hibát követünk el, hogy elfogadott igazságként legalizáljuk.”
A Nature jelentése szerint a dél-koreai kreacionisták kampányt indítottak azért, hogy vegyék ki az evolúció elméletéről szóló részt a középiskolai tankönyvekből, kezdeményezésük pedig sikerrel járt. A kreacionisták kampánya része annak a nagyobb volumenű kezdeményezésnek, amelynek célja, hogy az evolúciós elméletet távolítsanak el minden oktatási anyagból. (Az evolúció részben kikerül a koreai tankönyvekből. index.hu - tudomány, 2012)
"A tudósok akik azt tanítják hogy az evolúció az élet ténye, igazi nagy csalók, és a történet amit előadnak minden idők legnagyobb ámítása." (Dr. T.N. Tahmisian, Atomic Energy Comission, USA).
„az evolúciós elmélet a világtörténelem legnagyobb tévedései közé tartozik. ” (95 tézis az evolúció ellen – eredeti kiadás /2009., 256. oldal/ német nyelven, itt:
http://www.clv-server.de/pdf/256220.pdf
Adnan Oktar, ismertebb nevén Harun Yahya Franciaországban azzal vétette észre magát, hogy 2007-ben számos francia középiskolának és egyetemnek elküldte a Teremtés atlasza című munkáját, amelyben a Korán nevében tagadta az evolúcióelmélet valóságát, és azt állította, hogy „sötét kapcsolatok léteznek a darwinizmus és az olyan véres ideológiák között, mint a fasizmus és a kommunizmus”.
Ennek hátteréről írt Cserháti Mátyás biológus: „Az evolúció elméletét a kommunizmus alatt a Szovjetunióban és a többi kommunista országban az ateista/materialista propagandához használták, valamint ismeretterjesztésben is. Emellett láttuk, hogy egyfajta neolamarckista nézet alapján alapítottá meg a kommunista tudósok a fajok kialakulásáról szóló elméletüket, illetve az élet eredetét hibás elképzelések alapján hozták létre. Ezek voltak a liszenkoizmus és a micsurini biológia, illetve a Lepasinszkája sejtelméletének jellemzői. Ezt a nézetet erős szubjektív beállítottság jellemezte.”(A természetes szelekció gondolata a 18. századtól napjainkig - ELTE TTK)
Alekszander Szolzsenyicin őszinte vallomása megdöbbentő: „ A kommunistáknál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra – és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunizmus nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így hív: lelkiismeret. A kommunista eltorzult lélek, egészséges szellemű európai ember nem lehet kommunista. Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke vagy az elvtársak személyes boldogulása úgy kívánja.”
Köztudott, hogy a kommunizmus világnézeti alappillére az ateizmus/materializmus voltak, mint az evolúciós elmélet szellemi háttérgenerátorai. R. Hickman Hitlerről nyilatkozta:
”Szilárdan hitte és hirdette az evolúciót. Bármik is voltak lelkének mélyebb, összetettebb tényezői, az bizonyos, hogy könyve, a Mein Kampf egyértelműen tartalmaz evolucionista nézeteket, főleg azokat, amelyek a küzdelmet hangsúlyozzák, az erősebb túlélését, és a gyengék kiirtását egy jobb társadalom létrehozásának érdekében.” (Biocreation, Science Press, Worthington, OH, s. 51-52, 1983; Jerry Bergman, "Darwinism and the Nazi Race Holocaust", Creation Ex Nihilo Technical Journal 13 (2): 101-111, 1999)
„A szociáldarwinisták nyomán Hitler is meg volt győződve, hogy hasonlóan a természethez, a különböző emberi "fajok" keveredése is káros és egyenlő az öngyilkossággal, hiszen végső soron az adott faj életéért és fennmaradásáért folytatott harc sikerét veszélyezteti.” (Hitler és a náci ideológia)
Mao kijelentette: "a kínai kommunizmus Darwinon és az evolúciós elméleten alapul." (Mehnert, Kampf um Mao's Erbe, Deutsche Verlags-Anstalt, 1977)
A becsületesség, mint mintakép
Ezek a makacs tények jellemzik tehát az evolúció (és rokon világnézetei) igazi arculatát. Rombolják úgy az egyén lelkét, mint a társadalom egészét. Hiszen ha a fiatalok 80%-os statisztikai véleményalkotása szerint inkább boldogulnak a társadalomban a csalók, mint a becsületesek, ez biztosan nem a bibliai tanításnak köszönhető, mivel az abban található isteni tanítások a becsületességet teszik meg mintának és követendőnek minden szinten:
„Bizony, igaz az ÚR, igaz tetteket szeret; a becsületes emberek meglátják arcát....
Vigyázz, hogy feddhetetlen légy, ügyelj, hogy becsületes maradj, mert a jövő a béke emberéé!...Dicsérjétek az URat! Hálát adok az ÚRnak teljes szívből! a becsületes emberek körében és közösségében.” (Zsolt 11:7; 37:37; 111:1, MBT. ford.)
„Jobb az igazságos úton szerzett kevés, mint a nagy haszon becstelenség árán....Ne törd össze magad, hogy meggazdagodjál, a becstelen haszonról mondj le!” (Példabeszédek 16:8; 23:4, katolikus ford.)
És vajon ezek az alapelvek érvényesülnek az evolúciós világnézetre épülő (kifejezetten arra épített) világi társadalomban? A tények magukért beszélnek!
„Bűnöző-e aki anyagi haszonszerzés végett ragaszkodik egy áltudományos dogmához? Igen bűnöző:
318. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.
Az anyagi kár az államtól evolúció kutatásra felvett összegek.
Igen súlyos az eszmei kár, melynek értéke viszont felbecsülhetetlen.” (Tévedett volna Darwin? Népszabadság online - internetes hozzászólás)
Természeti rendszerek eredete
„Az intelligens tervezettség alapvető állítása lényegre törő és könnyen érthető: léteznek természeti rendszerek, amelyek nem magyarázhatók meg csupán irányítatlan természeti erőkkel, és amelyek olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, melyeket bármely más esetben az értelemnek tulajdonítanánk.” (Dembski, William A.: The Design Revolution: Asking the toughest question about ingtelligent design. Downers Grove, InterVarsity Press, 2004, 27. Dembski, William A.: No Free Lunch: Why Specified Complexity Cannot Be Purchased Without Intelligence. Lanham, Rowman & Littlefield, 2002.)
„Az intelligens tervezettség alapvető állítása lényegre törő és könnyen érthető: léteznek természeti rendszerek, amelyek nem magyarázhatók meg csupán irányítatlan természeti erőkkel, és amelyek olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, melyeket bármely más esetben az értelemnek tulajdonítanánk.” (Dembski, William A.: The Design Revolution: Asking the toughest question about ingtelligent design. Downers Grove, InterVarsity Press, 2004, 27. Dembski, William A.: No Free Lunch: Why Specified Complexity Cannot Be Purchased Without Intelligence. Lanham, Rowman & Littlefield, 2002.)
Sokan ettől eltérő véleményen vannak, pl. Charles Darwin "A fajok eredete" című könyvében azt állította, hogy „az élővilág fokozatos, apró változások révén alakult ki, irányítatlan folyamatok révén.” (Ateisták karácsonya (stop.hu) Elképzelése szerint a fajok irányítatlan természeti folyamatok - változatok kialakulása és természetes szelekció - révén jöttek létre.
„Az ember tehát kettős lény a természet és a kultúra dualitása értelmében, ahogyan bolygónkon is két egymástól eltérő típusú evolúció zajlik: a biológiai és a kulturális. Az előbbi az ismert meghatározás szerint irányítatlan, személytelen és főképp jósolhatatlan természeti folyamat, aminek legfőbb jellegzetessége, hogy nincs célja, a kiválasztódás esetleges, a szüntelenül változó környezet befolyásolja, vagyis az egész folyamat a véletlenen alapul. Nincs tervező, nincs cél, nincs értelem, nincs tökéletesedés.” (Farkas Attila Márton: A LÉLEK RÉMTÖRTÉNETE)
J.Monod: „A mutáció szolgáltatja a véletlen zajt, melyből a szelekció rendezett zenét teremt.” Tehát ezt a bizonyos területeken és bizonyos mértékben (a genetikai szórásszélesség határáig, alapfajokon belül) működő, a bibliai teremtésben is benne rejlő mikroevolúciós folyamatot (a rendezett zenét) kivetítik (próbálják kivetíteni) a biológiai életkeletkezés/fejlődés/sokszorozódás és fennmaradás egészére (makroevolúció). Egy részigazságot: - „Az evolúció folyamatának definíciója az öröklődő jellegek nemzedékeken keresztüli változása a populációban. Mivel ez egyszerűen egy megfigyelés, nem elmélet, tényként kezelendő.” (Wikipédia) - egésznek, és általa mindent megmagyarázhatónak állítanak be. Holott /evolúciós elv szerint/ az alapok irányítatlan természeti erőkre épülnek, amik viszont nem megfigyelések, tehát tényként nem kezelendők, hanem elméletként.
Lényegében ugyanezt a biológiai tévtant fogalmazza meg az Amerikai Biológiatanárok Nemzeti Társasága (NABT) is: "Az élet földi sokfélesége az evolúció, egy irányítatlan, személytelen, megjósolhatatlan természeti folyamat eredménye, amely az örökletes módosulással járó időbeni leszármazáson alapul, és amelyet a természetes kiválasztás, a véletlen, a történeti esetlegesség és a változó környezet befolyásol".
Joggal tehetjük fel a kérdést: Milyen fokú biológiai komplexitást tudnak létrehozni az anyagban a természeti törvények, az irányítatlan fizikai, kémia folyamatok? Hiszen alapvető fontosságú felismerés szerint az intelligencia sokkal fontosabb, mint a testet alkotó anyag, mivel intelligencia nélkül az anyag irányítatlan, alaktalan és kaotikus lenne. Sőt!
Amikor Max Planck átvette az atom szerkezetével kapcsolatos kutatásaiért a Nobel-díjat, a természet láthatatlan erőire tett utalásával sokkolta a világot:
„Olyan emberként, aki egész életét a legjózanabb tudománynak, az anyag tanulmányozásának szentelte, az atomokkal kapcsolatos kutatásaim eredményeképpen csak annyit mondhatok önöknek: anyag csak önmagában nem létezik! Minden anyag csak egy bizonyos erő hatására keletkezik és marad fenn, amely az atom részecskéit rezgésbe hozza, és végtelenül parányi naprendszerét összetartja…Ezen erő mögött egy tudatos és értelmes elme, egy intelligencia létezését kell feltételeznünk. Ez az elme az anyag egészének ősforrása.”
Egyéb alkalmakkor is hasonlóan nyilatkozott:
„Önmagában való anyag nincs, csupán az éltető, láthatatlan, halhatatlan szellem van, mint az anyag oka, és a titokzatos alkotó, akit én nem röstellek Istennek nevezni.”
Nyilván Max Planck szerint is első lépés az, hogy felismerjük a
TERVEZETTSÉGET.
TERVEZETTSÉGET.
A második lépés pedig az, hogy keressük meg a TERVEZŐT, amelyre a
TERVEZETTSÉG visszavezethető!
TERVEZETTSÉG visszavezethető!
A tervezettség mellett szóló legfőbb érvek az univerzum (a természeti törvények) finomhangoltsága; a biológiai komplexitás (molekuláris gépezetek), valamint a DNS-ben kódolt, magasan szervezett biológiai információ léte.
Ettől eltekintve és ettől függetlenül, századunk hatvanas éveiben irányítatlan fizikai erőforrások segítségével a szén-alapú élet alapvető összetett építőköveit sikerült létrehozni, s e látványos biokémiai eredmények tápot adtak annak az értelmezésnek, hogy az élet kizárólag anyagi kölcsönhatások, szelekciós folyamatok révén, az ún. kémiai evolúció során jött létre. Azonban a hirtelen jött sikert csúfos kudarcok tették hiteltelenné. Szathmáry Eörs biológus, egyetemi tanár így nyilatkozott ezzel kapcsolatban:
„Az élet keletkezése mindmáig megoldatlan kérdés. Még senkinek sem sikerült élettelenből élőt csinálnia, mint ahogyan egy teljes "evolúciós forgatókönyv" összeállítása sem sikerült még...
...Az első igazán fontos kísérletre 1952-ben került sor. Ekkor Stanley Miller amerikai kutató Harold Urey, Nobel-díjas tudós tanácsára, egy úgynevezett ős-zivatart modellezett a laboratóriumban. Ebben az összeállításban nem volt oxigén, hanem csak olyan egyszerű gázok, mint pl. a metán, ammónia, továbbá víz. Az egészet melegítették, ezáltal a gőz felszállt, aztán egy másik úton lecsorogva ismét lecsapódott, ezzel egy ősi légköri körforgást próbáltak modellezni. Az edény fölső részében lehetőség volt elektromos kisülések keltésére is, ezek feleltek meg a villámoknak. Miller döbbenten vette észre, hogy rengeteg szerves vegyület keletkezett, méghozzá rövid idő alatt. Ezek között voltak aminosavak is, amelyek azért fontosak, mert a fehérjék építőelemei, s ezek összetételét a gének befolyásolják.
Ezt a tudósok nagy örömmel fogadták, és azt hitték, hogy valamiképpen a folytatás is ilyen sétagalopp lesz. Ebből aztán nem lett semmi, a lovak mintha egy idő után lesántultak volna. Azóta már nem sokan hisznek abban, hogy az ősi légkörben ennyire nagy hidrogéntartlamú gázok lettek volna, mint a metán vagy az ammónia. Ha ez a feltétel nincs meg, akkor nem keletkeznek olyan könnyen szerves molekulák. A szkepszis másik oka pedig az, hogy a kémiai átalakulások az ily módon keletkezett szerves molekulák között nagyon gyakran nem a megfelelő irányban bontakoznak ki. A 80-as évekre ezért meglehetősen kétkedő közhangulat alakult ki.” (Forrás: http://www.c3.hu/~tillmann/konyvek/ezredvegi/szathmary.html - Szathmáry Eörs – Beszélgetés)
Ezt a 'semmit' az evolúció pártfogói természetesen 'valami'-ként értékelik, amit jól mutat az alábbi tudományosnak beállított idézet is:
„Miller kísérletével most már az is bizonyítást nyert, hogy szerves vegyületek (így pl. aminosavak is) a Föld ősi állapotában maguktól is kialakulhattak. A legelső lépés az élet kialakításában ezzel már tudományos igazolást nyert.” (Részlet Vida Gábor: Az élet keletkezése című könyvéből.)
Ugyanez közönséges, népbutító módon: „Márpedig a víz a záloga az általunk ismert élet megtelepedésének. Nincs semmi garancia arra, hogy valóban elindult az evolúció a bolygón, de ha csírái (azaz a szén és a nitrogén) adottak, akkor ez sem zárható ki. Hogy az „őslevesben” kergetőző nagymolekulákból miként lesz élőlénykezdemény, az persze még megfejtésre vár.” (Lakható bolygó európai célkeresztben - Semjén Adrián, Népszava, 2007. április 26. csütörtök)
A megfejtés eredményességéről nyilatkozta Dose Klaus német biokémikus, a Johannes Gutenberg Egyetemről:
"Azok a kísérletek, melyeket az utolsó harminc évben az élet keletkezésének kiderítésére a kémiai és molekuláris evolúció terén hajtottak végre ahelyett, hogy választ adjanak a feltett kérdésekre, még bizonytalanabbá tették azokat. A kutatások jelenleg vagy zsákutcába jutottak, vagy annak a beismerésével végződtek, hogy a problémát nem tudjuk megoldani."
Sullivan W. fizikus a hit szerepét hangsúlyozta:„Az a hipotézis, mely szerint az élet az élettelen anyagból fejlődött ki, a mai napig a hit tárgya.”
„Mi, akik tanulmányozzuk az élet eredetét, minél többet kutatunk, annál inkább úgy érezzük, hogy az túlságosan is összetett ahhoz, hogy bárhol is kifejlődhetett volna. Valamennyien hitként valljuk, hogy az élet az élettelen anyagból fejlődött ki ezen a bolygón. Azonban a komplexitása olyan magas fokú, hogy nehezen képzelhető el, hogy valóban így is történt.” [Bird, W. R., The Origin of Species Revisited, Thomas Nelson Co. Nashwille, 1991]
Nos, a spontán életkeletkezésre épülő evolúcióban való hit mennyire tudományos? Amennyire hangsúlyozzák azt elfogult védelmezői!
Sir David Attenborough, számos természetfilm készítője mondja: „Az evolúció nem elmélet, hanem tény, épp olyan történelmi tény, mint hogy Hódító Vilmos 1066-ban vívta a hastingsi csatát.”
Richard Dawkins, Darwin ügyvédje szerint „Az evolúció bizonyítékai legalább olyan szilárdak, mint a holokauszt azon bizonyítékai, amelyek ráadásul még szemmel láthatóvá is teszik a holokausztot.”
Ez hasonlít a következő esethez:
„ - Jó napot kívánok. Nincs Isten. Minden magától lett. - Ah, maga az a híres evolucionista, aki az egyetemi tanári állás betöltésére jött? Na és hozta a felvételihez szükséges disszertációját? - Igen kérem, pontosan 130 oldalas. Sokat dolgoztam rajta. - Mutassa... Ez az? Na de kérem, hát ez magától lett! Az atomi szerkezetek véletlen egybeesésének köszönhető a látszólag értelmes, de egyébként az őskáoszt tükröző szöveg. Nem egyéb, mint kémiai és fizikai egyenletek egyvelege, egy rakás dilettáns idealizmussal megspékelve. Vagy intellektuálisan felvilágosult szaktekintély létére nem tudja Ön, hogy tudományos népszerűségnek örvendő korszellemünk szerint végső soron a papír írja a könyvet?! Na húzzon ki innen!”
Kint a szabad levegőn meg jusson eszébe: „A tudósoknak mindig emlékeztetniük kell magukat, hogy amit látnak, az nem alkotás, hanem fejlődés eredménye.” (Francis Crick, What Mad Pursuit, p. 138)
Így jár az, aki másnak vermet át, maga esik bele!
Idézet az "Aki gondolkodik, annak hinnie kell" című könyvből:
"- Ti (ateista emberek) valóban azt állítjátok, hogy a genetikus kódrendszert egész nyelvi és információs tartalmával együtt az anyag és a véletlen jelenségek írták?
Valójában azt akarjátok, hogyha elhinnénk, hogy a papír, amelyre a könyv szövege van írva, nemcsak azt a nyelvet fejlesztette ki, amelyen a könyvet írták, hanem ráadásul valamennyi eszmét és gondolatot is, amelyet a szöveg tartalmaz? Szerintetek tehát a papír írta az egész könyvet? Sőt, még maga a kötés és a fejezetfelosztás is a papírtól származik? Mi (hívők), nem tudjuk elhinni, hogy a könyv minden szava, gondolata, szókincse és fejezetfelosztása a papír alkotása lenne. Aki ezt elhiszi, az elszakadt a valóságtól. Ha ti (ateista emberek), abban hisztek, hogy a "papír", vagyis az anyag, a föld, amelyből valók vagyunk, írta genetikus "receptkönyvünket" (a genetikus kódot), akkor gondolkodásmódotok érzelmi... Mi hiszünk abban a nagy Szerzőben, aki az élet könyvét írta, mint ahogy minden egyéb könyvet valamilyen szerző írt... " (Prof. Arthur E. Wilder-Smith: Aki gondolkodik, annak hinnie kell 32-33.o)
„Amikor megkérdeztek egy óvodást, hogy hisz-e abban, hogy a kő, a klór, a víz, a szén, a ként, szóval szervetlen ásványok egyszer csak megelevenedtek, azt mondta, hogy nem. Továbbá azt is mondta, hogy abban csak az apukája hisz, mert professzor, és evolúció-kutatásból tartja el a családját.” (Tévedett volna Darwin? Népszabadság online - internetes hozzászólás)
„Darwin az élet keletkezésének problémájával éppen Pasteur kísérleti eredményeinek hatására nem szívesen foglalkozott. 1863. III. 29-én J. D. Hookerhez címzett levelében így ír: „Jelenleg az élet eredetével foglalkozni nem egyéb ostoba sületlenségnél; ezzel az erővel az anyag eredetéről is elmélkedhetnénk.” (Evva Ferenc: Az élet keletkezésének kultúrtörténete)
Ennek ellenére merészen állította: „az evolúció olyan gyár, amelyben majdnem lehetetlen dolgok is létrejönnek.” Hogy mi jöhet létre és mi nem, sokkal hozzáértőbben mutatott rá három amerikai tudós:
C. Thaxton (kémikus), W. Bradlex (fizikus) és R. Olsen (geokémikus) könyvükben (1984) több oldalról is vizsgálták az élet mechanisztikus keletkezésének kérdését, ismertetve az elmélet alappilléreit. Geokémiai, biokémiai és termodinamikai érvek alapján hangsúlyozták, hogy az élet kémiai evolúciójával kapcsolatban ésszerű és jelentős kétségek merülnek fel. A szerzők saját megfogalmazásában: „bírálatunk éle nem arra irányul, amit nem tudunk, hanem arra, amit már tudunk. … Éppen a tudományos haladás az, amely mindinkább megkérdőjelezi azt a feltevést, hogy az élet a Földön – termodinamikai értelemben – spontán kémiai reakciókban keletkezett.” (Az élet eredetének rejtélye)
„A szerzők … részletesen elemzik, hogy a termodinamika második fő tétele ellentmond a kémiai evolúció feltételezésének. Ismeretes, hogy e fő tétel szerint az univerzum energiaforrásai mind egységesebben oszlanak el, vagyis a folyamatok a rendezettség állapotából a rendezetlenség felé haladnak, az összetett felől az egyszerű felé változnak. Mindenki tapasztalhatja, hogy az élő miként válik élettelenné, de azt senki sem figyelhette meg, hogy az élettelenből milyen módon válik élő.
Az információelméletet is felhasználják a spontán élet-eredet hipotézisének kritikájára. Köztudomású, a fehérjék aminosavakból tevődnek össze, tulajdonságaik attól függenek, hogy e vegyületek milyen sorrendben következnek egymás után. Miként a szavak jelentése a betűk sorrendjétől függ. Az is közismert, hogy a fehérjék szintézisét végső fokon az örökítő óriásmolekulák (dezoxiribonukleinsav, DNS) határozzák meg. A DNS tehát éppúgy információt ad át, mint ahogy a betűk egymásutánját szavakká, szöveggé alkotó szerző megfogalmazza üzenetét.
Van-e küldője az üzenetnek? Polányi Mihály 1967-ben írta: a „prebiotikus szimulációs” kísérletet végző személy „mélyreható információs beavatkozást” hoz létre. Más szavakkal: a feltételezett prebiotikus Földön is hasonló értelmes irányítást sejtet.” (Kontra György/Magyar Hírlap – Tudomány, 1998. február 5.)
„Az eredmény egyszerre lenyűgöző és kiábrándító: sikerült számtalan szerves vegyületet előállítani olyan körülmények között, amelyek feltehetően jellemezték az ősatmoszférát és az ősóceánt, sikerült energiaforrásokat találni, amelyek mozgathatták a reakciókat. Ugyanakkor a nehézségek is világossá váltak: az ősatmoszférának redukálónak kellene lenni az elméletek szerint, de mind több jele van annak, hogy inkább oxidáló volt. Az ősóceán vizében, vagy annak valamilyen elzárt részében olyan töménységet kellett volna elérni a keletkezett szerves vegyületeknek, hogy a spontán szerveződés megindulhasson. Azonban igen nehezen képzelhetők el olyan természeti körülmények, ahol ez az "ősleves"-nek nevezett képződmény egyáltalán kialakulhatott volna, és semmi nyoma ilyennek az igen régi üledékes képződmények között. A lehetséges energiaforrásokról (elektromos kisülések, vulkánok hőenergiája, ibolyántúli sugárzás stb.) mindinkább kiderül, hogy a bonyolult szerves vegyületek lebomlását segítenék elő, mint keletkezésüket.
Mindezek még csak az egyszerűbb ellenvetések. A döntő probléma nem is az építőanyagok létrejötte, hanem azok meghatározott terv szerinti felépítése. Az első kémiai evolúciós kísérletekkel egyidős a fehérjék alapelemét képező DNS-molekula szerkezetének felfedezése (Watson és Crick, 1953). Ez olyan irányba terelte az élet lényegének megértését, hogy az a DNS-molekulákban rögzített kódban, információban, "tervrajzban" rejlik. Ez az összetettség, szervezettség, amely lényegében különbözik a kristályok alapelemeinek rendezett, de monoton, elvileg végtelen ismétlődésétől. Az igazi probléma: honnan ered az élő anyagba rejtett információ, az ún. "konfigurációs entrópia", azaz a szerzők másik kifejezésével élve, az az "üzenet", amelyet az élet hordoz, és amelyet utódainak továbbad a szaporodáskor? Ha sikerült is valamilyen kismértékű szervezettséget létrehozni a modellkísérletekben, arról is kimutatható, hogy vagy már meglévő biológiai anyagok hatására jött létre, vagy magának a kísérletet tervező kutatónak az intelligens beavatkozása kellett hozzá.
Külön probléma az idő: még ha évmilliárdokat tételeznénk is fel, nem lenne elég idő az annyira valószínűtlen spontán folyamatok bekövetkezésére, ugyanakkor viszont mind régebbi leleteket találnak, amelyek már viszonylag fejlett lényektől származnak. Mind rövidebbre szorul össze a korai Földön az élet kialakulására rendelkezésre álló időtartam.
A szerzők következtetése a hosszú szaktudományi tárgyalás után az, hogy tudományosan megalapozottnak látszik egy értelmes alkotó feltételezése, akitől az élő anyagba rejtett információ, az "üzenet" származik. Ennél tovább a tudomány nem mehet, és ennél a pontnál a szerzők is megállnak. (Viczián István,1999. Május)
A korrekt véleményalkotás kb. így hangzik:
„Mi, akik az élet eredetét tanulmányozzuk, minél többet vizsgálódunk, annál inkább úgy érezzük, túlságosan is összetett ahhoz, hogy bárhol kifejlődhetett volna. Valamennyien hittételként valljuk, hogy az élet az élettelen anyagból fejlődött ki ezen a bolygón. Azonban a komplexitása olyan magas fokú, hogy nehezen képzelhető el, hogy valóban így is történt.” (Urey, H. C. (Nobel-díjas amerikai fizikus és kémikus; Bird, W. R., The Origin of Species Revisited, Thomas Nelson Co. Nashwille, 1991, 325. oldal.)
„Amikor megkérdeztek egy óvodást, hogy hisz-e abban, hogy a kő, a klór, a víz, a szén, a ként, szóval szervetlen ásványok egyszer csak megelevenedtek, azt mondta, hogy nem. Továbbá azt is mondta, hogy abban csak az apukája hisz, mert professzor, és evolúció-kutatásból tartja el a családját.” (Tévedett volna Darwin? Népszabadság online - internetes hozzászólás)
„Darwin az élet keletkezésének problémájával éppen Pasteur kísérleti eredményeinek hatására nem szívesen foglalkozott. 1863. III. 29-én J. D. Hookerhez címzett levelében így ír: „Jelenleg az élet eredetével foglalkozni nem egyéb ostoba sületlenségnél; ezzel az erővel az anyag eredetéről is elmélkedhetnénk.” (Evva Ferenc: Az élet keletkezésének kultúrtörténete)
Ennek ellenére merészen állította: „az evolúció olyan gyár, amelyben majdnem lehetetlen dolgok is létrejönnek.” Hogy mi jöhet létre és mi nem, sokkal hozzáértőbben mutatott rá három amerikai tudós:
C. Thaxton (kémikus), W. Bradlex (fizikus) és R. Olsen (geokémikus) könyvükben (1984) több oldalról is vizsgálták az élet mechanisztikus keletkezésének kérdését, ismertetve az elmélet alappilléreit. Geokémiai, biokémiai és termodinamikai érvek alapján hangsúlyozták, hogy az élet kémiai evolúciójával kapcsolatban ésszerű és jelentős kétségek merülnek fel. A szerzők saját megfogalmazásában: „bírálatunk éle nem arra irányul, amit nem tudunk, hanem arra, amit már tudunk. … Éppen a tudományos haladás az, amely mindinkább megkérdőjelezi azt a feltevést, hogy az élet a Földön – termodinamikai értelemben – spontán kémiai reakciókban keletkezett.” (Az élet eredetének rejtélye)
„A szerzők … részletesen elemzik, hogy a termodinamika második fő tétele ellentmond a kémiai evolúció feltételezésének. Ismeretes, hogy e fő tétel szerint az univerzum energiaforrásai mind egységesebben oszlanak el, vagyis a folyamatok a rendezettség állapotából a rendezetlenség felé haladnak, az összetett felől az egyszerű felé változnak. Mindenki tapasztalhatja, hogy az élő miként válik élettelenné, de azt senki sem figyelhette meg, hogy az élettelenből milyen módon válik élő.
Az információelméletet is felhasználják a spontán élet-eredet hipotézisének kritikájára. Köztudomású, a fehérjék aminosavakból tevődnek össze, tulajdonságaik attól függenek, hogy e vegyületek milyen sorrendben következnek egymás után. Miként a szavak jelentése a betűk sorrendjétől függ. Az is közismert, hogy a fehérjék szintézisét végső fokon az örökítő óriásmolekulák (dezoxiribonukleinsav, DNS) határozzák meg. A DNS tehát éppúgy információt ad át, mint ahogy a betűk egymásutánját szavakká, szöveggé alkotó szerző megfogalmazza üzenetét.
Van-e küldője az üzenetnek? Polányi Mihály 1967-ben írta: a „prebiotikus szimulációs” kísérletet végző személy „mélyreható információs beavatkozást” hoz létre. Más szavakkal: a feltételezett prebiotikus Földön is hasonló értelmes irányítást sejtet.” (Kontra György/Magyar Hírlap – Tudomány, 1998. február 5.)
„Az eredmény egyszerre lenyűgöző és kiábrándító: sikerült számtalan szerves vegyületet előállítani olyan körülmények között, amelyek feltehetően jellemezték az ősatmoszférát és az ősóceánt, sikerült energiaforrásokat találni, amelyek mozgathatták a reakciókat. Ugyanakkor a nehézségek is világossá váltak: az ősatmoszférának redukálónak kellene lenni az elméletek szerint, de mind több jele van annak, hogy inkább oxidáló volt. Az ősóceán vizében, vagy annak valamilyen elzárt részében olyan töménységet kellett volna elérni a keletkezett szerves vegyületeknek, hogy a spontán szerveződés megindulhasson. Azonban igen nehezen képzelhetők el olyan természeti körülmények, ahol ez az "ősleves"-nek nevezett képződmény egyáltalán kialakulhatott volna, és semmi nyoma ilyennek az igen régi üledékes képződmények között. A lehetséges energiaforrásokról (elektromos kisülések, vulkánok hőenergiája, ibolyántúli sugárzás stb.) mindinkább kiderül, hogy a bonyolult szerves vegyületek lebomlását segítenék elő, mint keletkezésüket.
Mindezek még csak az egyszerűbb ellenvetések. A döntő probléma nem is az építőanyagok létrejötte, hanem azok meghatározott terv szerinti felépítése. Az első kémiai evolúciós kísérletekkel egyidős a fehérjék alapelemét képező DNS-molekula szerkezetének felfedezése (Watson és Crick, 1953). Ez olyan irányba terelte az élet lényegének megértését, hogy az a DNS-molekulákban rögzített kódban, információban, "tervrajzban" rejlik. Ez az összetettség, szervezettség, amely lényegében különbözik a kristályok alapelemeinek rendezett, de monoton, elvileg végtelen ismétlődésétől. Az igazi probléma: honnan ered az élő anyagba rejtett információ, az ún. "konfigurációs entrópia", azaz a szerzők másik kifejezésével élve, az az "üzenet", amelyet az élet hordoz, és amelyet utódainak továbbad a szaporodáskor? Ha sikerült is valamilyen kismértékű szervezettséget létrehozni a modellkísérletekben, arról is kimutatható, hogy vagy már meglévő biológiai anyagok hatására jött létre, vagy magának a kísérletet tervező kutatónak az intelligens beavatkozása kellett hozzá.
Külön probléma az idő: még ha évmilliárdokat tételeznénk is fel, nem lenne elég idő az annyira valószínűtlen spontán folyamatok bekövetkezésére, ugyanakkor viszont mind régebbi leleteket találnak, amelyek már viszonylag fejlett lényektől származnak. Mind rövidebbre szorul össze a korai Földön az élet kialakulására rendelkezésre álló időtartam.
A szerzők következtetése a hosszú szaktudományi tárgyalás után az, hogy tudományosan megalapozottnak látszik egy értelmes alkotó feltételezése, akitől az élő anyagba rejtett információ, az "üzenet" származik. Ennél tovább a tudomány nem mehet, és ennél a pontnál a szerzők is megállnak. (Viczián István,1999. Május)
A korrekt véleményalkotás kb. így hangzik:
„Mi, akik az élet eredetét tanulmányozzuk, minél többet vizsgálódunk, annál inkább úgy érezzük, túlságosan is összetett ahhoz, hogy bárhol kifejlődhetett volna. Valamennyien hittételként valljuk, hogy az élet az élettelen anyagból fejlődött ki ezen a bolygón. Azonban a komplexitása olyan magas fokú, hogy nehezen képzelhető el, hogy valóban így is történt.” (Urey, H. C. (Nobel-díjas amerikai fizikus és kémikus; Bird, W. R., The Origin of Species Revisited, Thomas Nelson Co. Nashwille, 1991, 325. oldal.)
A katolikus egyházi vezetés általában konzervatív, azonban az evolúcióval kapcsolatban elsöprő jelentőségű volt, hogy 1996-ban II. János Pál pápa kibocsátott egy levelet, amelyben kimondja, hogy a világ tudósainak munkája: “… annak felismerésére vezetett minket, hogy az evolúció több, mint hipotézis.”
Vagyis elfogadták azt a tudományosnak beállított elméletet, hogy az élet evolúció útján bontakozott ki a mai látható millióféle formájában. Nem csoda, hogy ehhez az istentelen felismeréshez jutottak, azok után, hogy évszázados gátlástalan hatalom és vagyon utáni vágyuk messze juttatta őket Isten szent szellemétől és az ihletett bibliai kinyilatkoztatástól. Ennek a hitehagyásnak természetes következménye, hogy sok esetben a Biblia, és az abban található természettudományos kijelentések ellen szólnak. (Lásd pl.: „Ezenkívül olyan vízözön, mint amilyet a (Teremtés) 7,19 kk. bemutat, földtanilag nemcsak hogy nem mutatható ki, hanem nem is valószínű.” (Haag katolikus lexikon, őstörténet címszó alatt.)
Még világi kutatók is józanabb álláspontra képesek jutni:
„egyetlen megfigyelés vagy kísérlet sem szolgált bizonyítékkal arra a hipotézisre, hogy a földön az élet spontán jelent meg egy őslevesben, és nincs semmilyen új, kimagasló tudományos ismeret, amely ebbe az irányba mutatna”. (How Life Began—Evolution’s Three Geneses, by Alexandre Meinesz, translated by Daniel Simberloff, 2008, pp. 30-33, 45.)
„Az egész DNS/fehérje alapú információs technológia valójában annyira bonyolult - Graham Cairns-Smith kémikus csúcstechnikának nevezte -, hogy aligha keletkezhetett a vakszerencse műveként, más önsokszorozó rendszereknek kellett megelőzniük. Az előd talán az RNS volt, vagy valamilyen, Julius Rebek egyszerű önsokszorozó molekulájához hasonló képződmény. Éppenséggel lehetett egészen más is. ...Ezt sohasem fogjuk megtudni.” (Richard Dawkins)
A vakszerencsét elutasítandó keres más alternatívát egy magyar tudós:
„Az univerzum az embertől lefelé és fölfelé is olyan összetett, hogy a véletlenben kételkedni kezd az ember. Ahhoz ugyanis, hogy a véletlen bekövetkezhessen, akkora szerencse kellene, mintha egy majmot a számítógéphez ültetnénk, és az a billentyűket véletlenszerűen ütögetve megírja a Rómeó és Júliát. Én inkább az irányított evolúciót tartom valószínűnek.” (Freund Tamás agykutató professzor, akadémikus:)
Egy másik tudós, Francis Crick (akinek a közreműködésével felfedezték a DNS kettős hélixszerkezetét), belátta, hogy ez a molekula sokkal, de sokkal rendezettebb, mint hogy irányítatlan események terméke legyen. Szerinte inkább intelligens földönkívüliek küldhették a DNS-t a földre, hogy segítsenek beindítani az életet. (Annál is inkább, mivel irányítatlan, spontán végbemenő folyamatok mindig az egyre nagyobb rendezetlenség felé haladnak, és nem fordítva. Ez egy alapvető természeti törvény.)
De vessük el az értelmes irányítás (földönkívüli és egyéb) lehetőségeit, és maradjunk meg az evolúciós hipotézis legsarkalatosabb vesszőparipájánál, az irányítatlan természeti erők variációinál, és lássuk, hogy az más területeken milyen különleges és értékelhető szempontok alapján hasznos produkciókra képes?
ŰRKUTATÁS - 1978. január 24-én az irányítatlanul visszatérő szovjet Kozmosz-954 műhold radioaktív törmelékkel szórta tele a Kanada északnyugati területeit. A Kozmosz-954 egy 1977-ben indult szovjet radaros tengerészeti felderítő műhold volt, amelyet fedélzeti atomreaktorral szereltek fel. Egy hiba folytán az űreszköz irányíthatatlanul süllyedt a légkörbe, s végül 1978. január 24-én ért Földet Kanada területén, szerencsére ritkán lakott vidéken. A sugárzó hulladéknak mintegy 500 kisebb-nagyobb darabját sikerült megtalálni és biztonságosan elhelyezni. A Szovjetunió 3 millió dollár kártérítést fizetett Kanadának a kutatóexpedíció költségeire és az okozott környezeti kárra való tekintettel.
A Kozmosz-954 elsőként megtalált darabja a hóban.
Megjegyzés: Ha összehasonlítjuk az irányítatlan műhold tevékenységét a nem irányított, véletlenszerű, ritka, legtöbb esetben (99.9%-ban) káros mutációval, akkor ugyanazt a végeredményt kell kapjuk: radioaktív törmelék biológiai megfelelője. Mivel az evolúciót a hasznos (haszonra szert tévő) sokszorosan még ritkább mutációk tennék lehetővé (ha viszont még a káros mutáció is ritka, mennyivel ritkábbak a hasznos mutációk?!), ezért ennek a próba-hiba módszernek elegendő idő kell(ene), hogy létrehozza az összes élő formát, amely valaha is benépesítette a bioszférát. (Mintha minden élőlény és minden élőlény minden szerve, teljes felépítése egyfajta biológiai lottóhúzásnak, azon belül is csakis és egyedül ötös húzásnak köszönhetné a létezését.)
Ha tehát a műholdak valószínűtlenül ritkán szórják tele irányítatlanul radioaktív törmelékkel a földi tájat, mennyivel ritkábban – mondjuk – az adományozók nevének kezdőbetűiből spontán összerázott értelmes szövegek röplapjaival?!
Mivel az űrkutatás nincs abban a helyzetben, hogy irányítatlan folyamatokkal (káros és hasznos véletlen események alkalmankénti bevetéseivel) érné el azokat az eredményeket, amelyeket irányított folyamatokkal elérhet és eddig is elért, ennek alapján inkább jöhet szóba az irányított teremtés a dolgok létezésének hátterét illetően, mintsem az irányítatlan, időben és térben messzire nyúló vak és véletlen próba-hiba kategória.
Egy másik tudós, Francis Crick (akinek a közreműködésével felfedezték a DNS kettős hélixszerkezetét), belátta, hogy ez a molekula sokkal, de sokkal rendezettebb, mint hogy irányítatlan események terméke legyen. Szerinte inkább intelligens földönkívüliek küldhették a DNS-t a földre, hogy segítsenek beindítani az életet. (Annál is inkább, mivel irányítatlan, spontán végbemenő folyamatok mindig az egyre nagyobb rendezetlenség felé haladnak, és nem fordítva. Ez egy alapvető természeti törvény.)
De vessük el az értelmes irányítás (földönkívüli és egyéb) lehetőségeit, és maradjunk meg az evolúciós hipotézis legsarkalatosabb vesszőparipájánál, az irányítatlan természeti erők variációinál, és lássuk, hogy az más területeken milyen különleges és értékelhető szempontok alapján hasznos produkciókra képes?
Irányítatlan (természeti) erők produkciói
ŰRKUTATÁS - 1978. január 24-én az irányítatlanul visszatérő szovjet Kozmosz-954 műhold radioaktív törmelékkel szórta tele a Kanada északnyugati területeit. A Kozmosz-954 egy 1977-ben indult szovjet radaros tengerészeti felderítő műhold volt, amelyet fedélzeti atomreaktorral szereltek fel. Egy hiba folytán az űreszköz irányíthatatlanul süllyedt a légkörbe, s végül 1978. január 24-én ért Földet Kanada területén, szerencsére ritkán lakott vidéken. A sugárzó hulladéknak mintegy 500 kisebb-nagyobb darabját sikerült megtalálni és biztonságosan elhelyezni. A Szovjetunió 3 millió dollár kártérítést fizetett Kanadának a kutatóexpedíció költségeire és az okozott környezeti kárra való tekintettel.
A Kozmosz-954 elsőként megtalált darabja a hóban.
Megjegyzés: Ha összehasonlítjuk az irányítatlan műhold tevékenységét a nem irányított, véletlenszerű, ritka, legtöbb esetben (99.9%-ban) káros mutációval, akkor ugyanazt a végeredményt kell kapjuk: radioaktív törmelék biológiai megfelelője. Mivel az evolúciót a hasznos (haszonra szert tévő) sokszorosan még ritkább mutációk tennék lehetővé (ha viszont még a káros mutáció is ritka, mennyivel ritkábbak a hasznos mutációk?!), ezért ennek a próba-hiba módszernek elegendő idő kell(ene), hogy létrehozza az összes élő formát, amely valaha is benépesítette a bioszférát. (Mintha minden élőlény és minden élőlény minden szerve, teljes felépítése egyfajta biológiai lottóhúzásnak, azon belül is csakis és egyedül ötös húzásnak köszönhetné a létezését.)
Ha tehát a műholdak valószínűtlenül ritkán szórják tele irányítatlanul radioaktív törmelékkel a földi tájat, mennyivel ritkábban – mondjuk – az adományozók nevének kezdőbetűiből spontán összerázott értelmes szövegek röplapjaival?!
Mivel az űrkutatás nincs abban a helyzetben, hogy irányítatlan folyamatokkal (káros és hasznos véletlen események alkalmankénti bevetéseivel) érné el azokat az eredményeket, amelyeket irányított folyamatokkal elérhet és eddig is elért, ennek alapján inkább jöhet szóba az irányított teremtés a dolgok létezésének hátterét illetően, mintsem az irányítatlan, időben és térben messzire nyúló vak és véletlen próba-hiba kategória.
AMERIKAI KÉMMŰHOLD - Miközben Holdunk Magyarország felett hajnali 4 órától 4 óra 51 percig békésen fogyatkozott, Földünk másik felén, a Csendes óceánon - magyar idő szerint 4 óra 26 perc körül - az amerikai haditengerészet, Lake Erie nevezetű hadihajójáról rakétát lőtt ki a Föld felé irányíthatatlanul zuhanó amerikai kémműholdra. …
A Csendes-óceán északi részén állomásozó Aegis osztályú USS Lake Erie hadihajóról indított Standard Missile-3 (SM-3) rakétával találták el a 210 km-es magasságban keringő űreszközt. Az amerikai védelmi minisztérium közleménye szerint az esemény közép-európai idő szerint 4:26 körül történt. A hőkövető fegyver telibe találta a műholdat, de nem robbantással, hanem az ütközés erejével semmisítette meg. A még megerősítésre váró előzetes adatok szerint sikerült eltalálni a műhold hajtóanyagtartályát.
Az NROL-21 (US-193) jelzésű kémműhold 2006. december 14-én indult. Pályára állása után nem tudták felvenni vele a kapcsolatot, ezért irányítatlanul keringett a Föld körül. Az egyre csökkenő pályamagasságból következett, hogy március eleje körül valahol becsapódott volna a felszínbe. Bár annak, hogy lakott területet érjen, igen kicsi volt az esélye, az amerikai illetékesek mégis úgy döntöttek, hogy nem kockáztatnak. A műholdon levő kb. 450 kg-nyi el nem használt, mérgező hidrazin hajtóanyag ugyanis a számítások szerint átvészelte volna a zuhanást.
Megjegyzés: Vajon az irányítatlanul becsapódó műhold nagy valószínűséggel éppen egy lebontásra kárhoztatott épületre zuhant volna mérgező hidrazinnal a tarsolyában? Ha ez semmi szín alatt nem valószínű, akkor mennyivel inkább nem hozott volna létre egy többemeletes házat, ha éppen sorozatos, ritkaságszámba menő módon egy hatalmas kőrakásra zuhan?! Ugyanígy miért lenne irányítatlan és rendkívül ritka molekuláris/genetikai véletlen baklövéseknek (ritkaságszámba menő 'lottó ötösöknek' !??) köszönhető az összes biológiai élőlénynek a különleges eredetléte és sokszínű felépítése, nem pedig egy irányított/tervezett, magas fokú intelligenciát bevető céltudatos teremtésnek?! Csak mert ezt akarják elhitetni az evolucionisták?
KÖZLEKEDÉS - Rosszul lett és meghalt a volánnál egy férfi Újpesten. Vezetés közben rosszul lett és meghalt egy férfi, akinek irányítatlanul maradt autója kerítésnek ütközött hétfőn Újpesten - közölte a rendőrség az MTI-vel. A férfi az elsődleges adatok szerint már nem élt, amikor autója egy kerítésnek ütközve állt meg a Megyeri út és a Nyárfa utca kereszteződésénél - mondta Pap Judit sajtóügyeletes.
Megjegyzés: Ha irányítatlan autók a közlekedési szabályokat betartó autósok autóinak számához képest ritkán döntenek ki kerítéseket, mennyivel ritkábban hoznak létre irányítatlan autók díszes vaskerítéseket úgy, hogy egy-egy eldugott helyen lévő méhtelep hatalmas rakás vashulladékával ütköznének? Ugyanígy a sokkal inkább káros mint hasznos irányítatlan-véletlen mutációk kifejezetten ritkaságszámba menő minimalizált megjelenései miért adnának jobb magyarázatot az élőlények számtalan formáinak létezésére, mint a céltudatos teremtés?! Csak mert így tetszik az evolucionistáknak?
POLITIKA - Azt is kijelentette, hogy mindezt azért, mert az államcsőd káoszhoz és irányítatlan társadalmi robbanáshoz vezetne. A kulcs az irányítatlan szóban rejlik, mert az irányított annyit jelent, hogy egy kétségkívül nehezen manipulálható népfelkelés helyett inkább lassan eresztenék le a gőzt. Így elkerülnék azt a bizonyos robbanást, és az EKB volt alelnöke Görögország élén maradhat.
Megjegyzés: Ha spontán államcsőd nem gyakran hoz létre társadalmi robbanást, mennyivel inkább nem hoz létre magasabb szintű társadalmi hierarchiát/rendet ugyanezen irányítatlan és sorozatos államcsőd?! Ugyanígy nem reális azt feltételezni, hogy irányítatlan mutációs folyamatok káros, vagy még ritkább hasznos hibái végtelen sorozatának köszönhetjük létezésünket, és nem céltudatosan irányított teremtésnek!
ORVOSTUDOMÁNY - Bizonyos esetekben a sejtek növekedésének, elhalásának és pótlásának folyamatában zavar keletkezik, és a sejtek irányítatlanul, nem a megfelelő sorrendben (sejtburjánzás) fejlődnek ki. Ilyenkor a petefészek felszínén vagy belsejében (a sejtek széles körű és szabályozatlan növekedése következtében) daganat alakulhat ki, amely lehet jóindulatú vagy rosszindulatú, azaz rákos. A petefészekrák két leggyakoribb típusa a csírasejtes daganat és a hámdaganat.
Megjegyzés: Ha irányítatlan sejtburjánzások bizonyos zavarai következtében csak bizonyos esetekben alakulhat ki daganat, menyivel inkább alakulhat ki még ritkább irányítatlan sejtburjánzások következtében bármely testrészre vonatkozóan szervi tökéletesedés? Hogy lehet az irányítatlanság egy domináns pozitív rendezői erő, amikor bizonyítottan a negatív dominancia érvényesül az eseteknek több mint 99%-ában?! Vajon az az általános tendencia, hogy az emberi szervezet véletlen rákos folyamatok kialakulása által tökéletesedik? Nem inkább a leépülést segíti ez elő?! Ugyanígy irányítatlan mutálódások hihetetlenül ritka sorozatai esetlegességeinek lenne köszönhető az a potenciális biológiai gazdagság, amely a természetben fellelhető? Ha ez igaz volna, ahhoz lenne hasonló, mint amikor Picasso híres festményeit nem egészséges kézmozdulatainak köszönhetnénk, hanem ritkaságszámba menő epilepsziás rohamai eredményének, amikor az ecsetet valaki a szájába adná, hogy inkább arra harapjon, mintsem a nyelvére. Önkívületi ecsetharapdálásai a vászon közelében pedig közismert képeit eredményeznék, mint különleges végterméket. Melyik evolucionista hiszi ezt el? Akkor szinte ugyanezt miért akarják elhitetni biológiai vonatkozásban?
IDŐJÁRÁS - A Brit Meteorológiai Intézet és mások kiszámították, hogy irányítatlan klímaváltozás esetén az árvizek által veszélyeztetett emberek száma "2080-ra tízszeresére nő."
Megjegyzés: Ha nem irányítottan bekövetkező klímaváltozások ilyen nagyságrendű árvízveszélyt okoznának, elképzelhető, hogy más esetekben még ritkább eseti klímaváltozások az érintett emberek tömegeinek biztonságát növelnék? Ugyanígy irányítatlan mutációknak sokkal nagyobb esélyük van létrehozniuk és tökéletesíteniük a biológiai szervezeteket, mint céltudatos tervezés általi teremtésnek? - „Ahol nincsen logika, ott fortély van”. - mondotta volt Sherlock Holmes. Ez pedig aztán logika nélküli fortély a javából!
NÉPESSÉGROBBANÁS - „Most, amikor belépünk az új évezredbe, a világ növekvő népessége fokozottan követeli a jobb életet, jobb egészséget, nagyobb biztonságot, több élelmet és energiát. Az ezen követelések kielégítésére világszerte folyó tevékenység viszont fokozódó nyomást gyakorol a Föld erőforrásaira és természeti környezetére. Ha ez a tevékenység kellő átgondoltság nélkül, irányítatlanul folyik tovább, akkor a nem túl távoli jövőben a nem megújuló erőforrások kimerülése, illetve természeti környezetünk károsodása kritikus határt érhet el.
Megjegyzés: Ha a népességrobbanás irányítatlansága egy bizonyos szint után általános környezeti károsodással jár, elképzelhető, hogy világviszonylatban még ritkább és nagyságrendileg terjedelmesebb megjelenési formája általános környezetjavulást okozna? Ugyanígy miért gondolhatja bárki is, hogy egy fajt hátrányosan érintő/romboló erejű káros mutációk tömegeinél nagyobbat nyom a latba néhány igen ritka hasznosnak mondott mutáció, amely egyébként teljesen véletlenszerűen, irányítatlanul segítené elő egy faj tökéletesedését/ életképesebbé válását? Nem inkább irányított családtervezéssel lehet megelőzni a környezeti károsodásokat és növelni a környezeti körülmények biztonságosabbá tételét, mint ahogy genetikailag irányított/tervezett módon lehet egy adott faj környezetbe való beilleszkedését optimalizálni, nem pedig irányítatlan, nem kikövetkeztethető módon történő helyzeteknek történő kiszolgáltatottsággal?!
ÚSZÓSZIGET - Hangtalanul suhannak, siklanak. Ütközéskor meg torlódások esetében ott minden recseg, ropog, törik és rombolódik, mint a jégtáblák, egymásra ráfutnak, préselődnek. Félelmetes zaj közepette játszódik le ez a természeti jelenség is. A rendetlen és irányítatlan szélmozgás következtében a tavak közötti be- és kijáratait formálisan betömi, még a csatornáékat is! Még a csónakkal járható ösvényeket" sem kímélik. Egy kiadós vagy több napos vihar után a halászokat igen meglepheti, ha tanyájukat ott, ahol legutóbb hagyták, nem találják, hálóikat botostól, halastól a nádrengeteg magával sodorta, tóra a bejáratot vagy kijáratot csak több napi csónakból való, megfeszített munkával tudja szabaddá tenni, az sem ritka eset, amikor a náddugót át kell nádastól, gyökerestől, földestől több húsz mérten „fűrészelni".
Megjegyzés: Ha irányítatlan szélmozgások következtében előfordul, hogy bizonyos úszószigetek spontán torlódásai némely esetekben formálisan eltömíthetik tavak és csatornák be- és kijáratait, vajon ebből arra kellene következtetni, hogy ugyanezen széljárások rendezett időközönként kifejezetten csónakázható és hajózható szabályos utakat hoznának létre őserdő szintű sűrű aljnövényzettel benőtt mocsaras területeken? Ha ez több mint valószínűtlen, még inkább teljesen valószínűtlen, hogy irányítatlan és rendkívül ritka mutációknak lenne köszönhető nem csak a legkülönbözőbb élőlények létrejötte és felépítése, hanem még az is, hogy ezek az élőlények növényi és állati szinten egy természet-biológiai rendszert hoznának létre, egy olyan egyensúlyt, amelyet világméretekben tapasztalhatunk földi keretek között. Hogy pl. bizonyos ragadozóhalak génjeiben van, hogy betegségre utaló, vergődő mozgású halakat el kell takarítani a vízből. Mi ez, ha nem céltudatos irányítás és genetikai programozás?!
Sokkal inkább tervezést, mintsem irányítatlan sodródást kell feltételeznünk ilyen körülmények megléte esetén, mint ahogy pl. Jean Dorst francia biológus, bár vonakodott attól, hogy elfogadja a teológiát (a természet fejlődésében uralkodó célszerűséget), mégis arra a következtetésre kényszerült, hogy végeredményben rejtőzik a természetben valamilyen terv, amely megfigyelhető a különböző fajok közötti egyensúlyban éppúgy, mint néhány különleges alkalmazkodási módban, például a növények és a rovarok között. Szerinte ezek messze túlmutatnak azokon a tényeken, amelyeket a darwini elmélet meg tud magyarázni.
Etienne Wolff francia biológus irányultságról beszél a fejlődésben. Nyilvánvaló - jelentette ki Wolff -, hogy egy véletlen/irányítatlan folyamat nem fejlesztette volna ki a rendnek és az összefüggéseknek azt a hatalmas hálózatát, amely ma tapasztalható. Ha a fejlődés a véletlenek játéka szerint alakult volna, útja egészen másfelé vezet.
Teljesen valószínűtlen és irracionális, hogy a genetikai törzskészlet egyszerű véletlen módosulásai olyan DNS-változásokat idézhettek elő, amelyek feltétlenül biztosítják egy faj életképességét a megváltozott, illetve ingadozásnak kitett változó környezetben. Ez azért van így, mert nem elég az irányítatlan, spontán mutációk számára, hogy egy vagy több előnyös változást idézzenek elő egy szervezetben; több teljesen új készletet kell létrehozniuk.
Egy faj genetikai kódjának véletlenszerű fejlődése tehát rendszerint nem vezet életképes eredményre. A mondás szerint Isten malmai lassan őrölnek - de az élet fejlődése szempontjából nem őrölhettek annyira lassan, amennyire a klasszikus darwinizmus megkövetelné.
VÁROSFEJLESZTÉS - „A főutca mentén, a telekről telekre való spontán központosodási folyamat kedvezőtlen településképet teremt. A kisvállalkozók, az egyéni fejlesztők saját ízlése (vagy ízléstelensége) fogja meghatározni a városközpont építészeti arculatát, amely egyedileg nem befolyásolható, nem lehet megoldani a felszín alatti nagytömegű parkolást, és így a káosz egyre teljesebb lesz, bár mily erős tervtanácsot is működtet egy adott település, ezt nem fogja tudni hathatósan befolyásolni.
A kisléptékű, irányítatlan fejlesztés (fejlődés) nem teszi lehetővé a tér közlekedési hálózatának átstrukturálódását sem, pedig a mennyiségi fejlődésből kifolyólag csak szükség van a nagyobb gyűjtő és elkerülő utakra, egyéb műtárgyakra, nagyobb közműfejlesztésekre, végül is azokat egyre inkább közpénzből (adóbevételekből), utólag valósítják meg, tele megoldhatatlan problémával és kisstílű kompromisszummal.
A valós térségfejlesztési potenciálra épülő, egy város- vagy városrész megújulását szolgáló, irányított fejlesztés során, az építészeti arculat jobban befolyásolható, a felszín alatti parkolás nagyobb terület egységes kezelésével megoldhatóak, új és vonzó közterek hozhatóak létre.” (Bátor, kreatív és reális; http://podo-pro.hu/bator-kreativ-es-realis/)
Megjegyzés: Hasonlóképpen a tiszta logika és a fizikai törvények szerint a véletlen és irányítatlan folyamatok [kisléptékű, irányítatlan fejlesztés (fejlődés)] nem vezethetnek a nagyon is rendezett makromolekulák, sejtek, komplex élőlények (a városközpont építészeti arculata) kialakulásához és fejlődéséhez. Ez ugyanis a lehetetlenségig valószínűtlen (ami az empirikus természettudományban a véletlen szinonimájának tekinthető). Sokkal inkább irányított fejlesztésnek, egy ('a biológiai rendszerek sorai mögött megbújó') intelligencia működése különleges eredményének köszönhetők a természetben fellelhető komplex fizikai és biológiai rendszerek struktúrái.
A SEJTMAG KÜLÖNÖS VILÁGA - „A sejtmag a legtöbbünk fejében úgy él, mint a sejt közepén megbújó kis golyó, amelyben a információt tároló DNS védelmet talál. A valóságban a sejtmag a lehető legritkábban van a sejt közepén, sőt egyik oldala a legtöbbször a plazmamembránnal szinte összeér. Golyónak sem golyó, hiszen a sejtmag a sejt legfinomabban struktúrált része. A sejtmag tele van kisebb-nagyobb, sajnos még ma sem teljesen körülírt csomócskákkal, amelyek a DNS megkettőződésében, az RNS szintézisében és szintézis utáni átalakulásaiban, a sejtmagon belüli transzportfolyamatokban és még milliónyi más folyamatban játszanak fontos szerepet (Misteli és Spector, 1998). Ráadásul ezek a csomócskák állandóan változnak. A sejtmag folyamatosan átalakul. Ennek a magbeli nyüzsgésnek egy része az előbb említett DNS- és RNS-szintézissel függ össze, és a leglátványosabb eleme a sejtmag teljes szétesése, majd ismételt „újjászületése” az osztódás során.
Így tehát az előbb említett, igen finoman szerveződő struktúrát állandóan lebontani és újraalakítani kell. Ráadásul, ha valahol a sejten belül, akkor a sejtmagban biztos, hogy nincs hely. A molekulák szabad vándorlását, a diffúziót jobb, ha már akkor elfelejti az ember, amikor a citoplazmáról gondolkodik... A sejtmagban minden ilyen irányítatlan vándorlás végleg illúzióvá válik. Egy egyszerre túlzsúfolt és magasan szervezett rendszer képtelen a szinte folyamatos átalakulásra hathatós segítség nélkül.” (Csermely Péter /biokémikus/: stresszfehérjék)
Nos, ha a sejtmagban a molekuláris mozgások irányítatlan változása végleg illúzióvá válik, akkor az még inkább illúzióvá válik, amit ezeknek a nem megtörtént molekuláris mozgásoknak magasabb és szélesebb körben tulajdonítanak az evolucionista abszurditásokhoz feltétlenül ragaszkodók:
"Az élet földi sokfélesége az evolúció, egy irányítatlan, személytelen, megjósolhatatlan természeti folyamat eredménye, amely az örökletes módosulással járó időbeni leszármazáson alapul, és amelyet a természetes kiválasztás, a véletlen, a történeti esetlegesség és a változó környezet befolyásol". (Amerikai Biológiatanárok Nemzeti Társasága (NABT) Mert ha nincs irányítatlan mozgás sejtszinten, akkor miképpen tulajdonítható minden mértéket kitöltő irányítatlanság a szerveződések legmagasabb szintjének? Ha a pincében lévő rend háttér irányítatlansága merő illúzió, akkor a padláson lévő rendet irányítatlanságra visszavezetni nem hasonlóképpen illúzió? De nagyon is az! Hogy a változó környezet (meg egyéb molekuláris nyalánkságok) spontán képesek lettek volna új, újabb és még újabb fajokat létrehozni, miközben még a tervszerű, céltudatos mesterséges kiválasztással/tenyésztéssel sem lehet.
Az a magabiztos állítás, hogy az idő, a véletlen és az irányítatlan folyamatok kitenyésztették azt a biológiai sokszínűséget, amire a mai tudományos világ intelligenciával bíró elitje sem képes, sőt még arra sem, hogy egy fűszálat, vagy egy tojást létrehozzon, csak arra jó, hogy magát a tudományos kijelentések komolyságát és szavahihetőségét leminősítse.
HUNTINGTON-KÓR - A betegség körülbelül 10 000 ember közül egyet érint, és főleg a 30-as évek elejétől 50 éves korig jelenik meg. Tünetei irányítatlan, rángó mozgás, ami személyiségváltozáshoz vezet, demencia és halál, ami 10-20 évvel az első tünetek megjelenése után következik be. A Huntington-kórt az IT15 nevű gén hibája okozza a 4-es kromoszómán. Egy fehérje mutáns formáját hozza létre, az úgynevezett huntingtint, amely egyfajta központi idegrendszeri ámokfutásba kezd, és kiirtja az agy striatum nevű területének sejtjeit.
Megjegyzés: 'Irányítatlan rángó mozgások'-at kiváltó háttér működési elvet elképzelni a legmagasabban önszerveződő folyamatok kiváltó és fenntartó okaként legalább akkora személyiségváltozást takar, mint a Hutington-kór, csak sokkal több embert érint, és sokkal szélesebb körben általános. És inkább fellelhető a biológusoknál, mintsem a fizikusoknál.
Az a magabiztos állítás, hogy az idő, a véletlen és az irányítatlan folyamatok kitenyésztették azt a biológiai sokszínűséget, amire a mai tudományos világ intelligenciával bíró elitje sem képes, sőt még arra sem, hogy egy fűszálat, vagy egy tojást létrehozzon, csak arra jó, hogy magát a tudományos kijelentések komolyságát és szavahihetőségét leminősítse.
HUNTINGTON-KÓR - A betegség körülbelül 10 000 ember közül egyet érint, és főleg a 30-as évek elejétől 50 éves korig jelenik meg. Tünetei irányítatlan, rángó mozgás, ami személyiségváltozáshoz vezet, demencia és halál, ami 10-20 évvel az első tünetek megjelenése után következik be. A Huntington-kórt az IT15 nevű gén hibája okozza a 4-es kromoszómán. Egy fehérje mutáns formáját hozza létre, az úgynevezett huntingtint, amely egyfajta központi idegrendszeri ámokfutásba kezd, és kiirtja az agy striatum nevű területének sejtjeit.
Megjegyzés: 'Irányítatlan rángó mozgások'-at kiváltó háttér működési elvet elképzelni a legmagasabban önszerveződő folyamatok kiváltó és fenntartó okaként legalább akkora személyiségváltozást takar, mint a Hutington-kór, csak sokkal több embert érint, és sokkal szélesebb körben általános. És inkább fellelhető a biológusoknál, mintsem a fizikusoknál.
BIOLÓGIAI OXIDÁCIÓ, OXIDATÍV STRESSZ, ANTIOXIDÁNSOK - Hasonló jelenség amindennapjainkban is előfordul, gondoljanak a pozitív töltésű vasionok negatív töltésű – tehát elektronfelesleggel bíró oxigén ionnal való reakciójára vasoxiddá, tehát rozsdává. A felesleges és irányítatlan biológiai oxidáció tehát nem más, mint a szervezet rozsdásodása, „elöregedése”, ami ugye az életkorral párhuzamosan létre is jön –sajnos. A biológiai oxidáció klasszikus példája a cukor (szőlőcukor, glukóz) oxidációja széndioxiddá és vízzé, melynek képlete C6H12O6 + 6 O2 = 6CO2 + 6 H2O, mely során az oxigénion hidrogénion tehát proton felvételével alakul majd vízzé. E folyamat kapcsán energia termelődik és raktározódik a …
Megjegyzés: Ha irányítatlan biológiai oxidációnak a szervezet rozsdásodása, „elöregedése” köszönhető, akkor irányítatlan biológiai egyéb folyamatoknak hogyan köszönhető a legkülönbözőbb szervezetek globális mértékű felszerveződése és környezethez való alkalmazkodásuk optimalizálódása? Az ilyen és ehhez hasonló trükköket leginkább Rodolfó bűvész húzott elő a tarsolyából, de ő is hozzátette, hogy a kezemet figyeljék, mert csalok!
NUKLEÁRIS KÖRNYEZETSZENNYEZÉS - Annál is inkább, mert ez alatt az ötven év alatt a katonák sem tétlenkedvén, kifejlesztették már a nukleáris fegyverek harmadik generációját is. Ezeknek a fegyvereknek az a lényege, hogy az eddigi fegyverekkel (atombombákkal) szemben, melyek irányítatlanul szabadították fel a robbanási energiát ezek az új fegyverek már meghatározott irányú és így a céltárgyakra összpontosított energiát képesek előállítani. Így azonos hatás eléréséhez kevesebb és kisebb hatóerejű bombára (robbanófejre) van szükség. Ez számunkra azért lehet életbevágó, mert a fejlesztők és stratégák ezen új fegyvereket egy túlélhető és megnyerhető összecsapás fegyvereként mutatják be. Ezért kell pontos és precíz vizsgálatokkal újra és újra bebizonyítani, hogy az egyre tökéletesebb atomfegyverek és az ellenük hadrendbe állított egyre tökéletesebb védekezési módok ugyanolyan vagy még nagyobb veszélyt rejtenek magukban, mint az eddigiek, és a közvetlen pusztító hatástól mentes területeken, csak a másodlagos hatásoknak köszönhetően is képesek az élet megsemmisítéséhez.
NUKLEÁRIS KÖRNYEZETSZENNYEZÉS - Annál is inkább, mert ez alatt az ötven év alatt a katonák sem tétlenkedvén, kifejlesztették már a nukleáris fegyverek harmadik generációját is. Ezeknek a fegyvereknek az a lényege, hogy az eddigi fegyverekkel (atombombákkal) szemben, melyek irányítatlanul szabadították fel a robbanási energiát ezek az új fegyverek már meghatározott irányú és így a céltárgyakra összpontosított energiát képesek előállítani. Így azonos hatás eléréséhez kevesebb és kisebb hatóerejű bombára (robbanófejre) van szükség. Ez számunkra azért lehet életbevágó, mert a fejlesztők és stratégák ezen új fegyvereket egy túlélhető és megnyerhető összecsapás fegyvereként mutatják be. Ezért kell pontos és precíz vizsgálatokkal újra és újra bebizonyítani, hogy az egyre tökéletesebb atomfegyverek és az ellenük hadrendbe állított egyre tökéletesebb védekezési módok ugyanolyan vagy még nagyobb veszélyt rejtenek magukban, mint az eddigiek, és a közvetlen pusztító hatástól mentes területeken, csak a másodlagos hatásoknak köszönhetően is képesek az élet megsemmisítéséhez.
Megjegyzés: Az irányítatlan felszabadított robbanási energia nyilván rojtosabb szélű pusztításra volt képes, mint a meghatározott irányú és így a céltárgyakra összpontosított energia-felszabadítások. Mindazonáltal egyik pusztítóbb, mint a másik, s mindkettő létezése az Istentől és irányadó mértékeitől elidegenedett homo sapiens találékonyságának köszönhető, amely nem csak a brutális, az élet megsemmisítésére alkalmas fegyverek létrehozására volt képes, hanem a legalább olyan erkölcsileg káros filozófiák létrehozására is, mint az Istentől és a felebaráti szeretet alaptörvényétől messze eltávolító általános fejlődéselmélet (evolucionizmus) is.
EBTENYÉSZTÉS - A ’90-es évek derekán az állam megtette az első lépéseket a szabályozottság irányába. Reméljük, hogy a jövőben ezt további normaalkotási lépések követi. Mindenek előtt a faj egészére kiterjedő országos ebrendelet megalkotásával. Ugyanakkor a kutya társállati funkciójával kapcsolatos tenyészcélok felvethetik a jelenlegi küllem és munkateljesítményi irányokkal szemben a kutya kognitív és mentális képességeire irányuló szelekciót, és az ezt támogató módszerek, mérési technikák megalkotásának szükségességét. Végzetül nem felejtkezhetünk meg az állatvédelmi és környezetvédelmi megfontolásokról sem, hiszen az elmúlt két háromszáz évben az irányítatlan és kontrollálatlan „ebtenyésztés” olyan fajtákat hozott létre, amelyek már már kimerítik a gondatlan természetkárosítás elkövetési alakzatát.
Következtetés: az ebtenyésztés amennyiben azt a tenyészpárok nemesítésére irányuló tevékenységnek fogjuk fel, úgy egyértelműen állattenyésztésnek tekinthető. Ezzel szemben, ha nem az állattenyésztés eredményeként létrejött tenyészállatokkal történik az utódok előállítása, akkor csak szaporításról beszélhetünk. Ez az elhatárolás világosan kijelöli az állam és a szakmai szervezetek jövőbeli cselekvésének territóriumát.
Megjegyzés: Az irányítatlan és korlátlan biológiai fajtenyésztés a természet részéről hogy hogy nem hozott létre olyan fajtákat (fajokat), amelyek már már kimerítik a gondatlan természetkárosítás elkövetési alakzatát? Csak nem irányított és optimális korlátok közötti fajtenyésztésnek lehetünk tanúi a természet részéről? De hogyan volt képes ezt az irányítást az intelligenciával felruházott Természet létrehozni, mikor azt sem képes kontrollálni, hogy pl. egy atombombával lepusztított szigeten milyen növényekkel, milyen sorrendben és milyen irányítás mellett népesíti be azt újra előre nem meghatározott idő folyamán?! Ha pedig ilyen egyszerű kontrollálásra nem képes, akkor hogyan lehet neki tulajdonítani az egész magas szinten szervezett biológiai élővilágot? Az ilyen feltételezés az ateista világban rendkívül széles körben elterjedt, mindazonáltal teljesen nonszensz.
ASZTEROIDARIADÓ - Ha mégis megsemmisítésre törekszünk, annak a jelenlegi eszközökkel megvalósítható egyetlen módja (köszönhetően Reagan elnök SDI programjának) a tömeg gyorsító (vagy ha valaki így jobban ismeri: mass driver). Ezzel több kilós lövedékeket nagy sebességre (20-30 km/sec) felgyorsítva apránként szétlőhető a célpont (bár a lövedék tömege kicsi, a nagy sebesség miatt igen nagy lesz a kinetikus energiája). Ez viszont pontatlan (lévén irányítatlan és kis méretű lövedékekről van szó), az indítócső pár cm-es beremegése is a cél több kilométerrel történő elhibázását vonja maga után (a nagy távolságok miatt). Ebből következően az indítórendszert a Föld körüli pályán (ebben az esetben viszont problémát jelent a "lőszer" ellátás) vagy a Hold felszínén kellene elhelyezni.
Megjegyzés: Ha az elején irányítatlan, „beremegő” tendenciák érvényesültek atomi/molekuláris szinten a sejtfejlődés és fajkeletkezés tekintetében, a célnak több kilométerrel történő elhibázását hogy hogy nem vonták maguk után (a nagy távolságok miatt) az anyag pazar sokszínűséggel megáldott növényi és állati élőlény-kifejeződések? Csak nem funkcionál még a természetes kiválasztódás is olyan irányított és precíz hatékonysággal, mintha kifejezetten a fajok állandóságának és stabilitásának megőrzésére hozták volna létre?!
(Mert hogy ez a funkciója: „A természetes szelekció hatása valójában abban jelenik meg, hogy meggátolja a fajok leromlását, azaz változatlan állapotban tartja a populációt. Egy passzív, szűrő folyamat, mely kiveti azokat a variánsokat, melyek nem alkalmazkodnak. Óriási különbség az evolúciós fogalomhoz képest! Bizonyos értelemben véve nem pozitív, hanem negatív szerepe van: a nem életrevaló példányokat tünteti el. Az életképtelen, gyenge egyedek elpusztulnak, vagy előbb esnek áldozatul, mint a többiek.
A természetes kiválasztódás tehát egyáltalában nem felel meg semmilyen evolúciós elképzelésnek: egy adott faj genetikai kódjait nem képes javítani, jobbá tenni vagy bővíteni. Nem áll rendelkezésünkre olyan adat, mely szerint az élőlények a természetes kiválasztódás útján fejlődnének egymásból ki. Ha ez a jelenség valóban így működne, akkor azt most is lehetne dokumentálni, és a biológusok ezrével hoznák a példákat a tankönyvek tömkelegében. Ezzel szemben csak egy elméleti megoldással számolhatunk, melynek a gyakorlati értéke nulla; nulla, mert ez a folyamat nem képes egyik fajból másikat kreálni.
Ráadásul a mutáció és a természetes kiválasztódás egymástól teljesen távol álló – genetikai illetőleg populációs – jelenség, mely összefüggésbe legfeljebb áttételesen hozható, de még ez a gyenge kapcsolat is vitatható. …
Ha a vita kedvéért mégis, mindezek ellenére, elfogadnánk, hogy a természetes kiválasztódás hatással van új változat megjelenésére, bizonnyal azonnal eltüntetné az újdonságot. Tegyük fel, hogy vízben élő állatnak (például egy halnak) épp lábai kezdenének nőni. Amíg a láb véglegesen ki nem fejlődik és a hal ki nem megy a szárazföldre, teljesen hasznavehetetlen a szerv. A természetes kiválasztódás ezért nem kedvezne annak az élőlénynek, amelyik lábbal vagy lábkezdeménnyel rendelkezik, mert a halnak ez hátrányos, használhatatlan, fölösleges, sőt káros. Ebből adódóan ez az élőlény elpusztulna, és nem tudná továbbadni a lábbal kapcsolatos génjeit utódainak.
Ennek a kérdésnek persze ott van a másik oldala is. Mégpedig az, hogy egyetlen kézzel fogható bizonyíték sincs arra, hogy valaha egy konkrét faj esetében létezett egy kezdetleges szerv vagy szervkezdemény, ami később hasznos szervvé fejlődött volna.” (Dr. Szedmák András: Az evolúció, mint biológiai képtelenség)
TURIZMUS - A védett területeken „irányítatlanul” folyó turizmus jelentős veszélyt jelenthet a természeti értékekre. A folyamatos emberi jelenlét (közlekedés, zajongás stb.) megzavarhatja a nyugalmat igénylő fajok szaporodását, de a virágszedés, a szemetelés, a szennyezések, a tűzrakások mind-mind veszélyeztetik a védett fajokat és természetes élőhelyeket. A természeti környezeten túl az alacsony morális szint (vandalizmus) okán a kulturált természetjáráshoz szükséges infrastruktúra (kilátók, padok) is jelentős veszélyben van. A folyóink árterében vadkempingezők hihetetlen mennyiségű szemetet és letaposott, szétdúlt területet hagynak maguk mögött.
Megjegyzés: A (z Isten által) védett területeken „irányítatlanul” folyó (evolucionista szellemi alapokon álló) társadalmi-turizmus jelentős veszélyt jelent a természeti értékekre. Az isteni alapelvektől elidegenedett emberi jelenlét megzavarja a természeti egyensúlyt, és széles körű veszélyforrást jelent a biológiai élővilág számára. Az ateista/evolucionista felfogású „vadkempingezők” Isten és isteni számonkérés nem létezik-féle névjegye, tacepaó-ja még a tengerek környezetében is letagadhatatlanul jelen van:
„Több mint hatmillió tonna szemét kerül évente a tengerekbe
Évente 6, 4 millió tonna le nem bomló szilárdhulladék jut el a tengerekbe és óceánokba, ami azt jelenti, hogy minden egyes négyzetkilométerre 46 ezer darab hulladéknak számító tárgy jut.
Folyamatosan ömlik a szemét a világtengerbe. Az ENSZ környezetvédelmi programja, az UNEP beszámolója szerint a hulladék zöme a nagy óceánjáró hajókból származik. Gyakori eset ugyanis, hogy a hajók kapitányai, hogy megspórolják a kikötőben fizetendő szemétszállítás díját, egyszerűen a tengerbe eresztik a hajón összegyűlt hulladékot.
A másik fő forrás a tengerekbe ömlő folyók által szállított nagy mennyiségű kommunális illetve ipari hulladék, amelyeket a part menti áramlatok és a szél messzire képes kisodorni a nyílt tengerre, ahol az aztán szétterül.
A döbbenetes mennyiségű szeméttömeg módszeresen tizedeli a tengeri állatvilágot. Számítások szerint egymilliónál is több tengeri madár gyötrelmes halála a szeméthegyeknek köszönhető, de a tengeri teknősök is gyakorta lelik halálukat a vízbe került szeméttől, akárcsak az ezen okból százezres nagyságban elpusztuló tengeri emlősök is. Az állatok pusztulását általában az okozza, hogy belegabalyodnak a csomagolóanyagokba és megfulladnak, illetve műanyagdarabok töltik ki és tömítik el a gyomrukat, amitől aztán éhen halnak. A Greenpeace jelentése szerint Nyugat-Európa partjainál, az Északi-tengeren élő sirályhojszák 97 százalékának található műanyag a gyomrában, amelynek mennyisége átlagosan 0, 31 gramm. Ez nagyjából olyan, mintha nekünk egy szelet kenyeret műanyaghulladékkal kellene megrakni, és egy ilyen „műanyagos szendvicset” kéne elfogyasztani.”
Felmerül a kérdés, vajon ha az emberiség valóban a zsidó-keresztény kultúra (tényleges isteni kinyilatkoztatás és tanítás) szerinti életvitelt folytatna, akkor is Guinnes-rekordokat döntögetnének a szeméthegyek világszerte, és ilyen óriási mértékben történne a földpusztítás? Aligha, hiszen akkor az emberek szeme előtt lebegne Isten ezzel kapcsolatos bibliai ígérete:
„És megharagudtak a pogányok, és eljött a te haragod, és a halottak ideje, hogy megítéltessenek, és jutalmat adj a te szolgáidnak, a prófétáknak és a szenteknek, és a kik a te nevedet félik, kicsinyeknek és nagyoknak; és elpusztítsd azokat, a kik a földet pusztítják.” (Jelenések könyve 11:18, Károli)
Amíg a Krisztus-követében élők az isteni önátadás hasznos cselekedeteiben gyakorolják magukat (vö. Máté 24:14; Róma 13:10), addig az evolucionisták továbbra is ostoba módon ragaszkodnak anyagi életszemléletük alapjaiban hibás felfogásához, az irányítatlan természeti erők megalapozatlan teremtői képességéhez.
Pedig az irányítatlan természeti erők általi eredetelmélet az ember származására vonatkozóan leginkább ahhoz hasonlít, mint amikor egy evolucionista taxival haza akart menni. Beült az autóba és mondta a sofőrnek - induljon, és minden útkereszteződésnél forduljon amerre akar. Majd szólok, ha hazaértem. Elvégre ha magától is képes elindulni egy kocsi, akkor arra is képes, hogy hazavigyen. Csak idő kérdése.
irányítatlan evolúciós modell szemléltetése
Az első útkereszteződésnél a taxis csak megkérdezte, hogy mégis merre tovább? Csak mutáltassa a kresz táblát. Az mit jelent? Szálljon ki és forgassa meg. Amerre mutat, arra menjen. Oké. A tábla beállt egy irányba. A sofőr tövig nyomta a gázt. Egyszerre csak óriási csattanás. Na ez mi volt? Egy kőrakás. Hú ha, az anyját, totálkáros lett a kocsim eleje. Na kérem, látja, most lépett színre a természetes kiválasztódás. De úgy látom, ma sem érek haza időben. Esetleg holnap ráér? Magának? Nem hinném, hogy adnák magának még egy esélyt. Mert hogy az igaz, hogy egy kocsi magától is képes elindulni (mondjuk ha lejtős az út - mikroevolúció=variálódás), de ha a házszám a dombon van, akkor nincs az az autó, amelyik irányítatlan természeti erők által föltornássza magát a Hegyaljai út legtetejére (makroevolúció).
Ennek fényében pedig az alábbi gondolati levezetés végeredmény szerinti következtetése alapjaiban hibás.
„Az információt hordozó DNS molekulák a sejt osztódása előtt kettőződnek, az eredeti molekulával megegyező két molekula jön létre. Biokémiai szabályozás hatására mindkét utódsejtbe egy-egy DNS szál kerül, így az utódsejtek mindegyike tartalmazza a teljes genetikai információt. Azonban a DNS replikálódása nem tökéletes, véletlen mutációk hatására a genetikai információ kissé megváltozhat. Így egy egyed utódai között variánsok, mutánsok állnak elő, amelyekből az évmilliók alatt új fajok alakulnak ki.” (Bioinformatikai algoritmusok)
Azt persze hozzá kell tenni, hogy mindez (szerintük) irányítatlan természeti erőknek köszönhetően. De hogy az irányítatlan természeti erők mire képesek, azt a fentiekben, több esetben is láthattuk. Leginkább a dolgok szétesésére vonatkozóan, nem pedig a céltudatos felfelé fejlődésére vonatkozóan, amelynek eredménye mindaz, ami körül vesz bennünket, és amelyeknek eredetét valamennyien szabadon és őszintén fürkészhetjük.
Ahogy Arany János is kifejtette a Toldiban, s amely az evolúciós mechanizmus lényegi kondícióját hűen hivatott kifejezni:
„Repül a nehéz kő: ki tudja, hol áll meg? Ki tudja, hol áll meg s kit hogyan talál meg?” - Ennyi az evolúció röppályája, és nem több.
Azonban az isteni eredettel rendelkező ember sorsa ennél sokkalta nagyobb és szélesebb körű elhivatottságra érdemes!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése