Különbség a mikroevolúció és makroevolúció között

„Benyúl a darwinista a zsebébe, hogy onnan pénzt vegyen ki, de nem talál semmit. Mondja neki a másik: Nyúlj be egészen a nadrág aljáig, ott van a mani! - Oké Jockey, csak nem elég hosszú a kezem!”

Az evolúció természetesen egy és oszthatatlan. Mindazonáltal az evolúció elmélete szerint a fajok örök időkig semleges ponton lebegnek a mikro- és makroevolúció között, mint mint Mohamed állítólagos koporsója a zenit /csúcspont/ és a nadír /mélypont/ között. /Jules Verne: Utazás a Hold körül./

A rövidebb időtávon értelmezhető, megfigyelhető mikroevolúció az adott fajnak /faj alatti/ a környezet változásaihoz igazodó variálódását nevezzük /pl. pintycsőr vastagodás, stb./, viszont makroevolúció /Jurij Filipcsenkó orosz biológus szóalkotása, Genetics and the Origin of Species, 1927/ alatt olyasmit értenek, amely csak elméletben létezik, de a gyakorlatban nem: a fajoknak a fajszint feletti változása, más szóval az un. törzsfejlődés.

"makroevolúció (macroevolution) A fajok szintje fölött zajló evolúció. A magasabb rendű taxonok evolúciója és az evolúciós újdonságok, például új struktúrák megjelenése." /Mayr: Mi az evolúció?, 304. o./

Ugyanis makroevolúcióhoz makroevolúciós változást előidéző környezeti változásra lenne szükség, ami viszont ha bekövetkezik, az adott fajt kipusztítja, hiszen a faj változásának mértéke mindig és kizárólag mikroevolúciós változást képes csak generálni. Tehát az ok gyorsasága és az okozat lassúsága nincsenek egyenes arányban!

A makroevolúció valójában csak mikroevolúció, amely hosszabb ideig történt!?

A faj válasza minden környezeti változásra csupán a variálódás és nem a fajátalakulás. Mire oda jutna egy faj, hogy egy hatalmas környezeti változást utolérjen /makroevolúció = mikroevolúció hosszú távon/, ki fog halni, és pontosan ezért haltak ki korábban már bizonyos fajok, mert nem tudták variálódással utolérni a hirtelen nagy változást, pl. eljegesedést, stb. Ennélfogva bármilyen evolúciós folyamat zajlott a múltban és zajlik a jelenben, az mindig mikroevolúció /fajon belüli variálódás/ és sohasem fajszint feletti makroevolúciós változás, sohasem törzsfejlődés!

Amilyen változatosság egy fajon belül történik, az nem ad egyben automatikus magyarázatot alaptípusváltó fajátalakulásokhoz! Az egy darwinista kamuszöveg, hogy a fajon belüli változatosság minden makroevolúciós változáshoz elég nyersanyagot szolgáltat. A belső mechanizmusok kis változásai nem magyarázzák az állítólagos nagy változásokat, a makroevolúciós eredményeket, mivel nincsen a természetben makroevolúcióval egyenértékű szelekciós nyomás! Ha valaki előtted gyorsan megy, vagy utoléred, mert rákapcsolsz gyaloglással vagy futással, vagy lemaradsz, de nem tudsz kifejleszteni gyorsabb haladásra alkalmas anatómiai testrészt, pl. szárnyat, hogy utolérjed! Ugyanez van a természetben is.

Aztán kitalálták a gyors mikroevolúciós változások lehetséges módozatait. Trinidadi guppikkal végzett kísérletek markánsan megmutatták, hogy evolúciós mértékkel milyen „képtelenül” gyorsan reagáltak bizonyos áthelyezett populációk az új szelekciós körülményekre, az áthelyezett populációk pontosan a megjósolt irányba fejlődtek: később, és jelentősen nagyobb mérettel érték az érettséget. A kísérletek tehát meggyőzően bizonyították, hogy a természetes szelekció gyors evolúciós változásokat okozhat. Ebből vonták le azt a következtetést, hogy a mikroevolúciós változásokkal magyarázhatók a fosszíliák evolúciós változásai.

Csakhogy egy tészta kelesztési idejének sebessége /lassúsága vagy gyorsasága/ még nem magyarázza meg az összes létező kelt tésztának a különbözőségét, hogy annyiféle van. Ugyanígy a tipegés lassúsága vagy gyorsasága mikroevolúciós kategória, és a nagyobb sebességű haladás ugyanígy: gyaloglás, futás, rohanás, de soha nem repülés! /Legfeljebb a pocsolyába, ha rosszul lépsz./ A fajon belüli tornamutatványoknál vagyunk.

A hogy S. J. Gould helyesen megállapítja: "A szaggatott egyensúly nem a makromutáció elmélete". /Dennett: Darwin veszélyes ideája. Typotex, Bp., 1998, 314. o./

Ami szerintük a lényeg: „nyilvánvaló, hogy a mikroevolúciós mechanizmusok elégségesek a makroevolúciós változások magyarázására.” /Evolúció II.: A változó élet – Makroevolúció/  http://tamop412a.ttk.pte.hu/files/biologia5/Evolucio/chunks/ch04.html

Tehát magyarázat az, amire telik nekik, és nem bizonyíték! Óriási különbség! Gyakorlatilag a hőlégballon-effektus csődjével állunk szemben! A nyilvánvalóság erre vonatkozik, és nem arra, amit ők állítanak.

„Ehrlich & Raven (1964) elméletében – ahogy arra Jermy (szóbeli közlés) rámutat – a legsúlyosabb félreértés, ami annak érvényességét alapjaiban kérdőjelezi meg, a makro- és mikroevolúciós folyamatok összemosása. Makroevolúciós lépés a növény-rovar viszonyban az új növény- vagy rovarfajok megjelenése mutációkat követően, a mikroevolúciós folyamatok pedig a két résztvevő közvetlen kölcsönhatásaként megjelenő változásokat jelenti [pl. szőrözöttség növekedése, egy adott kémiai anyag mennyiségi változása a növényben, táplálkozásra nem alkalmas nekromassza növekedése a növényi szervekben, növényi anyagok aktív szállítása a rovar táplálkozásának helyére, szövetburjánzás stb. (ezek az un. növényi ellenálló képesség, rezisztencia, tulajdonságok)]. A kétféle folyamat között óriási különbség van. Míg a makro-léptékű változások olyan mutációk eredményei, melyek keletkezésére a rovarnak nincs befolyása, addig a mikro-szintű változások már meglévő allélek „előhívását” vagy gyakoriságuk növelését jelenti. A koevolúciós elmélet implicite helytelenül feltételezi, hogy a herbivor rovarok szelekciós nyomása hozza létre a makroevolúciós lépések feltételeit, a növényi mutációkat, ami alapjaiban hibás nézet.” /Szentesi Árpád a biológiai tudomány kandidátusa :HAZAI BRUCHINAE-FAJOK ÉS LEGUMINOSAETÁPNÖVÉNYEIK KAPCSOLATA: MAGATARTÁS, ÖKOLÓGIA ÉS EVOLÚCIÓ/

http://real-d.mtak.hu/108/1/Szentesi_Nagydoktori_I-kotet.pdf

„Lévén, hogy a természetes kiválasztás csak kicsiny, egymást követő, előnyös változások felhalmozásával működhet, nem hozhat létre nagyobb, hirtelen változásokat. Rövid és lassú lépésekkel halad előre. Elméletünk alapján értelmet nyer az a mondás, hogy „natura non facit saltum” (a természet nem kedveli az ugrásokat) – ezt ismereteink gyarapodása egyre jobban megerősíti.” /D. fajok eredete/

Hogy mégis használják a makroevolúció fogalmát, pontosabban a tudománynak az az állítása, hogy új fajok alakulnak ki, ennek az az alapja, hogy a fajhatárokat önkényesen nevezik meg és jelölik ki, vagyis ők szabják az elméletükhöz azt, hogy mit neveznek új fajnak. Ez pont olyan, mint amikor a kocsmában én szabom meg, mivel szidtad az anyámat és kész. Az evolúció tudománya a valóságban áltudomány, a mikroevolúció tényét manipulálja anatómiailag bekövetkezhetetlen makroevolúcióvá.

"Ha a mesterséges kiválasztással oly sokra lehet menni pusztán néhány év alatt," mondogatják, "akkor gondoljuk csak el, hogy a természetes kiválasztódás mit képes produkálni évmilliók alatt." A mesterséges kiválasztás azonban azért működik, mert benne az előrelátás a céltudatossággal ötvöződik...” /Dr. Ray Bohlin: Az evolúciós elmélet öt kritikus pontja/ http://www.ministeriosprobe.org/fldocs/kritikus-hun.html

De próbáljon meg valaki egy tehenet tejtermelés fokozás ürügyén valami más fajjá alakítani mesterséges szelekció útján, és rájön, hogy a /szelektív/ tejtermelésnek is van egy biológiai határa, miközben a tehén /pl. a tejelő típusú holstein-fríz szarvasmarha, vagy jersey/ mindig tehén fog maradni! Így a mesterséges kiválasztás ténylegesen a változás korlátait mutatja, mivel a kiválasztási folyamat végpontja rendszerint nagyon hamar elérkezik. És már meg is bukott Darwinnak a bugyuta meséje a természetes kiválasztódás fajátalakító hatásáról. [Hogy a tehénátalakítás hosszú távon sem működik, arról később!]

Hogy ez látszólag működjön, kell hozzá a tudósnak, a tudománynak és a laikus istentagadónak a zsiványsága /vagy félrevezetettsége/, mégpedig tömegméretekben és világszinten. A hallgatólagos bólogatás zokszó nélküli beleegyezés, nem csak a tudomány darwinista képviselő részéről, hanem akik önként és dalolva hagyják magukat biológiai tekintetben prostituálni a kölcsönös istentagadás látszólagos előnyei érdekében.

Akik számára a luftballon nem más, mint egy nagyra nőtt hőlégballon, amit természetesen a filozófia fújt föl, és tette a kettőt elméletileg azonossá. Olyan tüdőkapacitású evolucionista azonban még nem született, aki erre a gyakorlatban is képes lett volna. Ennélfogva nagyon is éles határvonal választja el a mikro evolúciót a makro evolúciótól, amelyre gyógyír lehet ugyan a hőlégballon-effektus fajakrobatikával kapcsolatos modellje – már akik készek arra, hogy az ilyen és ehhez hasonló elméleti filozófiák őket a rózsaszín álmok világába repítsék.

/frissítés lehetséges/

A darwini evolúció álláspontja

A darwini evolúció álláspontja az élőlények kifejlődésének tekintetében

„A tudatosság határt szab a tenyésztésnek, csak az azt nélkülöző természet fejlesztései határtalanok.”

Darwin nem foglalkozott az élet eredetével /ami nem megy, ne erőltessük alapon/, ő csak annak sokszínűségére keresett magyarázatot. Elmélete, amely azon a tézisen alapult, hogy a Föld biológiai sokszínűségét egyetlen primitív életforma folyamatos fejlődésére, variálódására lehet visszavezetni – miközben a gyengébb és alkalmazkodáshoz kevésbé képes fajok rendre kipusztulnak –, a tudományos világban viszonylag hamar tekintélyt nyert. 

[A kevésbé életképes fajok kipusztulásának egy primitív életforma állítólagos folyamatos fejlődéséhez egyébként mi köze van? A pénz elherdálásának tematikájából még nem következik annak folyamatos gyarapodása, még ha ez sokaknak tetszően is hat! Hogy ez mégis hamar tért nyert a tudományban, ez csakis annak köszönhető, hogy koncepciós elmélettel van dolgunk, amelynek egyetlen központi célja van: hogy Isten be ne tehesse be a lábát az ajtón! - Lásd korábban.]

A könyve, mely a földi élet sokszínűségét egyetlen közös ősre vezette vissza, 1872-ig összesen hat kiadást ért meg, a benne foglalt tézisekkel pedig a történelem egyik legnagyobb hatású alkotása, a biológiai tudományok /kifejezetten ateista szemléletű/ bástyája lett, amely mellett a világ tudományos /ateizmust képviselő/ akadémiái teljes mellszélességgel kiállnak, mint a világ legerősebb, legjobban kidolgozott /az isteni teremtéssel szemben leginkább bevethető/ elmélete mellett:

„A Magyar Tudományos Akadémia - hasonlóan 67 ország tudományos akadémiáihoz, köztük az egyik elsőként megszóló Royal Society-hez - elhatárolódik azoktól a tudományon kívüli elképzelésektől... amelyek a darwinizmus tudományosan megalapozott állításait támadják, eltorzítják, illetve áltudományos érvelésekkel kritizálják....

„A darwini evolúciós elmélet – ahogy a tudományokban a fejlődést figyelembe véve ez megszokott – nem teljesen lezárt volta ellenére, tudományosan megalapozottnak tekinthető és kellően leírja a fajok keletkezését és átalakulását.” /A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége - Budapest, 2008. február 26./

Tudományosan korrektnek beállított álláspontjuk szerint az evolúció a genetikai összetétel változása a populáción belül az egyre hatékonyabb, életképesebb egyedek felé, ami új fajok kialakulásával jár együtt. [Itt az új fajt már ők definiálják a filozófiájuk szerint, ugyanis a fajmeghatározásnak sehol a világon nem létezik tárgyilagos definíciója, amely mentes volna bármilyen emberi ideológiától. Hanem aki uralja a biológiai tudományok területét, az határozza meg mibenlétét/határait és történéseit.]

Az evolúciós mechanizmusok közé tatozik a természetes szelekció, az egyedeken belül fellépő mutációk, genetikai áramlás és populációk vándorlása. Tehát egysejtű+változás+ szelektálódás+mutálódás+áramlás+vándorlás=ember. Hihető képlet? Annak tűnik. [Különösen ha annak tüntetik fel!]

"Az evolúció a biológián belüli elmélet, mely azt állítja, hogy a különböző növény, állat fajok és egyéb életformák korábban élt életformákból alakultak ki, és a megkülönböztető különbségek alapján elkülöníthetőek az utánuk jövő generációktól." /Vitairat/

„Új fajok természetes úton való kialakulása, melynek irányát a faj genetikai jellemzői által meghatározott tulajdonságok, valamint az élő és élettelen környezet változásai és ezek szakadatlan egymásra hatása befolyásol.” /Törzsfejlődés – evolúció - Dr. habil. Kőhidai László SE, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Budapest/

„Az élővilág fejlődéselmélete, amely szerint az élőlények összessége egyszerűbb formákból fejlődött bonyolultabb formákká az anyagi világ fejlődési folyamatainak, a környezet hatásaiknak köszönhetően, mindenféle tervező vagy teremtő behatás nélkül.” http://wikiszotar.hu/index.php?title=Evol%C3%BAci%C3%B3&oldid=171600

„Egyszerű szavakkal kifejezve az evolúció azt jelenti, hogy az élet az egysejtűekből a legmagasabb emberi formáig fejlődött, s ezt hosszú, több millió évet igénybe vevő számtalan sok biológiai átalakulás során tette.” /The Houston Post, 1964. augusztus 23., P-6. old./

„A Darwin-féle elmélet értelmében az élővilág fejlődése a természet szakadatlan változásának, átalakulásának természetes következménye. A különböző fajok és a fajokon belül megnyilvánuló változatok létrejötte az illető csoport és az őt körülvevő élő és élettelen környezet kölcsönhatásával magyarázható. Ez nem más, mint az evolúció. Darwin abból a megfigyelésből indult ki, hogy a termesztett növények és a háziállatok körében rendkívül nagy változékonyság és alakgazdagság figyelhető meg. A változatosság alapja az, hogy az ember célszerű munkával a mesterséges kiválasztás útján a céljának leginkább megfelelő alakokat tenyésztette tovább. Máskor meg éppen fordítva, különböző fajokat keresztezett és így egyesítette egyes fajok tulajdonságait. A természetben ennek a céltudatos emberi munkának a megfelelője a természetes kiválogatódás, azok az élőlények, amelyek kevésbé képesek alkalmazkodni az adott körülményekhez, kihalnak. A természetes kiválogatódást nagyon sok tényező befolyásolja. Ezért az élővilágban állandóan folyik a harc a fennmaradásért. Ez bizonyos egyensúlyt teremt, mert nem engedi, hogy egy faj a többiek kárára nagyon elterjedhessen. Darwin szerint az élővilág végső láncszeme az ember. 1871-ben megjelent művében (Az ember származása és az ivari kiválogatódás) bebizonyította, hogy az ember is az élővilág egyetemes fejlődése során alacsonyabb rendű szervezetekből fokozatosan alakult ki.” /AZ EVOLÚCIÓS ELMÉLET ÉS DARWIN ÉLETE – érettségi tételek/ 

http://erettsegi.com/tetelek/biologia/az-evolucios-elmelet-es-darwin-charle-robert-elete/

Megfigyelhetjük, hogy az evolúciónak, és azon belül a természetes kiválasztódásnak milyen nagy szerepet szánnak az élőlények kifejlődésében, szinte abból vezetik le, ill. fejlesztik fel egészen az ember megjelenéséig. Mindezt annak ellenére, hogy a mesterséges kiválasztás is mintegy hozott anyagból történik, a már eleve meglévő alany /pl. tehén/ legjobb képességeinek kiaknázásával, nem pedig újabb alanyok /ami már nem tehén/ kifejlesztéséért, hiszen a harc a természetben a fennmaradásért folyik és nem új fajok kifejlődéséért, miként a mesterséges kiválasztásban a jobb képességű tehén kitenyésztése a cél.

[Tehát nem a tehén más állattá változtatása történik, hanem a képességeinek minél nagyobb fokú kiszélesítése és kihasználása. Ugyanígy miért változna át egy faj valami más fajjá a természetben a fennmaradása érdekében, ahelyett hogy csiszolódna, egyre jobban hozzáidomulna a környezeti változásokhoz?! Viszont hogy kerül a csizma az asztalra /ahogy mondani szokás/, miért csempészi bele ebbe a folyamatba az embert, hiszen a folyamat a képességek növeléséről/kiaknázásáról szól, és nem a meglévő faj más fajjá történő átváltozásának képességéről!]

Azonban kulcsfontosságú jelentősége van itt a rapala-mozgásnak, amelyről nem nagyon tesznek említést, nem teszik nagyító alá. Pedig ez az élőlények fejlődését, alkalmazkodóképességük általi fennmaradásukat igen nagymértékben befolyásolja, hogy beleesnek-e ebbe a mozgásba /helyzetbe/, vagy képesek kikerülni. Ezért most ezt a hiányosságot pótoljuk, és az élőlények átalakulással történő fejlődését a rapala-mozgás szemszögéből nézve górcső alá vesszük. [Aztán hogy Darwin mit bizonyított be, és mit nem, majd meglátjuk, ha a tényeket vetjük össze a tényekkel, a filozófiai koncepciókat pedig figyelmen kívül hagyjuk.]

/frissítés lehetséges/