Természetmásolás

Természetmásolás

A biomimetika az élőlények "mérnöki célú" tanulmányozásával foglalkozik. Az alaphelyzet szerint a mérnökök lemásolják a természet produkcióit. A kérdés az, hogy ha a másolatokat intelligens tudósok alkotják, az eredeti példányok hogyan jöhettek létre teljesen véletlenül tervezői intelligencia nélkül?

A gekkók talpa

„Kanadai kutatók a tükörsima falakon gond nélkül felmászó gekkó mintájára fejlesztettek ki egy apró robotot.” (Tudományos hír)

Figyelemreméltó, hogy a kanadai kutatók speciális felkészültséggel, mérnöki és tervezői intelligencia bevetésével csak egy élettelen, az eredetinek egy silányabb szintű utánzatát voltak képesek kifejleszteni.

Az evolucionisták úgy adják elő, hogy az élővilágban rengeteg olyan megoldás született az evolúció évmilliói folyamán, amelyekre az ember sokáig csak irigykedve tekintett.

Az, hogy „megoldás született” bármiféle intelligencia és tervezés nélkül, az egy teljesen önkényes, dogmatikus/evolúciós alapállásból származó, biztos tudást nélkülöző állítás. Annál is inkább tudást nélkülöző, mivelhogy irigykedve tekinteni magasan fejlett intelligenciával rendelkező lénynek egy tudatos intelligenciát felvonultatni képtelen anyagi természetű folyamatra teljesen érzelmi indíttatású megközelítés, ami a biztos tudást alapjaiban nélkülözi.

Komoly ellentmondást hordoz magában az az állítás is, hogy a mérnöki tudomány mára elérte azt a szintet, hogy képessé vált lemásolni és felhasználni a természet találmányait. Hiszen az állítás szerint az intelligenciának kellett felnőnie ahhoz, hogy képes legyen abszolút fogyatékos formában lemásolni azt a szintű alkotást, amit állítólag egy intelligenciát felvonultatni/bevetni képtelen mechanisztikus folyamat hozott volna létre. Eszerint a kevesebb hozta létre a többet, amire a több irigykedve tekint. Alapjaiban komolytalan, tudománytalan és nonszensz állítás.

A gekkók példájánál maradva, azok képesek még a legsíkosabb felületeken is könnyedén megkapaszkodni, és akár egy lábbal is megtartják magukat fejjel lefelé egy üveglapon. Erre azért képesek, mivel talpukat sok milliónyi apró, szabad szemmel láthatatlan keratinszőr borítja. (Persze, hogy hányszor esett fejre a gekkó mindenféle komoly sérülés nélkül /?/, amíg a sok millió keratinszőrt kifejlesztette/?/, arról nem szól a fáma, hanem bölcsen hallgat!) Amikor a szőrök valamilyen felszínnel érintkeznek, a felület és minden egyes szőrszál között gyenge molekuláris vonzerő (ezeket hívják van der Waals-féle erőknek) lép fel. Ezek az erőhatások egyedileg parányiak, de a sok millió szőrszál együttesen már igen erős tapadóerőt képes létrehozni. Ez lenne tehát az evolúció által évmilliókig tökéletesített szervezet.

A Manchesteri Egyetem kutatói néhány éve kifejlesztettek egy olyan anyagot, amelyet nanoszkopikus szőrszálak borítanak. A trükk az, hogy a szőrszálaknak elég rugalmasaknak és hajlékonyaknak kell lenniük, de nem szabad könnyen összetapadniuk vagy letörniük. A szőrszálak hossza 2 mikrométer (mikrométer a méter egymilliomod része), vastagsága 0,2 mikrométer, pont akkora, mint a gekkóké. Egy négyzet-centiméternyi felületen hozzávetőleg 100 millió mesterséges szőrszál helyezkedik el.

Ezek a szőrszálak utánozzák a gekkó talpán lévőket, és olyan erős tapadást adnak, hogy ha ilyen anyaggal borítják valakinek a kezét, akkor az képes megtapadni a mennyezeten. A "ragasztószalagot" nagyon egyszerű leválasztani a felületről: egyszerűen el kell kezdeni lassan fölhúzni az egyik oldalát a felszínről.

Nos, itt magas szinten képzett kutatókról van szó, akik tudatos kifejlesztést hajtottak végre (vagyis a kifejlesztés mozzanatai mögött tudatos lépések történtek a természeti folyamat nem tudatos lépéseivel szemben), tehát egy trükköt alkalmaztak, a trükk mögött pedig kifejezett intelligencia bújik meg, hiszen ész nélkül trükk nem létezik, a tapasztalat szerint bármilyen trükköt tudatosan alkalmaz a trükköt alkalmazó valaki és nem valami.

Itt a trükk lényege a szőrszálak rugalmassága és hajlékonysága összetapadás és törés veszélye nélkül. Ezen létező paraméterek összehangolásában csak az nem látja meg a céltudatos tervezés háttérmunkáját, aki direkt nem is akarja, hanem az akarata abban nyilvánul meg, hogy bármiféle akaratot megtagadjon, a saját félresiklott/félrehajló akaratát kivéve. Teljesen érzelmi, elvből történő hozzáállásról van tehát szó, és aki korrekt és nem előítélettől teljes, józan kutató szellemmel rendelkezik, az az ilyen megközelítéstől és véleménynyilvánítástól távol tartja magát.

Ha tehát gyenge utánzatát látjuk egy olyan alkotásnak, amelyre az intelligens ember irigykedve tekint, akkor mennyivel inkább szembesülünk az intelligencia meglétével az eredeti alkotás tekintetében. Ha a gyenge utánzatot csak magas szinten bevetett intelligencia képes produkálni, akkor az eredeti alkotást is csak az alkotáshoz mért szintű intelligencia bevetésével magyarázhatjuk. Egyszerűen fogalmazva, ha a kevésbé bonyolulthoz intelligens tervezés szükséges, a sokkal bonyolultabbhoz sokkal inkább. Ennek megtagadása mögött tudatos kitérés van, és ahol csalás van, ott lopás, hazudozás és mindenféle egyéb gonosztett is. Nem véletlen, hogy az evolúciós filozófiára épülő világi társadalomban pont ezek a tényezők mutatnak túlburjánzott tendenciát. Az összefüggések törvényszerűek, egyik hozza magával a másikat.

A „van der Waals-féle erők” csak azért létezhetnek, mert az isteni erőket megtagadják, a Teremtő Istennek kijáró tiszteletet és dicsőséget a tudós világ szó szerint ellopja Istentől, hogy maga sütkérezhessen benne, abban, amire a tervező szempontjából nem jogosult. Egy (illetve számtalan) Isten által szabadalmaztatott találmány lenyúlásáról van tehát szó, a szerzői jog tudatos figyelmen kívül hagyásáról. Más „természeti alkotások” lemásolása esetén ugyanez a tendencia figyelhető meg.

Bálnaúszókból szélturbinák

A "WhalePower" (bálnaenergia) nevű szélturbinákat nemrég tervezték. A turbinalapátokhoz az ötletet a hosszúszárnyú bálnák különös, "bütykös" úszói adták. A bálnaúszó aerodinamikai tanulmányozásakor kiderült, hogy a rajta lévő kinövések jelentősen elősegítik az úgynevezett átesés megelőzését. (Az átesés a repülésben használt szakszó arra, amikor a légáramlással szabályosan körülvett szárnyon valamilyen oknál fogva megszűnik a szabályos áramlás, és ennek következményeként helyi turbulencia és áramlásleválás alakul ki. Az esetek többségében az áteséssel magasságvesztés párosul, mivel csökken a felhajtóerő.)

Ez adta az ötletet a kutatóknak, hogy a jelenséget föl lehetne használni a turbinalapátok tervezéséhez. A bálnák úszója alapján tervezett szélturbinák prototípusai 27 kilométer óránkénti szélsebességnél kétszer akkora teljesítményt nyújtottak, mint a hagyományos szélturbinák.

Tehát ötletet másoltak le a kutatók saját tervezésük megvalósítása érdekében, melynek eredménye dupla teljesítmény önmagához mérten az előzőekhez képest. Az emberi intelligencia produkciójához képest. Itt is a kevesebbhez párosítanak több intelligenciát, a többhöz pedig kevesebbet. Nem veszik észre, hogy az eredetihez több intelligencia kell, mint az utólagos másolathoz, hiszen az eredeti nem volt másolata semmilyen vele egyszintű alkotásnak, annál is inkább szükséges lenne felértékelni azt, és nem tudatos intelligencia nélküli mechanisztikus folyamatnak tekinteni.

Hűtés a termeszektől

Mint tudjuk a termeszek vakok. A termeszvár egy ZSENIÁLIS építmény, nagyon kicsi a hőmérséklet-ingadozás benne ami az életben maradásukhoz nélkülözhetetlen (a számukra a 32 Celsius fok az ideális). Felépítése a vak termeszektől valódi csoda!

A zimbabwei Hararében lévő Eastgate Centre a zöld építészet egyik legjobb példája. Az épület tervezésekor figyelembe vették a termeszvárak felépítését. Az épületnek nincs hagyományos légkondicionálása és fűtése, mégis egész évben kellemes a hőmérséklete, ugyanakkor csekély az energiafogyasztása.

A Zimbabwében élő termeszek hatalmas várakat építenek. Ezekben termesztik fő táplálékukat, egy gombát. A gombát pontosan 30 Celsius-fokon kell tartani, miközben a kinti hőmérséklet 2 Celsius-fok (éjszaka) és 40 Celsius-fok (nappal) között ingadozik. A termeszeknek mégis sikerült olyan nyitható és zárható hűtő- és fűtőkürtőkkel felszerelt várat építeniük, amelyben pont a kívánt hőmérséklet uralkodik. Ezt a konstrukciót vették át a betonból épített Eastgate Centre tervezői, és sikerült az épület légkondicionálására fordított költséget egy hasonló nagyságú épület költségeinek a 10 százalékára csökkenteni.

Itt is az épületek nem spontán létrejöttéről, hanem tervezéséről van szó, ahol pont a kívánt hőmérséklet uralkodik. Egy nyitható és zárható hűtő- és fűtőkürtőkkel felszerelt konstrukcióról, ami átvettek a tervezők, és aminek a végeredménye ismét felülmúlja az emberi intelligencia által korábban létrehozottat.

Utólagos tervezésről beszélnek, de tagadják az eredeti tervezést. Konstrukció átvételéről beszélnek, miközben az eredeti konstrukció nélkülöz mindenféle átvételt, mégis az átvételezők tervezési szempontból leminősítik azt. Miközben saját átvételüket tervezéssel párosítják, a jobb mechanizmust, amit sikeresen lemásoltak, ismét a vak evolúció folyamatának tulajdonítják.

Vajon a pók szövi a hálót?

De vajon a termeszek úgy építik tudatosan a várukat, mint ahogy azt az intelligens ember tudatosan lemásolja? Aligha. Ugyanis ahogy a szabad akaratú ember ténykedése sokrétű és bizonyos speciális folyamatokhoz nem kötött, a termeszeké nagyon is kötött, és csupán a várépítésben mutatkozik meg. Mivel a szabad akaratú választási lehetőséget nélkülözi, ez genetikai szintű programozottságot takar, amely az eredetileg tervezett megvalósulásban teljesedik ki. Végül is ugyanúgy nem a termesz építi a várat, mint ahogy nem a pók (maga) szövi a hálót, hanem a benne rejlő genetikai programozottságnak köszönhető a végtermék. Az ember pedig előregyártott programozottságtól függetlenül is képes önálló alkotás létrehozására, vagy nem általa tervezett összetett alkotások lemásolására. De ha már ezt intelligencia bevetése által teszi, az eredeti alkotások ugyanúgy intelligencia bevetését igénylik, mégpedig annál magasabb szinten, minél magasabb szintű az eredeti alkotás a másolathoz képest.

A pókfonál a világ legerősebb természetes anyaga. Ötször akkora súlyt képes megtartani, mint a hasonló vastagságú acélszál, háromszor annyira nyúlékony (azaz szívósabb), mint a világ jelenleg gyártott legerősebb fonala a Kevlar, amelyből - többek közt - a golyóálló mellények készülnek. Ezért a kutatók mindent megtesznek, hogy megfejtsék a kémiai és fizikai szerkezetét, illetve megvalósítsák az ipari mennyiségű gyártását. Részsikereket már elértek, de a "nagyüzemi" pókfonálgyártás - ami forradalmasíthatna sok iparágat - egyelőre még várat magára.

Jégmadár alakú vonat

A japán vasúttársaság Sinkanszen Bullet Train vonata a világ leggyorsabb vonata, sebessége megközelíti az óránkénti 400 kilométert. Mi akkor a gond? A zaj! A légnyomásváltozás hatalmas mennydörgésszerű robajt okoz valahányszor a vonat kibújik egy alagútból (amelyből akad bőven), és még a majdnem egy kilométerre élő lakosok is panaszkodnak emiatt. A véletlen úgy hozta, hogy a vonat mozdonyvezetője, Eiji Nakatsu egyben lelkes madármegfigyelő. Nakatsu elgondolkodott azon, nem találkozott-e már a természetben olyan dologgal, amely gyorsan és simán közlekedik két eltérő közeg között. Ekkor jutott eszébe a jégmadár, amely halászatkor nagy sebességgel, mégis nagyon kis csobbanással bukik le a levegőből a vízbe.

Javaslata alapján a vonat orrát átalakították, hogy hasonlítson a jégmadár csőrére. Ennek eredményeként a vonat nemcsak halkabb lett, de 15 százalékkal kevesebb villamos energiát használ föl, és a sebessége is 10 százalékkal növekedett.

Ha a jégmadár technikájának lemásolása az emberi intelligencia terméke, akkor hogyan lehetséges, hogy magának a jégmadárnak a technikája (a felépítése) nem az intelligencia terméke? Megint a kevesebb (a másolat) a több (az intelligencia terméke), míg az eredeti (a több) a kevesebb, (vagyis intelligencia nélküli)? Ismét csak szándékos intelligencia megtagadásról van szó, amely az ember esetében tudatos lenne, a természet esetében meg tudattalan. Csakhogy miképpen képes többre a tudattalan a tudatosnál? Egy rafinált tudatosság eredményeképpen, amely mögött bizony irányított/szándékos tudatlanság bújik meg.

A „természet ötletei” a feltalálók, tervezők és mérnökök számára mondhatni szinte kimeríthetetlenek. Így ide sorolhatók pl. a denevérektől és a cetektől kölcsönzött szonár ötlete; az egyik legjobb hőszigetelő anyag a juhoktól (A merino gyapjú fölhasználásával készítik a sportruházati cégek a hőszigetelő alapréteget az összes olyan sporthoz [kerékpározás, túrázás, hegymászás stb.], ahol alapvető követelmény a test kihűlésének megakadályozása. Ilyen anyagokat használnak a sarkkutatók és az űrhajósok alapöltözékéhez is.).

Vízlepergető ruhák a lótusztól

A lótusz levele távolról sem sima. Néhány mikrométer (a méter milliomod része) magas dudorokkal van teli, amelyeket 1 nanométeres (a méter milliárdod része) viaszkristályok borítanak. A viaszkristályok víztaszítók, ezért a vízcseppek leperegnek a levél felszínéről. A mikrométeres és a nanométeres nagyságrendű struktúrák különleges kombinációja rendkívüli mértékben csökkenti a felszín és a vízmolekulák érintkezési felületét, ami a tisztítási folyamat kulcsa. Ez magyarázza, hogy még egy enyhe zápor is tisztára mossa a leveleket. Mára több módon is felhasználják a lótuszeffektust. A BASF cég kifejlesztett egy nanorészecskéket alkalmazó vízlepergető sprayt. Az ebben lévő vízálló polimerek és viasz hatékonyan képes utánozni a lótuszeffektust. A sportszergyártó cégek pedig olyan korcsolyaruhákat gyártanak, amelyek felületi szerkezete a lótuszlevéléhez hasonló, és így szabadítja meg a ruhát az olvad jégtől és szennyeződéstől.

A leghatékonyabb úszódressz a cápáktól

A cápák úszáshoz alkalmazkodott bőre egészen más. A testfelületet apró, úgynevezett placoid pikkelyek borítják, amelyek tökéletes vízáramlást tesznek lehetővé. Ezt a tulajdonságot kihasználva kezdtek tervezni a Speedo sportszergyártó cég mérnökei olyan egész testet beborító, testhez simuló úszódresszeket, amelyeket parányi, V alakú csatornák borítanak, így a ruha felszíne nagyon hasonló a cápák pikkelyes bőréhez. A Speedo mérései szerint ezek a Fastskin ("gyorsbőr") nevű ruhák akár 3 százalékkal is felgyorsíthatják az úszókat.

A legújabb páncélok a csigáktól, a halaktól és a pókoktól; a tépőzár a bogáncstól, ahol a tapadós terméseken rengeteg, apró horgocskákban végződő tüske van. Így kezdték 1951-ben Velcro néven szabadalmaztatni, majd gyártani a tépőzárat. A juharfa terméséhez pedig inspirációért fordultak legújabb helikopter-modell megépítése érdekében.

Mint kiderült a természet ebben is előttünk jár, a juharfa termése például egylapátos szerkezetével is lehetővé teszi a termés számára a viszonylag nagy távolság megtételét és a biztonságos földet érést. Ezeknek a magoknak, a lependékeknek az úgynevezett autorotációs folyamatnak köszönhetően nincs szükségük hajtóműre, hogy forogjanak a levegőben. A lependék viselkedésének elemzésével a tudósok képesek voltak lemásolni a szerkezetet. Miután a kutatók közel száz prototípust építettek, készen állnak arra, hogy kereskedelmi alkalmazásokat keressenek mesterséges lependékeik számára.

Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a „mesterséges másolatok” mind-mind az emberi intelligencia termékei, amelyek bár rendre alulmaradnak a „természetes eredeti” termékektől, mindazonáltal céltudatos tervezettséget bizonyítanak. És ez a tervezettség a lényeg. Ha a másolatok céltudatos tervezettséget igényelnek, az eredeti példányok sokkalta inkább! Meglepő módon azonban az evolucionista szemléletű tudósok és a magukat általuk vezettetők megtagadják ezt a tervezettséget. Lényegében megtagadják Istent, a Tervezőt.

Állításuk szerint a háttérben megbújó Tervező léte tudományos szempontból bizonyíthatatlan, ezért azt el kell vetni, mint lehetséges magyarázatot. Viszont a saját intelligenciájuk létét, amellyel az eredeti konstrukciókat lemásolják – tudományosan bizonyítottnak tekintik. Némely gyenge utánzat mögött bizonyított intelligencia van, míg az eredeti és minőségileg magasabb szintű alkotások mögött nincs.

Sokkal inkább állíthatjuk, hogy ezen álláspont hangoztatása és széles körű propagálása mögött nincs intelligencia, hanem szűklátókörűség és tudatos szellemi vakság.

Az ésszerűség és józanság annak felismeréséhez vezet bennünket, hogy igazat adjunk a bibliai zsoltáros kijelentésének, amely ezt mondja a 104:24-31 versek szerint:

„Milyen nagy alkotásaidnak száma, URam! Valamennyit bölcsen alkottad, tele van a föld teremtményeiddel. Ott van a nagy és széles tenger! Számtalan lény nyüzsög benne: kisebb és nagyobb állatok. Ott járnak a hajók, és a cethal, amelyet azért formáltál, hogy játszadozzál vele. Mindezek arra várnak, hogy idejében adj nekik eledelt.

Ha adsz nekik, szedegetnek, ha bőkezű vagy, jóllaknak javaiddal. Ha elrejted orcádat, megrémülnek, ha elveszed lelküket, kimúlnak, és ismét porrá lesznek. Ha kiárasztod lelkedet, új teremtmények keletkeznek, és megújítod a termőföld felszínét.

Dicsőség legyen az ÚRnak örökké! Örüljön alkotásainak az ÚR!” (MBT. fordítás)

Ez az egyetlen helyes magyarázat és alternatíva a számtalan élőlény létezésére, nem pedig irányítatlan természeti folyamatok, amely mögött nincs tervezés, nincs cél, ezáltal nem létezhet intelligenciát tükröző, összetett konstrukció sem. Ha pedig a természetmásolás mögött intelligenciát tükröző, céltudatos folyamat van, akkor a természet eredeti konstrukciói mögött szintúgy annak kell lennie.

Ismét annak a meggyőződésnek adhatunk tehát hangot, hogy minél bonyolultabb, összetettebb egy alkotás, annál nagyobb intelligenciát szükséges bevetni annak létrejötte érdekében. A biomimetika tudományága pontosan ennek alapján jött létre, mely szerint a mérnökök lemásolják a természet produkcióit.

Ha pedig a másolathoz mérnöki tudás kell, az eredetihez a mérnöki tudás józanul nem tagadható! A mérnöki tudás, és a tudattalan, vak evolúciós folyamat az két külön kategória. Ugyanazzal intelligenciát tükröző konstrukciók nem magyarázhatók! Intelligenciát pedig a másolat ugyanúgy tükrözi, mint az eredeti, csak sokkal kisebb mértékben.