FAJKERESZTEZÉS OROSZ MÓDRA

 AVAGY HOGYAN KELETKEZNEK ÚJ FAJOK?

Mint tudjuk, a tajgavidéken éltek komoly tudósoknak nevezett feltalálók, akik elöl jártak az ateista szellemben felfejlesztett elméletek anatómiai ábrázolásában. Köztük is sokak által ismert volt Zöldellő Iván, a tojáskutató, aki egyébként nagy vendéglátó hírében állt. Egyszer egy sukorói vadászbrigádot látott vendégül, teljes vendéglátói mély értelműséggel. Eredetileg két hónapos ott tartózkodást terveztek a szemfüles hason napozók, de a vártnál rövidebbre sikeredett a vendéglátói ájtatosság marasztaló kántálása. 

Történt ugyanis, hogy a zsákos kekszet hónapokra kamrában felhalmozó házigazda öt napon át semmi mást nem kínált fel a vendégeknek, mint sült tojás rántottát. Öt nap elmúltával, a változatosság kedvéért újabb öt napon át karikára szeletelt sült kolbászt adott asztalra, minden nap azonos időben és azonos mértékben. Mikor a vendégeknek már kezdett elege lenni az étlapon szereplő kajautánzatokból, szóvá tették a hórihorgas állú, rettenetesen komoly feltalálóprofesszornak, hogy ugyan már, készítsen valami teljesen új fogást a számukra, hogy a további nyafogásnak elejét vegye, amely a vadra vakon vadászók társaságának mindennapos programjává lett. 

Nosza, felgyűrte az ingujját a roppant precíz, komornyiknak is beillő szakácsbáró, és nagyot újított a feltalálói repertoár szűkös egyhangúságát megtörve. Másnap elkezdte feladni a kajla motívumokkal kicsinosított tányérokon az új fajnak is beillő anatómiai bruhenyákot, amit darwinpacsninak nevezett el. Ennek lényege, hogy a fajkeresztezés példájára előadta a kolbászos tojás-féle pöttyös kendővel fedett áruhalmazt, mondván: ez valóban új biológiai fajkeletkezés mintájára előadott több színben és bő zsírban ázott mócsingkoktél. 

Ették vagy öt napig a kényszerűségre kárhoztatott, vadászgörényre specializálódott, vadászkendőt homlokukra tekert ifjoncok az új fogásnak titulált ételre ritkán hajadzó egybekelt költeménycsodát, azután emígyen szólították meg a kajánul ide-oda rángatózó állú házigazdát: 

- Hogy maga a kolbászt keresztezte a tojással, amitől az alacarte étlap merőben új fajt eredményezett volna, ezt tudomásul vesszük, maga meg vegye tudomásul, hogy önt ha netán tokán találjuk csapni a fanyelű funérhátizsák díszgombjával, azt ne vegye sértésnek, de részünkről megkülönböztetett figyelmességnek. 

- S azon nyomban tokán is legyintették a betonkemencére szemet vetett bajszú feltalálókomornyikot, aki merőben új ötlettel keresztezte a kolbászt a tojással, mondván: ugye hogy a biológia bizonyított fajátalakulási repertoárja nem csak elméleti fantáziaszakadozás zizegő lisztes zacskóba ágyazva, de egy sokszorosan bizonyított tényező, amire már Darwin is ráolvasta, hogy ásó-kapa válasszon el engem s téged a majmoktól, akiktől új fajként úgy származtunk le, mint ahogy a tojás is a kolbásszal közös történelmi egyesülésre vetemedett minden újdonságra aktívan vágyakozó ateista számára. 

S miután bizonyítást nyert, hogy ezek immár nem szaporodóképesek a spárgás tejfölben rezgő tejbegrízzel, kézenfekvő az új fajnak a létrejötte. S bizony ezt nevezik tudományos keresztezésnek, amikor a széklábat keresztezik az asztalfiókkal, bizony teljesen új faj keletkezik, ami bizonyítja a darwini elmélet életképességét extrém körülmények között. 

De ez még semmi, mert a legnagyobb vívmánya a professzornak mégsem a tojás és a kolbász újdonsült keresztezése volt, hanem amiért állami kitüntetést kapott a Mongol Májkrém Akadémián. Hosszas töprengés és tervezői kumlálódás után arra vetemedett, hogy a novoszibirszki vasút jobb oldali sínjét egy alig észrevehető szikramentes hajtűkanyarban keresztezte a sin bal oldalával. Mire az arra véletlenül tivornyázó vasútszerelvény vodkagőzös masinisztája hangosan felkiáltott: - nini, mekkora hely van ott az árokban, beleférünk mindannyian, még elegendő földnek is van hely, amit majd ránk szór a boldogbabérokra tülekedő utókor. 

Így vált bizonyossá ország világ előtt, hogy a darwini fajkeletkezés a valóságban is működik, és nem csak variálódási szinten de valódi fajátalakulási újdonságként, aminek mintájára még sok ilyesmit is kereszteztek, úgy mint pl. a retket a káposztával, amely nem annyira ehető, mintsem kiállítási tárgyként bronzba van öntve, hirdetve az orosz módszer előnyeit, amely olcsó és nem ráz, de nem is tart igényt a rázásra, amikor elegendő okot szolgáltat a neki irdatlan nagy feneket kerített biológiai lármázásra.

A cáfolat hiánya bizonyítja Istent?

 

Miért tartja azt bizonyítéknak sok vallásos ember,        hogy nincs cáfolva Isten léte? 

/Cáfolni nem lehet olyat, ami nem létezik... Valaki cáfolja nekem, hogy a láthatatlan gumimacihabcsók bolygó nem létezik? Tudjátok cáfolni? Nem Létezik? Nem. Ne értsétek félre agnosztikus vagyok, csak nem bírom amikor valakik, a saját hitüket ilyen béna érvekkel védik./

Kérdező, nem adtál választ, hogy honnan van a gravitáció, amelynek Hawking tulajdonítja az univerzumot. Egy gombostűfejnyi anyag lett a nagy bumm szülőanyja mindez vakerővel párosítva és lett belőle rendszer lent és fönt és mindenhol? Aminek egy kis rész megfejtéséért Nobel-díjat osztogatnak. Nem gondolod, hogy a mignon részfelderítést díjazza a tudomány, miközben a cukrászt félrelöki?! Ez ám a majomkodás, csak nem látod, mert a majomkodás a látást is merev látókörűvé teszi, amiben utazol És még hangot is adsz hozzá.

És mennyi kérdés volt, amire a tudomány már meglelte a választ... - semmire nem adta meg, ami az alap. Milyen természeti törvény uralja az anyagot, az honnan van és honnét van az univerzumban az intelligencia, amely uralja a rendszert, s amelyhez fogható az emberi rendszerezés és gondolkodás jelentéktelen visszfény /Einstein/.

Az evolúció elmélete már a szaporodás nem pontos másolására épül, honnan van az a szaporodás, amely pontosságának utódokra vonatkozó manipulálásából táplálkozik az ateista biológia?

Hogyan jött létre az első olyan komplex szervezet, amely az összes rendszerfelépítéssel rendelkezik /idegrendszeri, keringés, vizeletkiválasztás, emésztés, szaporodás, látás, hormon, csont és az összes többi/ apránként pontról pontra évmilliók kísérletezése által, miközben szüntelen és felfüggeszthetetlen módon minden pillanatban garantálta annak a reményteljes szörnynek a túlélését és továbbfejlődését, hogy az emberi alakot öltve és kreatív agyat növesztve azokra illessze a majomkodást, akik ezeket a jogos kérdéseket felteszik, míg magukra nem, akik szerint mindezt az idő a véletlen és a vakerők megoldják.

Akkor fogalmi zavaraid vannak a majomkodást illetően, ami már ott tetten érhető, amikor az élettelenből kihiszed az élettelent, ami nem tudományos hit, hanem tudatlan paraszti hiszékenység, amiben egyébként utazol.

És akkor még az ateista világ mammon imádatáról nem is szóltam, hogy az mozgatja a szálakat, és aki mozgatják, azoknak a lenézett és kisemmizett tömegek világszinten járulékos veszteség. Miközben ők, a korruptak különgépeken utaznak önszórakoztatásra, ahol a bokorban elbújva távcsöves puskákkal lövöldözik oldalba a gyanútlanul arra sétáló őzikéket.

Aztán ha még nem fogtad föl, hogy melyik oldalon van a majomkodás, akkor nem is fogod, mert fekete fehérben utazol magad is vak és színtelen látószervekkel. Egyébként meg a majmok találták ki azt is, hogy a sok tucatszor fejlődött ki valamilyen fényérzékelő szem az évmilliók során, egymástól függetlenül. Ezért van, hogy teljesen máshogy épül fel a rovarok összetett szeme, a polipok bonyolult kameraszeme és a gerincesek szeme, beleértve a miénket is.

Ahogy Darwin írta: „Ha találhatunk számos finom lépcsőfokot, amelyek az egyszerű és tökéletlen szemtől a bonyolult és tökéletes szemhez vezetnek, és eközben mindegyik hasznos a maga gazdája számára; továbbá, ha azt látjuk, hogy a szem folyton változik és hogy ezek a változások öröklődnek, mint ahogy ez a helyzet; illetve ha az ilyen változások a változó életfeltételek között előnyösek az élőlények számára, akkor ez a kérdés, bár részleteit képzeletünk nem foghatja fel, nem okoz nehézséget az elméletnek.”

Onnantól kezdve, hogy vannak fényérzékeny sejtek, viszonylag „rövid időn” belül el lehet jutni a szemszerű szervek megjelenéséig. Két svéd biológus 1994-ben számítógéppel modellezte is, mennyi idő szükséges ehhez. Három egyszerű sejtrétegből indultak ki, és arra jutottak, hogy mindössze 400 ezer nemzedék és kevesebb mint félmillió év alatt eljuthatunk egy összetett szemig nagyon apró, de előnyös mutációk sorozatával. Mivel az első fényérzékelő sejtek 550 millió éve jelentek meg, az evolúciónak bőven volt ideje, hogy akár egymás után 1500 alkalommal is kialakuljon a szem - intelligens tervezés nélkül.

Ezek a majmok csak azt nem tárgyalják, hogy a szem hogyan tudott az összes többi szervtől függetlenül fejlődni? Mert már minden ki volt fejlődve, csak a szem váratott még magára? Mert egymás után fejlődik ki minden, először a szaporodás szerve, azután az emésztésé, aztán az idegrendszer? Vagy fordítva? Vagy keverjük össze? Vagy minden egyszerre és apránként teljesen vakon és terv nélkül? Természetesen. Először az izmok tartják az egyensúlyt, azután kerül a fülbe az egyensúlyszerv funkciója vagy fordítva? Először eszel /rágószervek/, aztán az emésztés /gyomor és belek/, azután az ürítés /végbélfunkciók, záróizmok/ mindezek összekötve az aggyal. A sorrendjük természetesen teljesen mindegy. Mindegy mi hogyan, mitől, milyen módon, milyen célból, céltalanul, nem funkcióra szánva de rengeteg hasznos funkciót betöltve. Mivel hogy megjelent, már rendelkezett vele, kifejlesztette, kifejlődött, történhetett, lehetett, alakulhatott, így történhetett.

Hanem az egész tudomány egy nagy majomkodás, hogy nem tulajdoníthat gyógyerőt senki semminek, csak amire a gyógyszeripar rátette a kezét. Az élelmiszeripar gyártja a sok egészségtelen ételt, ami beteggé teszi az embereket, utána a gyógyszeripar fenntartja a betegséget hogy egy életen át egyed amit ő ad el neked – mert ez is a biznisz – a darwini evolúció része, hogy az egész társadalom meg van vezetve, és akik a tudományos magazinokat uralják, azok is ezt szolgálják ki és nem mehet át semmi a szűrön, csak ami meghajol az evolúció elmélete előtt. azt pénzelik minden szinten. És még a szemükben az majomkodik, aki rámutat az egész rendszer áltudományos voltára és népbutító filozófiájára. Mert milyen Isten az, aki mindenben tisztességet és becsületességet vár el tőled, még gondolatban is? Az csak repülő spagettiszörny lehet – aki nem hagy nyugodtan lopni, meg elmerülni a féktelen élvezetekben. Nem csoda, hogy nem kell nektek az Isten.

Van az Istennek egy másik oldala is, az ítélő Isten, majd megismerkedtek azzal, és akkor tudni fogjátok, amire még a tudomány nem jött rá. De majd akkor lesz személyes tapasztalata is!