Szellemvilág kontra evolúció

Szellemvilág kontra evolúció

Felteszik bizonyos gondolkodási síkon egy helyben körző emberek, hogy mi a bizonyíték a szellemvilág létezésére. Nyilván azért teszik fel ezt a kérdést, mivel őszerintük nem létezik, illetve szkeptikusak a szellemvilág létezését illetőn. Azonban az a helyzet, hogy már maga a kérdés feltevés is a fogyatékos gondolkodás és hibás hozzáállás tükörképe.

A Biblia egyik legalapvetőbb kijelentése a szellemvilág létezése: „Mert a mi harcunk nem test és vér ellen folyik, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen, amelyek a mennyei magasságban vannak.”- (vö. Efézus 6:12), tehát annak megkérdőjelezése egyben azt is mutatja, hogy az illető a Biblia értékével és a benne rejlő kijelentések súlyával sincs tisztában. Ez pedig egyenes következménye annak, ahogyan (a bukott emberi természet szerint) kezeli az illető az ezzel kapcsolatos információkat.

„Kik értelmökben meghomályosodtak, elidegenültek az isteni élettől a tudatlanság miatt, mely az ő szívök keménysége miatt van bennök;” (Efézus 4:18)

Isten a Biblia kijelentéseinek közreadásával rögtön teszteli is az embert és ami kiderülhet a tesztelés által, egy ember belső értéke, illetve belső hitványsága.

„Figyeljetek tehát, hogyan hallgatjátok! Mert akinek van, annak még adnak; akinek pedig nincsen, attól még azt is elveszik, amiről azt gondolja, hogy az övé.«” (Lukács 8:18, Káldi Neovulgáta ford.)

„De a test szerint való ember, nem fogja föl azt, mi Isten Lelkéé, mert az bolondság előtte, és nem értheti, mert azt lélek szerint kell megitélni.” (1Korinthus 2:14, Káldi ford.)

„Azon ember, ki csak természeti belátását és hajlamait követi, nem fogja föl Istennek természetfölötti titkait; mert azok felülhaladván értelmét, még inkább képtelenségnek látszanak előtte; ő nem is értheti, mert ahhoz lélek kell, az Isten kegyelme, a hit világossága és azon eszközök, melyeket a hit kézre ad (Corn. a Lap. Tirin.).” (Káldi ford. lábjegyzete fenti vershez.)

Tegyük fel, hogy 1 méterre a föld alatt rejtőzik egy kilós aranytömb, ami bárki számára fel van kínálva. Akinek az egyénisége azt diktálja, hogy ennek a kijelentésnek semmi súlya (értéke) nincsen, és ebből az érték ítéletéből kifolyólag kellő intenzitású vizsgálatot sem tesz, az rögtön magát arra ítéli, hogy ezzel az aranytömbbel soha nem is fog rendelkezni. Azzal, hogy esélyt sem ad az aranytömb létezésére, magát fosztja meg valami értékestől, és ezt a saját értéktelensége okozza, amely visszatartja a komoly vizsgálattól és az általa elérhető bizonyosságtól.

Aki tehát sajnálja az időt és az energiát megvizsgálni a Biblia kijelentéseinek valóságtartalmát, az soha nem is jut el a benne rejlő értéktartalom befogadására, vagyis a saját hozzáállásának hitványsága akadályozza meg őt ebben.

Az isteni tesztelés tehát azáltal valósul meg, ahogyan közeledünk a Bibliához, és ahová eljutunk a bibliai ismeret elsajátításának mértékében.

„Ugyanazért mi is hálát adunk az Istennek szüntelenül, hogy ti befogadván az Istennek általunk hirdetett beszédét, nem úgy fogadtátok, mint emberek beszédét, hanem mint Isten beszédét (a minthogy valósággal az is), a mely munkálkodik is ti bennetek, a kik hisztek” (1Thesszalonika 2:13)

Felületes véleményalkotások mögött értéktelen hozzáállás rejtőzik, értéktelen hozzáállás mögött hitvány egyéniség, hitvány egyéniség pedig önmagát zárja ki az értékek befogadásának gazdagságából, ezáltal a tesztelés megvalósul és betölti a kiselejtezésre és az értéktelenség kiszórására rendeltetett célját.

„Mert e világ bölcsesége bolondság az Isten előtt. Mert meg van írva: Megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban.” (1Korinthus 3:19)

„Hiszen ismeri a hitvány embereket, látja az álnokságot, pedig nem is figyel oda” (Jób 11:11)

„Hitványságok után jártak, és maguk is hitványakká váltak.” (Jeremiás 2:5, MBT. ford.)

Amikor valaki azt kérdezi, hogy hol a bizonyíték a szellemvilág létezésére, ezzel azt mutatja ki, hogy az illető rögtön meg is rekedt a vizsgálódás első fázisában, és rendesen lecövekelt a kételkedés banális mozzanatánál. A továbblépésében a kérdésében megfogalmazott kételkedése gátolja, hiszen eleve azzal a gondolattal áll neki a téma megfejtéséhez, hogy szellemi síkon kész válaszok léteznek, amiket csak be kell fogadnia mindenféle erőfeszítés nélkül. Vagyis mások erőfeszítésének gyümölcseit rögtön élvezni akarja, mint amikor a pincér által megrendeli a készételt a vendéglőben. Azt várja, hogy kihozzák neki, és hogy ő elfogyaszthassa azokat. Amennyiben a pincér nem hozza ki az ételt, feláll az asztaltól és elhagyja a helyiséget. Nem jóllakottan távozik, hanem éhesen.

A helyes kérdésfeltevésnek azzal a készséggel kell párosulnia, hogy az elméleti tudakozódás egy hajlandóságot mutat a személyes utánajárásra, aminek a végeredménye lehet a tapasztalati úton megszerzett kielégítő válasz. Ha ez a készség hiányzik, az egyéniségtesztelő funkció rögtön működik is és betölti a célját, az illető megmarad a szkepticizmus, vagy rosszabb esetben a tagadás szintjén, pontosabban a tagadás színvonaltalanságánál.

„A gonosz az ő haragos kevélységében senkit sem tudakoz; nincs Isten, ez minden gondolatja.” (Zsoltárok 10:4)

Konkrétan a kérdésre válaszolva, ha valaki elmúlt x éves és kinőtt a gyerekkorból, akkor kell lennie valamilyen fogalmának a spiritizmusról, hogy ilyesmi létezik, mint ahogy az is létezik pl. hogy Grönlandon hideg van, még akkor is, ha ezt személyesen nem is tapasztalta, mert sohasem járt Grönlandon. De van róla tudomása. Mások kijelentései által elhiszi, de jobb ha saját tapasztalata van róla. Csak azért kételkedni benne, mert mások kijelentéseit elutasítjuk, miközben meg saját tapasztalatot sem vagyunk hajlandók szerezni, elégtelen hozzáállásra van, és ez adott esetben egyéniségünk hitványságának fokmérője is lehet. 

Hozunk egy előítélettől terhelt ítéletet, az előítélet az egyéniségünkből adódik, így az egyéniségünknek köszönhetjük, hogy a Grönlandi időjárással nem vagyunk tisztában. Ugyanígy azzal sem vagyunk tisztában, hogy létezik-e szellemvilág, és olyan bizonyítékok megszerzését akarjuk megspórolni, amelyért nekünk személyesen kellene megdolgozni, ehelyett mások munkájából akarunk profitálni, a legkönnyebb energia bevetése által. Aztán csodálkozunk, ha ez nem adatik meg nekünk, és ez a meg nem adatás máris egy könnyelmű tagadásra ösztönöz minket, közben meg a saját értéktelenségünkre derült fény, csak nem vettük észre, hogy teszteltek bennünket. Ugyanakkor teszteltük saját magunkat is, hogy a kérdésünk komolyságához mérten milyen válasz birtoklására vagyunk méltóak a hozzáállásunk szerint.

Hogy konkrét utat lássunk magunk előtt a válasz felől érkező lehetőségeket illetően, a következő alapvető tényezők tisztán látását kell figyelembe vennünk:

Azok számára valóságos a szellemvilág létezése, akik ez ügyben konkrét tapasztalatokat szereztek, éspedig nem hallomásból átvett tapasztalatokat, hanem átélt tapasztalatokat. Az ilyenek számára valóságos reakció, hogy – úgymond –, feláll a szőr a hátukon, és a tarkójukon érzik, amint megfeszül a bőr és a hidegrázás környékezi őket, olyannyira nem mindennapos élmény szembesülni egy másik dimenzió valóságával. [Ez hasonlítható ahhoz az érzéshez, mikor valakit a grönlandi hideg dermesztő szele ott a helyszínen megérinti.]

Leginkább tetten érhető megnyilvánulások a szellemvilág részéről a természetgyógyászat különböző ágaiban jelennek meg, úgy hogy azoknak a tanulmányozása ajánlott, ha már valaki tetten akarja érni ezeket az ismeretlen eredetű erőket, hogy azok hogyan és kiken keresztül jelennek meg. Lásd: Természetgyógyászat vagy természet-feletti gyógyászat

Továbbá ezek az erők tetten érhetők az un. karizmatikus mozgalmakhoz tartozó különféle felekezetekben is, pl. Magyarországon talán a legismertebbé lett Hit gyülekezete berkeiben, ahol mindennaposnak mondhatók ezek a szellemi erőmegnyilvánulások. Hogy aztán ők miként tálalják, és honnan eredeztetik, az egy más kérdés. Jelen esetben az a lényeges, hogy nem anyagi eredetű létező erőkről van szó!

Hogy valaki a Biblia kijelentései mögött Isten munkáját lássa, elsősorban a bibliai próféciák és történelmi kijelentések valóságtartalmát kell vizsgálnia, mert ezeknek a tisztán látása vezethet el oda, hogy az ember megértse ennek a könyvnek a természetfeletti eredetét.

Maga a történelmi zsidóság létezése egy alkalmas alap arra, hogy annak alapos tanulmányozása valakinek elősegítse a hitre jutását, amennyiben tisztán képes meglátni az isteni kijelentéseknek a zsidóságra gyakorol hatásait, hogy azok milyen összefüggéseket mutatnak, és ezek az összefüggések milyen magasabb szintű látásmódot biztosítanak azok birtoklóinak. Azonban végzetes hiba annak feltételezése, hogy ezt a vizsgálódási utat, időráfordítást meg lehet spórolni, mert aki hitelt ad ennek, és ennek fényében áll hozzá a témához, máris egy magasabb rendű tesztelés áldozata lesz saját hitványságának eredményeképpen, mely elégtelen hozzáállásának tükörképe.

Ugyanakkor az un. evolúciós elmélet legnagyobb hiányossága, hogy annak lényege tapasztalati úton nem közelíthető meg, vagyis hogy a kezdeti élőlények eredete mire vezethető vissza, azok honnan származnak. Lásd: Az evolúciós elmélet öt kritikus pontja

Ami konkrétan vizsgálható, az a genetikai bázis által megengedett fajok közötti variálódás millióféle változata, de maga az eredet egy mai napig nem megközelített rejtély. Maga az élet keletkezése is mind a mai napig a tudomány által megközelíthetetlen megfejthetetlen talány, csak filozófiák vannak, és ezeket a filozófiákat öltöztetik anyagi köntösbe, hogy eladhassák a közvéleménynek:

„Az evolúcióelmélet végső soron az "élet rejtélyének", az élőlények létrejöttének magyarázatára irányul. Fontos felismerések sokasága ellenére a kezdet, a keletkezés kérdése mindmáig megválaszolatlan.... - Az élet keletkezése mindmáig megoldatlan kérdés. Még senkinek sem sikerült élettelenből élőt csinálnia, mint ahogyan egy teljes "evolúciós forgatókönyv" összeállítása sem sikerült még. Egy ilyen "forgatókönyvnek" el kellene mondani, hogy az anyag szerveződésének mi volt az a valószínű útja, melynek során A-tól a Z-ig eljutott. Ennek a "forgatókönyvnek" néhány feltételt ki kell elégítenie: kémiailag, és az evolúciós mechanizmusok szerint meggyőzőnek kell lenni, továbbá az egésznek eléggé valószínűnek kell lennie. Ilyen "forgatókönyvünk" nincs. ” (http://www.c3.hu/~tillmann/konyvek/ezredvegi/szathmary.html)

Konkrét tapasztalatok a valóságos evolúcióra (fajátalakulásra) nincsenek, még senki sem látott konkrét evolúciót, mondván, az igen hosszú időn át fejti ki a hatását, aminek következtében vizsgálhatatlan:

„Az evolúció darwini elmélete soha nem jósolta azt, hogy egy faj keletkezését közvetlenül meg lehet figyelni. Az elméletből ténylegesen az következik, hogy (1) a faj mint kategória inkább csak (rendszerezési) segédeszköz, mint valóság; (2) a fajok kialakulása (átalakulása, szétválása) pedig emberi időléptékkel megfigyelhetetlen.” (Hraskó Gábor: Darwin: A bajok eredete)

Hanem a jelenlegi biológiai sokszínűségeket (fajokon belül megfigyelt variálódásokat) magyarázzák emberek által kitalált evolúciós folyamatokkal (az egyetemes törzsfejlődés önkényes fajmeghatározásaival), amiknek mozgatórugói a tudományos elismerésekre áhítozó tudósok hipotézisei. Ugyanakkor, ezzel párhuzamosan az isteni erkölcsi irányadó mértékek elutasítási vágya (emberi léptékkel való felcserélése) is tetten érhető, úgy tudományos téren, mint a társadalom nagy részének tekintetében.

Végeredményben a szellemvilág létezése tapasztalati úton tetten érhető, az evolúciós folyamatok kiinduló pontja, az alapja az egész biológiai létezésnek és fennmaradásnak – pedig nem.

Eladásra kínálnak fel tudományos filozófiákat, amikre van vevő, mégpedig a világi társadalom. Tapasztalati úton azonban csak az közelíthető meg, amelynek valóságtartalma bárki számára hozzáférhető, és ebben a Biblia kijelentéseinek behozhatatlan előnyük van, amihez kétség sem férhet. De ezt csak azok állíthatják biztosan, akik ennek utánanéztek, illetve akik ezt megtapasztalták, de akik csupán előítéletük által vezérelten elutasítják, azok nem.

Szellemvilág tehát létezik, ez tapasztalati úton megközelíthető, miközben az evolúció elmélete az élet egyetemes eredetéről alapvetően hiányos. Nem csak anyagi eredetű élet létezik, köv. képpen a szellemi létet is teremteni kellett. Ergo, az evolúció egy hipotézishalmaz, mely szerint élet keletkezik bárhol az univerzumban, ahol erre az élet feltételei adottak.

„Az evolúciós folyamatok által vezérelt, változó környezethez alkalmazkodó élet előre nem jelezhető módon kreatív képződmény. Magyarán szólva akármi kialakulhat belőle, még az emberéhez hasonló intelligencia is. (Stuart Kauffman: Mi az élet? – John Brockman: A következő 50 év. Vince Kiadó, Budapest, 2002., 129. o.)

Hanem az élet eredetileg szellemi fajsúlyú, élet pedig csak életből keletkezhet, Pasteur ezt bebizonyította, a tapasztalat tehát azt támasztja alá, amit a Bibliában Isten mond nekünk:

„Mert nálad van az életnek forrása; a te világosságod által látunk világosságot.” (Zsoltárok 36:10)