Tudomány,
evolúció
és
kreacionizmus
Gáspári
Zoltán, PhD egyetemi docens
[Megjegyzéseim
zárójelbe téve]
Ez
év januárjában jelent meg az Amerikai Tudományos Akadémia
(National Academy of Sciences, NAS) "Tudomány, evolúció és
kreacionizmus" című kiadványa, amely tájékoztatást ad az
emberek számára az evolúció és a kreacionizmus/intelligens
tervezés viszonyáról. [A
Biblia néven ismert Szentírás, Istentől ihletett Ige már kb.
3500 éve megjelent, amelyben JHVH Isten kijelentette a teremtésről,
az ember rendeltetéséről, Istennel való kapcsolatáról,
életvitelének igazgatásáról és jövőbeni történéseiről
szóló üzenetét. Tehát a Biblia egy komplett irányítást
tartalmaz a földi életre vonatkozóan, annak minden részletére
kiterjedően, úgy törvények mint törvényi alapelvek
tekintetében, egymást követő nemzedékekre vonatkozóan. A
Bibliában olvasható kijelentések egy adott történelmi helyzetazonosítási
rendszerbe ágyazódottan jelennek meg, és annak komplex megértése
sem abból való kiragadások, sem a rendszer átlátásának
képessége hiányában nem
valósítható meg.
Ebből kifolyólag az ateizmus támadásai a Biblia ellen
szükségszerűen rövidlátóak és csökevényesek, mivel apró
részkiragadásokra szorítkoznak, belekötnek fűbe-fába,
amelyektől képtelenek látni az erdőt, annak tökéletes rendjét,
ill. az ember bűnbeesése ellenére az isteni gondviselés általi
rend felé haladás kibontakozását.]
A
dokumentum célja közelebb hozni a tudomány működését,
fogalmait az átlagemberhez, és ezzel utat mutatni a magukat
tudományosnak beállító elméletek, cikkek, könyvek
labirintusában. [A
tudomány útmutatása ugyanolyan tökéletlen, mint maguk az
emberek, akiket egyéni érdekek vezetnek, tele vannak
ellentmondásokkal, és alapjaiban hatalmi erőfölényből
igyekeznek olyan tájékoztatást adni, amely egyértelműen az ő
előre meghatározott nézeteiknek kedvez, és nem adnak lehetőséget
tárgyilagos ítéletalkotásra. Azonkívül a
tudomány, bár részleteiben vizsgálva a dolgokat, lehet pontos
eredményeket felmutató, de a nagy egészre vonatkozó
következtetései teljesen és totálisan szubjektív beállításból
fogantak:
úgy mint az univerzum eredete, működésének rendszerbe ágyazódó
harmóniája, a földi élővilág sokszínűsége és globális
kiterjedtsége. A világmindenséget átszövő teljes egyensúlyi
rendszer létezését -- amely megfigyelhető a legkisebb élő
organizmus felépítésén át egészen a csillagvilág galaktikus
határtalanságáig -, az abszolút tudattalan anyag véletlen örvénylésére, mintegy a Földet is behálózó, és azon
rendet szántó kozmikus porfelhőre visszavezetni, annak birtokában,
hogy a tudománnyal példálózó embernek fogalma sincs sem az anyag
sem az élet mibenlétének lényegi felépítéséről, mégis
mintegy gyertyalánggal a kezében nyilatkozni kozmikus fényszórók
eredetéről és működési mechanizmusáról, nos ez pontosan annak
demonstrálása, hogy a tudomány díszkirakata mögött hallatlan
emberi gőg, nagyképűség és primitív barbár hiszékenység
keveréke bújik meg, hírnévre és dicsőségre ácsingózó
tudósok képében, akik az anyagi világ megközelíthető, nem
időtálló magyarázatokkal megspékelhető részét
vadászterületnek tekintik, hogy maguknak, elismerést és
intellektuális önteltséget és látszathitelességet szerezzenek.
A tudománynak annyi szerepet volna ildomos tulajdonítani, hogy amit
konkrétan bizonyítani tud, arról számot adjon, de erőfölényből
alkalmazott filozófiai következtetéseit a dolgok eredetére
vonatkozóan ne erőltesse rá senkire és ne ágyazza betonba
tudományosnak beállított elképzeléseit, amelyek egyébként is
világnézeti elkötelezettségből erednek, és tudományosan
annyiban nevezhetőek korrektnek, amennyiben a mögötte álló
emberi természet alapjaiban inkorrekt, gyarló és minden
tekintetben haszonleső.]
Napjainkban
azért különösen fontos e témával foglalkozni, mert egyre
nagyobb teret nyernek az evolúciót tagadó csoportok, amelyek
folyamatosan azzal próbálkoznak, hogy kiterjesszék befolyásukat
az oktatásra. Bár kreacionista/intelligens tervezést hirdető
csoportok elsősorban az Egyesült Államokban vannak, Magyarországon
is jelennek meg evolúciót tagadó könyvek, sajtótermékek, így
mindenképpen fontos a kérdés megfelelő súlyú bemutatása. [Az
egyre nagyobb teret nyerő evolúciót tagadó csoportok
térnyerésének problematikája teljességből tudományos
féltékenységre és hiúságra vezethető vissza, mivel a térnyerés
vesztését intellektuális vereségként élik meg azok, akik uralni
akarják az emberi elmét, és az emberi elme által az embert magát,
akit befolyásolni szeretnének. A Bibliában a térnyerés
egyszerűen tudatva és minősítve van: sokak
járnak a széles úton, ami a pusztulásba vezet, és kevesen az
életre vezető keskeny úton – így
mondja Jézus Krisztus.
(Vö.
Máté 7:13-14)
Mivel Isten szabad akaratot adott az embernek, mindenki döntse el,
milyen életvitelt folytat, de ha netán hagyja magát /akár a
tudomány által is/ becsapni és rosszul dönt, a következményeit
vállalnia kell. Isten
akarata annyira terjed ki, hogy legyen hirdetve az Ő igazsága és
akik szeretnének megértésre jutni a minket körülvevő dolgok
azonosítására vonatkozóan, azok segítséget kapjanak.
(Vö.
Máté
28:19-20; 2Timótheus 4:2; 1Timótheus 2:4) De
hogy ebben a világrendszerben az ellene való lázadás nyer minél
szélesebb körben teret, tudomásul veszi. Isten nem azzal győzi le
a tudományos ateizmust, hogy elfoglalja a világ iskolai rendszere
feletti irányítást, hanem Ő maga fog egy adott időben
kinyilvánulni, tehát a tagadott igazság /Jézus Krisztus általi
megtestesítője/ fog szemtől szembe megnyilvánulni, és akkor a
hitetlenségről világosan bebizonyosodik, hogy alapjaiban hamis /ha
részletekben tudományos igazságokat is megfogalmazhatnak –
egyébként így teszik hihetővé az egész evolúciós filozófiát/,
ez pedig a hamis világrendszer teljes megsemmisülését
eredményezi. Csakhogy senki ne értse félre, az
Isten az ellenségeit meg fogja semmisíteni, mivel az ellenség a
hamisságban, a csalásban és a tisztességtelen térnyerésben
utazik, az emberi élet célját teljességgel kiforgatja, mivel a
lét értelmetlenségét állapítja meg.
(vö.
2Thesszalonika 1:7-8)
Ez a filozófia aztán arra sarkallja a megvezetett embert, hogy a ma
élvezeteinek éljen és önző módon minél többet kaparintson meg
magának, hiszen végső sorsa az, hogy vak anyagi erők
könyörtelenül lehúzzák rá a kozmikus rolót, és szétporlad a
semmiben. Isten ezt a filozófiát az Ő munkájának az ellenséges
erőfeszítéseként éli meg, amit az Ő ellenségei a tudomány
színezetének álcája mögé rejtenek. És ha a tudomány mögé
bújt emberek Isten ellenségeinek bizonyulnak, akkor az Isten
haragjával kell hogy szembenézzenek!]
Az
Amerikai Tudományos Akadémia kiadványának (angol címe után
Science, Evolution, Creation - SEC-nek rövidítve) főbb kérdései
a következők: mi a tudomány, mit jelent az evolúció, milyen
módon próbálják támadni, milyen válaszok adhatók e
kihívásokra. A dokumentum ezen kívül hangsúlyt fektet a hit és
az evolúció viszonyára. Összeállítói a NAS és annak Orvosi
Intézete (Institute of Medicine) által delegált bizottság tagjai.
A SEC szándékai szerint kifejezetten diákoknak, tanároknak,
iskolaszékek tagjainak és minden (természet)tudományos oktatás
iránt elkötelezett embernek szól. [A
delegált bizottság tagjai nyilvánvalóan a delegáció eszmei
elkötelezettsége szerint nyilatkoznak meg, ezt eleve be kellene
kalkulálnia annak, aki tiszta képet akar kapni a dolgok működésének
háttérmechanizmusairól, nem pedig olyan képet, amelyet a
delegáció látásmódja tart annak!]
A
kötet négy fejezetre tagolódik. Először bemutatja, mi a
természettudomány, és hol van a mai tudományban az evolúciós
elmélet szerepe, majd felvázolja az evolúció néhány fontos
bizonyítékát, ezután számba veszi a kreacionisták néhány
napjainkban népszerű kifogását, végül a következtetésekkel
zárul. [Lássuk
a medvét, ahogy a medveidomárok előadják.]
Az
első fejezetben a Tiktaalik (a név jelentése inuit nyelven "nagy
édesvízi hal") példáján mutatja be a kiadvány az
evolúcióelmélet erejét: ezt a halak és a szárazföldi
négylábúak közötti átmeneti jellegeket mutató élőlényt
tudatosan, a megfelelő korú rétegekben való kutatások során
találták meg Kanadában, 2004-ben. [Az
átmeneti jelleg beállítása kifejezetten evolúciós szemlélet
szerint van megállapítva, ami alapjaiban nem tudományos kritérium,
hanem egyfajta nézőpont. Mint amikor azt állítja valaki, szürke
szín /egér, elefánt/ önállóan, önmagában nem létezik, hanem
vagy a fehér van befeketedve, vagy a fekete kifehéredve. Ha a
Tiktaalik a szürke szín, az evolúciós szempontból csakis egy
keverékszín lehet, önálló szürke szín nem. Így szerintük az
átmeneti forma egy fokozatot kell hogy jelentsen. Azonban az
átmeneti jellegét a filozófián kívül semmi nem bizonyítja,
mivel óriási különbség van az átmenetiség utólagos elméleti
megállapítása/beiktatása, és a valódi átmeneti állapot
között. Ugyanis egyetlen testrész /végtag/ változás alapján
utólag be
lehet sorolni az élőlényt két faj közé, de ez a valóságtól
való szándékos elrugaszkodás, mivel a valódi átmenetiség nem
redukálódhat egyetlen testrészre, hanem csakis a teljes szervezeti
felépítésre. A „lábashalat” a lábforma változása még nem
teszi alkalmassá a szárazföldi élettérre való túlélésre,
mivel
az élettér változás nem csak a lábforma változást igényli,
hanem a teljes és komplex szervezeti felépítést,
amelynek a láb csak egyetlen mozaikkockája. Olyan evolúciós
hatásmechanizmus meg nem létezik, amely egy vízi élőlényt
egyszerre változtasson szárazföldivé, mégpedig túlélésre
teljesen alkalmassá. És
ha egy halnak előnyös a
vízben a
lábformaváltozása, akkor az csak annak a fajnak a variálódása,
amivel jobban túlél –
a vízben.
De ha csak ezzel a változással kimegy a szárazföldre, máris
hátrányba kerül, mivel az
összes szerve a vízi életben való túlélésre predesztinálja,
és nem a szárazföldön való túlélésre.
Mint amikor egy igen jól úszó ember bemegy a tengerbe, a
különleges úszótechnikája még nem teszi a vízi életre
alkalmassá, mivel minden szerve a szárazföldi élettérre van
anatómiailag beállítva. A vízben való túlélését csak a jó
úszóképessége nem biztosítja, csak ha minden szerve rögtön
vízi életmódra átváltozik, ami egy lehetetlen kívánalom. Pl.
ha egy embernek csípőből amputálják az egyik lábát, nem fogják
középcsatárnak beállítani egy futball csapatba, csak mert egy
farudat rögzítenek a csípőjéhez. Hanem szükség van mindkét
lábra teljes egészében, a lábujjakra, bokacsontokra, boka és
térdízületre, a combcsont teherbírására, a csípőhöz történő
ízesülésre, izmokra, inakra, szalagokra, a teljes vér és véna
keringésre, az idegrendszerbe való beépülésre, /stb./ Amint az
egyik ép lába tökéletes harmóniában működik a szervezet
egészével összhangban, ugyanez szükséges a másik lábal
kapcsolatosan is. Csak egyetlen részalkatrész még nem teszi őt
alkalmassá a helytállásra. Ugyanez a lábashalnál, vagy egyéb
kétéltűnél, ha nincsen meg mindkét élettérre alkalmas szervi
felépítése, és tökéletesen működő állapotban, egyetlen
lábkezdemény még nem teszi őt alkalmassá a túlélésre. Ha 11
számot kell beütni a telefonba, hogy valakit hívni tudjál,
egyetlen szám benyomása semmit nem ér, tudni kell az összes
számot, az egymás utáni sorrendet, s ha mind megvan, akkor csörög
ki a telefon és akkor él túl az élőlény. Ha tehát találtak
Tiktaaliknak nevezett fosszíliát, annak nem csak a lába kellett
hogy alkalmas legyen a szárazföldi túlélésre, hanem a teljes
szervi felépítése, a teljes anatómiai rendszere, mégpedig rögtön
és azonnal. Ha pedig a vízben is túlélő meg a szárazföldön
is, akkor az egy ilyen kétéltű faj, ami erre a kétféle élettérre
van beállítva, és nem átmenet két különböző faj között.
Átmeneti állapotban akkor lenne, ha az átalakulása /évmilliós/
kialakulási folyamatban lenne, ami a túlélőképesség hiányában
nem tenné alkalmassá az életre, csak miután teljesen kifejlődne
és a teljes szervi egységbe beilleszkedne. Vagyis ezek a kétéltű
fajok nem átmeneti fajok, hanem önálló fajok kétféle élettérre
alkalmas kifejlett szervekkel. Utólag az evolúció erejeként őket
átmeneti fajoknak beállítani csupán egy filozófiai kártyahúzás
a nyerésre, teljes anatómiai megalapozottság nélkül.]
Az
őslénykutatók azután kezdtek egy szigeten leleteket keresni,
miután megtudták, hogy a területen 375 millió éves üledékes
kőzetek találhatók, melyek kora megegyezik - a biológusok
kutatásai szerint - a szárazföldi gerincesek kialakulásával.
Feltételezték tehát, hogy e rétegekben átmeneti jellegeket
mutató élőlények maradványaira bukkanhatnak. A tudósok több
éves kutatómunkáját végül siker koronázta. [Feltételezni
átmeneti jellegeket mutató élőlények maradványait alapvetően
nem a fosszíliákhoz tartozik, hanem az evolúciós filozófia azon
területéhez, hogy egyáltalán léteznek átmeneti jelleget
felmutató élőlények. Csakhogy
átmeneti jellegű élőlény abszolút nem létezhet, mivel a
túlélés záloga a teljes szervezeti rendszer megléte és teljes
szervezeti rendszer összhangban történő működése.
A kifejlődés alatti átmenet két eltérő életterű faj között
nem biztosít túlélést, ami meg túlélést biztosít, az a faji
stabilitásra
bizonyíték, és egy utólag megállapított elméleti
átmenetiséghez semmi köze!]
Az
első fejezet különösképpen azért is üdvözlendő, mert a
(természet)tudomány "működésének" megértése
alapvető fontosságú ahhoz, hogy a tudományt el tudjuk különíteni
az áltudománytól. Véleményem szerint erre a hazai közoktatásban
is érdemes lenne nagyobb hangsúlyt fektetni az ismeretanyag puszta
közlése mellett, horribile dictu egyes esetekben helyette (a
jelenlegi biológiatanítás és -érettségi "érdekességeiről"
lásd Szerényi Gábor cikkét a folyóirat 2007. decemberi
számában). [Ezt
teljesen jól mondja: „a
(természet)tudomány "működésének" megértése
alapvető fontosságú ahhoz, hogy a tudományt el tudjuk különíteni
az áltudománytól.” -
Ez azonban nem jelenti azt, hogy helyt adjunk egyoldalú
evolucionista magyarázatoknak, amelyek mögött nyilvánvalóan nem
a tények útbaigazító tárgyilagosságának való engedelmesség
lapul, hanem a tények engedelmesség alá történő beállítása.
Vagyis az
evolúció teljes eszköztára máshová nem is lyukadhat ki, mint
amit az előre meghatározott eszköztár meghatároz.
Tehát az evolucionista tudomány előre behatárolja a végeredményt,
amennyiben az nem engedi meg az evolúción kívüli konzekvencia
levonását. Egy elfogult bíróság soha nem fog nem elfogult
ítéletet hozni, ennyit a tárgyilagosságáról, anélkül pedig
hitelesség nem létezik!]
Számos
szándékos félreértelmezés használatos ugyanis áltudományos
körökben, melyek közül az egyik legnépszerűbb az, hogy "az
evolúció csak egy elmélet". Nos, a tudományban minden vagy
elmélet, vagy modell, viszont nem mindegy, hogy az elmélet milyen
hatékony és elfogadott. Vannak ugyanis olyan elméletek (és
modellek), amelyek akkora számban és annyiféle módon kaptak (és
kapnak folyamatosan) megerősítést, hogy a mindennapi tudományban
(és a hétköznapi életben is!) tényként kezeljük. Ilyen -
messze a teljesség igénye nélkül - a gravitáció, az
atomelmélet, az elektromágneses hullámok elmélete, és igen, az
evolúció is, mely a modern biológia alapvető, átfogó alapja. [A
tudományos elfogadottsággal hitelesíti az evolúciót, hogy azt a
tudósvilág tényként kezeli, mely a modern biológia alapvető,
átfogó alapja. Ebből vonják le azt a konzekvenciát, hogy aki
ugyanúgy nem kezeli tényként, mint ők, az nem lehet hiteles, nem
lehet tudományos, nem lehet felvilágosult. Vagyis ők megszabnak
egy mércét, és aki ezt a mércét nem üti meg, az értéktelen a
szemükben. Gyakorlatilag az erőviszonyok önkéntes átrendezéséről
van szó, amely pl. azt a tételt, hogy: - minél bonyolultabb
felépítésű valami, annál több intelligenciát kell bevetni a
létrejötte érdekében – teljesen hülyeségnek tartja. Hanem azt
mondja: ami megtervezettnek tűnik az élővilágban, az biztosan
nincsen megtervezve!
„A
biológia olyan bonyolult dolgok tanulmányozása, amelyek azt a
benyomást keltik, mintha valamilyen céllal megtervezték volna
őket.”
/Richard Dawkins/ „A
biológusoknak nem szabad megfeledkezniük arról, hogy amit látnak,
azt senki sem tervezte meg, hanem evolúció útján fejlődött ki.”
/Francis Crick, Nobel-díjas biológus, Cambridge University, 1988,
36./ „Az
emésztőrendszer arra lett tervezve, hogy
megeméssze a bevitt táplálékot, és ezt a funkcióját normális
körülmények között maradéktalanul képes ellátni.”
/Az emésztést elősegítő mátrix: Bromelain és papain a
testépítői gyakorlatban. Kiss Gergely Pharm. D. Semmelweis
Egyetem, Orvosi Biokémiai Intézet/
Vagyis
Isten már csak azért sem létezhet, mert a véletlen képes
mindarra, amihez egyébként a mindennapi gyakorlatban tervező
intelligencia szükséges. Más szóval egy Munkácsy festmény
nagyon jól megmagyarázható a festéket vászonra vivő molekulák
véletlen sodródásával, amelynek a működési elvét a tudomány
jól kidolgozta, és aki azt nem fogadja el, az végeredményben nem
komplett. Az evolúció elmélete is jól ki van dolgozva, és aki
azt nem fogadja el, ugyanúgy nem komplett. Tehát, kidolgoztak egy
modellt, és aki nem hajlandó ahhoz igazodni, az teljesen dilettáns
a szemükben. Csakhogy a Biblia sem marad rest, megállapítja:
„Minden
háznak van építője, aki a mindenséget alkotta, az Isten.”
(Zsidók 3:4) S
való igaz, még ház magától föl nem épült! Mindenki láthatja!
Evolúciót még azonban senki nem látott, ezt ők maguk elismerik.
Tehát az evolúció egy elméleti spirál, amelyen a tudósok
agytekervényei nyújtózkodnak, mármint azon tudósoké, akik ennek
a filozófiának behódoltak. Mert azért sokan nem veszik be ezt az
illuzórikus mutatványt, hanem tudatosan ellenállnak neki!]
A
tudományos elméletek ugyanis tesztelhetők, és a tudósok
folyamatosan tesztelik is őket. Ez azért lehetséges, mert az
elméletek jóslatokat adnak, melyek kísérletek kimenetelére,
eddig nem észlelt jelenségek (objektumok), élőlények
felfedezésére vonatkoznak. Amennyiben a jóslatok teljesülnek, az
elmélet kiállta a próbát, ha nem, akkor az elméletet módosítani,
kiterjeszteni kell, szélsőséges esetben el kell vetni. És ez itt
megint olyan pont, amelyet a kreacionisták kifordítanak: ha a
tudományos elméletek elvethetők, akkor az evolúciót is
leválthatja egy másik elmélet. Ez azonban súlyos csúsztatás:
lehet, hogy az evolúcióelmélet eddig nem ismert korlátai miatt
nem lesz jelenlegi formájában univerzálisan alkalmazható, és ki
kell majd terjeszteni, de az élővilágról való mai ismereteink
szerint alapvető megállapításai mindenhol beigazolódnak. [Hol
tesztelték az állítólagosan láthatatlan evolúció évmilliós
folyamatának látható bekövetkezését? A látható végeredményt
/ami ráadásul egy stabil biológiai alaphelyzet/ húzzák rá egy
önkényes filozófiai rendszerelméletre, aminek a szabályait ők
maguk állítják össze, mint pl, hogy mit nevezünk fajnak, amik
szerintük úgy alakulnak ki, ahogy ők a fajkialakulási szabályokat
meghatározták. Hát nyilvánvaló, hogy aki a sakkot kitalálta, az
a játék teljes módszertanát is meghatározta, azt is, hogy mit
jelent a sakk, és mit jelent a matt. Aki ezt nem fogadja el, az ne
álljon le sakkozni. Azonban az evolúció sakkját kötelezően
tanítják minden tanintézetben, úgy hogy ráerőltetik a
tanulóifjúságra, és nem engedik át a döntési jogot afelől,
hogy valaki a saját meggyőződése szerint határozza meg a Lét
eredetét, és azzal összefüggő viszonyát. „Engedheti-e
az állam, hogy polgárai döntsenek arról, hogy hogyan van a világ?
Ha van ma kitüntetett tudásforma, akkor az a tudományos tudás.
Tanítható-e ezzel ellentétes nézet gyerekek millióinak? Ha így
lenne, akkor a társadalom egyik legfontosabb intézménye – a
tudás létrehozásáért felelős tudomány – státusza inogna
meg.”
/Zemplén
Gábor
Kreácionizmus
–
pró
és kontra, VILÁGOSSÁG,
2006/6–7./
Hogy
az élővilágról szóló alapvető megállapításai az evolúciós
tudománynak mindenhol beigazolódnának, ez már azért sem igaz,
mivel az élőlények eredetét egy kaptafára való egymásból
történő kifejlődéssel magyarázza. Holott ez anatómiailag
teljességgel kivitelezhetetlen. Vegyük pl. azt: létezik
tengeralattjáró, kamion és repülőgép. Mindegyiknek más az
élettere, amelyhez igazodó a felépítése, mindegyiknek más és
más. Akármelyiket kiveszi az életteréből és beteszi egy másik
élettérbe, ahhoz hogy működőképes legyen, teljes rendszer
átalakítást kell végrehajtani rajta, hogy az újfajta élettérben
sikeresen működni tudjon. Hogy tehát mondjuk a tengeralattjáró
kamionként működni tudjon, vagy a kamion repülőgépként, a
teljes rendszert át kell alakítani, és rögtön az egészet,
különben nem repül vagy nem gurul vagy nem úszik. És itt nem
olyan úszásról vagy repülésről van szó, ahogy a balta nyele
repül vagy úszik, hanem ahogyan azt az aerodinamikai és egyéb
törvényszerűségek megszabják. Egy-két apróbb változtatás a
tengeralattjárón még nem teszi azt szárazföldre alkalmas
közlekedési eszközzé, vagy a kamion nem fog repülni, mert
kilógatnak néhány legyezőt az ablakon. A túlélés azt jelenti,
rögtön helyt kell állni abban az élettérben, ahová az élőlény
beteszi a lábát. Tehát ha a Mangalica bemegy a tengerbe, rögtön
túlélésre alkalmas anatómiai rendszerfelépítéssel kell
rendelkeznie, vagy ha a ponty kijön a szárazföldre, annak
ugyanúgy. És az újfajta élettérhez igazodóan szaporodnia. Ezt
az evolúció azzal magyarázza, hogy keres a kétféle élettérbe
beilleszthető élőlényeket, mondjuk tüdős halak, és ehhez
hasonló fosszíliák, csak azt felejti el /nyilván direkt/, hogy
ezeknek a túlélése ugyanúgy a teljes rendszerfelépítéshez van
kötve, és semmilyen
rendszerbe ágyazódó részszerv alkatrész lépcsőzetes módon nem
fejlődhet ki, mert egy rész-hiányosság a teljes rendszert
hiányossá teszi:
pl. hiába kezd vergődni elsatnyuló uszonyokon, ha a teljes belső
szervi felépítése még mindig oda köti, ahonnét kijött. Hiába
úszol jól a vízben, vagy a víz alatt, mivel a tüdőd, a veséd,
a szíved, a idegrendszeri teljes anatómiai felépítésed és
azoknak az adott élettérre irányuló munkája a szárazföldhöz
köt. Ha rögtön nem alakulsz át teljes anatómiai felépítés
szerint vízi élőlénnyé, nem tudsz a vízben túlélni, ugyanez
igaz a szárazföldön is. Tehát az evolúció egy adott fajnak a
környezethez történő változékony variálódását manipulálja,
a kicsi változást /ami az adott anatómiai felépítésen belül
van/ kiterjeszti egy légből kapott nagy változásra /amely már az
adott anatómiai felépítésen kívül van/. Csakhogy egy
adott élettérre beállított rendszerfelépítés egy teljesen más
élettérre alkalmas rendszerfelépítéssé nem tud átalakulni
rögtön, ahogy megváltozik az élettér.
Ennélfogva a vízi állat teljes rendszerfelépítése őt a vízhez
fogja kötni, a szárazföldit a szárazföldhöz, a repülő
élőlényt pedig a légtérhez. Köv. képpen bármilyen élőlényt
teljes rendszerfelépítése szerint egyfajta élettérre először
meg kell teremteni /lásd pl. a kambriumi robbanás/, mégpedig azzal
az alkalmazkodóképességgel, ami őt variálódás által
alkalmassá teszi a túlélésre, mint pl. a pintyek csőrének
változékonysága őket alkalmassá tette a száraz ill.
nedves
évszakokhoz igazodó túlélésre. Ezek a változások azonban a
pintyek teljes belső rendszerfelépítését nem érintették, azt
nem befolyásolták, azt át nem alakították. Ugyanígy nem érintik
az élőlények teljes rendszer felépítését azok a változások,
amik bizonyos tekintetben megfigyelhetőek az élőlényeknél. Az
evolúció elméletét tehát azért kell elvetni mert arra
vetemedik, hogy apróbb változásokkal teljes rendszer
átalakulásokat magyarázzon, és túlélőképességet
tulajdonítson olyan élőlényeknek, amelyeknek a véletlenszerű
teljes rendszer átalakulásához – tehát a túlélés
képességének megszerzéséhez - évmilliókra lenne szüksége,
ami teljesen nonszensz, és a valódi tudománytól fényévekre
van.]
(A
newtoni mechanikát sem kellett elvetni a relativitáselmélet
megjelenésekor, csupán világosabban körvonalazódott az a
tartomány, ahol a jóslatai elegendően pontosak, és az új elmélet
általánosabb megvilágításba helyezte az általa leírt
összefüggéseket.) Röviden, egészen más a helyzet egy újonnan
felállított, kevés megfigyelésre alapozott elmélet, és egy
immár 150 éve folyamatos kritikai vizsgálatnak alávetett és azt
kiállt tudományos teória esetében. [Az
evolúciós elméletet mindig is elmélettel tették próbára, és
elmélettel védték meg, soha a gyakorlatban nem mutatták be és
gyakorlattal nem bizonyították: hogy ténylegesen faji
variálódással teljesen új szervezeti rendszerek alakultak volna
ki. Hanem minden kísérlet odáig jutott, hogy a fajok variánsai
jöttek létre, pl. baktériumok rezisztenssé válása vagy
gyümölcslegyek, amelyek torzszülött variánsokat produkáltak.
/Stb./ Aztán hogy szerintük új fajok alakultak ki, ezt mindig
megelőzik a filozófiai eszmerendszer által megállapított
követelmények, amelyeknek az adott variánsok nyilvánvalóan
megfelelnek, mivelhogy ezekhez a követelményekhez van szabva
bármilyen új faj kritériuma. Hát az evolúcióbiológia nyilván
nem fog olyan új fajnak számító kritériumot meghatározni,
amelyet az adott faji variálódás nem képes produkálni!]
(Ne
feledjük, hogy amikor Darwin és Wallace publikálta téziseit, az
evolúcióelmélet a mainál lényegesen komolyabb kritikai
ellenállásba ütközött, ennek ellenére a kor számos
természettudósa váltott szemléletet a feltárt bizonyítékok
hatására. Megjegyzendő, hogy egy elmélet fennállásának ideje
természetesen nem mérce, nyilván voltak a jelenlegi
evolúcióelméletnél hosszabb életű, mára megdőlt elméletek
is, de itt igen fontos a modern értelemben vett természettudományos
tesztelés hangsúlyozása!)
[A kritikai ellenállás ellenére a tömegek éljenezve fogadták,
mivelhogy intellektuális színezetet adott a pogány hátterű
primitív istentagadásra és a szabadelvű erkölcs népszerűvé
válására. A tudósok szemléletváltozására jó példa Marx
György kijelentése, mely szerint ”ha
valaki ismeri a végső világképletet, nem érdemes fizikusnak
lenni.” /Rádiós
nyilatkozat/
Nyilván
mert minden dicsőség Istené, a Teremtőé, de ha elvetik Őt,
bárkinek lehet keresnivalója a tudományos kitüntetések
begyűjtésére. És ez a tendencia ma sincs másként. Ha nem
érdemes fizikusnak lenni, ennek egyetlen oka lehet: Isten minden
dicsőséget learat és egy fizikusnak nem marad semmi. Ha viszont él
és virul a tudományos materializmus /amihez tartozik az evolúciós
elmélet is/, akkor nyílt terepe van a dicsőségvadászatnak.]
A
SEC-kiadványban megfogalmazott tudomány-meghatározás: „a
tudomány megfigyelések felhasználása természetes jelenségek
tesztelhető módon való magyarázatára, illetve tesztelhető
jóslatok tételére, valamint az ezen megismerési folyamat által
nyert tudás összessége”. A dokumentum hangsúlyozza, hogy számos
esetben közvetlenül nem megfigyelhető dolgokról is vannak működő
tudományos elméleteink (például elemi részecskék,
makroevolúció), valamint éles ellentétbe állítja a tudományt a
vallással abban a vonatkozásban, hogy utóbbiban a megfigyelések
hiánya, sőt a tapasztalatoknak a várakozásokkal ellentétes
mivolta sem befolyásolja a tanítások igazságaiba vetett hitet.
[Hogy „közvetlenül
nem megfigyelhető dolgokról is vannak működő tudományos
elméleteik”
- ezek annyiban működnek, hogy ők működtetik őket. Az elméleti
működés meg a gyakorlati megfigyelhetőség nem járnak kéz a
kézben. Fölrója a hitnek a megfigyelés hiányát, miközben azt
magyarázza, hogy az evolúció megfigyeléséhez rövid az emberi
élet. Ha ez nem abszolút szubjektív tudománytalanság, akkor
micsoda?!]
A
kötet külön alfejezetet szán annak a kérdésnek, hogy az
evolúció összeegyeztethető-e a vallással. A válasz határozott
igen, a kiadvány megfogalmazása szerint ugyanis a tudomány és a
vallás két különböző módja a világ megismerésének (ez a
modern keresztény teológiával is összhangban van), és
"szükségtelen szembeállításuk rombolja mind a tudomány,
mind a vallás lehetőségét egy jobb jövőhöz való
hozzájárulásra2.
[A modern keresztény teológia liberális tévelygései és
liberális szellemiségű tévelygőik nem átallják összeegyeztetni
az evolúciós elmélet szükségszerű biológiai halálhoz való
ragaszkodását az Isten által felkínált örök élettel, vagyis
hogy a halál szükségszerűsége által vezet az út az örök
élethez. Tehát a Sátán munkáját elegyítik az Isten munkájával.
Majd meglátjuk, milyen elbírálásban lesz részük, amikor eljön
a számonkérés napja! (vö.
Ézsaiás 5:20)]
A
szembeállítás ugyanakkor más oldalról is hamis: logikailag nem
igaz, hogy az evolúció akár teljes tudományos cáfolata a
teremtés igazát jelentené (attól még, hogy "A" állítás
hamis, "B2 nem lesz szükségszerűen igaz!). Ezek a
megfontolások igen lényegesek, hiszen gyakran hallani, hogy vagy a
teremtés igaz, vagy az evolúció. [Tehát
nem igaz, hogy vagy Isten teremtette az élőlényeket, vagy
kifejlődtek evolúció útján. Mert mindkettő lehet hamis vagy
igaz. Ha mindkettő igaz, akkor Isten véletlenül teremtett, nem
szándékosan, ha pedig mindkettő hamis, akkor UFÓk teremtették a
világot. /Persze attól, hogy A és B állítás hamis, a C nem
feltétlenül igaz./ Ez egy nagyon frappáns megállapítás,
legalábbis akik szeretnek nyugodt lelkiismerettel paráználkodni,
meg mások kárán meggazdagodni. Úgy hogy hajrá, a sok süket
filozófia a liberális eszmék hódolóinak és haszonélvezőinek
kedvez! Egyébként ha nem véletlenül jött létre a mindenség,
akkor teremtve van, és nincs más variáció! Ebben a tekintetben a
hamis „A” állítással szemben igaz a „B” állítás!]
A
kiadvány vallási vezetők nyilatkozatait is idézi, amelyben
elfogadják az evolúció tudományos igazát.
[Sok hamis vallási vezető volt a múltban is, meg van a jelenben
is. Ezt a Biblia is írja, nincs min meglepődni. (Vö.
2Péter 2:1)]
Fontos
leszögezni, hogy a természettudomány - természeténél fogva -
nem nyilatkozik metafizikai kérdésekről, így egyáltalán nem
tekinthető "materialistának", mint azt az evolúció
ellenzői előszeretettel állítják.
[A materialista magyarázatok kiötlői nem tekinthetők
materialistáknak. Ez olyan, mint az állapotos asszony nem
tekinthető terhesnek, nyilván attól gömbölyű a hasa, hogy
gondterhes. Az evolúció filozófiai eszmefuttatása bármire
kiterjed, amin keresztül lehet a tudományos dilettantizmust
árasztani. Na és mióta metafizikai kérdés az evolúció, amiről
a természettudomány nyilatkozik?!]
Ugyanakkor
igaz az is, hogy a vallásos hitet egészen másféle módon
befolyásolják a mindennapi tapasztalatok, hiszen azok sokszor
nemcsak hogy nem cáfolják, hanem meg sem ingatják azt - legyenek
mégoly ellentétesek is a "várakozásokkal".
(Értelmetlenek továbbá "a hitünkért való kiállás része
az evolúció tagadása" értelmű állítások, és súlyosan
aláássák a hitért való kiállás eszméjét, valamint a vallásos
értékrend komolyságát - sajnos, egyéb egyházi csoportok kárára
is.) [Teljes
zagyvaságot beszél. Nem elég hogy a biológiai életmechanizmusokat
áltudományos kontárkodás szerint magyarázza, még abba is
belekotyog, amihez abszolút semmi köze. Kampis György mondja egyik
előadásában, hogy mazsolázgatott az Újszövetségből. Akkor
nyilván hiteles a kritikája, amire magát feljogosítva érezte,
hogy kifejtse annak hátrányára és a darwini evolúció előnyére.
De ha mégse, nincs probléma. Nem teljesen mindegy, hogy mit mond a
Bibliáról, az a fontos, hogy megkritizálja. Maga a tény megmarad
az arra vevők fülében, a többi meg elszáll.]
A
dokumentum második fejezete magáról az evolúcióról szól,
pontosabban az azt alátámasztó megfigyelésekről, kiemelve, hogy
egyáltalán nem csupán biológiai jellegű bizonyítékok léteznek.
A fizika, az asztrofizika, a geológia és a kémia is számos olyan
eredményt szolgáltatott és szolgáltat ma is, amelyek
alátámasztják a világegyetem, a Föld és a kövült élőlények
emberi mértékkel mérve hatalmas korát.
[A Biblia sem mondja, hogy a teremtési napok 24 órásak voltak. A
Sátán is külön napon
volt /angyalként/ megteremtve, amely nincs a teremtés hét napja
közé sorolva, tehát a teremtés nem csupán hét 24
órás napon történt. A sorszámok sem jelentenek feltétlenül 24
órás napokat. (vö.
Ezékiel 28:13 Hóseás 6:2) Egy
térképen is a centiméteres skálák kilométereket jelentenek, a
Biblia napjai pedig korszakokat.]
Hangsúlyozza
azt is, hogy mint minden aktív tudományterületen, az
evolúciókutatásban is folyamatosan születnek új eredmények.
Manapság a kutatómunka nem annak megállapítására irányul, hogy
érvényes-e az evolúcióelmélet, hanem arra, hogyan
történtek/történnek az evolúciós változások (természetesen
ezen kutatások bőven alkalmat adnak arra, hogy az evolúciónak
ellentmondó tények napvilágra kerüljenek - már ha vannak). Hamis
tehát a kreacionisták azon érve, hogy "a tudósok között
vita van az evolúcióról, aminek meg kell jelennie az oktatásban".
[Az
evolúció tényét elfogadják, csak a módjáról vitatkoznak,
holott a variálódás módjait kéne elfogadni, az alaptételt pedig
a fajok egymásból eredeztetéséről – elvetni!]
Ebben
a részben a szerzők bemutatnak néhány ősmaradványt (például
egymilliárd éves féregszerű élőlényeket, 110 millió éves,
madárszerű dinoszauruszt), valamint kitérnek a molekuláris
biológia eredményeire, amelyek látványosan alátámasztják a
korábban lefektetett alapelvek igazságát (például, hogy az
emberi DNS egyre jobban különbözik a távolabbi rokon élőlények
DNS-étől, mint a közelebbiekétől, és e különbségek alapján
az élőlények rokonsági foka megállapítható).
[Madárszerű dinoszaurusz vagy dinoszaurusz szerű madár, nem
mindegy? Ami a lényeg a teljes rendszerfelépítés, amit az
evolúció nem vesz komolyan, hanem mintha nem is létezne és semmi
jelentősége nem volna. Ami pedig a rokonságot illeti: az emberi
génkészlet összesen 25 ezer génből áll. Mint kiderült,
génjeink száma alig valamivel tér el az alacsonyabb rendű
szervezetekben talált értékektől.”
A Caenorhabditis elegans nevű alacsonyrendű, mikroszkopikus méretű
orsógiliszta a maga 969 sejtjével 24 ezer génnel büszkélkedhet –
ugyanakkor az ötventrillió sejtből álló emberi test génkészlete
alig több ennél valamivel.”
/Dr. Bruce Harold Lipton PhD/ Most akkor a génkészlet alapján az
orsógiliszta rokonai vagyunk?]
Bemutatnak
továbbá a földtörténeti közelmúltban lejátszódott
fajképződési folyamatokat, valamint biogeográfiai példákat.
Ilyen, hogy Hawaii völgyeiben 500-nál is több, csak az adott
völgyre jellemző muslicafaj él - a geológiai és molekuláris
biológiai adatok alapján egyetlen, 30 millió évnél nem régebbi
kolonizáció eredményeként. [A
mikroevolúció tipikus példája.]
A
kiadvány természetesen nem tagadja, hogy számos nyitott kérdés
is akad, melyeket jelenleg is intenzíven vizsgálnak. (Ez megint
sajnálatos félremagyarázásokhoz vezet abban a formában, hogy "ha
ennyi és ennyi ideje nem tudják a tudósok a választ, akkor az
egész elmélet rossz". Ez azonban csupán a tudomány aktuális
állásának véges mivoltát jelenti, ami magától értetődően
igaz, és egy adott kérdésben a válaszadás a módszertani
fejlődésnek köszönhetően bármikor bekövetkezhet.) [Nem
azért rossz az elmélet, mert a tudósok egy adott kérdésben nem
tudják a választ, hanem mert a legalapvetőbb kérdésben hamis a
válaszuk és attól nem hajlandók tágítani egy jottányit sem. Az
evolúciós mechanizmus nem ad választ az élőlények eredetére,
hogy amelyek léteznek, honnét vannak. A változékonyságuk nem ad
választ az eredetükre, mint ahogy az emberi arckifejezések
élménytükröző sokasága nem ad választ magának az emberi
arcnak az anatómiai felépítésére.]
Helyet
kapott továbbá ebben a fejezetben néhány evolúciós alapfogalom,
törzsfa, valamint az ember evolúciójáról alkotott jelenlegi
tudományos kép rövid összefoglalása is. Ennek részleteiről
rendszeresen folytatnak tudományos vitákat, különösen az új
molekuláris genetikai adatok és az utóbbi évek leletei kapcsán,
azonban az evolúciós magyarázat mint keret létjogosultságának
megkérdőjelezésére nincs ok. [Vagyis
nincs ok megkérdőjelezni annak az evolúciós tematikának mint
keretnek a létjogosultságát, amely pl. a zeneszerzők által
komponált szimfóniák eredetét a szél fütyülésének
alapmechanizmusával magyarázza. No komment.]
A
harmadik fejezet a kreacionista csoportokkal és az azok által
gyakran felhozott kifogásokkal foglalkozik. (A kreacionista
csoportok maguk is sokfélék, nem feltétlenül kötődnek a
zsidó-keresztény kultúrkörhöz, és számos kérdésben [például
a Föld kora] sokszor egymással is vitában állnak). [Ez
így van, de a lényeg nem az emberi értelmezésen van, hanem az
isteni kinyilatkoztatás hitelességén.]
A
ma leghangosabb csoport az úgynevezett értelmes tervezést
(intelligent design) hirdeti, amely magát tudományos elméletnek
próbálva eladni nem Isten, hanem csupán egy "Értelmes
Tervező" létét kívánja bizonyítani (egészen pontosan ezt
elfogadtatni a szélesebb közvéleménnyel, mint azt
célkitűzésükben, amely "Ék stratégia" ["Wedge
stragegy"] néven ismert, meg is fogalmazták). [Természetesen
az „Értelmes Tervező” nem azonosítása nem visz közelebb az
igazság megismeréséhez, hanem továbbra is elfedi annak személyét.
Ez abból adódik, hogy sokféle egyveleg vallás képviselői
tömörülnek e szervezetben. De a Biblia azonosítja a teremtőt:
Aki a JHVH Isten, s Akinek a Fia Jézus Krisztus, aki az egyedüli
közbenjáró Isten és emberek között. S akin keresztül bocsájtja
meg Isten a bűneinket, ha azokból megtérünk és a Jézus által
közvetített tanítás szerint rendezzük be az életünket. Ez a
természeti rend fennmaradásának a záloga és a harmonikus egymás
mellett élés iránymutató receptje. Ezt felcserélni önző emberi
indítékok által
vezérelt döntéshozatalok követésével minden emberiséget sújtó
problémának a gyökere, mint ahogy /legtöbb esetben/ a közlekedési
balesetek is az általános érvényű közlekedési KRESZ be nem
tartása miatt
történnek.]
Az
evolúció, illetve a Föld ősi mivoltának tagadása azonban a
biológia mellett a fizika, a geológia és a kémia számos alapvető
felfedezésének elvetését is jelenti. A kövületek
keletkezésének (egy vagy több) árvízzel való magyarázata
például ellentmond mindannak, amit a felszínformáló
folyamatokról tudunk.
[A Föld ősi mivoltának nem mond ellent a bibliai kinyilatkoztatás,
viszont az evolúció /filozófiai rendszere/ ellentmond a bibliai
ősi vízözön történelmi tényének, és minden másnak, amit a
Biblia igazságként határoz meg. Az emberiség állapota egyébként
katasztrofális, a történelme gyilkosságok, háborúk, elnyomások
sorozata és tengermély korrupció, amely összefügg az istentelen
nihilista felfogással, mely szerint nincs Isten, amelynek számot
kellene adnunk a tetteinkért. Az evolúció azért is népszerű,
mert ez az erkölcsi háttere az istentagadásnak, amelyből
következik a szabadelvű erkölcs, amely nem összetartó, hanem
szétziláló erő.]
A
kövületek sorozatának hiányosságára való hivatkozás sem állja
meg a helyét, ugyanis egyre több és több olyan lelet kerül elő,
amely egy-egy élőlénycsoport evolúcióját részletesen
dokumentálja. A leletanyag ráadásul ellentmondásmentes abban az
értelemben, hogy a különböző földtörténeti korokból feltárt
élőlények más lelőhelyeken sem fordulnak elő együtt (a
kövülethamisítás/-félreértelmezés témaköre külön cikket
érdemelne). [Kambriumi
robbanásról nem tudomást venni, hogy hirtelen jelennek meg fajok,
ellentmond bármiféle élőlénycsoport evolúciójának, mivelhogy
a teljes szervezeti rendszerek létrejötte csakis egyszerre
képzelhető el, nem apró részletekben, mivel apró részletek nem
képesek teljes szervezeti egységet biztosítani, ami a túlélésnek
a záloga.
Ha csak apró részleteiben lenne működőképes az emberi vagy
állati szervezet, egyáltalán nem volna életképes, mint félkész
műszív, művese, stb. Ha egy evolucionista ezt nem hiszi, kössék
rá egy félig kifejlesztett művesére és tegyék a kirakatba, hagy
csodálják a népek a túlélőképességének masszívságát.
Azután a temetésére is menjen el mindenki, mert így teljes a
kísérlet, amit az evolúció működési mechanizmusa alapján
végeztek el,]
A
kreacionisták másik érve, hogy "evolúciós változást soha
senki nem látott". Ez a tudomány működésének teljes
félreértelmezése, hiszen még az űreszközökről sem látszik,
hogy a Föld a Nap körül kering, és csak a legutóbbi időkben
vált lehetővé az, hogy mikroszkóp alatt atomokat lássunk. Tehát
itt a tudományos következtetések annak ellenére igazak, hogy
közvetlen tapasztalati úton nem észlelhetők. [A
felhozott tudományos következtetések még nem indokolják a
tapasztalati úton való bizonyosság megszerzését olyan esetekben,
amire nincsen hiteltérdemlő alap. A mikroszkóp alatti látvány
idővel történő kitárulása még nem bizonyítja, hogy valaki
hogyan jutott fel a 77. emeletre, lépcsőn vagy liften, mikor senki
sem látta. És mi van ha kötélen lógatták le helikopterről?
Egyébként meg nem arról van szó az evolúció esetében, hogy az
evolúció tárgyát nem látni, hanem a
hozzá vezető utat nem látni,
holott pontosan ez lenne a lényeg! Az evolúciót csak az elmélettel
láttatják, de a tapasztalással adósok maradnak, aminek a
láthatatlansága a fenti példák alapján szerintük még nem
öncáfoló tényező. Csakhogy pl.
egy egyszerű számsor látható összerázásából még nem
következik annak láthatatlanul történő komplexszé válása,
különösen ha az életképességet a komplexitás egyszerre meglévő
teljes összefüggő rendszere alkotja, ami bármiféle fajnak a
fönnmaradó létezését garantálja. Sem magának az Életnek a
komplexitása, sem az élőlények felépítésének komplexitása
nem magyarázható véletlenszerű évmilliós apró lépésekkel,
hanem mindenre egyszerre van szükség. Az
összes szervnek egyszerre és teljes összhangban kell működnie
egy adott élettérben túlélni képes fajnál, és az evolúció
pontosan azért életképtelen, mert ezt millió éveken át tartó
apró lépések véletlen egymásra rakódása által működteti.
De működtessen egy számítógépet rögtön és azonnal apró
lépések egymásra rakódása által a teljes nulláról indulva. Ha
a kezdettől számítva a 2. másodpercben nem működik a
számítógép, akkor működésképtelen a rendszer, de életképtelen
a biológiai rendszer is, amelyet csak a filozófiai elkötelezettség
és hiszékenység éltet. Tehát az
evolúció nem azért láthatatlan, mert nagy léptékű, hanem mert
lehetetlen egyszerre nagyot lépni, ami egy új élettérben a
túléléshez kell.
Természetesen ugyanazon élettérben elég a kis lépések
/látható/ sorozata is, de hát állítólag az evolúció kis
lépésekben hódított meg újabb és újabb élettereket.]
Az
evolúció ráadásul a szemünk előtt történik (erről a kiadvány
az első fejezetben tesz inkább említést), amint azt az egyre
újabb, és sokszor a kezeléseknek ellenállóbb kórokozók
felbukkanása révén minden évben tapasztaljuk is.
[Az ellenálló kórokozók tipikus mikroevolúciós változások, de
maguknak a kórokozóknak a létezésére nem adnak választ. Egy
zenemű kottája nem ad választ a kotta létezésére, de a kották
keveredése még úgysem. A kottát /hangjegyek rendszerét/ először
meg kell alkotni, amiből az intelligencia rendet varázsol
/szimfóniát/, de a hangjegyek sárdobálás szerű egybehajigálása
nem egy bejáratott teremtői aktus. Ez a módszer csak az
evolúcióban életképes, ahol milliárdos nagyságrendű a
nagyothallók tábora!]
Ezek
kialakulásának vizsgálata és terjedésük megakadályozása az
evolúció megértésével lehetséges (például a SARS vírus
elleni védekezésben igen nagy segítséget jelentett az új
kórokozó ismert terjedési mechanizmusú rokonainak megtalálása).
[A
kórokozók kialakulása kórokozókból tipikus mikroevolúciós
példa, az emberi faj kialakulását az őssejtekből évmilliók
alatt nem magyarázza, különösen nem bizonyítja!]
A
ma divatos "értelmes tervezés" elmélet hívei
előszeretettel hivatkoznak a komplex biológiai rendszerekre,
amelyek szerintük "egyszerűsíthetetlenül összetettek",
azaz egyetlen alkotórészük kivétele teljesen működésképtelenné
teszi őket, és így "nem jöhettek létre természetes
evolúció révén". (Ez az érv egyenértékű azzal, hogy
hangoztatói nem tudják elképzelni, hogyan alakulhatott ki az adott
objektum fokozatosan, ami természetesen nem tudományos érv [számos
olyan fizikai jelenséget is nehéz elképzelni, amin például a mai
félvezetőipar alapul].)
[Nem a kivételük a lényeg, hanem a betevésük. Nem a kivételük
teszi működésképtelenné /persze a lényeg, hogy miről van szó/,
tehát az egérfogónál nem az a lényeg, hogy mit veszünk ki,
hanem hogy mi az az egy, amit beteszünk. Ha öt alkatrészből pl.
csak a rugót teszed be, nem működik, és ha a halnak a csökevényes
lábát beteszed, attól még nem működik a szárazföldre
specializált felépítés teljes szervezeti rendszere. Ha a
szeretlek szóból kiveszed a „lek” et, a „szeret” még
megmarad, netán érthető is, de ha csak a „lek”-et teszed be,
az jelentheti éppen azt is hogy „agyonverlek”,
ami nem teszi életképessé az elképzelt tárgyat. Az evolúcióban
az elképzelés teszi életképessé a tárgyat, de az annyit is és,
vagyis semmit!]
Ez
azonban csupán azon érvelés újrafogalmazása, amellyel annak
idején már Darwint is kritizálták például a szem evolúciója
kapcsán. Itt pedig - legalábbis bizonyos élőlénycsoportok
esetében - számos, köztes jellegeket mutató fokozatát ismerjük
a különböző látószerveknek, amelyek egyértelműen mutatják,
hogy milyen, az élőlények számára kétségkívül hasznos
állapotokon keresztül alakulhattak ki a mai formák.
[Ne csak a szemet emelje ki, hanem az összes apránként kialakuló
szervét. Vagy gondolja, hogy az összes már előzőleg kialakult és
teljes szervezeti rendszerbe tömörült, csak a szemmel volt
elmaradása? Azzal könnyű eljátszani, hogy hogyan lesz kutyából
szalonna, de hogy kutyából hogy lesz egyszerre egy komplett 30
fogásos étlap, ráadásul teljesen véletlenül, az már
teljesítmény. Egy létező fajnál pedig nem csak 30-féle
szervezeti alkatrész működése szükséges, hanem
megszámlálhatatlan. Csak egyetlen sejt működése bonyolultabb,
mint New York városa, hát még az összes sejt harmonikus
összműködése is egyetlen szervezeten belül a bonyolultság
hihetetlen mértékét mutatja.]
Az
újonnan felhozott molekuláris példáknál (bakteriális ostor,
immunrendszer) pedig sok esetben igenis ismerünk átmenetinek
tekinthető rendszereket. Igen fontos, hogy egy adott struktúra
funkciója megváltozhat az evolúció során, tehát hibás az a
gondolatmenet, hogy ha egy egyszerűbb struktúra nem képes ellátni
a ma ismert fő feladatát, az mindenképpen haszontalan volt az
élőlénynek, tehát nem tökéletesedhetett volna természetes
szelekció révén (ezt a már Darwin által is részletesen
kifejtett elvet, nevezetesen a funkciók közötti váltás
lehetőségét, a molekuláris biológia adatai messzemenően
megerősítik).
[Egy fajon belül egy funkció tökéletesedhet /úgy mint pl. a
pintyek csőrmérete a természeti ingadozások függvényében/,
tehát egy adott struktúra változása, de ha a struktúra
funkcióváltozása egy teljesen más élettér és életközegben
való helytállást célozza, az nem lehet független a túlélést
biztosító rendszertől, hanem csakis abba illeszkedő. Nem lehet
egy halnak egyetlen anatómiai struktúráját megváltoztatni,
mondjuk az úszója alakját és kilökni a szárazföldre, amikor a
szárazföldi élettér teljesen más szervezeti felépítést
igényel, azonnal és nem évmilliók múlva. Hogy csak egyetlen
példát említsünk, a halaknak nincsen szomjúságérzete, és amíg
ez ki nem alakul, hogyan életképes az a szervezeti rendszer, amely
ezt évmilliók fejlődési stádiumain keresztül egy szárazföldi
élettérben nélkülözi? A válasz: amíg ki nem alakult neki,
addig nem ivott. Ez jól hangzik, de jó nagy hülyeség. Mert még
számtalan más dolognak is ki kell alakulnia. Pl. a hal a vízben az
oxigént a kopoltyúja által veszi fel, míg a szárazföldön ehhez
tüdőre van szükség. Vajon hány perc alatt alakul ki a tüdeje a
szárazföldre kimászó halnak? Ha eleve nincs meg neki, elmehet
egyetlen funkcióváltozással a sóhivatalba az evolucionistákkal
együtt! És akkor még a kopoltyúról nem is beszéltünk, azt
honnan akasztotta le a hal egyszerre?]
A
kreacionisták azon állítása, hogy a tudósok elfogultak lennének
az evolúció irányában, mert érdekük fűződik annak
fenntartásához, a tudomány működésének teljes
félreértelmezése. Az új eredmények tudományos folyóiratokban
való közléséhez a megfelelő publikációnak tudományos szűrőn
kell átmennie, amely csak tudományos alaposságú és
reprodukálást lehetővé tévő módon dukumentált munkákat
"enged át". [Na
és az evolúciós hamisítások hogy mentek át a szűrőn?]
A
tudósok között komoly versengés (is) van abban a tekintetben,
hogy ki tud minél eredetibb és újszerűbb eredményekkel előállni,
és mindig szenzációt jelentenek az addigi elgondolásokkal
szembenálló, "forradalmi" felfedezések. A
nyitottság a tudomány egyik legalapvetőbb sajátsága: ha például
a kőolajkutató geológusok számára nagyobb segítséget jelentene
az új lelőhelyek megtalálásában az özönvízelmélet, mint a
jelenlegi tudományos nézetek, akkor azonnal áttérnének annak
alkalmazására. Valójában az olajkutatók a földtörténeti
lerakódások természetének első felismerői között voltak.
[Miféle nyitottság az, hogy bárhogy létrejöhetett az ember, csak
isteni teremtés által nem?! Márpedig az evolúció nyitottsága
csakis az evolúció formagazdagságára vonatkozik, tehát azon
belül lehet bármi, azon kívül semmi!]
Végül
a kiadvány hangsúlyozza a színvonalas (természet)tudományos
oktatás szükségességét, hiszen a mai korban a tudomány
eredményei mindenütt jelen vannak életünkben. A
természettudományos oktatásban pedig nincs helye áltudományos
eszmék oktatásának (és az, hogy mi tudomány, és mi nem, nem a
szólás- és vallásszabadság tárgykörébe tartozó kérdés,
lásd első fejezet). [Az
evolúciós törzsfejlődés egy áltudományos eszme, rögtön nem
történhetett meg, apró átalakulások pedig egy teljesen új
élettérhez igazodó rendszert nem képesek biztosítani.
A 11 telefonszámot egymás után egyszerre be kell ütni a
telefonba, hogy a másik oldalon a telefon kicsörögjön. A
szárazföldre vetődött hal telefonja nem csöröghet ki, mivel az
életképességhez szükséges számok nem állnak rendelkezésre.]
Az
Egyesült Államokban már több bírói ítélet is született
(legfelsőbb bíróságiak is), amelyek megtiltják, hogy
természettudományos órákon kreacionizmust/intelligens tervezést
tanítsanak. Ezen ítéletek alapja, hogy utóbbi eszmék nem
tudományosak, hanem vallási alapúak, és az állam és egyház
szétválasztásának elve alapján 'civil' órákon nem taníthatók.
Természetesen, például az összehasonlító
vallástörténeti/filozófiai órákon szabadon lehet róluk
beszélni.
[Természettudományos órákon filozófiát hogyan lehet tanítani?
Ráadásul süket filozófiát? Ez a bírók elkötelezettségétől
függ, meg az államhatalmi berendezkedéstől. De az evolúció
tanítása még nem teszi azt igazzá, ha a tények ellene mondanak!]
Összefoglalva,
az evolúció a mai biológiai tudomány egyik alapköve. A közös
jövőnkre irányuló döntéseinket pedig legcélszerűbb tudományos
alapokon meghozni, amihez viszont elengedhetetlen a tudomány
természetének ismerete és az a képesség, hogy a tudományt az
áltudományoktól megkülönböztessük.
[A tudománynak saját maga felé hajlik a keze, nem mert a tudomány
mást nem tehet, hanem mert a tudósok erre használják! Hogy a
biológiai tudomány alapköve az evolúció lenne, ez kifejezetten a
mai tudományra vonatkozik, amely más eredet lehetséges
bekalkulálására süket is meg vak is. Hogy mégis
elengedhetetlennek tartja a közös jövőre
irányuló
döntések meghozatalára, ebben is csőlátást mutat, mivel
társadalom közös jövőjét nem ez szabja meg, hanem csak azokét,
akik kiállnak az evolúció mellett. A hívők jövőjét a Biblia
jelenti ki, úgy mint akik a Jézusban való hitük által átmentek
a halálból az életbe. Akik pedig megmaradnak a bűneikben, azokon
az Isten haragja marad rajta. Ennyit tesz az arra való képtelenség,
hogy valaki az áltudományt meg tudja különböztetni a valódi
tudománytól.]
Legvégül
egy kérdezz-felelek található a kiadványban, majd azt bőséges
irodalomjegyzék követi, amit a SEC összeállításával foglalkozó
kutatók rövid életrajzai zárnak. [Rövid
életrajz, ezt jól mondja, mivel az evolúció nem biztosít hosszú
életet, örök életet meg különösen nem!]
Irodalom
Ayala,
F. J. (2008): Science, evolution and creationism. - Proc. Natl. Acad.
Sci. USA 105(1): 3-4.
Berg, J. M., Tymoczko, J. L., Stryer,
L. (2006): Biochemistry. WH Freeman & Co.
Elek L.
(2006): Intelligent design - értelmes tervezettség. Elek László
beszélgetése Kampis György tudományfilozófussal. - Magyar
Tudomány 2006/9: 1134.
Leakey, R. Lewin, R. (1986): Fajunk
eredete. Gondolat, Budapest
Marosán G. (2005): Intelligens
tervezés, avagy az ész trónfosztása. - Beszélő 10/12.
National
Academy of Sciences and Institute of Medicine (2008) Science,
Evolution, and Creationism Natl Acad Press, Washington, DC. (A
dokumentum és rövid, ingyenes öszszefoglalója angol nyelven
elérhető a http://www.nap.edu/catalog.php?record_id=11876
címen.)
Pennock, R.T. (2003): Creationism and intelligent
design. - Annu. Rev. Genomics Hum. Genet. 4: 143–63.
Rahner,
K. (1983): A hit alapjai. Bevezetés a kereszténység fogalmába.
Szent István Társulat, Budapest
Természet
Világa,
139.
évfolyam, 6. szám, 2008.
június
http://www.termeszetvilaga.hu/
http://www.chemonet.hu/TermVil/
* * * * *
"Magasztaltassál
fel az egek felett, oh Isten!
Mind az egész földön legyen a te
dicsőséged!"
(Zsoltárok 57:6)
