Szellemvilág
kontra evolúció
Felteszik
bizonyos gondolkodási síkon egy helyben körző emberek, hogy mi a
bizonyíték a szellemvilág létezésére. Nyilván azért teszik
fel ezt a kérdést, mivel őszerintük nem létezik, illetve
szkeptikusak a szellemvilág létezését illetőn. Azonban az a
helyzet, hogy már maga a kérdés feltevés is a fogyatékos
gondolkodás és hibás hozzáállás tükörképe.
A
Biblia egyik legalapvetőbb kijelentése a szellemvilág létezése:
„Mert a mi harcunk nem test és vér ellen
folyik, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának
urai és a gonoszság lelkei ellen, amelyek a mennyei magasságban
vannak.”- (vö. Efézus 6:12), tehát
annak megkérdőjelezése egyben azt is mutatja, hogy az illető a
Biblia értékével és a benne rejlő kijelentések súlyával sincs
tisztában. Ez pedig egyenes következménye annak, ahogyan (a
bukott emberi természet szerint) kezeli az illető az ezzel
kapcsolatos információkat.
„Kik
értelmökben meghomályosodtak, elidegenültek az isteni élettől a
tudatlanság miatt, mely az ő szívök keménysége miatt van
bennök;” (Efézus 4:18)
Isten
a Biblia kijelentéseinek közreadásával rögtön teszteli is az
embert és ami kiderülhet a tesztelés által, egy ember belső
értéke, illetve belső hitványsága.
„Figyeljetek
tehát, hogyan hallgatjátok! Mert akinek van, annak még adnak;
akinek pedig nincsen, attól még azt is elveszik, amiről azt
gondolja, hogy az övé.«” (Lukács 8:18, Káldi Neovulgáta
ford.)
„De
a test szerint való ember, nem fogja föl azt, mi Isten Lelkéé,
mert az bolondság előtte, és nem értheti, mert azt lélek szerint
kell megitélni.” (1Korinthus 2:14, Káldi ford.)
„Azon
ember, ki csak természeti belátását és hajlamait követi, nem
fogja föl Istennek természetfölötti titkait; mert azok
felülhaladván értelmét, még inkább képtelenségnek látszanak
előtte; ő nem is értheti, mert ahhoz lélek kell, az Isten
kegyelme, a hit világossága és azon eszközök, melyeket a hit
kézre ad (Corn. a Lap. Tirin.).” (Káldi ford. lábjegyzete
fenti vershez.)
Tegyük
fel, hogy 1 méterre a föld alatt rejtőzik egy kilós aranytömb,
ami bárki számára fel van kínálva. Akinek az egyénisége azt
diktálja, hogy ennek a kijelentésnek semmi súlya (értéke)
nincsen, és ebből az érték ítéletéből kifolyólag kellő
intenzitású vizsgálatot sem tesz, az rögtön magát arra ítéli,
hogy ezzel az aranytömbbel soha nem is fog rendelkezni. Azzal, hogy
esélyt sem ad az aranytömb létezésére, magát fosztja meg valami
értékestől, és ezt a saját értéktelensége okozza, amely
visszatartja a komoly vizsgálattól és az általa elérhető
bizonyosságtól.
Aki
tehát sajnálja az időt és az energiát megvizsgálni a Biblia
kijelentéseinek valóságtartalmát, az soha nem is jut el a benne
rejlő értéktartalom befogadására, vagyis a saját hozzáállásának
hitványsága akadályozza meg őt ebben.
Az
isteni tesztelés tehát azáltal valósul meg, ahogyan közeledünk
a Bibliához, és ahová eljutunk a bibliai ismeret elsajátításának
mértékében.
„Ugyanazért
mi is hálát adunk az Istennek szüntelenül, hogy ti befogadván az
Istennek általunk hirdetett beszédét, nem úgy fogadtátok, mint
emberek beszédét, hanem mint Isten beszédét (a minthogy
valósággal az is), a mely munkálkodik is ti bennetek, a kik
hisztek” (1Thesszalonika 2:13)
Felületes
véleményalkotások mögött értéktelen hozzáállás rejtőzik,
értéktelen hozzáállás mögött hitvány egyéniség, hitvány
egyéniség pedig önmagát zárja ki az értékek befogadásának
gazdagságából, ezáltal a tesztelés megvalósul és betölti a
kiselejtezésre és az értéktelenség kiszórására rendeltetett
célját.
„Mert
e világ bölcsesége bolondság az Isten előtt. Mert meg van írva:
Megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban.” (1Korinthus
3:19)
„Hiszen
ismeri a hitvány embereket, látja az álnokságot, pedig nem is
figyel oda” (Jób 11:11)
„Hitványságok
után jártak, és maguk is hitványakká váltak.”
(Jeremiás 2:5, MBT. ford.)
Amikor
valaki azt kérdezi, hogy hol a bizonyíték a szellemvilág
létezésére, ezzel azt mutatja ki, hogy az illető rögtön meg is
rekedt a vizsgálódás első fázisában, és rendesen lecövekelt a
kételkedés banális mozzanatánál. A továbblépésében a
kérdésében megfogalmazott kételkedése gátolja, hiszen eleve
azzal a gondolattal áll neki a téma megfejtéséhez, hogy szellemi
síkon kész válaszok léteznek, amiket csak be kell fogadnia
mindenféle erőfeszítés nélkül. Vagyis mások erőfeszítésének
gyümölcseit rögtön élvezni akarja, mint amikor a pincér által
megrendeli a készételt a vendéglőben. Azt várja, hogy kihozzák
neki, és hogy ő elfogyaszthassa azokat. Amennyiben a pincér nem
hozza ki az ételt, feláll az asztaltól és elhagyja a helyiséget.
Nem jóllakottan távozik, hanem éhesen.
A
helyes kérdésfeltevésnek azzal a készséggel kell párosulnia,
hogy az elméleti tudakozódás egy hajlandóságot mutat a személyes
utánajárásra, aminek a végeredménye lehet a tapasztalati úton
megszerzett kielégítő válasz. Ha ez a készség hiányzik, az
egyéniségtesztelő funkció rögtön működik is és betölti a
célját, az illető megmarad a szkepticizmus, vagy rosszabb esetben
a tagadás szintjén, pontosabban a tagadás színvonaltalanságánál.
„A
gonosz az ő haragos kevélységében senkit sem tudakoz; nincs
Isten, ez minden gondolatja.” (Zsoltárok 10:4)
Konkrétan
a kérdésre válaszolva, ha valaki elmúlt x éves és kinőtt a
gyerekkorból, akkor kell lennie valamilyen fogalmának a
spiritizmusról, hogy ilyesmi létezik, mint ahogy az is létezik pl.
hogy Grönlandon hideg van, még akkor is, ha ezt személyesen nem is
tapasztalta, mert sohasem járt Grönlandon. De van róla tudomása.
Mások kijelentései által elhiszi, de jobb ha saját tapasztalata
van róla. Csak azért kételkedni benne, mert mások kijelentéseit
elutasítjuk, miközben meg saját tapasztalatot sem vagyunk
hajlandók szerezni, elégtelen hozzáállásra van, és ez adott
esetben egyéniségünk hitványságának fokmérője is lehet.
Hozunk
egy előítélettől terhelt ítéletet, az előítélet az
egyéniségünkből adódik, így az egyéniségünknek köszönhetjük,
hogy a Grönlandi időjárással nem vagyunk tisztában. Ugyanígy
azzal sem vagyunk tisztában, hogy létezik-e szellemvilág, és
olyan bizonyítékok megszerzését akarjuk megspórolni, amelyért
nekünk személyesen kellene megdolgozni, ehelyett mások munkájából
akarunk profitálni, a legkönnyebb energia bevetése által. Aztán
csodálkozunk, ha ez nem adatik meg nekünk, és ez a meg nem adatás
máris egy könnyelmű tagadásra ösztönöz minket, közben meg a
saját értéktelenségünkre derült fény, csak nem vettük észre,
hogy teszteltek bennünket. Ugyanakkor teszteltük saját magunkat
is, hogy a kérdésünk komolyságához mérten milyen válasz
birtoklására vagyunk méltóak a hozzáállásunk szerint.
Hogy
konkrét utat lássunk magunk előtt a válasz felől érkező
lehetőségeket illetően, a következő alapvető tényezők tisztán
látását kell figyelembe vennünk:
Azok
számára valóságos a szellemvilág létezése, akik ez ügyben
konkrét tapasztalatokat szereztek, éspedig nem hallomásból átvett
tapasztalatokat, hanem átélt tapasztalatokat. Az ilyenek számára
valóságos reakció, hogy – úgymond –, feláll a szőr a
hátukon, és a tarkójukon érzik, amint megfeszül a bőr és a
hidegrázás környékezi őket, olyannyira nem mindennapos élmény
szembesülni egy másik dimenzió valóságával. [Ez hasonlítható
ahhoz az érzéshez, mikor valakit a grönlandi hideg dermesztő
szele ott a helyszínen megérinti.]
Leginkább
tetten érhető megnyilvánulások a szellemvilág részéről a
természetgyógyászat különböző ágaiban jelennek meg, úgy hogy
azoknak a tanulmányozása ajánlott, ha már valaki tetten akarja
érni ezeket az ismeretlen eredetű erőket, hogy azok hogyan és
kiken keresztül jelennek meg. Lásd: Természetgyógyászat vagy természet-feletti gyógyászat
Továbbá
ezek az erők tetten érhetők az un. karizmatikus mozgalmakhoz
tartozó különféle felekezetekben is, pl. Magyarországon talán a
legismertebbé lett Hit gyülekezete berkeiben, ahol mindennaposnak
mondhatók ezek a szellemi erőmegnyilvánulások. Hogy aztán ők
miként tálalják, és honnan eredeztetik, az egy más kérdés.
Jelen esetben az a lényeges, hogy nem anyagi eredetű létező
erőkről van szó!
Hogy
valaki a Biblia kijelentései mögött Isten munkáját lássa,
elsősorban a bibliai próféciák és történelmi kijelentések
valóságtartalmát kell vizsgálnia, mert ezeknek a tisztán látása
vezethet el oda, hogy az ember megértse ennek a könyvnek a
természetfeletti eredetét.
Maga
a történelmi zsidóság létezése egy alkalmas alap arra, hogy
annak alapos tanulmányozása valakinek elősegítse a hitre jutását,
amennyiben tisztán képes meglátni az isteni kijelentéseknek a
zsidóságra gyakorol hatásait, hogy azok milyen összefüggéseket
mutatnak, és ezek az összefüggések milyen magasabb szintű
látásmódot biztosítanak azok birtoklóinak. Azonban végzetes
hiba annak feltételezése, hogy ezt a vizsgálódási utat,
időráfordítást meg lehet spórolni, mert aki hitelt ad ennek, és
ennek fényében áll hozzá a témához, máris egy magasabb rendű
tesztelés áldozata lesz saját hitványságának eredményeképpen,
mely elégtelen hozzáállásának tükörképe.
Ugyanakkor
az un. evolúciós elmélet legnagyobb hiányossága, hogy annak
lényege tapasztalati úton nem közelíthető meg, vagyis hogy a
kezdeti élőlények eredete mire vezethető vissza, azok honnan
származnak. Lásd: Az evolúciós elmélet öt kritikus pontja
Ami
konkrétan vizsgálható, az a genetikai bázis által megengedett
fajok közötti variálódás millióféle változata, de maga az
eredet egy mai napig nem megközelített rejtély. Maga az élet
keletkezése is mind a mai napig a tudomány által
megközelíthetetlen megfejthetetlen talány, csak filozófiák
vannak, és ezeket a filozófiákat öltöztetik anyagi köntösbe,
hogy eladhassák a közvéleménynek:
„Az
evolúcióelmélet végső soron az "élet rejtélyének",
az élőlények létrejöttének magyarázatára irányul. Fontos
felismerések sokasága ellenére a kezdet, a keletkezés kérdése
mindmáig megválaszolatlan....
- Az élet keletkezése mindmáig megoldatlan kérdés. Még senkinek
sem sikerült élettelenből élőt csinálnia, mint ahogyan egy
teljes "evolúciós forgatókönyv" összeállítása sem
sikerült még. Egy ilyen "forgatókönyvnek" el kellene
mondani, hogy az anyag szerveződésének mi volt az a valószínű
útja, melynek során A-tól a Z-ig eljutott. Ennek a
"forgatókönyvnek" néhány feltételt ki kell elégítenie:
kémiailag, és az evolúciós mechanizmusok szerint meggyőzőnek
kell
lenni,
továbbá az egésznek eléggé valószínűnek
kell
lennie. Ilyen
"forgatókönyvünk"
nincs. ”
(http://www.c3.hu/~tillmann/konyvek/ezredvegi/szathmary.html)
Konkrét
tapasztalatok a valóságos evolúcióra (fajátalakulásra)
nincsenek, még senki sem látott konkrét evolúciót, mondván, az
igen hosszú időn át fejti ki a hatását, aminek következtében
vizsgálhatatlan:
„Az
evolúció darwini elmélete soha nem jósolta azt, hogy egy faj
keletkezését közvetlenül meg lehet figyelni. Az elméletből
ténylegesen az következik, hogy (1) a faj mint kategória inkább
csak (rendszerezési) segédeszköz, mint valóság; (2) a fajok
kialakulása (átalakulása, szétválása) pedig emberi
időléptékkel megfigyelhetetlen.”
(Hraskó Gábor:
Darwin: A
bajok eredete)
Hanem
a jelenlegi biológiai sokszínűségeket (fajokon belül megfigyelt
variálódásokat) magyarázzák emberek által kitalált evolúciós
folyamatokkal (az egyetemes törzsfejlődés önkényes fajmeghatározásaival), amiknek
mozgatórugói a tudományos elismerésekre áhítozó tudósok
hipotézisei. Ugyanakkor, ezzel párhuzamosan az isteni erkölcsi
irányadó mértékek elutasítási vágya (emberi léptékkel való
felcserélése) is tetten érhető, úgy tudományos téren, mint a
társadalom nagy részének tekintetében.
Végeredményben
a szellemvilág létezése tapasztalati úton tetten érhető, az
evolúciós folyamatok kiinduló pontja, az alapja az egész
biológiai létezésnek és fennmaradásnak – pedig nem.
Eladásra
kínálnak fel tudományos filozófiákat, amikre van vevő, mégpedig
a világi társadalom. Tapasztalati úton azonban csak az közelíthető
meg, amelynek valóságtartalma bárki számára hozzáférhető, és
ebben a Biblia kijelentéseinek behozhatatlan előnyük van, amihez
kétség sem férhet. De ezt csak azok állíthatják biztosan, akik
ennek utánanéztek, illetve akik ezt megtapasztalták, de akik
csupán előítéletük által vezérelten elutasítják, azok nem.
Szellemvilág
tehát létezik, ez tapasztalati úton megközelíthető, miközben
az evolúció elmélete az élet egyetemes eredetéről alapvetően
hiányos. Nem csak anyagi eredetű élet létezik, köv. képpen a
szellemi létet is teremteni kellett. Ergo, az evolúció egy
hipotézishalmaz, mely szerint élet keletkezik bárhol az
univerzumban, ahol erre az élet feltételei adottak.
„Az
evolúciós folyamatok által vezérelt, változó környezethez
alkalmazkodó élet előre
nem jelezhető módon
kreatív képződmény.
Magyarán szólva akármi kialakulhat belőle,
még az emberéhez hasonló intelligencia is.
(Stuart
Kauffman: Mi az élet? – John Brockman: A következő
50 év. Vince Kiadó,
Budapest, 2002., 129.
o.)
Hanem
az élet eredetileg szellemi fajsúlyú, élet pedig csak életből
keletkezhet, Pasteur ezt bebizonyította, a tapasztalat tehát azt
támasztja alá, amit a Bibliában Isten mond nekünk:
„Mert
nálad van az életnek forrása; a te világosságod által látunk
világosságot.”
(Zsoltárok 36:10)