Egy
kémikus már csak tudja. Vagy csak blöfföl? Nézzük meg
közelebbről az állítás hitelességét.
Állítólag
minden
élőlény
néhány milliárd évre visszavezetheti őseit mikroszkopikus,
egysejtű szervezetekre, például baktériumokra.
Ezek az
egysejtű élőlények többsejtűséget alakítottak ki egy
speciális alkalmazkodási sorozat révén. A modern evolúciós
biológia szerint minden élőlény egy egyedülálló ős
leszármazottja, amelyet általában a Földön élő összes élet
utolsó egyetemes közös őseként (LUCA) neveznek. Legalábbis
arra
vezetik vissza.
Nos,
akkor legyen ez az elméleti alap, amiből kiindulunk. Egyetlen
baktérium-szerű
egysejtű élőlényből
/a LUCA-ból/ fejlesszen ki az
ateista biológus, kémikus vagy újságkihordó /teljesen mindegy/ a
tudomány eszközeivel elefántot. Ezt csak szelektív tenyésztéssel
lehet véghez vinni /elméletileg levezetve a folyamatot, ahogy a
galambtenyésztésnél is láthattuk a párosítani kívánt egyedek
megválasztását./.
Ez
a mesterséges szelekció, ill. kitenyésztési folyamat, amelyben a
szelekciós nyomás kifejezetten irányított módon történik, mint
minden más emberi tenyésztés esetében. A gond ott van, hogy a
természetben nem létezik irányított szelekciós nyomás általi
tenyésztési folyamat, amely egy adott élőlény kifejlődését
kontrollálja a teljes kifejlődésig.
Mert hogyan is olvastuk: „a
mesterséges szelekcióhoz hasonló folyamat zajlik a természetben,
emberi beavatkozás nélkül.”
Hogy
mennyire hasonló, vagy éppen nem hasonló, azt közelebbről
vizsgáljuk meg.
Az
emberi, felügyelt tenyésztésben a
cél új fajtának vagy populációnak az előállítása két vagy
több fajta genotípusának egyesítése útján. Ily módon a
különböző fajták kedvező tulajdonságai megfelelően
kombinálhatóak és egyetlen fajtában koncentrálhatóak.
Új
fajta előállítása keresztezés útján tehát korántsem egyszerű
feladat. Igen sok tényezőre kell figyelemmel lenni, amelyek mind
befolyásolják az eredményt.
A
tenyésztésbe veendő egyedeket alaposan kell ismerni, különös
figyelemmel kiválasztani. A tartási viszonyokat olyanná kell
tenni, hogy az új fajta kívánatos tulajdonságai teljes egészükben
kibontakozhassanak. E sokrétű és komoly tapasztalatot igénylő
tenyésztői munkára csak nagy felkészültségű szakemberek
vállalkozhatnak, mert az efféle tenyésztésben a /szintetikus/
fajták előállításához több évtized szükséges.
[Figyelemre
méltó, hogy a természeti folyamatban nagy felkészültségi
szakemberek, tehát intelligens tényezők nem állnak
rendelkezésre!]
Jelen
feladatban különböző fajták kedvező tulajdonságainak egyetlen
fajba /tehát az elefántba/ történő koncentrálásáról, a
szelekciós
módszerek ilyenfajta
tudatos
alkalmazásáról
nem is beszélhetünk,
hiszen nincsenek különböző alanyok, hanem egy
egyedülálló közös ősünk van, a LUCA, abból kell
kitenyészteni.
Charles
Darwin
az
önéletrajzában mit
állít
a természetes
szelekció működéséről?
"...
a
természetes szelekció működésében nincs több kialakítás,
mint abban az irányban, amelyet a szél fúj." Richard Dawkins és Stephen Hawking mit
mondott ugyanerről? " "A természetes szelekció a vak órásmester, mert nem lát előre, mert nem tervez következményeket, nincs cél a fejében... a biológiai evolúció alapvetően véletlenszerű bolyongás a genetikai lehetőségek mezején." Ez pont ellentétes az emberi tenyésztés folyamatával.
Tegyük
fel a rendkívül nagy horderejű kérdést: Ha
a
biológiai evolúció alapvetően véletlenszerű bolyongás a
genetikai lehetőségek mezején, akkor mi köze van ennek a
véletlenszerű bolyongásnak az
elefánt
genetikai jellemzőinek evolúciós
kialakításához
és megőrzéséhez? Milyen szerepe van itt az
irányítatlan
szelekciós
nyomások következményeiből adódó természetes
kiválasztódásnak?
Ha
az élőlények stratégiai célja az azonnali alkalmazkodás általi
túlélés egyes
egyedek a környezethez jobban alkalmazkodó tulajdonságokkal
rendelkeznek, mint mások. Az alkalmazkodó tulajdonságokkal
rendelkező egyedek - amelyek bizonyos előnyöket biztosítanak
számukra - nagyobb valószínűséggel maradnak életben és
szaporodnak.”
- akkor
egy azelőtt nem létező komplett szerkezeti felépítés anatómiai
tulajdonságainak
folyamatos kialakítása és felépítése az
elefántra vonatkozóan egy
teljesen más stratégiai cél kell hogy legyen.
Hiszen
az alkalmazkodóképesség javulásának rögtön be kell
következnie, de az
elefántra jellemző
új szerkezeti felépítésnek
hosszan
tartó kialakulási
folyamaton kell átmennie, mégpedig annak a szerkezeti felépítésnek
megfelelő genetikai jellemzők kialakítására
és megőrzésére
való törekvéssel, különben az arra az élőlényre jellemző
anatómiai felépítés és tulajdonság nem jön létre. Ami
aztán
már biztosítja annak
a bizonyos élőlénynek az alkalmazkodás
általi további
túlélését.
Azt
olvastuk, a természetes
szaporodás az, amikor a természet választja meg, hogy milyen
állatokat szaporít. A természetes szelekció révén a
környezetükhöz jól illeszkedő egyedek nagyobb valószínűséggel
élnek túl és szaporodnak, így olyan utódok születnek, amelyek
megosztják ezeket a jól illeszkedő tulajdonságokat. Azok, amelyek
kevésbé alkalmazkodnak a környezethez, nagyobb valószínűséggel
halnak meg, mielőtt szaporodnának. Ez
a természetes kiválogatódásnak a lényege – emberi beavatkozás,
tehát tudatos kiválogatás nélkül.
De
ennek mi köze van az elefánt őssejtből való kifejlesztéséhez?
Mióta
esik egybe egy adott faj genetikai jellemzőinek hosszú
távú kialakítása
és megőrzése a változó
környezethez
való azonnali
igazodási
törekvésével, amely a mindenkori alkalmazkodóképesség
folyamatos javulásában nyilvánul meg?!
Teljesen
más valamit céltudatosan kifejleszteni /tudatos tenyésztés/, és
megint teljesen más azoknak spontán kiválogatódása, akik a
leginkább képesek a túlélésre az adott környezeti
helyzethez
igazodóan. Akkor nem az elefánt kifejlesztése a célja a spontán
evolúciónak, hanem a túlélésre való törekvése az
éppen legjobban
alkalmazkodónak a természetes kiválasztódás alapján. Ha
pedig még csak nem is törekszik kifejleszteni, akkor mégis, hogyan
fejlődik ki? A
nedves, meleg helyen tanyázó molekulákból hogyan lesz előbb-utóbb
elefánt?
Honnan
tudja az az ősi sejt, hogy neki az elefánt irányába kell
fejlődni? Vagy nem tudja, de mégis abba az irányba fejlődik? Na
és mitől? Miféle szelekciós erő adagolja neki a kedvező irányt?
Amelyik szelekciós erő a természet szeszélyeitől befolyásoltan
alá
van vetve
a szüntelen változási folyamatoknak?!
A
tudatos emberi tenyésztés során ha
valaki csak szelektív tenyésztéssel tud kifejleszteni
bármit is /jelen esetben egy elefántot egy
nem
elefánt sejtből
kifejleszteni, tehát tudatosan/, ugyanezt tudatlanul a természet
nyakába varrni, hogy kitenyésztette, ráadásul
hímet is meg nőstényt is egymáshoz optimálisan
igazodóan,
egymásra
optimálisan hangolódóan, ez
nem tudomány, hanem áltudományos
ateista
filozófia,
aminek a biológiai törvényekhez nincsen semmi köze.
Vagy mégis ez lenne Darwinnak, a biológus zseninek a fő meglátása, hogy ez így működik, mert hogy „mesterséges
szelekcióhoz hasonló folyamat zajlik a természetben, emberi
beavatkozás nélkül.”
Na mégis, mi benne a hasonlóság? Hogy az egyikben fajtajelleg
szerinti tudatos kiválogatás
van, a másikban meg túlélésre törekvő kiválogatódás
fajtajellegre való tekintet nélkül?!
Hogy
az egysejtűek képesek többsejtű organizmussá válni egy
bizonyos szintig evolúciós
folyamatok által, az mióta bizonyíték arra, hogy ez az evolúciós
folyamat hosszú távon az elefánt kifejlődéséhez vezet
céltudatos tenyésztési stratégia nélkül? Ha ez a természetben
működik irányító erő nélkül, akkor a mesterséges
kiválasztásban a tenyésztők szaporításkor tudatosan miért
részesítenek előnyben saját meggondolásaik alapján speciális
paraméterekkel rendelkező állatokat és növényeket? Akkor
ott is elég volna a legrátermettebbeket
kiválogatni,
a
fajtajelleg figyelembevétele nélkül –
vagy nem?!
A
HOLSTEIN-FRÍZ
SZARVASMARHA
KITENYÉSZTÉSE
A holstein-fríz
a világ legnépesebb és legnagyobb tejtermelésre képes tejelő
szarvasmarha-fajtája. Ha
a
fajtára jellemző reprodukciós jellegzetességek modern technikával
történő alkalmazásával tökéletesre fejlesztették a fajtát a
lehető legmagasabb tejhozam elérése céljából, akkor hogyan
fejlesztette ki a természet a
genetikai lehetőségek mezején,
teljesen céltalanul véletlenszerűen
bolyongva
a
páratlan anatómiával és tulajdonságokkal rendelkező elefántot?
Ha
nem volna speciális
faji jellegzetessége
az elefántnak /mint
van a holstein-fríznek
is/,
pár nemzedék után az
elefántra jellemző tulajdonságok csorbulnának
/mint
a holstein-fríz
is
elvesztené
a fajtája jellegzetességeit/,
de pontosan a természetes kiválasztódás nem engedi elkorcsosulni
a fajt /ahogy
a mesterséges kiválasztású
tenyésztés
a holstein-frízt
sem engedi/.
Akkor
vakon, intelligens
beavatkozás nélkül
hogyan hozta létre a természet az elefántot, akár a tudatos
emberi tenyésztés a holstein-fríz
standardját?
A
mindenkori legéletképesebb, fajtajellegre
törekvés nélküli
alanyokra
spontán
váltogatták
a tenyészállatokat, és az idő és a véletlen egybeesések
megoldották a
világ legnépesebb és legnagyobb tejtermelésre képes tejelő
szarvasmarha-fajtájának
kialakulását?
Mert
óriási különbség van a magas
minőségű genetikai
adottságok nem
tudatos és tudatos létrehozása
és megőrzése között. Ha a megőrzés a természetes szelekció
által nem tudatos, akkor a kifejlesztés
sem
lehet tudatos. Ha
meg nem tudatos, akkor honnan van a kiváló jellem és alakbeli
tulajdonságokkal rendelkező elefánt? Természetes kiválasztódás
által vakon kifejlődött bármiféle
irányítás nélkül?
Ha
a holstein-fríz
standardjának
kialakítása a
mesterséges
szelekció
által tudatos, akkor a megőrzése
sem
lehet nem tudatos. Ha
meg tudatos, akkor hogyan
lehet nem tudatos
a kiváló jellem és alakbeli tulajdonságokkal rendelkező elefánt
kifejlesztése
a
természet által?
Ugyanolyan
standard élőlényt fejleszt ki a tudatos és nem tudatos
tenyésztés? Ez
komoly
állítás,
vagy hiszékenységen
alapuló, manipulált
áltudomány, amit
darwinizmus néven ismer az emberiség?
Ha
a gyümölcslegyekből /amelyeknek
évente
több mint 20 generációját
könnyű tenyészteni/ kiprovokálnak
valami mikroevolúciós,
fajhatárt
/pl. szárny vagy szemvariációt/ feszegető
torzszülöttet,
akkor a LUCÁ-ból vajon milyen makroevolúciós
reményteljes
szörnyet
tenyésztenének
ki? Azt meg tovább
összevissza
szaporítva elefántot hoznának létre, vagy valami szőrös-tollas,
gyapjas-pikkelyes
gágogó
gólyakrokodil-gnómot
nagy lapát tenyerekkel, lógó orral, szemre lifegő szemöldökkel,
szamárfogú
kacsacsőrrel, bolyhos
nyúlfarokkal
vagy
mit?
Még
egy összetett szemű, 360 fokos látómezőt biztosító
legyet sem
tudnának alkotni,
amelyek nagyon
fontos szerepet töltenek
be a környezetben. Ha nem lennének legyek, mindenhol szemét és
döglött állati tetemek lennének. A legyek dögevőként emésztik
fel a rothadó szerves anyagokat, részt
vesznek a beporzásban, stb., így
rendkívül
céltudatos szerepet töltenek be a különböző ökoszisztémákban.
[Természetesen
bármiféle stratégiai cél nélkül létezve,
mivel a természet ilyesmivel nem rendelkezik.]
Az
emberi agy
körülbelül 60 képet dolgoz fel másodpercenként, míg egy légy
körülbelül 250 képet képes feldolgozni egyetlen másodperc
alatt. Ha
gyümölcslegyek
laborpopulációiban számos alkalommal kimutatták a szaporodási
inkompatibilitás kialakulását, azaz megtörtént
a fajképződés a legáltalánosabban használt reprodukciós
fajfogalom szerint -
abszolút
önkényes, evolúcióbarát fajmeghatározási kategória - , akkor
ez azt bizonyítja, hogy anno légy
fejlődött
valamilyen
spontán
géncsere
következtében a
LUCA-ból?
Aztán
ugyanez a LUCA /vagy másik LUCA/ meg az elefánt kifejlődése felé
vette az irányt? És ahány millió élőlény
létezik, az a bizonyos LUCA annyifelé fejlődött, csak mert az
evolúciós
biológia létrehozott egy számára kedvező fajfogalmat, amit úgy
manipulál, ahogyan akar?
Mert
hogy az
akadémiai erőtudomány ebből vizsgáztat: „Írja
le az evolúció darwini modelljét a természetes szelekció útján.”
/Biológia
i. részletes érettségi vizsgakövetelmény/ És
a vizsgázónak nincs beleszólása, ha nem biflázza be a darwini
evolúció spontán
önszerveződésektől
hemzsegő tételeit, mehet amerre lát, a jövőbeni karrierjében
nem lesz „több
kialakítás, mint abban az irányban, amelyet a szél fúj."
Az
egzisztenciája, amire az életét építi,
"alapvetően
véletlenszerű bolyongás"
következménye
lesz
az
akadémiai tudomány biztosította lehetőségek
igencsak
ingoványos mezején.
„Engedheti-e
az állam, hogy polgárai döntsenek arról, hogy hogyan van a világ?
Ha van ma kitüntetett tudásforma, akkor az a tudományos tudás.
Tanítható-e ezzel ellentétes nézet gyerekek millióinak? Ha így
lenne, akkor a társadalom egyik legfontosabb intézménye – a
tudás létrehozásáért felelős tudomány – státusza inogna
meg.”
/Zemplén
Gábor
Kreácionizmus
–
pro
és kontra VILÁGOSSÁG,
2006/6–7./
Viszont
azt a jogot sem vitathatják el senkitől, hogy utánanézzen a
dolgoknak, olyan szintű felelősséggel, amelyet mindenki a saját
és a gyermekei iránt érez, hogy a jelenüket és abból fakadó
jövőjüket mire építik? Az evolúciós elmélet bizonyítottnak
vallott hipotézisére, vagy a teremtés cáfoltnak kikiáltott
valóságára. Ez mindenkinek a személyes, szuverén joga, hogy
eldöntse. /Már akit érdekel a saját sorsának kimenetele./
Az
evolúció az a folyamat, amelyben a biológiai populációk
örökölhető tulajdonságai megváltoznak az egymást követő
generációk során.
-
Mi még a LUCÁ-nál tartunk, amikor még sehol nincsenek örökölhető
tulajdonságok, mivelhogy először a speciális tulajdonságokra és
azok örökölhetőségének
folytonosságára
is szert kell tenni! -
Az
evolúció folyamatának működése következtében az élővilág
összetétele folyamatosan változik
/ettől
függetlenül a saját nemük szerint szaporodnak, a kutya kutyát
ellik, stb./,
a
fajok folyamatosan átalakulnak /Darwin
pintyei sem alakultak át, hanem csak variálódtak a természeti
körülmények függvényében/.
Új
fajok
keletkeznek
és halnak ki
/ezek
az új fajok akkor lennének új fajok, ha a LUCA szintről
fejlődnének ki, de az újdonságuk csupán egyfajta evolúciós
elmélet szerinti újdonság,
a
valóságban egy adott faj változékonyságot mutató
fajtavariálódásai, a
valódi fajkeletkezéshez semmi közük nincsen/.
Az
elefántok állítólag a proboscidea néven
ismert evolúciós
fa-csoportból
fejlődtek ki. A
lényeg azonban nem itt, hanem ott kezdődik, hogy a proboscidea
néven
ismert evolúciós
fa-csoport
hogyan
fejlődött ki a LUCÁ-ból?
Továbbá hol
van az irányított szelekciós nyomás adagolása, amely
a proboscidea
néven
ismert evolúciós
fa-csoporton
át
a kifejlődést az elefánt irányában koordinálta? Na
meg persze millió más irányba, közvetlen irányítás nélkül!
Az
amerikai tudományos akadémia PNAS
című
folyóiratának egyik
számában megjelent tanulmány szerint körülbelül 24 millió
generáció alatt érhetik el az emlősök a maximális testméretet,
vagyis körülbelül ennyi idő alatt lehet egy egérméretű
állatból elefántnyi. Az ennél kicsit kevésbé drasztikus, de
jelentős változáshoz, például szárazföldi emlősöknél a
macskamérettől elefántig vezető átalakuláshoz 10 millió
generációra van szükség.
Ez
kb. ugyanolyan filozófia, mint egy
világvárosban azt
mondani egy taxisnak: -„kérem, tetszés szerint minden utcasarkon
forduljon jobbra, vagy balra, és majd szólok ha hazaértem.” -
Mert a természetnek mi oka lenne az egérből elefántot csinálni,
amikor tény, hogy nem csinált, ma is vannak egerek és vannak
elefántok.
Hogy az elefánt az egérből fejlődött ki saját magától, az
pont olyan, mint hogy először volt a faszán, aztán a vasszán,
abból lett a Nissan. Persze teljesen véletlenül, mert hogy tudatos
tervező nem vett részt az
evolúciós
folyamatban.
Ez
most valódi
tudomány,
vagy a Grimm legszebb meséjének egy változata?
Ha az
ember kiválasztja, hogy milyen állatokat és mikor tenyészt
valamilyen célból, akkor
természetes szelekció miért
a
mesterséges szelekció analógiája
– ahogy Charles
Darwin állította1859-es
A
fajok eredete című könyvében? Hiszen
a mesterségesben tudatosság van, a természetesben meg spontán
szelekció. Kiválasztom,
ami nekem kell egy
bizonyos célra,
vagy hagyom
kiválasztódni az éppen legrátermettebbeket a túlélésre, és
ugyanaz az eredmény mindkét esetben?
És lásd ismét:
Charles Darwin az önéletrajzában mit állít a természetes szelekció működéséről? "...a természetes szelekció működésében nincs több kialakítás, mint abban az irányban, amelyet a szél fúj." Richard Dawkins és Stephen Hawking mit mondott ugyanerről?" "A természetes szelekció a vak órásmester, mert nem lát előre, mert nem tervez következményeket, nincs cél a fejében... a biológiai evolúció alapvetően véletlenszerű bolyongás a genetikai lehetőségek mezején." Ez pont ellentéte az emberi tenyésztés folyamatának.
Akkor
a kettőnek egymáshoz semmi köze nincs, ha az elefántot tudatosan
kell kifejleszteni, így
ezt a kifejlesztést az evolúció nem hozhatta létre a szelekciós
nyomások véletlen
alkalmazásával, irányítatlan bevetésével,
hanem azt Istennek
meg
kellett TEREMTENI.
Azután
már lehetséges
evolúciós változás, amikor
az elefánt
alkalmazkodik a külső környezeti változásokhoz, de
ez csupán
szimpla mikroevolúció, de nem makroevolúció, nem valamilyen
ősi sejtből történő törzsfejlődés.
A
mikroevolúciós változások megfigyelhetők az állatokon, sőt az
embereken belül is. A probléma az, hogy egy fajta nem változhat
túl a genetikai kódja (DNS) tartományán. Vagyis a „kutyafajta”
képes alkalmazkodni és szaporodni a fajtáján belül, de a kutyák
soha nem növesztenek törzset és nem válnak elefánttá,
nem
válik a
saját fajtájától elütő, teljesen
más, önálló
fajjá.
Ahogyan
a Biblia írja: Jakab 3:12
Avagy atyámfiai, teremhet-é a fügefa olajmagvakat, vagy a szőlőtő
fügét?
Az
evolúciós
képesség eredete
Egy
eleve meglévő képességet utólag nem lehet kifejleszteni, ha meg
nincs meg az evolúcióra való képesség, az evolúciós folyamat
el sem tud indulni. Tehát az evolúció már ott elbukik, hogy
evolúciós képességgel kezdettől fogva rendelkező élőlényeket
utólag lezajló evolúciós folyamat által hoznak létre. Tehát
ha nincsen teremtés, akkor nincsen evolúció. - Ja, és milyen
bizonyíték van arra, hogy az evolúció evolúció által hozza
létre az evolúcióra képes élőlényeket? Semmilyen!
Senki
nem lehet bűvész, csak miután kifejlesztette a bűvész
képességét. De az evolúció olyan bűvész, amelynek az előre
meglévő bűvészképességéből fakad a lehetőség a
bűvészképesség utólagos kifejlesztésére. Az
evolválódásra.
A
mutánskópia
eredetije honnan van?
Továbbá,
bármilyen
utólagos mutáció nem hozhatja létre azt a genetikai alapbázist,
amiben a mutáció először
végbemegy,
ami az effajta evolúció képzeletbeli motorja lenne. /Programhiba
nem hozhatja létre azt a kezdeti alapprogramot,
amiben a hiba utólag végbemegy!/ Az
evolúciós folyamat
honnan
veszi a mutációs eltérések /pontatlan
öröklődések/
lehetőségét, amit utólag használ föl, mint eszközt?
A
LUCA az nem valóságos alap, hanem csupán egy hivatkozási alap.
Ráadásul azt is meg kell teremteni, mert atomok és molekulák
keveredéséből nem jön létre információ vezérelt
rendszerbázis, mert akkor ott tartunk, hogy a papír írja a
könyvet, ahogy a naturalizmus állítja.
„Ha
vannak atomok, és mód kínálkozik, molekulák is lesznek; és ha a
molekulák nedves, meleg helyen tanyáznak, előbb utóbb lesz
belőlük elefánt is.” /P.W.
Atkins a Teremtés 17. old./ - De
ez a
szélfújás tetszőlegessége
szerinti
irányítatlan evolúciós folyamatokkal aligha
mehet végbe, ahogy láttuk a folyamatok tudatos
befolyásolásának
szükségességét a céliránynak megfelelően.
AZ
ELEFÁNTOKRA JELLEMZŐ SPECIÁLIS PARAMÉTEREK
A
vemhességi ciklus és hormonszint beállítása; a különböző
hangok kibocsátása és szubszonikus dübörgések érzékelése a
lábuk és a törzsük érzékeny bőrén keresztül;
rezgés-kommunikáció; a halántékmirigy-váladék szabad
áramlása; a legdominánsabb, tenyésztést végező
hím szerepének
kialakítása; az intelligenciájuk, tanulási képességük
biztosítása; az ormányuk 150 000 izomegységének kialakítása;
vízvisszatartó vastag bőrredők és ráncok; a nagy és sűrű
halántéklebenyük, ami biztosítja az emlékezőtehetségüket.
Stb. Ezek kialakítása hogyan képzelhető el irányítatlan
természeti folyamatok által, hiszen még tudatosan is elképesztően
bonyolult lenne megtervezni és létrehozni őket.
„Elefánt
térd?
Az
elefántok az egyetlen emlősök, amelyeknek négy térdük van. Az
elefántok térdei rendkívüli mérnöki teljesítményt nyújtanak.
Az elefántok súlya akár 8000 kg is lehet, mégis egyedülálló
térdszerkezetük segít megtartani hatalmas súlyukat. Az elefántok
térdének hátsó része nagyon különbözik az emberekétől. Nem
egyetlen ízület található rajta, mint az emberhez hasonló
gerinceseknél, hanem inkább egy sor kisebb ízület, amelyek
"sokszög alakban" illeszkednek egymáshoz. Ez lehetővé
teszi az elefánt számára, hogy lábát több irányba mozgassa, és
alkalmazkodjon a különböző felületekhez és terepviszonyokhoz. A
térd fontossága a járásukban is megmutatkozik. Bár lassúnak
tűnnek, ízületeik lehetővé teszik számukra, hogy viszonylag
gyors tempót tartsanak. Azzal, hogy lábuk hosszabb ideig érintkezik
a talajjal, stabilabb és biztosabb mozgást tesznek lehetővé. Nem
meglepő, hogy nem ritka, hogy az elefántok nem csak sétálnak,
hanem futnak is. Súlyuk ellenére térdük egyedi szerkezete
lehetővé teszi számukra, hogy akár 25 km/órás sebességgel
fussanak. Az elefántok térdének anatómiája hihetetlen példája
a természet csodáinak.” - https://elephantfreedom.org/hu/25-amazing-facts-about-elephants/
De
egyáltalán, honnan van a fantáziadús
természetnek
fantáziája, hogy ormányt találjon ki, mikor sokkal egyszerűbb
táplálkozási
módok, anatómiai
képletek
léteznek,
mint pl. a bölényeknek, lovaknak,
bárányoknak, stb.
Miért
feljeszt ki ennél bonyolultabb rendszert tervezés
nélkül a természet,
ami ráadásul nem is működik, amíg teljesen ki nem fejlődik?!
Addig hogyan él túl, hogyan szaporodik, hogyan
marad
fönn?
Vakon
fejlesztett
ki neki szemet a természet, hogy ne legyen vak? És
amíg egy szemet kifejleszt a természet, a többi szerv várakozik a
kifejlődésre, vagy egyszerre fejlődik minden szervezeti egység,
és közben is ugyanolyan túlélésre képes, mint a teljes
kifejlődés után a
kész rendszer?
Mese
tejszínhabos öntettel evolúciós módra!
A
darwini evolúciós elmélet stratégiai célra történő
kiválasztása egy kitalált elmélet, legalábbis a rövid távú
evolúciós lépések egymásra halmozását arra használja, hogy
kialakítsa vele a hosszú távú stratégiai célt, illetve azoknak
meglétét ezekre a képzelt egymásra rakodásokra vezeti vissza. De
nem vezetheti vissza, mert ez a stratégiai célhoz vezető egymásra
rakódás idegen a természettől.
A
természeti lény olyan emberhez hasonlít, aki megy egy dzsungelben,
és kikerüli az éppen eléje tornyosuló akadályokat, aztán
kilyukad ott, ahol éppen kilyukad. Lehet, hogy körbe járja a
dzsungelt, lehet ki sem jön belőle, de miközben megy, állandóan
túlél. És nem célja egy adott irányba menni, hogy a kiválasztott
célja szerint kerülje ki az akadályokat.
Ezzel
szemben az ember kinéz magának egy távoli célt, arra szegezi a
tekintetét és az útját a mesterséges kiválasztás stratégiája
szerint szabja meg a lehetőségek figyelembevételével.
A
természetben a legkedvezőbb lehetőségek kiválasztása folyik, a
legrátermettebbek kiválasztódása, amelynek célja a túlélés és
nem valamilyen stratégiai cél elérése. Az az evolúció, amelyik
messze túlmutat a puszta túlélésen és évmilliók alatti
teljesen új fajok kialakulását célozzák, csak a képzeletben
léteznek, de a valóságban nem!
Tehát
hogy a molekulák meleg helyen tanyázása elefántot eredményez,
ennek semmiféle tudományos alapja nincs. Még egy ormány sem jön
létre a legrátermettebbek vakon történő kiválasztásából, nem
hogy egy ormány mögött trappoló elefánt.
Az
evolucionista szeme lát, csak maga az evolucionista vak, hogy
ezeket meglássa, átlássa és levonja a helyes konzekvenciát a
tudatos teremtésről, célirányos tenyésztésről.
Az
nem kell neki, mert az mindjárt erkölcsi rendet is megszab a
számára. Az pedig egy evolucionista számára elviselhetetlen.
A
teremtés nem
tudományos. A
Föld paramétereinek életfenntartó összetettsége: a
bolygó mérete és sűrűsége, a bolygó forgási sebessége, a
bolygó elhelyezkedése a galaxisban, a bolygó holdjainak mérete és
száma, valamint víz mennyisége a bolygón, stb. tudományos
értelemben – összehangoltságuk ellenére - teljesen értelmetlen
tényezők.
Hogy
a
matematika úgy írja le az univerzumot, ahogy egy mérnök a
matematikát egy épület vagy egy repülőgép megtervezéséhez
használja - annak nincs jelentősége.
Hogy
az
univerzum egyértelműen megtervezettnek tűnik, és a tervezés
minden paraméteréről lektorált tudományos cikkek léteznek
–
annak
nincs jelentősége. Tudományos
az, hogy az univerzum létezésének nincsen semmi értelme, mindenki
éljen úgy, ahogyan akar. Természetesen bármiféle következmény
nélkül.
Ahogy
a molekulákból hiphop elefántot csináló Atkins mondta:
„A
káosz gyermekei vagyunk, és a változás mély szerkezete a hanyatlás Gyökerében csak a korrupció van, és a káosz
megállíthatatlan hulláma Elmúlt a cél; már csak az
irány van hátra. Ez az a sivárság,
amit el kell fogadnunk, miközben mélyen és szenvtelenül
belenézünk az Univerzum szívébe.” /Peter
Atkins (1984), A
második törvény (New
York: Scientific American), p. 200./
„Darwin
tette lehetővé, hogy intellektuálisan kiteljesedett ateisták
legyünk.”
/Richard
Dawkins, A vak órásmester/
Intellektuálisan kiteljesedve, a káosz és a korrupció megállíthatatlan hullámai közepette. Ezt teszi Sátán és az uralkodó tudomány: sokat ígér, keveset ad és végül mindent elvesz. Hiszen a tudomány a létezés totális hiábavalóságát hirdeti!
„Az
emberek nem képesek elviselni azt a meggyőződést, hogy az
Univerzum és az élet értelmetlen. Valójában
ez az, amit a tudomány mond nekünk. Értelmetlen
abban az értelemben, hogy az Univerzumban nincs kívülről
meghatározott cél vagy pont. Ateistákként ez nyilvánvalóan
igaz ránk. Saját
értelmünket és célunkat mi határozzuk meg .” /Jerry
Coyne Jerry Coyne biológiaprofesszor, (2012), “The Odd Couple: Why
Science and Religion Shouldn’t Cohabitate,” Speech to Glasgow
Skeptics, December 21./
„Az
egész genetikai program a DNS, és nem maguk az emberek
szolgálatában áll. Mi csupán az életet hordozó molekulák
időleges tárolói vagyunk. Ebben az esetben a csomagolás, vagyis
mi magunk, arra szolgál csupán, hogy eldobják.”
/Rudi Westendorp, holland gerentológus professzor/
Ha
maga az ember arra való, hogy eldobják, a szemét hogyne volna arra
való, hogy eldobják?! Köszönjük tudomány ezt a sokat mondó,
messzire vezető erkölcsi tanítást.
Külön
köszönet Charles Darwinnak, aki ezt az
emberi állati eredetet és perspektívát hozzáférhetővé tette.
Ahogy
a modern tudomány hirdeti: a mai
ember Afrikából származik, és mintegy ötvenezer évvel ezelőtt
keveredett a neandervölgyiekkel.
Ebből
kifolyólag, állati származásunkra való tekintettel immár
lehetőségünk van arra, hogy intellektuális ateisták lehessünk.
A
darwinizmus boldogít. Éljen
ki-ki a szabadon választott lehetőséggel a maga és a társadalom
hasznára vagy kárára. „Isten
valószínűleg nincs, úgy hogy nyugodtan élvezd az életet.”
/Dawkins angliai buszkampánya/
A
darwinista elmélet az maga, amin a darwinizmus elbukik. Ennyit tesz,
hogy a banánhéjat szétdobálják az emberek. Komoly odafigyeléssel
ilyen szétdobálásra méltó elmélet nem is jönne, nem is
jöhetett volna létre.
Darwin
fő feltételezése az volt, hogy elsősorban a variáció és a
természetes szelekció révén mindenféle különböző élőlény
természetes úton, magától is létrejöhet. Valójában azonban
csak
korlátozott biológiai elveket fedezett fel, egy fajtán belüli
változást, és nem azokat, amelyek a makroevolúcióval /az egyik
fajtából a másikba történő változással/ foglalkoznak.
Az
alkalmazkodás és specializáció ezek alapvetően teljesen más
dolgok, mint a makroevolúció, a
törzsfejlődés.
Evolúciós
tényezők izolációja és genetikai sodródás nem ad választ a
makro evolúcióval kapcsolatos kérdésekre. Darwin
a formai változásból nem csak az utólagos faji sokszínűségre
következtetett, hanem a faji eredetre is, holott a kettő két
teljesen különböző dolog.
„A
Földön minden élet egy nagyjából 3,5 milliárd évvel ezelőtt
élt egysejtű organizmusból fejlődött ki…”
-https://www.nationalgeographic.com/adventure/article/100513-science-evolution-darwin-single-ancestor
"Darwin
legnagyobb teljesítménye volt annak bemutatása, hogy az élőlények
összetett szerveződése és működése egy természetes folyamat –
a természetes kiválasztódás – eredményeként magyarázható
anélkül, hogy Teremtőhöz vagy más külső ágenshez kellene
folyamodni." /Francisco
José Ayala
: Darwin
legnagyobb felfedezése: Tervezés tervező nélkül /
- https://www.pnas.org/doi/full/10.1073/pnas.0701072104
Fenti bizonyítékok fényében láthatjuk, hogy ezek az állítások nem állják meg a helyüket. Fajtavariációk
/fajon belüli természetes variációk/ létrejöhetnek a
természetben, de az a faj, amelyben ezek létrejönnek, természetes
kiválasztódással soha. Az alapok megteremtését a darwini
evolúció nem tudja átvállalni, csupán különböző manipulációk
által hihetővé tenni.
A
darwinizmus egy fantáziatermék, amelyet az ateista azért használ,
hogy a lehetetlent hihetővé tegye a hiszékenyek számára.
-
- -
„Hiszem,
hogy egy napon a darwini mítosz a tudománytörténet legnagyobb
csalásává válik.”
/Soren Lovtrup Darwinizmusa: egy mítosz cáfolata (Croom Helm, 1987)
p. 422,/
Ahogy
Phillip Johnson, a Kaliforniai Egyetem jogászprofesszora elegánsan
megfogalmazta: "A
darwini evolúció... egy nagy csatahajóra emlékeztet a valóság
óceánján. Oldalai erősen páncélozottak a kritikával szembeni
filozófiai akadályokkal, és a fedélzetét nagy retorikai ágyúkkal
rakják tele, hogy megfélemlítsenek minden leendő támadót... "A
hajó azonban metafizikai léket kapott [az intelligens tervezés
mellett szóló egyre több érv miatt], és a hajó tisztjei közül
az éles elméjűek kezdik érezni, hogy a hajó minden tűzerővel
sem lehet megmenteni, ha a léket nem tömik be. Természetesen
lesznek hősies erőfeszítések a hajó megmentésére... A látvány
lenyűgöző lesz, és a csata sokáig fog tartani. De végül a
valóság győzni fog."
/Darwin on Trial, 1993, 169-170. o/.
Közeledik Darwin soron következő évfordulója, de ahogy Phillip Johnson
megjósolja, Darwin eszméi végül a történelem szemétdombján
végzik. Johnson megállapítja: "A
huszadik század minden történetében három gondolkodónak van
kiemelkedő befolyása: Darwin, Marx és Freud... Marx és Freud
mégis elbukott... Meggyőződésem, hogy Darwin a következő a
sorban. Az ő bukása lesz a leghatalmasabb a három közül."
/Defeating Darwinism by
Opening Minds, (A darwinizmus legyőzése az elmék megnyitásával)
1997, 113. o./.