Darwin a legnagyobb! 150 éve írta Charles Darwin a Fajok eredete című korszakalkotó művét. „Hogyha azt a kérdést fölteszik egy fizikusnak, hogy ki volt a legnagyobb fizikus, akkor hárman három félét fognak mondani. Ha viszont egy biológustól kérdezik meg, hogy ki volt a legnagyobb biológus, aki valaha a Földön élt, aki magát igazán komolyan veszi, akkor azt kell mondani, hogy Darwin. Mert ő alkotta meg azt a világképet, amivel lehet érteni, ami körülöttünk történik.” /Dr. Scheuring István biológus/
Valóban? Az evolúció elméletének diadalútja töretlen az egész világon. Mindenhol fennen hirdetik az evolúció győzelmét a teremtés elavult meséje felett, és azok felett, akik magukat tudósoknak vallván megrekedtek ezen tudománytalan, bizonyíthatatlan vallási csökevénynél. De mint minden áltudományos fikciónak, a darwini evolúciónak is szembe kell néznie azzal, hogy egyszer elérkezik számára a lelepleződés, amennyiben mérlegre tétetik és azon gyengének találtatik. Mert az a szellem mérte meg, amelyik ellen fellépett, amelyik ellen magaslatokat emelt. Lássuk hát lépésről lépésre 33 kérdéskörben az evolúció állításait és az azokra adott tudományos igényű válaszokat:
Ha egy élőlény 1. „olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek előnyt biztosítanak neki egy adott környezetben, ez a szervezet nagyobb valószínűséggel marad életben és továbbadja ezeket a tulajdonságokat. /Na mégis, honnét ez a rugalmasság az élőlény részéről, amelynek teljes szervezeti rendszere programozva van /DNS általi utasítások az élethez és annak folyamataihoz/, talán a véletlen anyagszerveződés úgy döntött, ha már létrehozta az élő sejtet, minden élőlény alapját, mégis, ne haljon ki idő előtt. Nem mindegy a véletlennek, a nyers kémiai folyamatoknak, hogy mi, miért, hogyan történik?! Hanem az a helyzet, hogy ez a rugalmasság egyben célszerű történés is, amely célszerűséget tagadja az evolúció, vagyis önmagát tagadja, az élet célszerű irányítottságát, ami teljesen evidens./
1. Kérdéskör: Miért programozottak az élőlények a túlélésre az evolúció biztosította eszközök által, miért törekszenek rá, ha az evolúció egyébként a darwini felfogás szerint teljesen céltalan folyamat?
2. Ahogy a különbségek generációk során halmozódnak, az élőlények populációi eltérnek az őseiktől. /Aki felülről, kívülről és hátulról rá akar telepedni erre a folyamatra, az ne mondja meg, hogy milyen mértékben térnek el, mert még önkényesen azt mondana, amit akar, hogy oda lyukadjon ki az olvasó vagy hallgató, ahová ő akarja! Hogy ezen a bolygón minden élet egy tőről fogant, egymásba fonódó, önfenntartó kémiai rendszer. Olyan anyag, amely képes a darwini evolúcióra, képes önerőből reprodukálni magát és fejlődni, ahogy a túlélés diktálja. Ebből adódóan, az állati ősökkel rendelkező ember predesztinálva van jobban törődni azzal, amije van, mint azzal, aki valójában. Az anyagi származás a jólétet is megszabja, az sem több az anyagiaknál./
2. Kérdéskör: Ha az élőlények populációi a generációk során felhalmozódó különbségek miatt eltérnek őseiktől, akkor miért nincsenek a ma élő populációk /fajok/ összemosódva, miért lehet őket egymástól elhatárolható módon megkülönböztetni, rendszerezni, számukat faji tekintetben megbecsülni? Ennek nem az az oka, hogy a változások a kezdetben megteremtett, túlélőképességgel felruházott élőlények populációin belül, faji jellegzetességeit megőrizve mentek végbe, ugyanazon fajok variálódtak, s teszik ezt ma is a környezetük függvényében, s szaporodnak fajuknak megfelelően?!
3. Darwin eredeti hipotézise kiterjedt módosításon és bővítésen ment keresztül, de a központi koncepciók szilárdak. /Az utólagos ateista magyarázó elvek./
3. Kérdéskör: A darwini koncepció miért kapcsolódik kifejezetten a materialista világnézethez, a biológia tudománya miért nem független tudományág bármilyen világnézettől? Hiszen azok az adatok, amelyek hozzáférhetőek a tudomány számára, függetlenek bármilyen világnézettől. Miért nem a nyers adatok a döntőek, miért az adatokból levont koncepciós következtetések?!
4. A genetika és a molekuláris biológia tanulmányai - Darwin idejében ismeretlen területek - megmagyarázták az öröklődő variációk előfordulását, amelyek elengedhetetlenek a természetes szelekcióhoz. /A természetes szelekció tképpen természetfeletti szelekció, ugyanis a mindent állítólagosan létrehozó természetnek teljesen mindegy, hogy az élőlény elpusztul-e vagy sem, vagy melyik marad életben, nem hogy még tudat és értelem híján /kifejezetten arra a célra specializálódott eszközökkel/ kiválogassa a túlélésre méltó alkalmasabbakat - ez a folyamat /a természetes kiválasztással felszerelt evolúciós mechanizmus/ tervezés nélkül nem működhet! Aki tervezte ezt az egész természetes okkal nem indokolható intelligens rendszert, annak nem mindegy! Ami természetes, a fejfák mozdulatlansága a temetőkben, ami a holt anyagba van ágyazva!/
4. Kérdéskör: Ha az evolúció biológiai folyamata – függetlenül a darwini koncepciótól - a biológiai élet fenntartására törekszik, akkor miért predesztinálja a darwini felfogás a biológiai életet a teljes kipusztulásra – beleértve az emberi fajt is! Hogy anyagi származásából kifolyólag ez lenne a kikerülhetetlenül végső sorsa?! A természetes kiválasztódás az általa dédelgetett életet végül miért választaná ki az örök pusztulásra?
5. A genetikai eltérések a DNS nukleotidszekvenciájának változásaiból vagy mutációiból adódnak, a molekulában, amelyből a gének készülnek. A DNS ilyen változásai most nagy pontossággal kimutathatók és leírhatók. /A Teremtés a DNS nukleotidszekvenciájából adódik, azt magyarázza manipulatív módon az evolucionista tudomány./
5. Kérdéskör: Ha a genetikai eltérésekből fakadó kiválogatódásoknak köszönhető a teljes ma létező biológiai élővilág, akkor mi köszönhető az eltérés nélküli, kezdeti genetikai alapbázisnak, amiből az evolúció utólagosan építkezik?
6.. A genetikai mutációk véletlenül keletkeznek. /Az, hogy keletkezhet, az sem véletlen, mert ha az alkalmazkodáshoz szükség van rá, akkor a lehetősége bele van tervezve a DNS-be. Sok mutáció DNS-elhelyezkedése nem véletlen. Mutációk és más genetikai változások konkrétan programozottak. Ez a programozás a sejtek aktivitásának pontos fázisaiban vagy a környezet specifikus jeleire reagálva történnek.
James Shapiro molekuláris biológus állítja, hogy a véletlenszerűen előforduló mutációk már nem tekinthetők az evolúció életképes mechanizmusának. Kell lennie egy programnak, amely irányítja azok /szükség szerinti/ előfordulását. [1.]
Ha bizonyos mutációk az organizmus szükséglete miatt merülnek fel, nem pedig véletlenszerűen, ez irányító programot jelez, ami a klasszikus neodarwinizmus ellentéte. Mégis egyre több bizonyíték van arra, hogy sok mutáció nem véletlenszerű a kialakulásban. [2.]
Az élőlényeket olyan programokkal hozták létre, amelyek szándékosan megváltoztathatják genetikai aktivitásukat, amelyek által reagálnak bizonyos környezeti jelekre. Ez a programozás biztosítja a növények és állatok számára a szükséges rugalmasságot ahhoz, hogy alkalmazkodjanak a különböző és folyamatosan változó körülményekhez. hogy teljesítsék Isten előírását a földön való szaporodásról és annak betöltéséről az 1Mózes 1:28 határozata szerint./
6. Kérdéskör: Ha sokkal több káros mutáció van, mint semleges, vagy építő, akkor miért a káros mutációkból kiválogatódó, esetlegesen hasznos mutációkból építi fel a darwini evolúció a teljes biológiai élővilágot, miért nem a DNS-nek az eredeti, mutációk előtti, anélküli állapotából? Miért van szüksége erre az utólagos, véletlen mutációs biológiai kiviteleződésre, a véletlen kihangsúlyozására, - ami burkolt elleplezése annak, hogy az eredeti DNS-hez nem kapcsolódik a véletlen -, csak hogy a tervezés lehetőségét szándékosan elkerülje, hogy annak esélye fel se merüljön?! Miért kap ekkora hangsúlyt a véletlen abban a folyamatban, amelynek elindulása meg sem történhetett volna, ha a DNS létrehozásának a hátterében ugyancsak a véletlen lett volna a fő létrehozási faktor, a számításba jöhető legpatinásabb ok, aminek az eredménye egy összekuszálódott DNS információs halmaz lenne. Egy ilyen keverék DNS bázisból, amely teljesen értelmetlen kémiai nyelvű utasításokat tartalmazna, hogyan építkezett volna az evolúció a véletlennek azzal a további stratégiai eszközével, amit most bevet? Az evolúció véletlenje, meg a véletlen DNS hogyan párosítható össze?
7. Felszerelhetik a szervezetet, vagy nem, de biztosíthatnak jobb eszközöket a környezetben való túléléshez. /Már igazolja is a fenti megállapítást./
7. Kérdéskör: A jobb eszköz - ha a túlélést célozza -, akkor a rövid távú, a környezet akkori, jelen idejű kihívásához kell hogy igazodó legyen, ahhoz kell hogy segítséget nyújtson, tehát kifejezetten mikroevolúciós változáshoz. Miért kellene ennek a folyamatnak makroevolúciós, fajon túlnyúló változást előidéznie, aminek semmi köze ahhoz a konkrétan felmerülő igényhez, /mikroevolúciós változáshoz/, ami az adott időben és az adott körülmények között szelekciós hatásra felmerül.
A jobb eszközből miért alakítanak ki elméletileg összegyúrt makroevolúciós változást, - újnak mondott fajokat -, és a teljes biológiai élővilágot miért erre a /jobb eszköz által kialakuló/ tendenciára építik? Hiszen ennek kifejezetten rövid távú célja van, a jobb eszköz a jobb teljesítmény, az aktuális túlélési igény elősegítője, ott és akkor, nem évmilliók múlva!
8. De ha egy génváltozat javítja a környezethez való alkalmazkodást (például azáltal, hogy lehetővé teszi az élőlény számára, hogy jobban kihasználja a rendelkezésre álló tápanyagot, vagy hatékonyabban meneküljön a ragadozók elől - például erősebb lábakon keresztül vagy elfedve a színeződést), akkor az adott gént hordozó szervezetek nagyobb az esélye a túlélésre és a szaporodásra, mint a nélküliek. /A nagyobb esély a szaporodásra egy előre tervezett folyamat. A sportolók is, ha jobban és hatékonyabban akarnak teljesíteni, megtervezik azokat a módszereket, amelyekkel azokat elérhetik. A génváltozat a technikai és egyéb stratégiai eszközök bevetésével hozható összefüggésbe, csupán az embernél tudatos a folyamat és a kivitelezés, egyéb élőlényeknél determinált./
8. Kérdéskör: Ha egy sikeres génváltozat javítja a környezethez való alkalmazkodást, több nem sikeres génváltozat meg lerontja /ebből van több/, akkor az adott géneket hordozó szervezeteknek kevesebb az esélye a túlélésre, ezt miért nem kalkulálják bele a végeredménybe, miért csak azt válogatják ki mesterségesen a folyamatból, ami a darwinista szemléletnek kedvező, amit viszont a természet ilyen módon nem válogat ki?!
9. Idővel utódaik növekedni fognak, megváltoztatva a lakosság átlagos jellemzőit. /Az adott fajra jellemzően./
9. Kérdéskör: Miért kell megváltoztatni az élőlények átlagos jellemzőit azon túl, hogy az aktuális környezeti viszonyok ellensúlyozásaképpen alaki, vagy tulajdonságbeli változáson mentek át mikroevolúciós értelemben? Ha ennyi elég a túléléshez, minek új fajjá változni hosszú időn át tartó bizonytalan kimenetelű folyamaton keresztül, amikor a túléléssel az evolúció elérte a célját, túléltette az adott élőlényt. Miért az utódokra teszi a hangsúlyt a darwini evolúció, miért nem a túlélés lényeges, megvalósult elemére?!
10. Bár a genetikai variáció, amelyen a természetes szelekció működik, véletlen elemeken alapul, a természetes szelekció önmagában "adaptív" /alkalmazkodó/ változást eredményez - a véletlennek éppen az ellenkezője. /Ez olyan, mint azt mondja a kislánynak az anyukája: - Ha fúj a szél, vedd fel a sálat. - Felveszi, de attól még ugyanaz a kislány marad sállal a nyakában. Ugyanakkor ha egy állat a hideg hatására vastag bundát növeszt, az túlmutat bármilyen véletlen folyamaton./
10. Kérdéskör: Ha nem véletlenül válogatódnak ki a túlélésre méltók /ezek maradnak fenn és szaporodnak/ a véletlennek látszó folyamatokból, akkor nem kellene-e feltételezni, hogy a véletlennek látszó folyamatok mögött célszerűség rejtőzik, minélfogva az egész folyamat a sikeres kiválasztódásra van kihegyezve?! Ha az adaptív, alkalmazkodó változás nem véletlen, mint eredmény, akkor lehetséges, hogy az oda vezető eszközök /amivel az evolúció is rendelkezik/ sem véletlenül vannak?!
[A teljes kép érdekében hozzá kell tenni, hogy ez az élővilágra nézve sok szenvedéssel járó evolúciós folyamat nem volt része Isten eredeti tervének, és Isten új rendszerében meg is fog szűnni. Az ember édenkerti bűne miatt lett sok nyomorúság részese az emberi faj, lett romlott természetű és betegségekre hajlamos. Mikroevolúciós értelemben az embernek jellemváltozáson kell átmennie a jelen világrendszer túléléshez: új, Istennek tetsző egyéniséget kell felöltenie az életidején belül, nem szükséges más fajjá válnia, hanem meg kell térnie. Ez az üdvösség követelménye a Krisztus követésének a keretében. Vö. Apcsel 10:34-35; Róma 12:1-2]
11. A tudósok megértették az új fajok keletkezésének folyamatát is. /A faj genetikailag rögzítetten meg van határozva, nem kell kitalálni, megérteni az evolucionista világnézetnek megfelelően./
11. Kérdéskör: Ha megértették az alkalmazkodó változás folyamatát, amely tervezett túléléshez vezet a konkrétan érintett populáció életében, akkor miért kell még ezen felül olyasmit megérteni, aminek az aktuális túléléshez semmi köze, hiszen a túlélés képessége azonnali kell hogy legyen, az újnak titulált fajok képzeletbeli, hosszú távú kifejlődése, és azoknak túlélése ugyanakkor az élővilág kibontakozásának keretében semmiféle indokoltsággal nem bír. Hiszen a túlélés kifejezett és kifejeződő indokoltsága már megtörtént.
Az azon túli fejlődés indokoltsága és annak megértési hajlama mögött miért van olyan szándék, amely a fajok túlélőképességének a megfigyelhető kivitelezéséből nem vezethető le, hanem afelett, azon túl van?! És egyébként nincs is rá semmi szükség! Miért kellenének a túléléshez új fajok, amikor a régiek is alkalmasak az alkalmazkodó tulajdonságaik latba vetésével erre a mutatványra, és az életet viszik tovább a már megkezdett és kitaposott úton?! Az alkalmazkodó változás a fajon túli fejlődés megindulásával mihez alkalmazkodik?
12. Új faj az, amelyben az egyedek nem tudnak párosodni és életképes utódokat teremteni egy már létező faj egyedeivel. /Ha elefántok nem párosodnak elefántokkal, attól még elefántok. A génjeik nem változtatták őket nem elefántokká./
12. Kérdéskör: A faj abban a populációban él tovább, amiben tud szaporodni. Vagyis a sajátjában. Ha egy faj egyedei /pontosabban csak egy része/ nem tudnak szaporodni a már létező ugyanazon faj egyedeivel, akkor az miért nem a szaporodásukban történő változásra utal, miért utalna teljes faji változásra?
Ha pl. világos szürke elefántok nem szaporodnak a sötétszürke elefántokkal, attól még az elefánt fajt a világos szürkék is tovább viszik, meg a sötétszürkék is, és a változás a fajon belüli eltérésre vonatkozik – vagy nem?! Ha meg a bennük végbemenő tulajdonság-változások fajon kívüli, új fajt eredményező változások, akkor hogyan jöhettek létre az eredeti, régi, ugyanazon fajon belül? Milyen alapon nevezhető új háznak az, amelyik csak fel lett újítva /vagy át lett alakítva/, de a változás ugyanabban a régiben ment végbe?!
13. Az egyik faj kettéosztása gyakran azért kezdődik, mert az egyedek egy csoportja földrajzilag elkülönül a többitől. /A kettéosztódás értelmezés eredménye, számtalan példa lehet arra, ami különbséget okoz, az emberek is olyan jellemzőket vesznek fel idővel, amely az adott földrajzra és éghajlatra jellemző. Attól még nem osztódnak annyi különböző fajra, emberek maradnak./
13. Kérdéskör: Ha harminc magyar turista Brüsszelben kétfelé válik városnézés közben, attól még nem ugyanarról a turista csoportról van szó? Miért kellene másik csoportról beszélni esetükben, bárhogyan is alakítják turista útjukat?
14. Ez különösen nyilvánvaló a távoli távoli szigeteken, mint például a Galápagos -szigeteken és a Hawaii -szigetcsoporton, amelyek nagy távolsága Amerikától és Ázsiától azt jelenti, hogy az érkező gyarmatosítóknak alig vagy egyáltalán nincs lehetősége párosodni a kontinenseken maradt egyedekkel. /Attól még ugyanarról a fajról van szó. Ha sörénye van, patája és nyerít, az ló. Legfeljebb a lovaknak egy fajtája vagy alfaja alakul ki./
14. Kérdéskör: Ha megszakad köztük az összeköttetés, az miért változtatna azon a tényen, hogy ugyanazon turista csoport tagjai, csak akadályozva vannak egymással kommunikálni, vagy maguk döntenek így?!
15. A hegyek, folyók, tavak és más természetes akadályok szintén földrajzi elkülönülést jelentenek az egykor ugyanazon fajhoz tartozó populációk között. /Nem csak egykor tartozó ugyanazon faj, hanem most is. Az evolúciós filozófia már érezteti a hatását. Ha viszont az elnevezéseken lovagolnak, az elméletileg tényleg új faj, vagyis nem ló. Inkább lóvá tevés./
15. Kérdéskör: Az akadályok miért a csoporthoz tartozásban okoznának változást, miért nem a kommunikációban? Ha keresnék őket, nem ugyanannak a csoportnak kétfelé osztódott tagjait keresnék?
16. Közös szerkezetek
A paleontológiából származó általános származásra vonatkozó következtetéseket megerősíti az összehasonlító anatómia. Például az emberek, az egerek és a denevérek csontvázai feltűnően hasonlóak, annak ellenére, hogy ezek az állatok eltérő életmódot folytatnak, és változatos környezetben élnek. /Ugyanolyan kerék van számtalan közlekedési eszközben, attól még nem származik egyik a másikból. A tervező használja a kereket annyiféle termékben./
16. Kérdéskör: Ha valaki műanyag flakonból iszik ugyanazon műanyag burkolatú telefonja műanyag gombjainak nyomkodása közben, az indok lenne azt feltételezni, hogy a műanyag alkatrészek származása létrehoz bármilyen összekötő kapcsot ezen eszközök között?
17. Ezen állatok levelezése csontonként megfigyelhető a test minden részén, beleértve a végtagokat is; mégis valaki ír, egér fut, denevér pedig csontokból épített szerkezetekkel repül, amelyek különböznek egymástól, de hasonlóak az általános szerkezetben és egymáshoz viszonyítva. /Közös terv alapján készültek./
17. Kérdéskör: Miért nem a funkció betöltésén van a hangsúly, miért az azonos alapanyagon? Aki erre teszi a hangsúlyt, nem azt akarja indomináns tényezővé tenni, hogy a hangsúly az alapanyagot összekötő tervező szellemen van, és nem a puszta alapanyagon?!
18. A tudósok az ilyen szerkezeteket homológiának nevezik, és arra a következtetésre jutottak, hogy legjobban a közös származással magyarázhatók. /Filogenetikai koncepció szerint meghatározott hasonló jellegek, amelyek többé vagy kevésbé módosult formában öröklődnek tovább attól a közös őstől, ahol a jelleg először kialakult. Lényegében az anyagelvűek jutottak ilyen következtetésre, és az akadémiai tudomány fellegvárában a tudománynak ez a bigott koncepciója dívik./
18. Kérdéskör: A műanyaggal, mint alapanyaggal magyarázhatók a különböző, abból készült szerkezetek? És hol van a tervezés és gyakorlati kivitelezés folyamata mögötti kreativitás bekalkulálása?
19. Összehasonlító anatómusok vizsgálják az ilyen homológiákat, nemcsak a csontszerkezetben, hanem a test más részeiben is, és hasonlóságokból dolgozzák ki az összefüggéseket. /Természetesen a saját elképzeléseik szerint./
19. Kérdéskör: A szélkamrákban kikísérletezett berendezésekben mi a lényeges momentum: - az alapanyagok, hogy miből vannak, vagy az irányított folyamatok, amelyeknek tervezett haszna a végtermék? A lehetséges összefüggések, amiket különböző konstrukciókban alkalmaznak, miből vezethetők le, az alapanyagok esetleges közös voltából, vagy a tudatos felhasználásuk hasznosságából?
20. Fontos következtetéseket vonnak le az evolúciós történelem részleteire vonatkozóan, amelyek összehasonlíthatók a paleontológiai feljegyzésben szereplő ősformák sorrendjével. /Az evolúciós történelem paleontológiai feljegyzései nyilván összhangban vannak az általuk kialakított következtetésekkel. És vice versa./
20. Kérdéskör: Hogy mikor használták fel az alapanyagokat és azoknak felhasználási sorrendjét milyen szempontok szerint állítják össze utólag, azoknak összefüggéseit a felhasználók döntik el, vagy a felhasznált nyersanyagok diktálják, azok tulajdonságaiból adódnak? Ha a felhasználók döntik el, akkor az alapanyagok és azok felhasználási idejéből és sorrendjéből adódó következtetések miért nem azoknak kompetenciái, akik ezt megteszik, miért következnének ezek pusztán a felhasznált alapanyagok idő és tárgyi adatainak indokoltságából?
21. A molekuláris evolúciós adatok ellensúlyozzák az "intelligens tervezési elmélet" elnevezésű állítást. /Nem az adatok ellensúlyozzák, hanem az adatokból levont egyoldalú következtetések./
21. Kérdéskör: Egy bonyolult folyamat történésében szereplő adatokat hogyan lehet szembeállítani annak fontosságával, aminek köszönhető a bonyolult folyamat végbemenése? Egy számítógép szerkezeti felépítése és összhangjából történő működése hogyan egyensúlyozza a számítógép megtervezésének szükségességét, amikor emögött teljesen jogos és következetes intelligens tervezési elméletet feltételezni? De nem csak feltételezni, hanem annak gyakorlati indokoltságához feltétlenül ragaszkodni!
22. Ennek az elképzelésnek a hívei azzal érvelnek, hogy a szerkezeti összetettség bizonyítja Isten közvetlen kezét az olyan szervezetek létrehozásában, mint amik ma láthatóak. /Nyilván a saját teóriáikat nem tekintik elképzeléseknek, mindazonáltal a szerkezeti összetettség tervezést igényel. Bármely összetett szerkezetépítési feladat megoldása, kivitelezése. mérnöki munkát igénylő, ezért megfelelő iskolákban képzik a szakembereket: „A hallgató az előadásokon elhangzó fogalmak és összefüggések a gyakorlatokon és az otthoni felkészülés során történő alkalmazásával elsajátítja az összetett szerkezetek tervezésének mechanikai alapjait. Megismerkedik a szerkezetek statikájával, használati határállapotok kérdéskörével, a végeselem módszer alapjaival.” /Gépészmérnöki alapképzési szak/ [3.]
Az élő szerkezetek sem mások, és attól, hogy élnek, a szerkezeti felépítésüknek a gigantikus intelligenciát igénylő ráadása. A tornyok/hidak kilengése a tervező intelligenciát bizonyítja, ugyanez élőben nem bizonyíthat tervezetlenséget, csak a tényektől elrugaszkodottak körében./
22. Kérdéskör: Ha bármilyen szerkezeti összetettség nem bizonyít háttér rendszer-szervezést, és nincs is rá szükség, akkor a gyakorlatban miért épül bármilyen szerkezeti összetettség rendszer-szervezésre?! Ha az elmélet nem építi fel a gyakorlatot /a rendszer-szervezés hiánya a szerkezeti összetettséget/, akkor szükségszerűen nem cáfolja azt /hogy felépül bármilyen szerkezeti összetettség rendszer-szervezés nélkül/? Meg kell hogy cáfolja, vagyis szükség van rá!
Nyilván a szervezés szükségessége önmagában nem határozza meg a szervező kilétét, hanem az a szervezettség fokából kikövetkeztethető, hogy milyen szintű intelligenciát igényel. Az összetett szerkezetek információtartalmát IQ tesztre kell kivetíteni, és máris bizonyítékot kapunk a háttértervező intelligenciaszintjéről. Nem véletlen, hogy a tudomány ezt az IQ tesztet soha nem végezte el, és nincs is szándékában elvégezni?
23. Ezek az érvek a 18. századi klerikus William Paley érveit tükrözik, a!ki úgy vélte, hogy a gerinces szemet bonyolult szervezése miatt kifejezetten a mindenható Teremtő tervezte meg jelenlegi formájában. /Nem érdekes, hogy kifejezetten ellene vannak a tervezésnek, ennyi erővel mellette is lehetnének, csak ahhoz másféle gondolkodás szükségeltetik, ami nincs nekik. Nézzünk egy festményt: „Camille Pissarro: Jalais-hegy, Pontoise” - Ez a mű megalapozta Pissarro státuszát mint a vidéki francia táj innovatív festője. Az 1867-es festmény Párizstól északnyugatra található falvát ábrázolja. Emile Zola kultúrakritikus és francia szerző méltatta ezt az egyedülálló műalkotást, és a modern tájképfestészet tökéletes példájaként jellemezte, amely az erőt és az életet ábrázolja. /Metropolitan Művészeti Múzeum/
Az ateista tudomány művelői számára a biológiai élővilág teljessége nem alapozta meg tervezője és kivitelezője státuszát, hanem inkább a véletlen, értelmetlen, cél nélküli létezés státuszát. Mindez nem a tervezettség paramétereinek hiányát mutatja minkét esetben, hanem a látásmód korcsosulását azok részéről, akik a bonyolultságot a véletlennel mérik. Lám, a kezdetben tervezett szem el is korcsosulhat, a látásmód helytelensége lerontja a látás szellemi és fizikai paramétereit. Ámbár ez a kancsalság inkább lelki eredetű, amely nem tűri a szellemet maga felett, inkább tulajdonít mindent a nyers anyagnak, amit maga alá gyűrhet./
23. Kérdéskör: Bonyolultan szervezett egységek esetén miért cáfol bárki is a tervező személye ellen, miért nem a tervezés indokoltságára vagy indokolatlanságára összpontosít? A szervezett egységek mögött a hangsúly a szervezés szükségességén van, vagy azon, hogy a szervezett egység milyen anyagból épül fel?
24. Az intelligens tervezés hívei azzal érvelnek, hogy a molekuláris szerkezetek, például a DNS, vagy a molekuláris folyamatok, mint pl. a sok lépés, amelyen a vér keresztülmegy alvadásakor, annyira redukálhatatlanul összetett, hogy csak akkor tud működni, ha az összes összetevő egyszerre működik. /Nem csak a véralvadásról van szó, hanem egyáltalán a vérről, mint az élet fenntartó elvről, a vér összetevőiről és a teljes vérkeringési rendszerről, amely annyiféle élőlényben annyiféle módon működik. Több ezer csodálatos dolog zajlik egyetlen vércseppben. Az immunrendszer nem különálló entitás vagy szerv, hanem valójában sok szerv és sejt komplex tömbje. Tudatunk és utasításunk nélkül minden egyes sejt percenként ezernyi bonyolult kémiai reakcióval pulzál!
A kardiovaszkuláris rendszer, a szervek és az erek hatalmas hálózata, amely egyben szállító és hulladék-eltávolító rendszerként is működik a szervezet számára. A vénás vér a szívbe áramlik, és a test ereiben lévő szelepek fenntartják az egyirányú áramlást. Hogy annyiféle szívbetegség létezik, mutatja, hogy a rendszer a test egészével összhangban az egészség fenntartására van kihegyezve, kiegyensúlyozva. A betegségek az összhang szétesését mutatják, tehát először a rendszert össze kellett rakni. Erre szolgál a véletlen. - a mi a legfőbb materialista szemszög. –
Ellenben, bármit próbálnak lemásolni ebből a rendszerből, bevetik a legkorszerűbb tervezési eljárásokat és technikákat. Mégis az eredetinek a nyomába sem érhetnek./
24. Kérdéskör: Az evolúció eléggé bonyolult folyamat ahhoz, hogy csak akkor tudjon működni, ha az összes összetevője egyszerre jelen van és egyszerre működik: /reprodukció, mutáció, variálódás, természetes kiválasztódás, öröklődés/. Az élőlények felépítésének bonyolultsága az őket fenntartó rendszer tükörképeként ugyanúgy igényli a benne végbemenő biokémiai folyamatok összes összetevőjét és összehangolt működését, mivel ha a rendszer hozta létre az összes alkatrészt, ill. a rendszer közreműködése által létezik, akkor mindegyik szükséges annak működéséhez, különben nem hozta volna létre.
Hasonlóképpen miért vásárolná meg a háziasszony a franciasaláta összetevőit a piacon, ha azok mindegyike nem volna szükséges a franciasalátához?! Ha azt készít, nem fog még olajbogyót is venni, amikor arra nincs szükség, viszont mindent vesz, ami ahhoz kell. Ha egy élőlény /fajpopuláció/ ma minden összetevője által működik, akkor az a múltban sem lehetett másként. Ha valamilyen alkatrésze vagy tulajdonsága a maihoz képest hiányzott /vagy más volt/, akkor az evolúciós mechanizmus annak a környezeti feltételnek /szelekciós nyomásnak/ a függvényében működtette, de akkor is az összes szükséges alkatrész által működtette, mert mindennek egyszerre jelen kellett lenni, és a folyamatban részt venni a redukálhatatlan /alkatrészekre nem bontható/ összetettség/ szerint.
Ennélfogva amik ma az élőlényekben mint anyagi alkatrészek és biokémiai folyamatok vannak, azoknak szükségszerűen tervezetteknek kell lenniük, hiszen a programozott összehangoltságuk a záloga az egészséges működésüknek és fennmaradásuknak. Az esetleges betegségük pont azoknak hiányából adódik, hogy valamilyen összetevőjük hiányzik, vagy nem jól, nem összhangban működik.
Tehát a molekuláris szerkezetek és folyamatok minek léteznek, ha az általuk működtetett élőlényekhez nem szükségesek? Ha az evolucionisták érveket fogalmaznak meg a teremtés ellen, és azt állítják, hogy azoknak bizonyos részei nem feltétlenül szükségesek az istentagadáshoz, akkor egyáltalán minek gondolják ki, minek hozzák létre őket?
25. Az intelligens tervezés hívei azt mondják, hogy ezek a szerkezetek és folyamatok nem alakulhattak ki a természetes szelekcióra jellemző lépcsőzetes módban. /Az első sejt állítólagos megjelenése előtt értelemszerűen nem történhetett természetes szelekció, hiszen kiválasztódásról csak osztódásra képes szervezetek esetén beszélhetünk, olyan DNS-el rendelkező sejtek esetén, amelyek át tudják adni a genetikai változásokat az utódjaiknak. DNS nélkül nincs osztódás, osztódás nélkül nincs mutáció, mutáció nélkül nincs természetes kiválasztódás. Ha valaki a kiválasztódással vagy mutációval akarja megmagyarázni a DNS megjelenését, akkor eleve feltételezi annak létét, aminek az eredetét meg akarja magyarázni. A szerkezetek és folyamatok pedig a DNS genetikai programjában rögzítve vannak.
A DNS egyszerre bonyolult és specifikus. Az információk elrendezése hihetetlenül összetett, lehetetlenné teszi az elrendezés puszta véletlenszerű elszámolását. A genetikai kód nem a nyers kémia eredménye, hanem a riboszómában található bonyolult dekódoló mechanizmus eredménye. Nincs olyan unintelligens ok, amelyről valaha is megfigyelték volna, hogy az élethez szükséges szó szerinti enciklopédikus információknak akár kis részét is előállítsa.
A kód csak akkor fordítható le, ha a fordítás bizonyos termékeit használjuk. Ez egy zavaró kört jelent a genetikai kód keletkezésének modelljének vagy elméletének megalkotására tett bármilyen kísérletre. A DNS nem épül fel a fehérje gépezetek nélkül, és a fehérjék nem alakulnak ki a DNS utasításai nélkül. Egy ilyen rendszernek teljesen működnie kell, mielőtt egyáltalán működhetne, ezt a tulajdonságot visszavonhatatlan összetettségnek nevezik. Ez azt jelenti, hogy lehetetlen természetes változatokkal felépíteni apró változtatásokon. A lépcsőzetes mód csak az ateista fantáziában létezik./
25. Kérdéskör: Ha a működést összetett szerkezetek és folyamatok biztosítják, akkor ez a rendszer nyilvánvalóan természetes kiválasztódásra alkalmas állapotban van. De hogyan lehet ez alkalmas a kiválasztódásra, ha mondjuk 10 lépcsőfok kell a kiválasztódási szinthez? Ez esetben 9 lépcsőfokon hiányzik a kiválasztódási szint. Ha meg rögtön kész az összetett szerkezet és a működési folyamat, akkor nincsen lépcsőzetes kiválasztódás.
Összetett szerkezet nem alakulhat ki lépcsőzetesen, csak az összetett szerkezet alkatrészei – alkatrészeket meg nem választhat ki a természetes kiválasztódás, mert önmagukban nem tudják biztosítani a működést, csak ha összhangban működnek. Egy alkatrész vagy részfunkció önmagában való kiválasztása meg pontosan a kiválasztással ellentétes, mert ha nem része az összetett szerkezetnek, akkor azzal ellentétes, annak működését hátráltatja.
26. Azokat a szerkezeteket és folyamatokat azonban, amelyekről azt állítják, hogy „redukálhatatlanul” komplexek, általában nem vizsgálják közelebbről. /Mondjuk, ha a műszívet közelebbről vizsgáljuk, ezt találjuk: „A teljes mesterséges szív azonban még mindig olyan bonyolult technikai kivitelezést kíván, hogy a legtöbb cég inkább a keringéstámogató rendszerek fejlesztésére összpontosít…” [4.] – Elég komplex ahhoz, hogy a bonyolultsága elriassza őket a kifejlesztéstől, de nem elég komplex ahhoz, hogy az evolucionistákat elriassza a magától való keletkezéstől!/
26. Kérdéskör: Ha nem vizsgálnák közelebbről a működő folyamatokat, honnan tudnák, hogy azok összetettek? Nem pontosan a vizsgálat által derül ki, hogy a működés mögött komplexitás van?!
27. Helytelen például azt feltételezni, hogy egy összetett szerkezet vagy biokémiai folyamat csak akkor tud működni, ha minden összetevője jelen van és úgy működik, ahogy ma látjuk. /Akkor nézzük ezt: Teljesen független nukleinsav rendszer vezérli a rendeltetés szerinti életfolyamatokat. „Ha megnevezett, pontosan definiált nukleotidokból 100 db van, hányszor kell próbálkoznia a véletlennek, hogy egy, és csakis egy meghatározott szerkezetű jöjjön létre?
100 nukleotid esetében 10/158-on /mínusz/ a valószínűsége annak, hogy 100 különböző nukleotidból, de ugyanabból a 100-ból, egy pontos nukleinsav rész jöjjön létre. Ha föld és a nap közötti távolságot milliméterben fejezzük ki, az csak 10/12-en milliméter. Ehhez viszonyítva mekkora a 158? Elképzelhetetlen szám. Kb. a galaktikánk átmérője milliméterben. És ha valaminek a valószínűsége 1/10 a 158-on, az ZÉRUS! Tegyük fel, hogy van 100 nukleotid. Véletlenül elsőre eltalálja azt a struktúrát. És akkor mi van? Van egy darab. És kellene több tíz millió! Egészen biztos, hogy soha többet még egyszer nem fog előfordulni.
A pontos szerkezetű nukleinsavak véletlenszerű létrejötte NEM LÉTEZHET! Anélkül nincsen anyagi életstruktúra. És a nukleinsav még csak az egyik feladat, meg kell gyártani a fehérjéket, a hormonokat, a cukrokat, a zsírokat, mindent. Ez a élő kémiai képe. Okszerű események mögött nem lehet a véletlen!” /Baumann Miklós: Keletkezés vagy teremtés [5.])
Az életfunkciók DNS általi kialakítása - nukleotidok kapcsolódása - eléggé összetett ahhoz, hogy feltételezzük a működéséhez az irányító intelligenciát. És akkor még ehhez képest hol van a sejt komplex funkcionális összetettsége és azok programozott szervezettsége? Az evolúció a maga utólagos, DNS-be épített lehetőségeivel meg sem tud mozdulni, amikor már mindezeknek működésképesnek kell lenniük. Erre mondja az evolucionista hisztérikum, hogy helytelen feltételezni a működéshez szükséges összetevők jelenlétét.
Az evolúció a DNS által idomítva van molekuláris programutasítások végrehajtására, amihez eszközöket is kapott, nem pedig utólag fejlesztette ki az eszközeit, Ha ezek az összetevők nincsenek meg, akkor mit produkál az evolúció utólagosan kreált fajfejlesztő mechanikája? Nulla teljesítmény a mikroszkóp alatt, közelebbről vizsgálva.
A DNS programban végbemenő másolási hibák utólagosan kiválasztódott mutációs, véletlenszerű előnyei adnák az alapot az evolúcióra, mivel mutáció nélkül az evolúció nem létezhet! Az evolúciós folyamat honnan veszi a mutációs eltérések /genetikai betűk sorrendváltozásának/ előfordulási lehetőségét, amit utólag használ föl, mint eszközt?
Bármilyen utólagos mutáció /az öröklődő anyag hirtelen változása/ nem hozhatja létre azt a genetikai alapbázist, amiben a mutáció először végbemegy, ami az effajta evolúció képzeletbeli motorja lenne, aminek nyersanyagát szolgáltatná.
Az evolúció csak akkor tud működni, ha minden összetevője jelen van.
Erre mondja, hogy helytelen azt feltételezni, egy biokémiai folyamat csak akkor tud működni, ha minden összetevője jelen van. Az evolúció a biokémiai szervezetben megy végbe. Állítják, a Földön élő összes élőlény biokémiája hihetetlenül hasonló, de ha nincs jelen az evolúció minden összetevője - ami által működik -, akkor hogyan működik? Saját működését is megkérdőjelezi a materialista bölcselkedés. Ez akkora öngól, hogy még a hálót is szétszaggatja!/
27. Kérdéskör: Akkor minek létezik az összetett szerkezet és a biokémiai folyamat minden összetevője, ami működteti a folyamatot, ha mindezek nélkül is működik a folyamat? Akkor teljesen felesleges amit és ami által működést látunk. Ha egy gépkocsi motorház tetejét felnyitjuk, és a benne lévő alkatrészek egy részét kiszedjük, és úgy is minden jól működik, akkor feleslegesen cipeli az autó az össztehernek mondjuk a ¼ részét.
Ha azt feltételezi valaki, hogy az összetett rendszer akkor is működik, ha nem összetett, akkor maga alatt vágja a fát, mert akkor az az evolúcióra is érvényes kell hogy legyen, mert az is összetett rendszer /reprodukció, mutáció, variálódás, természetes kiválasztódás, öröklődés/ szerint működik – vagy nem működik. Melyiket veszi ki úgy, hogy még mindig működik?
A 2. rész következik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése