Nem egy horgász film kezdődik ezzel a partra mászós sémával, - lásd pl.: https://www.youtube.com/watch?v=mdd89CVOIHQ - miközben a narrátornak aligha van fogalma miről beszél, és hogy teljesen félre van vezetve az élet eredetét és abban a saját helyének megtalálását illetően. Bedőlt egy világnézeti propagandának, az igazság meg nem érdekli. Akit ugyanúgy nem érdekli, az ne is olvasson tovább, mert ez a tanulmány ennek a világnézeti alapállásnak a bizonyítékokkal alátámasztott megcáfolása.
Akinek tetszik, hogy a halak voltak az ősei, az ugyanúgy választott, mint aki a szakadt térdű farmert választja az ép helyett, csak mert neki így tetszik. Ennek az igazsághoz vagy az észszerűséghez semmi köze. Hanem a korszellem divatjához. Rongyokban járni és rongyos elméleteket vallani, ugyanúgy a jellem kérdése, amely minősíti hordozóját.
A rongyos farmer olyan mint a rongyos eredet-elmélet, mindkettő a korszellem divatja.
„A dél csendes óceáni Blennioidei halak fokozatosan mozognak a szárazföld irányába, hogy megszabaduljanak a vízi ragadozóktól. Ez jól példázza az evolúciót. A halak 400 millió éve kezdtek kimászni a szárazföldre, amivel elindították az evolúciós események láncolatát, ami végül az emberekhez is vezetett. A 400 millió év alatt összesen mintegy 33 hal család tette meg ezt az utat a víztől a szárazföldig. Azonban az ok, amiért ezek a korai halak elhagyták a vizet még tisztázatlan.” /Terry Ord, ausztrál Új Nyugat Wales Egyetem; Mike Lee, Flinders Egyetem – Ezek a halak már közel kerültek a szárazföldi élethez/ newscientist.com
A darwini evolúciónak nem az egyik, hanem a legfontosabb kijelentése a halaknak a szárazföldre való kimenetele, amely egy elengedhetetlen lépcsőfok az emberi faj kifejlődéséhez. Ha ez nem történt meg, az egész fajelmélet az ember származásáról dugába dől, és a filozófiát ki lehet dobni a történelem szemétdombjára!
Ez az elmélet többlépcsős, ide tartozik még a hüllők és a belőlük leszármazó madarak kifejlődése is. Tehát egyikből következne a másik, ha működne a filozófia. Az evolúciós mechanizmusok: szaporodás-mutáció-variálódás-természetes kiválasztódás-öröklődés ötös fogata csak a motorja lenne ennek a több millió éves kialakulási folyamatnak, tehát ezek önmagukban nem képviselnek olyan nagy jelentőséget, mint az, amit létrehozni képesek.
Szerintük 400 millió év alatt összesen mintegy 33 hal család tette meg ezt az utat a víztől a szárazföldig. Az érdekessége a dolognak, hogy halak ugyanúgy vannak ma is a vízben, mint ahogy vannak a szárazföldi állatok, egyikből nem lesz a másik, miért kellene ebből a stagnáló életvitelből arra következtetni, hogy valamikor - nem tudni miért -, virult ez az átalakulási hajlam, ami mára teljesen alábbhagyott. Semmi nyoma nincs annak, hogy ma át akarnának alakulni a halak, pedig vízi ragadozók ma is vannak! [A természetben hol csinálja most megfigyelhetően az evolúció azt, amit már korábban is csinált? Ha sehol, akkor korábban se csinálta sehol!]
Erre jönne az a magyarázat, hogy ma is találunk átmeneti alakzatban létező halakat, amik képesek vízben élni, miközben kimásznak a partra vagy ugrálnak a sziklákon, ami világosan mutatja fejlődésük átmeneti állapotát. Figyelem! Ez egy teljes félreértése és félremagyarázása annak az alapvető /még csak nem is kifejezetten biológiai vetületű/ ténynek, amely szerint különbség van az átmeneti kabát és a kabát átmeneti állapota között!
Az átmeneti kabát nincsen átmeneti állapotban, hanem teljesen készen van!
Ennek szándékos nem figyelembevétele az egyik legmarkánsabb csúsztatása az evolúciós filozófiának, hogy nem akarja tudomásul venni, miszerint ezek az élőlények azért nem átmeneti alakok, azért nincsenek a fejlődésük átmeneti állapotában, mert a túlélésüket pontosan a jelenlegi felépítésüknek köszönhetik, vagyis a fejlettségük csúcsán vannak. /Ezek ilyen élőlények!/ Ha nem így volna, képtelenek lennének túlélni, mivel a túlélés záloga a környezethez igazodó legjobban illeszkedő anatómiai felépítés.
Ezeknek a kétirányú anatómiai idomultságuk pontosan olyan szinten fejlett, mint egy vízi élőlénynek a vízi életközeghez való idomultsága, és mint egy szárazföldi élőlénynek a szárazföldi életközeghez való idomultsága. Ha csak félúton lennének a kétféle élettér között, az a teljes anatómiai szervrendszerüket is megosztaná, és mondjuk 50 %-os felépítésű szervezeti rendszerrel se a vízben, se a szárazföldön, se a kettő között nem lehet túlélni. Két faj átmenete közt a padló van!
Pontosan, hogy képesek sikeresen és hosszú távon túlélni – mutatja, hogy optimálisan fejlett szervrendszerük a túlélést szolgálja, és mivel a vízben és bizonyos szárazföldi körülmények között is otthonosan mozognak, eredetileg pontosan erre az élettérre vannak genetikailag koordinálva/kódolva. Az átmenetiségük a két élettérben való otthonos mozgásukra vonatkozik, és abszolút nem egy állítólagos évmilliós átmeneti állapotban való fejlődésük közbeeső szakaszára/állapotára.
Egy kis odafigyeléssel tetten lehet érni, hogy bizonyos darwinista szellemiségű értelmiségűek /diplomás emberek/ milyen könnyen rávágják példaként, hogy ma is vannak átmeneti élőlények, pl. a repülő mókusok /stb./, amelyeknek félig fejlett szárnyaik vannak, amik jelenleg a fejlődésnek csupán egy közbeeső állomását jelentik, amiből majd nyilván következik egy továbbfejlődés. Csakhogy nem következik /!/, mivel ez vagy jóhiszemű figyelmetlenség vagy szándékos csúsztatás. /Ha ragaszkodnak hozzá, akkor az utóbbi!/
Ugyanis csak az indokolná a továbbfejlődésük szükségességét, ha a túlélésük ezt megkívánná, akkor pedig jelenleg nem volnának abban a helyzetben, ami a túlélésüket biztosítaná, azért kellene tovább fejlődniük a jelenlegi állapotukhoz képest. Azt pedig ki határozza meg, hogy a túlélésüket milyen fejlettségű szint biztosíthatja, ha nem az evolúciós filozófia?! És hogy milyen fejlettségi szintű kritériumot határoz meg a darwini evolúciós elmélet a túlélés érdekében, meg hogy most hogyan képes túlélni a fejlettségi szintjéhez mérten, a kettő köszönő viszonyban sincs egymással.
Az ábra szerint ugyanis a repülő mókus /és a hasonszőrűek/ sikeres túlélők ott ahol vannak, ebből következik, hogy semmi szükségük egy állítólagos továbbfejlődő átalakulásra, mivelhogy anatómiailag erre a felépítésre és élettérre vannak genetikailag koordinálva/kódolva.
Akármilyen keserű pirula a darwinistáknak, de ezek az élőlények teljes szervrendszerük tekintetében optimálisan fejlettek, nem képviselnek semmiféle átmenetet akármilyen két különböző faj között, hanem önálló fajt képviselnek, és esetleges és időleges anatómiai változásuk /mikroevolúció/ nem haladja meg a változó környezethez igazodó variálódásuk mértékét. Ők úgymond »átmeneti« kabátok /másznak is meg repülnek is/, de nincsenek a kabát átmeneti állapotában. Hiszen ha csökevényesen/satnyán/sután mászna vagy repülne, vagy a teljes szervrendszere nem kellően volna kifejlett /hanem csak negyedig-félig-háromnegyedig/, rögtön kiselejteződne.
De ezeknek ez a vegyes életterük az állandó otthonuk, a Blennioidei-féle halak nem mennek világ körüli útra, és a repülő mókusok nem repülik át az óceánt. Mert minden élőlény a Formula-1-et képviseli ott ahol él, és nem teljesen más területen élőkhöz kell hasonlítani őket, ahogy ezt a darwinizmus fonák módon teszi. Ne hasonlítsuk a serpák teljesítményét a gyöngyhalászokéhoz, mert más-más élettérre vannak specializálódva.
Mindazonáltal egyikük tüdeje vagy végtagja, sőt teljes szervrendszere sincs a fokozatos kifejlődés állapotában. És a fejlődést /valamilyen mértékhez való igazodás művészete/ se keverjük a kifejlődéssel /darwini evolúciós elmélet; a törzsfejlődés hipotetikus, a gyakorlatban nem tetten érhető, nem megfigyelhető, valóságos ténynek beállított filozófiája/.
- Istent nem látod, tehát nincs. Az evolúciót sem látod, attól még van. -
„ Arra kárhoztattunk, hogy csupán néhány évtizedet élünk, ami túlságosan lassú, és túl rövid idő ahhoz, hogy megláthassuk az evolúció folyamatát.” /Richard Dawkins/
Mert teljes szervrendszer tekintetében vagy rögtön 100%-os felépítésű, és akkor nem kellenek a millió évek a fejlődéshez. Ha meg kellenek, akkor a teljes kifejlődésig szükség van a bokszutca védő páholyára, ami a kiselejteződéstől megvédi. S mivel ilyen a természetben nincsen, fejletlen anatómiai felépítéssel ki kell selejteződniük! Minden makroevolúciós szintű módosulás hátránnyal jár, amennyiben a módosulás rögtön nem befejezett mértékű. /Pl. egy szárnycsökevény./
„Az egyszerű, ártalmatlan mutációk előfordulásának gyakorisága körülbelül 1:1000. Annak valószínűsége, hogy két kedvező mutáció előfordul, 1:1000×1000, vagyis egy a millióhoz.
A Drosophilla-tanulmányok (muslica) felfedték, hogy nagyszámú különálló gén vesz részt a különálló szerkezeti elemek kialakításában. Közel 30-40 vehet részt egyetlen szárnyszerkezetben. Eléggé valószínűtlen, hogy kevesebb, mint öt gén részt vehet a legegyszerűbb új szerkezet képződésében, ami előzőleg ismeretlen volt a szervezetben. Ennek valószínűsége egy az ezerbillióhoz. Már tudjuk, hogy az élő sejtekben előforduló mutáció gyakorisága 1:10 000 000 és 1:100 000 000 000 között van. Nyilvánvaló, hogy az öt kedvező mutáció valószínűsége, ami egy szervezet egyszerű életciklusában fordul elő, ténylegesen nulla.” /Ambrose E.J. 1982. The nature and origin of the biological world, Cjichester… Ellis Horwood, Ltd., and New York and Toronto. Halsted Press, John Wiley and Sons, 120.o./
Mivel a halak és a szárazföldi élőlények összetett szervrendszere teljesen más felépítésű, egy rendkívül ritka hasznos mutáció csak finomíthat a fajon és elősegíti annak túlélését, Pl. ha kicsit változik a motorkerékpár kormánymozgása, az hasznos, mert igazodik az úttest irányához, de ha nagyot rántunk a kormányon, a motor kibillen az egyensúlyából ls borulás van. Egy nagyobb léptékű kóbor mutáció haszna pontosan ilyen: kibillenti a fajt anatómiai stabilitásából. Kis változás erősít, nagy gyengít, hosszú távon meg porba taszít. Évmilliós evolúciós fejlődés? Darwin hamvába hulló csillaga, mely a tudományt is magával rántja. [Ha a darwinizmus épülne a tudományra, nem így volna, de fordítva van!]
Féloldalas fejlettség vagy fejletlenség?
Két különböző környezeti körülmény diktálta életfeltétel két különböző anatómiai felépítést igényel. A vízi életmódhoz igazodó testfelépítés hány anatómiai szervet érint? Minden egyes szervrendszer a többi rendszernek a része, amelyek egy hibátlanul működő teljes/egész szervrendszernek a részei. Mindnek egyszerre kell minőség növekedés szerint átalakulnia és rögtön, különben magát szelektálja ki az, aki a saját anatómiai felépítését faképnél hagyja. Amivel túlél a vízben, az a szint kell a szárazföldön is. nem majd, nem millió évek múlva, hanem rögtön. Ahhoz, hogy ki tudjon jönni, kell egy vízi életmódhoz igazodó optimális anatómiai felépítés /tehát hogy a vízben otthonosan mozogjon/, de ugyanez kell ugyanilyen szinten a szárazföldi életvitelhez is, vagyis szárazföldi anatómiai felépítés.
A filozófia szerint évmilliókig tartó tökéletesedés vette kezdetét a szárazföldön, hogy az életteret meghódítsa. Csakhogy ez a vízi életmódra is áll. Ha amilyen tökéletlen a szárazföldön, olyan lett volna a vízben, nem tudott volna kijönni. Hogy hol tökéletlen anatómiailag az élőlény, egyre megy, a vízben ugyanúgy nem életképes, mint a szárazföldön. Ha pedig a vízben életképes, mivel optimális felépítésű, hogyne volna ugyanilyen optimális felépítésre szüksége a szárazföldön való túlélésre?!
[A gyaloglás egyébként is energikusan drágább, mint az úszás, tehát a a hal optimális felépítése vízhez kötöttségi állapotot mutat. Ha egyazon célhoz eljuthatunk sík terepen, nem fogunk egy hegyen átmászni, hogy oda jussunk, feltéve ha az utazási irodánk programja ezt a kirándulást be nem tervezi, ami viszont a halak mozgási útvonalának megszabására nem nagyon jellemző.]
Mondjuk át akarok kelni egy határon, a dzsungelben. Van előttem 300 méter sűrű bozót és 300 m folyóvíz. Akkor optimális szinten kell tudnom gyalogolni és optimális szinten kell tudnom úszni, ha át akarok kelni. Ha úszni nem tudok, ez hiányosság, és ha gyalogolni sem tudok, az is. Vegyük észre, hogy mindkét helyen egyforma minőségű teljesítményre van szükség a túléléshez/fennmaradáshoz. Olyan, hogy a kettő közül az egyik helyen nem vagyok otthonos, és mégis túlélek mindkét helyen, olyan nincs, hiszen amilyen szintű anatómiám éltet túl az egyik helyen, ugyanaz kívántatik meg a másik helyen is.
A szárazföldön a gyaloglási képesség a garancia a fönnmaradásra, a vízben meg az úszási képesség, egyik mérce kivetítődik a másikra. Olyan nincs, hogy csak az egyik helyre van optimális anatómiám a túlélésre a másikra meg nincs, mégis túlélek mindkét helyen. Ez mese és darwinizmusnak hívják!
Öttusában egyszerre öt helyen kell jónak lenni, ha egy kiesik, az öttusázó is kiesik!
Pl. a majom egyik karján lógva átlendül egy másik ágra, amit a másik karjával kap el és úgy halad tovább. Kapaszkodik: bal kar-jobb kar, és újra: bal kar-jobb kar és haladás előre. Mindkét karjának optimálisan fejlettnek kell lennie, hogy elbírja a súlyát, és előre haladjon Olyan nincs, hogy bal karral kapaszkodik, mivel azon az oldalon optimális az anatómiai felépítése, a jobbal meg nem tud, mert ott még csak most kezd kifejlődni neki az arra kiterjedő optimális felépítése. Ilyen haladás nem létezik és nem létezhet! A félkarúság nem előny a majmoknál a dzsungelben, hanem egyértelmű hátrány.
Ha valamikor állítólag 33 halcsalád vízben élésre volt specializálódva, és kijöttek a szárazföldre, amire anatómiailag nem voltak felkészülve, és mégis túléltek évmilliókig, az pont olyan mese, mint ahogy egy majomnak csak az egyik karja tud kapaszkodni, amelyik optimálisan fejlett, a másik meg nem, amelyik anatómiailag satnya. És mégis minden további nélkül túlél. Mekkora elvakultság /szándékos ateizmus/ kell ahhoz, hogy ezt valaki bizonyított tudományos tényként vallja – a valóságban hiszékeny módon elhiggye?
Ha valamely majom fél kézzel túl tud élni, azzal a satnya/béna karjával optimális kapaszkodásra képes, akkor azzal az egészséges másik karját nem csak hogy megcsúfolja, de feleslegessé is teszi. Ha évmilliókig túl lehet élni szárazföldön fejletlen anatómiai felépítéssel, akkor ez a vízi életre specializálódtak teljes megcsúfolása /ha a földön túlélsz 10%-os anatómiai felkészültséggel, minek van szükséged a vízben való túléléshez 100%-ra?/, hiszen akkor a vízben is túl lehet élni fejletlen anatómiai felépítéssel. És ez esetben a jogos anatómiai követelményeket sutba lehet dobni, és a biológiát át kell állítani a satnyák színvonalára, mivelhogy az a menő, az a trend.
A millió évekig tartó törzsfejlődés Darwin páholya a fogyatékosok számára.
Készülsz a tornász világbajnokságra? Heveréssz egész nap az edzőtáborban, az elsatnyult izmaid nem fognak hátráltatni az érvényesülésben, ez holt biztos! Kiváltképp, ha darwinista szellemben és mércével mérik a teljesítményt. Minél jobban bugdácsolsz, annál jobb, hidd el, túléled az egész versenyszezont, s a végén, mit a végén, rögtön dobogóra kerülsz. Aztán majd lassacskán ráérsz finomodni, ha egyszer fekvő helyzetből eléred a gyűrűt, és képes leszel meglóbálni magadat a zsűri előtt. Garantált a tapsvihar.
Learatod az összes babért, mint ahogy a vízből kikecmergő halak is babérokat arattak a szárazföldi megmérettetésükben. /Természetesen miután megértek a megmérettetésre, vagyis évmilliók elteltével, miközben ott ücsörögtek a bokszutcában, esőtől, fagytól, hótól védve voltak, és arra vártak, hogy teljes anatómiai átalakuláson átessenek, és a szárazföldi életvitel tekintetében optimális alkalmasságra tegyenek szert./
Persze ha a darwinizmus illuzórikus bódulatából hajlandók vagyunk a kijózanodás göröngyös mezejére lépni, akkor kezdjünk el szembe nézni a tényekkel!
Sokféle változásra egyszerre van szükség!
Képtelenség még tudatos szelektálással is egyszerre több területet érintően tenyészteni, pl. azt megcélozni, hogy egy kiválasztott tehén több tejet és ugyanakkor több húst is adjon, kevesebbet egyen, kevesebb metángázt termeljen, jobban bírja a hideget-meleget, betegségekre ne legyen érzékeny, több utódja legyen, robosztusabb legyen, hogy több súlyt el tudjon vontatni, képes legyen egy 8 méteres vizesárkot átugrani /ha éppen szükséges/, 600 km-ről is hazataláljon, és a gazdáját fényképről is fölismerje.
Ez olyasmi célkitűzés lenne, mint amikor te azt céloznád meg reggel felkelés után, hogy egyszerre menj ki a WC-re, mossál fogat, szellőztessél, adjál enni a halaknak az akváriumban, készíts reggelit a gyereknek az iskolatáskájába, pucold ki a cipődet és közben vesd be az ágyadat, öltözzél át és olvasd ki az újságot. Hangsúlyozom, nem egymás után, hanem egyszerre egy időben.
Ha ez lehetetlen, hogyan gondolod, hogy az a hal, amelyik kitévedt a szárazföldre, rövid élete ellenére egyszerre kezdett bele a légzőrendszer, az idegrendszer, a vázszerkezet, a vese, a bőr, a vérkeringés, a vízhasználat, a hőmérséklet szabályozás, utódnemzés, /stb./ átalakításába, hogy megfeleljen a szárazföldi élet támasztotta követelményeknek, és nem csak majd valamikor, évmilliók múlva, hanem amikor az igény arra felmerül, tehát rögtön?!
Ha ezt a szakértő agronómusok sem tudják a tehénre rászabni, hogy rögtön minden területen flottul és zökkenőmentesen történjen az átalakulása, hogy a tehén az optimális felépítés széles skálájának optimumát nyújtsa, és te sem vagy képes egyszerre és annyi területen helytállni, miből gondolod, hogy az a partra vetődött hal mindezeket képes volt megvalósítani a saját anatómiai felépítésének fokozatosan tökéletesedő, de összefüggéseiben egyszerre, sikeresen történő átalakulásában/kifejlődésében, miközben még a szaporodási mechanizmus önkódolása sem okozott neki problémát?
Mondjuk leikrázott a rózsabokorba, amit az éppen arra járó /csökevényes végtagjain vonagló/ hím meg is termékenyített. [És honnan tudta a 33-féle hal közül, hogy melyiknek kell éppen azt megtermékenyítenie, vagy teljesen mindegy? A vízben is teljesen mindegy, hogy milyen hal milyen ikrát termékenyít meg?]
Lehet éppenséggel Atilla /hun király - 434-től 453-ig uralkodott/ sírját egyszerre hét országban keresni, de egyszerre hét országban meg is találni, az az igazi kunszt! Hogy annak a halnak sikerült annyi területen egyszerre magát a túlélés optimális helyzetébe hoznia a teljes anatómiai felépítését érintő sikeres szervezeti átalakítással, az egy igazi darwinista sikertörténet. Olyan hiteles sztori, mint amilyen hiteles maga a tudomány, amely támogatja és élteti. Vagy holtan is keblén hurcolássza, mint élettelen majomkölykét az anyja?!
Hogy minden élőlény a levegőben, a földön, a föld alatt és a vízben olyan rendszerfelépítéssel rendelkezik, amely az ő túlélését ott szolgálja, ahol van és ott elégíti ki, ebből neked nem az jön le, hogy arra az élettérre vannak beállítva és beillesztve?! Nem kapizsgálod még, hogy ennek bekövetkezéséhez nem lehetett évmilliókat várni a részükről, amíg nekik a szelekciós nyomás kiutalja a túléléshez szükséges anatómiai adottságokat, s az azokkal jól gazdálkodó képességeket?!
Az jól hangzik, hogy maguknak kifejlesztették a képességeiket és a szükséges anatómiai felépítéseiket. De hogy lehet addig helytállni, amíg a helytálláshoz szükséges képességekre szert nem tesznek?
A darwinizmus dédelgette a kopasz szájú harcsát, amíg annak bajsza ki nem fejlődött.
Részlet egy harcsahorgászattal kapcsolatos videófilmből:
"A szürke harcsa mai alakját, kifinomult érzékszerveit, rejtőzködő életmódját többszáz millió év evolúciója alakította tökéletesre." /Koós Ferenc: A harcsázás rejtelmei/
Arra persze nem ad választ, hogy amíg idáig eljutott, a tökéletlen állapotában hogyan volt képes túlélni? A harcsáknak speciális, bajuszszerű tapintóik bőrből vannak. Mindegyik tele van apró ízlelőbimbókkal és speciális szaglás érzékelőkkel. Mivel a harcsa általában sötét, zavaros vizekben él, ahol a látásuk nem túl jó, ezek a tapogatók segítenek a táplálékot keresni.
Amíg az ki nem fejlődött - természetesen bármiféle terv, cél és szükséglet szülte szándék nélkül -, addig mivel pásztázta a talajt? Darwin kölcsönadta neki a hosszú szemöldökét, hogy azzal kaparásszon? A darwinista székesegyházban el lehet hinni ezeket az anatómiai blődségeket, ahol senki meg nem kérdezi, honnan vannak a bornak álcázott limonádék!? A magától értetődően lévő magától értetődések? Honnan vannak az intelligenciát tükrüző, túlélést az első pillanattól kezdve biztosító anatómiai jellegzetességek?
Meg a denevérek, delfinek hangradar nélkül, a madarak tájékozódási képesség nélkül, stb.. meg az összes élőlény, amíg ki nem fejlődtek tökéletesen életképes állapotukba, hogyan birtokolták a legalkalmasabbaknak kiutalt túlélő státuszt?!
Mit tudsz megváltoztatni magadon?
„Az emberi test a biológiai tervezés csodája ...” /Cranston Kalauza a Humán Metahumán Pszichológiába, 4. kiadás, 2051/
„...az egyes sejtek működése önmagában is nagyon komplex; a szövetek, a szervek működésének összehangolása még sokkal bonyolultabb; az egész szervezet anyagcseréjének szinkronizálása pedig hihetetlenül összetett folyamat... „ /Lednyiczky Gábor biofizikus, bioinformatikus/
Az emberi test /mint ahogy minden más élőlény/ egy komplex felépítésű és bonyolult rendszer szerint működő gépezet, amely természetes anyagokból és vegyületekből épül fel. Egyetlen élőlény sem képes megváltoztatni a saját testfelépítését. Az intelligenciával és a tudatossággal rendelkező emberek esetében sem lehetséges, hogy új szerveket vagy rendszereket építsenek be saját testükbe az igényeiknek megfelelően.
Esetlen nézz szét magadon: kezd a lábujjadnál és lassan haladj fölfelé, boka, lábszár, térd, csipő, derék. Mit sikerült ebből kifejlesztened vagy új módosulást kieszközölnöd? Leszámítva esetleg a jó nagy hályat a fenekeden vagy a hasadon, lényegében semmit. A hosszú hajad és körmöd mennyiben a te akaratod következménye? Le tudod állítani, vagy be tudod indítani? Meg tudod szüntetni a kopaszságodat akaraterővel vagy speciális gimnasztikával?
A kezed sem változik, az izmok eredési és tapadási pontjának megváltoztatása mennyiben tartozik rád? És a szíved, a tüdőd, a májad és a veséd átalakítása mennyiben a te hatásköröd? Bizonyos sporttal edzettebb, izmosabb vagy diétával karcsúbb lehetsz, netán alkohollal, dohánnyal, kábítószerrel károsíthatod magadat, de alapfunkcióiban nem változik semmi. Ugyanez érvényes az agyadra, a szemedre, a hallásodra, a keringési-endokrin-nyirok-légzés-ideg- és vázrendszeredre, a bőrre, mint legnagyobb szervre és minden egyébre.
Mit tudsz magadnak magadon kifejleszteni mindezen területeket figyelembe véve? Semmit. Akkor az oktalan állatok hogyan voltak képesek maguknak kifejleszteni rájuk jellemző anatómiai sajátosságokat, szerveket, azokkal összhangban működő tulajdonságokat? Ez jól hangzik a National Geografic darwinista szellemben írt forgatókönyve szerint, ami egyébként bizonyíték hiányában nulla értékű információt tartalmaz és köszönő viszonyban sincs a valósággal.
Amíg egy hal magának uszonyt fejleszt ki, addig a pár százezer évig hogyan halad előre a vízben, talán viteti magát az árral és buckázik percenként hússzor? Hogyhogy nem szédül el? Ja, hogy nem tud elszédülni, mert még az idegrendszere nem fejlődött ki neki, csak ezután fog? És mije fejlődött ki neki, az összes szerve, vagy csak minden második? Vagy minden harmadik?
A békés halak is megvárták, hogy a harcsa-csuka-süllő-sügér /stb./ tökélyre fejlessze vadásztechnikáját, és alkalmazkodjon a zsákmányhoz. Addig nem mozdultak. Szép tőlük – hogy egy ilyen szép meséhez hozzáidomultak. Meg azoktól az emberektől is szép, hogy ilyen szép mesékhez hozzáidomulnak.
"Már a vízben megjelentek a végtagok? Ha bebizonyosodik a leletet ismertető kutatók teóriája, az forradalmasíthatja az evolúciós elméletet. Eszerint ugyanis már a vízben élő lények végtagokat fejlesztettek ki, vagyis a halak úszóiból kialakult végtagok nem a szárazföldön jelentek meg először – írja a BBC.” /Evolúciós felfedezés – megtalálták az első igazi végtagot?/ - http://www.ng.hu/Termeszet/2004/04/Evolucios_felfedezes_ megtalaltak_az_elso_igazi _vegtagot
"... ezek a kis méretű korai krokodilok ...a gyorsabb vízbeli helyváltoztatás érdekében úszófarkat is kifejlesztettek maguknak." - https://www.natgeotv.com/hu/krokodilok-dinokat-ettek/tartalom
„Milyen túlélési stratégiákat fejlesztettek ki az itt élő gigászi és egészen apró állatok?” /Zord bolygó - 5. rész Óceánok; National Geographic/
„Amikor az élőlények kijöttek a tengerből, hogy a szárazföldön éljenek, az uszonyok lábakká, a kopoltyúk tüdőkké, a pikkelyek pedig szőrzetté alakultak.” /The River of Life (Az élet folyója), Rutherford Platt, 1956., VII. old./
"A tudósok megállapítása szerint a jelenleg ismert állati izmok közül a legnagyobb energiával egy trópusi szalamandra nyelvizma képes kivágódni... a neve ellenére kisméretű szalamandra erejének titka a "ballisztikus" nyelvkilövő mechanizmusban rejlik... az óriás pálmaszalamandra nyelvének működése nagyon hasonlít ahhoz, ahogy a nyílvessző elrepül az íj húrjáról. A kétéltű állat csontos nyelvét egy kezdeti energialökés lövi ki, és saját impulzusának hatására röpül előre. Az "íj"-at a szalamandra szájában lévő rugalmas rostok alkotják, amelyek megfeszülve tárolják az izomenergiát, majd valamennyien egyszerre szabadítják ezt föl...
A szalamandra nyelvének ballisztikus kilövése lehetővé teszi, hogy a nyelv ragadós vége néhány ezred másodperc alatt - 50-szer gyorsabban, mint a szempillantás - elérje a zsákmányt. Ez a sebesség nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a kétéltű ellensúlyozza a néhány rovar által kifejlesztett ellenintézkedéseket... Nem a szalamandra az egyetlen állat, amely fölhúzott "rugóval" segít rá a nyers izomerőre. Hasonló mechanizmusok találhatók a pulykák és a békák lábában, valamint a kaméleonok nyelvében.
A szalamandra és a kaméleon egyébként igencsak rászorul erre a segítségre, ugyanis - a nyelvüket leszámítva - lassú mozgású állatok, esélyük sem lenne a gyors mozgású rovarok utolérésére. De nem is próbálkoznak ezzel. E helyett szinte mozdulatlanul ülnek és várnak, hogy arra tévedjen egy gyanútlan áldozat. Ekkor lecsapnak - a nyelvükkel. E taktikának még az az előnye is megvan, hogy mozgásukkal nem hívják fel magukra a rájuk vadászó ragadozók figyelmét." /A legrobbanékonyabb izom/ - http://www.ma.hu/tart/rcikk/h/0/164941/1
Nagyon nem mindegy, hogy pl. a szalamandra várakozása tudatos, vagy ösztönös cselekedet-e? Mert ha ösztönös, akkor hogyan fejlesztette ki magának tudatosan a "ballisztikus" nyelvkilövő mechanizmust, amely része a mozgásrendszernek, amely kiterjed a szaporodási rendszerre, belső elválasztású mirigyek rendszerére, stb.? Egyébként meg ha a szalamandra szellemi képességei rendkívül alacsonyak /!/, akkor honnan a tudatos kifejlesztés?
Az ember tudatos lény, ha neki nem megy az ilyesmi, hogyan megy a halaknak, krokodiloknak, szalamandráknak? Vagy az evolucionista filozófia fejleszti ki nekik, amíg ők csendben kuksolnak pár millió évig, amig szert tesznek a túlélőképességük testi, idegrendszerrel koordinált, izomzatilag pontosan beállított sokrétű és sokszínű arzenáljára?
A kutya se ostoba állat, de ha a hosszú pórázával betekeri magát egy fa köré, ember legyen a talpán az a kutyatulajdonos, amelyik megvárja, hogy kitekeri magát. Mégis, a nálánál oktalanabb állatok állítólag olyan hihetetlen találmányokat találtak föl és fejlesztettek ki, amiből a biomimetika tudománya nőtte ki magát. /Az élőlények "mérnöki célú" tanulmányozása./
De ha csak a pókot nézzük, az sem tudatosan szövi a hálót, hanem a genetikai programjának engedelmeskedve, amely alapterv a DNS nevű molekulákban található, összetekerve. Ezek a molekulák tartalmazzák a teljes szervezet fejlődési, szaporodási, táplálkozási /stb./ utasításait, amely szerint élnek az élőlények abban a közegben, ahová a programjuk alapján irányítva vannak.
[Az, hogy bármely élőlény magának kifejleszt egy, az eredeti anatómiájától messze elrugaszkodott, vagy attól alapjaiban eltérő szervet, végtagot /fület, farkat, szemet, szájat, nyelvet, fogat, sőt agyat/, ez egy kifejezetten ateista, az előzetes tervezést, céltudatos mérnöki tevékenységet, hihetetlenül magasszintű intelligenciát akaratlagosan, szánt szándékkal, előre aljas módon kitervelten, minden ésszerűséget tagadó, szabad egyéni gondolkodást és véleményalkotást gúzsba kötő, azt dogmatikusan irányítani szándékozó, primitív evolúciós, darwinista filozófiának a doktori ranggal kitűntetett csökevényes szellemi terméke.
Értsd kristálytisztán: a tudomány lényegi álláspontja szerint a szántóföld saját magát fölszántotta! Pont. Ezt képviselik a tudományos akadémiákon, ezt tanítják az egyetemeken, ebből érettségiznek a diákok a gimnáziumokban és ebből felelnek a biológiaórán az általános iskolák felső és alsó tagozataiban. A szántóföld kifejlesztette az ekét, és saját magát fölszántotta. Nem is csoda, hogy ez a filozófia visszacsapódott a társadalomra, és az erkölcsöt is fölszántotta, föl is boronálta, el is simította. Mintha nem is volna.
Egyetlen erkölcs van: a gyarló és önző indíték, az egyéni érdek! A tudatos genetikai programozás megvetése ide vezet: hogy amelyik társadalom ezt tagadja, az ÉRTELMET magát tagadja, és végső soron magát pusztulásra ítéli. És ez jóval az állati szint alatt van, amely engedelmes a genetikai kódolásnak. A túlélés tehát, és a létezés virulása a genetikai kódolásnak való engedelmességben rejlik!]
Egy túlélésre alkalmas anatómiai felépítésű élőlényt az alkalmassága teszi túlélővé, és olyan szinten túlélő, amilyen szinten alkalmas. [Túlélés = alkalmasság, alkalmasság = túlélés] Ha az alkalmasság nem túlélési kritérium, akkor az legfeljebb egy darwinista kísérleti telep lehet, de nem ez a bolygó! És ahol az alkalmasság kifejlődésére évmilliókat kell várni, ott hogy adatik meg a túlélés rögtön, miért nem évmilliók múlva? Vagy a szabályokat az egyéni nézeteink és érdekeltségeink szerint, a korszellem diktálta beidegződés szerint változtatjuk, pontosabban merevítjük meg?
Mivel a halak és a szárazföldi élőlények összetett szervrendszere teljesen más felépítésű, egy rendkívül ritka hasznos mutáció csak finomíthat a fajon és elősegíti annak túlélését, Pl. ha kicsit változik a motorkerékpár kormánymozgása, az hasznos, mert igazodik az úttest irányához, de ha nagyot rántunk a kormányon, a motor kibillen az egyensúlyából ls borulás van. Egy nagyobb léptékű kóbor mutáció haszna pontosan ilyen: kibillenti a fajt anatómiai stabilitásából. Kis változás erősít, nagy gyengít, hosszú távon meg porba taszít. Évmilliós evolúciós fejlődés? Darwin hamvába hulló csillaga, mely a tudományt is magával rántja. [Ha a darwinizmus épülne a tudományra, nem így volna, de fordítva van!]
Féloldalas fejlettség vagy fejletlenség?
Két különböző környezeti körülmény diktálta életfeltétel két különböző anatómiai felépítést igényel. A vízi életmódhoz igazodó testfelépítés hány anatómiai szervet érint? Minden egyes szervrendszer a többi rendszernek a része, amelyek egy hibátlanul működő teljes/egész szervrendszernek a részei. Mindnek egyszerre kell minőség növekedés szerint átalakulnia és rögtön, különben magát szelektálja ki az, aki a saját anatómiai felépítését faképnél hagyja. Amivel túlél a vízben, az a szint kell a szárazföldön is. nem majd, nem millió évek múlva, hanem rögtön. Ahhoz, hogy ki tudjon jönni, kell egy vízi életmódhoz igazodó optimális anatómiai felépítés /tehát hogy a vízben otthonosan mozogjon/, de ugyanez kell ugyanilyen szinten a szárazföldi életvitelhez is, vagyis szárazföldi anatómiai felépítés.
A filozófia szerint évmilliókig tartó tökéletesedés vette kezdetét a szárazföldön, hogy az életteret meghódítsa. Csakhogy ez a vízi életmódra is áll. Ha amilyen tökéletlen a szárazföldön, olyan lett volna a vízben, nem tudott volna kijönni. Hogy hol tökéletlen anatómiailag az élőlény, egyre megy, a vízben ugyanúgy nem életképes, mint a szárazföldön. Ha pedig a vízben életképes, mivel optimális felépítésű, hogyne volna ugyanilyen optimális felépítésre szüksége a szárazföldön való túlélésre?!
[A gyaloglás egyébként is energikusan drágább, mint az úszás, tehát a a hal optimális felépítése vízhez kötöttségi állapotot mutat. Ha egyazon célhoz eljuthatunk sík terepen, nem fogunk egy hegyen átmászni, hogy oda jussunk, feltéve ha az utazási irodánk programja ezt a kirándulást be nem tervezi, ami viszont a halak mozgási útvonalának megszabására nem nagyon jellemző.]
Mondjuk át akarok kelni egy határon, a dzsungelben. Van előttem 300 méter sűrű bozót és 300 m folyóvíz. Akkor optimális szinten kell tudnom gyalogolni és optimális szinten kell tudnom úszni, ha át akarok kelni. Ha úszni nem tudok, ez hiányosság, és ha gyalogolni sem tudok, az is. Vegyük észre, hogy mindkét helyen egyforma minőségű teljesítményre van szükség a túléléshez/fennmaradáshoz. Olyan, hogy a kettő közül az egyik helyen nem vagyok otthonos, és mégis túlélek mindkét helyen, olyan nincs, hiszen amilyen szintű anatómiám éltet túl az egyik helyen, ugyanaz kívántatik meg a másik helyen is.
A szárazföldön a gyaloglási képesség a garancia a fönnmaradásra, a vízben meg az úszási képesség, egyik mérce kivetítődik a másikra. Olyan nincs, hogy csak az egyik helyre van optimális anatómiám a túlélésre a másikra meg nincs, mégis túlélek mindkét helyen. Ez mese és darwinizmusnak hívják!
Öttusában egyszerre öt helyen kell jónak lenni, ha egy kiesik, az öttusázó is kiesik!
Pl. a majom egyik karján lógva átlendül egy másik ágra, amit a másik karjával kap el és úgy halad tovább. Kapaszkodik: bal kar-jobb kar, és újra: bal kar-jobb kar és haladás előre. Mindkét karjának optimálisan fejlettnek kell lennie, hogy elbírja a súlyát, és előre haladjon Olyan nincs, hogy bal karral kapaszkodik, mivel azon az oldalon optimális az anatómiai felépítése, a jobbal meg nem tud, mert ott még csak most kezd kifejlődni neki az arra kiterjedő optimális felépítése. Ilyen haladás nem létezik és nem létezhet! A félkarúság nem előny a majmoknál a dzsungelben, hanem egyértelmű hátrány.
Ha valamikor állítólag 33 halcsalád vízben élésre volt specializálódva, és kijöttek a szárazföldre, amire anatómiailag nem voltak felkészülve, és mégis túléltek évmilliókig, az pont olyan mese, mint ahogy egy majomnak csak az egyik karja tud kapaszkodni, amelyik optimálisan fejlett, a másik meg nem, amelyik anatómiailag satnya. És mégis minden további nélkül túlél. Mekkora elvakultság /szándékos ateizmus/ kell ahhoz, hogy ezt valaki bizonyított tudományos tényként vallja – a valóságban hiszékeny módon elhiggye?
Ha valamely majom fél kézzel túl tud élni, azzal a satnya/béna karjával optimális kapaszkodásra képes, akkor azzal az egészséges másik karját nem csak hogy megcsúfolja, de feleslegessé is teszi. Ha évmilliókig túl lehet élni szárazföldön fejletlen anatómiai felépítéssel, akkor ez a vízi életre specializálódtak teljes megcsúfolása /ha a földön túlélsz 10%-os anatómiai felkészültséggel, minek van szükséged a vízben való túléléshez 100%-ra?/, hiszen akkor a vízben is túl lehet élni fejletlen anatómiai felépítéssel. És ez esetben a jogos anatómiai követelményeket sutba lehet dobni, és a biológiát át kell állítani a satnyák színvonalára, mivelhogy az a menő, az a trend.
A millió évekig tartó törzsfejlődés Darwin páholya a fogyatékosok számára.
Készülsz a tornász világbajnokságra? Heveréssz egész nap az edzőtáborban, az elsatnyult izmaid nem fognak hátráltatni az érvényesülésben, ez holt biztos! Kiváltképp, ha darwinista szellemben és mércével mérik a teljesítményt. Minél jobban bugdácsolsz, annál jobb, hidd el, túléled az egész versenyszezont, s a végén, mit a végén, rögtön dobogóra kerülsz. Aztán majd lassacskán ráérsz finomodni, ha egyszer fekvő helyzetből eléred a gyűrűt, és képes leszel meglóbálni magadat a zsűri előtt. Garantált a tapsvihar.
Learatod az összes babért, mint ahogy a vízből kikecmergő halak is babérokat arattak a szárazföldi megmérettetésükben. /Természetesen miután megértek a megmérettetésre, vagyis évmilliók elteltével, miközben ott ücsörögtek a bokszutcában, esőtől, fagytól, hótól védve voltak, és arra vártak, hogy teljes anatómiai átalakuláson átessenek, és a szárazföldi életvitel tekintetében optimális alkalmasságra tegyenek szert./
Persze ha a darwinizmus illuzórikus bódulatából hajlandók vagyunk a kijózanodás göröngyös mezejére lépni, akkor kezdjünk el szembe nézni a tényekkel!
Sokféle változásra egyszerre van szükség!
Képtelenség még tudatos szelektálással is egyszerre több területet érintően tenyészteni, pl. azt megcélozni, hogy egy kiválasztott tehén több tejet és ugyanakkor több húst is adjon, kevesebbet egyen, kevesebb metángázt termeljen, jobban bírja a hideget-meleget, betegségekre ne legyen érzékeny, több utódja legyen, robosztusabb legyen, hogy több súlyt el tudjon vontatni, képes legyen egy 8 méteres vizesárkot átugrani /ha éppen szükséges/, 600 km-ről is hazataláljon, és a gazdáját fényképről is fölismerje.
Ez olyasmi célkitűzés lenne, mint amikor te azt céloznád meg reggel felkelés után, hogy egyszerre menj ki a WC-re, mossál fogat, szellőztessél, adjál enni a halaknak az akváriumban, készíts reggelit a gyereknek az iskolatáskájába, pucold ki a cipődet és közben vesd be az ágyadat, öltözzél át és olvasd ki az újságot. Hangsúlyozom, nem egymás után, hanem egyszerre egy időben.
Ha ez lehetetlen, hogyan gondolod, hogy az a hal, amelyik kitévedt a szárazföldre, rövid élete ellenére egyszerre kezdett bele a légzőrendszer, az idegrendszer, a vázszerkezet, a vese, a bőr, a vérkeringés, a vízhasználat, a hőmérséklet szabályozás, utódnemzés, /stb./ átalakításába, hogy megfeleljen a szárazföldi élet támasztotta követelményeknek, és nem csak majd valamikor, évmilliók múlva, hanem amikor az igény arra felmerül, tehát rögtön?!
Ha ezt a szakértő agronómusok sem tudják a tehénre rászabni, hogy rögtön minden területen flottul és zökkenőmentesen történjen az átalakulása, hogy a tehén az optimális felépítés széles skálájának optimumát nyújtsa, és te sem vagy képes egyszerre és annyi területen helytállni, miből gondolod, hogy az a partra vetődött hal mindezeket képes volt megvalósítani a saját anatómiai felépítésének fokozatosan tökéletesedő, de összefüggéseiben egyszerre, sikeresen történő átalakulásában/kifejlődésében, miközben még a szaporodási mechanizmus önkódolása sem okozott neki problémát?
Mondjuk leikrázott a rózsabokorba, amit az éppen arra járó /csökevényes végtagjain vonagló/ hím meg is termékenyített. [És honnan tudta a 33-féle hal közül, hogy melyiknek kell éppen azt megtermékenyítenie, vagy teljesen mindegy? A vízben is teljesen mindegy, hogy milyen hal milyen ikrát termékenyít meg?]
Lehet éppenséggel Atilla /hun király - 434-től 453-ig uralkodott/ sírját egyszerre hét országban keresni, de egyszerre hét országban meg is találni, az az igazi kunszt! Hogy annak a halnak sikerült annyi területen egyszerre magát a túlélés optimális helyzetébe hoznia a teljes anatómiai felépítését érintő sikeres szervezeti átalakítással, az egy igazi darwinista sikertörténet. Olyan hiteles sztori, mint amilyen hiteles maga a tudomány, amely támogatja és élteti. Vagy holtan is keblén hurcolássza, mint élettelen majomkölykét az anyja?!
Hogy minden élőlény a levegőben, a földön, a föld alatt és a vízben olyan rendszerfelépítéssel rendelkezik, amely az ő túlélését ott szolgálja, ahol van és ott elégíti ki, ebből neked nem az jön le, hogy arra az élettérre vannak beállítva és beillesztve?! Nem kapizsgálod még, hogy ennek bekövetkezéséhez nem lehetett évmilliókat várni a részükről, amíg nekik a szelekciós nyomás kiutalja a túléléshez szükséges anatómiai adottságokat, s az azokkal jól gazdálkodó képességeket?!
Az jól hangzik, hogy maguknak kifejlesztették a képességeiket és a szükséges anatómiai felépítéseiket. De hogy lehet addig helytállni, amíg a helytálláshoz szükséges képességekre szert nem tesznek?
A darwinizmus dédelgette a kopasz szájú harcsát, amíg annak bajsza ki nem fejlődött.
Részlet egy harcsahorgászattal kapcsolatos videófilmből:
"A szürke harcsa mai alakját, kifinomult érzékszerveit, rejtőzködő életmódját többszáz millió év evolúciója alakította tökéletesre." /Koós Ferenc: A harcsázás rejtelmei/
Arra persze nem ad választ, hogy amíg idáig eljutott, a tökéletlen állapotában hogyan volt képes túlélni? A harcsáknak speciális, bajuszszerű tapintóik bőrből vannak. Mindegyik tele van apró ízlelőbimbókkal és speciális szaglás érzékelőkkel. Mivel a harcsa általában sötét, zavaros vizekben él, ahol a látásuk nem túl jó, ezek a tapogatók segítenek a táplálékot keresni.
Amíg az ki nem fejlődött - természetesen bármiféle terv, cél és szükséglet szülte szándék nélkül -, addig mivel pásztázta a talajt? Darwin kölcsönadta neki a hosszú szemöldökét, hogy azzal kaparásszon? A darwinista székesegyházban el lehet hinni ezeket az anatómiai blődségeket, ahol senki meg nem kérdezi, honnan vannak a bornak álcázott limonádék!? A magától értetődően lévő magától értetődések? Honnan vannak az intelligenciát tükrüző, túlélést az első pillanattól kezdve biztosító anatómiai jellegzetességek?
Meg a denevérek, delfinek hangradar nélkül, a madarak tájékozódási képesség nélkül, stb.. meg az összes élőlény, amíg ki nem fejlődtek tökéletesen életképes állapotukba, hogyan birtokolták a legalkalmasabbaknak kiutalt túlélő státuszt?!
Mit tudsz megváltoztatni magadon?
„Az emberi test a biológiai tervezés csodája ...” /Cranston Kalauza a Humán Metahumán Pszichológiába, 4. kiadás, 2051/
„...az egyes sejtek működése önmagában is nagyon komplex; a szövetek, a szervek működésének összehangolása még sokkal bonyolultabb; az egész szervezet anyagcseréjének szinkronizálása pedig hihetetlenül összetett folyamat... „ /Lednyiczky Gábor biofizikus, bioinformatikus/
Az emberi test /mint ahogy minden más élőlény/ egy komplex felépítésű és bonyolult rendszer szerint működő gépezet, amely természetes anyagokból és vegyületekből épül fel. Egyetlen élőlény sem képes megváltoztatni a saját testfelépítését. Az intelligenciával és a tudatossággal rendelkező emberek esetében sem lehetséges, hogy új szerveket vagy rendszereket építsenek be saját testükbe az igényeiknek megfelelően.
Esetlen nézz szét magadon: kezd a lábujjadnál és lassan haladj fölfelé, boka, lábszár, térd, csipő, derék. Mit sikerült ebből kifejlesztened vagy új módosulást kieszközölnöd? Leszámítva esetleg a jó nagy hályat a fenekeden vagy a hasadon, lényegében semmit. A hosszú hajad és körmöd mennyiben a te akaratod következménye? Le tudod állítani, vagy be tudod indítani? Meg tudod szüntetni a kopaszságodat akaraterővel vagy speciális gimnasztikával?
A kezed sem változik, az izmok eredési és tapadási pontjának megváltoztatása mennyiben tartozik rád? És a szíved, a tüdőd, a májad és a veséd átalakítása mennyiben a te hatásköröd? Bizonyos sporttal edzettebb, izmosabb vagy diétával karcsúbb lehetsz, netán alkohollal, dohánnyal, kábítószerrel károsíthatod magadat, de alapfunkcióiban nem változik semmi. Ugyanez érvényes az agyadra, a szemedre, a hallásodra, a keringési-endokrin-nyirok-légzés-ideg- és vázrendszeredre, a bőrre, mint legnagyobb szervre és minden egyébre.
Mit tudsz magadnak magadon kifejleszteni mindezen területeket figyelembe véve? Semmit. Akkor az oktalan állatok hogyan voltak képesek maguknak kifejleszteni rájuk jellemző anatómiai sajátosságokat, szerveket, azokkal összhangban működő tulajdonságokat? Ez jól hangzik a National Geografic darwinista szellemben írt forgatókönyve szerint, ami egyébként bizonyíték hiányában nulla értékű információt tartalmaz és köszönő viszonyban sincs a valósággal.
Amíg egy hal magának uszonyt fejleszt ki, addig a pár százezer évig hogyan halad előre a vízben, talán viteti magát az árral és buckázik percenként hússzor? Hogyhogy nem szédül el? Ja, hogy nem tud elszédülni, mert még az idegrendszere nem fejlődött ki neki, csak ezután fog? És mije fejlődött ki neki, az összes szerve, vagy csak minden második? Vagy minden harmadik?
A békés halak is megvárták, hogy a harcsa-csuka-süllő-sügér /stb./ tökélyre fejlessze vadásztechnikáját, és alkalmazkodjon a zsákmányhoz. Addig nem mozdultak. Szép tőlük – hogy egy ilyen szép meséhez hozzáidomultak. Meg azoktól az emberektől is szép, hogy ilyen szép mesékhez hozzáidomulnak.
"Már a vízben megjelentek a végtagok? Ha bebizonyosodik a leletet ismertető kutatók teóriája, az forradalmasíthatja az evolúciós elméletet. Eszerint ugyanis már a vízben élő lények végtagokat fejlesztettek ki, vagyis a halak úszóiból kialakult végtagok nem a szárazföldön jelentek meg először – írja a BBC.” /Evolúciós felfedezés – megtalálták az első igazi végtagot?/ - http://www.ng.hu/Termeszet/2004/04/Evolucios_felfedezes_ megtalaltak_az_elso_igazi _vegtagot
"... ezek a kis méretű korai krokodilok ...a gyorsabb vízbeli helyváltoztatás érdekében úszófarkat is kifejlesztettek maguknak." - https://www.natgeotv.com/hu/krokodilok-dinokat-ettek/tartalom
„Milyen túlélési stratégiákat fejlesztettek ki az itt élő gigászi és egészen apró állatok?” /Zord bolygó - 5. rész Óceánok; National Geographic/
„Amikor az élőlények kijöttek a tengerből, hogy a szárazföldön éljenek, az uszonyok lábakká, a kopoltyúk tüdőkké, a pikkelyek pedig szőrzetté alakultak.” /The River of Life (Az élet folyója), Rutherford Platt, 1956., VII. old./
"A tudósok megállapítása szerint a jelenleg ismert állati izmok közül a legnagyobb energiával egy trópusi szalamandra nyelvizma képes kivágódni... a neve ellenére kisméretű szalamandra erejének titka a "ballisztikus" nyelvkilövő mechanizmusban rejlik... az óriás pálmaszalamandra nyelvének működése nagyon hasonlít ahhoz, ahogy a nyílvessző elrepül az íj húrjáról. A kétéltű állat csontos nyelvét egy kezdeti energialökés lövi ki, és saját impulzusának hatására röpül előre. Az "íj"-at a szalamandra szájában lévő rugalmas rostok alkotják, amelyek megfeszülve tárolják az izomenergiát, majd valamennyien egyszerre szabadítják ezt föl...
A szalamandra nyelvének ballisztikus kilövése lehetővé teszi, hogy a nyelv ragadós vége néhány ezred másodperc alatt - 50-szer gyorsabban, mint a szempillantás - elérje a zsákmányt. Ez a sebesség nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a kétéltű ellensúlyozza a néhány rovar által kifejlesztett ellenintézkedéseket... Nem a szalamandra az egyetlen állat, amely fölhúzott "rugóval" segít rá a nyers izomerőre. Hasonló mechanizmusok találhatók a pulykák és a békák lábában, valamint a kaméleonok nyelvében.
A szalamandra és a kaméleon egyébként igencsak rászorul erre a segítségre, ugyanis - a nyelvüket leszámítva - lassú mozgású állatok, esélyük sem lenne a gyors mozgású rovarok utolérésére. De nem is próbálkoznak ezzel. E helyett szinte mozdulatlanul ülnek és várnak, hogy arra tévedjen egy gyanútlan áldozat. Ekkor lecsapnak - a nyelvükkel. E taktikának még az az előnye is megvan, hogy mozgásukkal nem hívják fel magukra a rájuk vadászó ragadozók figyelmét." /A legrobbanékonyabb izom/ - http://www.ma.hu/tart/rcikk/h/0/164941/1
Nagyon nem mindegy, hogy pl. a szalamandra várakozása tudatos, vagy ösztönös cselekedet-e? Mert ha ösztönös, akkor hogyan fejlesztette ki magának tudatosan a "ballisztikus" nyelvkilövő mechanizmust, amely része a mozgásrendszernek, amely kiterjed a szaporodási rendszerre, belső elválasztású mirigyek rendszerére, stb.? Egyébként meg ha a szalamandra szellemi képességei rendkívül alacsonyak /!/, akkor honnan a tudatos kifejlesztés?
Az ember tudatos lény, ha neki nem megy az ilyesmi, hogyan megy a halaknak, krokodiloknak, szalamandráknak? Vagy az evolucionista filozófia fejleszti ki nekik, amíg ők csendben kuksolnak pár millió évig, amig szert tesznek a túlélőképességük testi, idegrendszerrel koordinált, izomzatilag pontosan beállított sokrétű és sokszínű arzenáljára?
A kutya se ostoba állat, de ha a hosszú pórázával betekeri magát egy fa köré, ember legyen a talpán az a kutyatulajdonos, amelyik megvárja, hogy kitekeri magát. Mégis, a nálánál oktalanabb állatok állítólag olyan hihetetlen találmányokat találtak föl és fejlesztettek ki, amiből a biomimetika tudománya nőtte ki magát. /Az élőlények "mérnöki célú" tanulmányozása./
De ha csak a pókot nézzük, az sem tudatosan szövi a hálót, hanem a genetikai programjának engedelmeskedve, amely alapterv a DNS nevű molekulákban található, összetekerve. Ezek a molekulák tartalmazzák a teljes szervezet fejlődési, szaporodási, táplálkozási /stb./ utasításait, amely szerint élnek az élőlények abban a közegben, ahová a programjuk alapján irányítva vannak.
[Az, hogy bármely élőlény magának kifejleszt egy, az eredeti anatómiájától messze elrugaszkodott, vagy attól alapjaiban eltérő szervet, végtagot /fület, farkat, szemet, szájat, nyelvet, fogat, sőt agyat/, ez egy kifejezetten ateista, az előzetes tervezést, céltudatos mérnöki tevékenységet, hihetetlenül magasszintű intelligenciát akaratlagosan, szánt szándékkal, előre aljas módon kitervelten, minden ésszerűséget tagadó, szabad egyéni gondolkodást és véleményalkotást gúzsba kötő, azt dogmatikusan irányítani szándékozó, primitív evolúciós, darwinista filozófiának a doktori ranggal kitűntetett csökevényes szellemi terméke.
Értsd kristálytisztán: a tudomány lényegi álláspontja szerint a szántóföld saját magát fölszántotta! Pont. Ezt képviselik a tudományos akadémiákon, ezt tanítják az egyetemeken, ebből érettségiznek a diákok a gimnáziumokban és ebből felelnek a biológiaórán az általános iskolák felső és alsó tagozataiban. A szántóföld kifejlesztette az ekét, és saját magát fölszántotta. Nem is csoda, hogy ez a filozófia visszacsapódott a társadalomra, és az erkölcsöt is fölszántotta, föl is boronálta, el is simította. Mintha nem is volna.
Egyetlen erkölcs van: a gyarló és önző indíték, az egyéni érdek! A tudatos genetikai programozás megvetése ide vezet: hogy amelyik társadalom ezt tagadja, az ÉRTELMET magát tagadja, és végső soron magát pusztulásra ítéli. És ez jóval az állati szint alatt van, amely engedelmes a genetikai kódolásnak. A túlélés tehát, és a létezés virulása a genetikai kódolásnak való engedelmességben rejlik!]
Egy túlélésre alkalmas anatómiai felépítésű élőlényt az alkalmassága teszi túlélővé, és olyan szinten túlélő, amilyen szinten alkalmas. [Túlélés = alkalmasság, alkalmasság = túlélés] Ha az alkalmasság nem túlélési kritérium, akkor az legfeljebb egy darwinista kísérleti telep lehet, de nem ez a bolygó! És ahol az alkalmasság kifejlődésére évmilliókat kell várni, ott hogy adatik meg a túlélés rögtön, miért nem évmilliók múlva? Vagy a szabályokat az egyéni nézeteink és érdekeltségeink szerint, a korszellem diktálta beidegződés szerint változtatjuk, pontosabban merevítjük meg?
A 2. rész következik
