Richard Dawkins áltudományos átverése

 

A hit a felismerésnek egy indokolt aspektusa, amely látható tényezők láthatatlan összefüggéseiből következik a gondolkodásukban dogmáktól nem megkötözöttek számára. Ennélfogva a hitnek, mint következménynek az oka nem lehet maga a következmény egy ok okozati rendszerben létező világban.

Az uralkodó tudományra hivatkozók számára az evolúcióban kifejezett vak hit leleplezése három indokoltsággal bír:

1., Az evolúcióra való képességgel felruházott élő szervezetekben végbemenő evolúció nem termelheti ki utólag azt a képességet, amellyel kitermeli az evolúciós képességgel rendelkező szervezeteket, mert akkor azt hozza létre, amivel létrehoz. A képesség eredetének tehát függetlennek kell lennie magától a képességtől! Ha ez a képesség eleve nem adott, az evolúció el sem tud indulni!

2., Az evolúció, mint változó körülményekhez történő folyamatos alkalmazkodási képesség /a megfigyelések és közvetlen tapasztalatok szerint az evolválódásra képes élőlények esetében/ adott, – lásd: mikroevolúció, pl. kutyák sokfélesége. De hogy evolválódásra képes élő /komplex/ szervezetek jöjjenek létre olyan alapállapotokból, amelyekben ezek a szervezetek még nem léteznek, szükség van a mesterséges kiválasztás elve szerinti céltudatos génáramlási irány folyamatos fenntartására, amelyek a kedvező tulajdonságokat és anatómiai jellegzetességeket rendkívül hosszú időn keresztül egy adott szervezetté építik /amely szervezetekből millióféle különböző létezik/.

A kérdés önkéntelenül adódik, hogy miképpen képes a természetes kiválasztódás a céltudatos génáramlási irány folyamatos fenntartására rendkívül hosszú időn át egy olyan állandóan változó környezeti közegben, ahol a szelekciós nyomás iránya abszolút nem garantálható egy adott célirányban, hiszen pontosan ezért van szükség a mesterséges kiválasztásban ezt az irányt tudatos emberi kiválogatással /szelekciós nyomással fenntartani/, pl. Pekingi palotapincsi kialakítása. Mert ha nem tartja fent, ha a folyamatot nem tudja végigvinni, akkor a kedvező alanyokkal bíró élőlények kitenyésztése egyértelműen csődöt mond.

Ha ugyanezt a folyamatot a spontán /sokszor egymással ellentétes/ erőhatásokat produkáló természet nem tudja biztosítani, akkor törvényszerűen ott is csődöt kell hogy mondjon. Mert nem elég egy két kedvező mutáció adta előny természetes kiválasztódás általi öröklődése egy adott lehetségesen kialakuló populációban, hanem ezeknek az előnyöknek a sorozatos létrejövésére van szükség /lásd az emberi beavatkozás adta tenyésztések egymásra rakódó hasznát/, amíg a várt siker, jelen esetben az adott szervezeti jellegzetesség kialakulása meg nem történik. Az élővilágban az életképességet már az első pillanatban fenn kell tartani, nem pedig létre kell hozni.

'Ugyanazt megcsinálta a természetes szelekció értelem nélkül, mint a mesterséges kiválasztás értelem bevetésével'. (Charles Darwin filozófiája)

Az evolúciónak azt a képességet tulajdonítják, hogy természetes szelekciós nyomással olyan komplex szervezeteket hozott létre, amelyek a külső szelekciós nyomásokra válaszul magukat finomítani tudják beépített alkalmazkodóképesség latba vetésével. Csakhogy ezt az alkalmazkodóképességet az evolúciós dogma szerint pontosan azzal az alkalmazkodóképességgel hozzák létre, amit neki alapból tulajdonítanak.

Ugyanott vagyunk tehát, mint az első pontban, hogy miképpen hozza létre azt, aminek a létezése alapkövetelmény a fennmaradáshoz, lényegében az alkalmazkodáshoz – különösen hogy kezdetben /alaphelyzetben/ nem rendelkezik a célirányos szelekciós erőhatások kiválogatásának képességével. Mert ha ezt spontán megtenni képes, akkor ezzel a mesterséges kiválasztás /tenyésztés/ tudatosságát is teljesen feleslegessé teszi: - lényegében ha a vak természet képes spontán kitenyészteni azt, amit az ember tudatos kiválogatással kitenyészt, akkor ezzel teljesen megkérdőjelezi az emberi beavatkozás általi tenyésztés irányított folyamatának szükségességét. [Ha egy kerékpár saját magát elvezeti a célhoz /felbukás nélküli folyamatos haladás/, akkor minek fogni és célirányosan mozgatni a kormányt?]

Ennélfogva az a kijelentés, hogy „Ha vannak atomok, és mód kínálkozik, molekulák is lesznek; és ha a molekulák nedves, meleg helyen tanyáznak, előbb utóbb lesz belőlük elefánt is.” /P.W. Atkins, a Teremtés 17. old./ - kb. akkora hülyeség, mint: ha a liszt is meg a víz is /stb./ meleg helyen tanyázik, előbb-utóbb lesz belőle farsangi fánk is!?

3. A harmadik indokoltság annak megállapítása, hogy egy adott tárgy, objektum vagy élő szervezet alkatrészeinek a puszta megléte ha nem nem elegendő annak az objektumnak a magyarázatára - mert az alkatrészek tulajdonságai önmagukban nem hordozzák szükségszerűen magának a komplexitásnak együtt álló mértékét -, akkor a komplexitás nem magyarázható a komplexitást felépítő alkatrészekből, hanem szükség van egy külső rendező erőre, amely az alkatrészeket egy adott rendszerkomplexitásba szervezi. De élő szervezetek esetében úgy, hogy annak a rendszerkomplexitásnak már az első pillanatban életképesnek /alkalmazkodóképesnek/ kell lennie különben az egész nem működik.

Akkor az önmagában való megállás csődöt mondásával ismét szembe kell nézni, mert - ahogy már korábban megállapítottuk: egy következmény oka nem lehet maga a következmény, ugyanakkor a következményeket kiváltó okok is elégtelenek, ha csak mint következményeket felépítő okokat nézzük olyan alkatrészek szintjén, amik önmagukban elégtelen okokat szolgáltatnak a következmények létrejövetelére.

Ha egy vers, novella vagy regény, ill. maga a nyelvtani szabályok nem következnek magukból az azokat felépítő betűkből, mint alkatrészekből, vagy ha egy működőképes gépkocsi nem következik magából az autót felépítő alkatrészekből, és egy komplex élő sejt nem következik az azt felépítő önmagukban élettelen összetevőkből, akkor különösen az emberi testet felépítő kb. 40 billió sejt komplex, összehangolt működése sem következik az azt felépítő alkatrészekből.

A - "Helló Katikám, hogy vagy?” -féle kijelentés mögött ha intelligens mondatszerkesztésre alkalmas szellem, tudat és személy van /nem spontán nyelvtani alkatrész-rendeződés/, akkor az egész darwinista folyamat spontánnak tulajdonított természeti rendeződése mögött ugyanúgy szellemi háttér beavatkozásnak kell lennie -, mint ami a felismerésnek /a hitnek/ egy indokolt aspektusa, amely látható tényezők láthatatlan összefüggéseiből következik a gondolkodásukban dogmáktól nem megkötözöttek számára. Ha nem következik, és ennek ellenére a kritikusok mégis képesek a tézisüket megfogalmazni intelligens mondatszerkesztésre alkalmas szellem, tudat és személyiség latba vetésével, akkor ezzel saját maguk alatt vágják a fát, mert azt használják fel a tézisük igazolására, amit váltig tagadni akarnak.

Ennélfogva ha egy órának a mutatója céltudatosan mozog /arra van beállítva/ céltudatosan meghatározott /számlapra festett/ időskála szerint körbe-körbe, akkor nem lehet maga az óra teljesen céltalan létezésű, ugyanígy az élőlények sem, különösen az ember. Az óránál látod a készítőt, az embernél nem, de a nagyobb volumen indokolttá teszi, hogy higgy az Alkotó létezésében, Aki céllal teremtett.

Richard Dawkins áltudományos átverése

„A biológia olyan bonyolult dolgok tanulmányozása, amelyek azt a látszatot keltik, hogy célnak tervezték őket... Az élőlényeket nem tervezték, de a darwini természetes szelekció engedélyezi számukra a tervezési álláspont egy változatát." (Dawkins, R., The Blind Watchmaker , WW Norton & Company, New York, USA, p. 1, 1986.; Dawkins, R.,The God Delusion, Bantam Press, London, p. 182, 2006)

R. D. már alapból akkorát hazudik, hogy elképesztő. Hivatkozik Darwinra, hogy a természetes szelekció képes volt létrehozni a biológiai élővilágot, ami olyan, mintha meg lenne tervezve, de nincs megtervezve. Ez egy óriási átverés. Ha a természetes kiválasztódásban nincsen tudatos kiválasztás, akkor hogyan alakul ki millióféle élőlény, ha a kiválasztás irányítás nélkül történik? Hogyan jön létre a Pekingi palotapincsi, ha a kiválasztás irányítás nélkül történik? A kutyák szaporítása tudatosan kiválogatva van, különben nem jön létre a palotapincsi kutya.

Egy autó kormányát mindig abba az irányba kell fordítani, amerre az úti cél van. Az autót tudatosan kell irányítani és nem engedni összevissza menni.

Ha a mesterséges kiválasztás tudatosan irányított folyamat, a természetes kiválasztás sem lehet nem tudatos, véletlenszerű, mert akkor a folyamat nem megy végbe, nem alakul ki semmi, hanem biológiai káosz van. Egy autó kormányát mindig abba az irányba kell fordítani, amerre az úti cél van. Az autót tudatosan kell irányítani és nem engedni összevissza menni.

Darwin szerint a természetes kiválogatódás nem tudatosan véghez vitte azt, amit az ember a mesterséges kiválasztásban tudatosan véghez visz. Ez nem tudomány, hanem vakhit, elhitetés, csalás, átverés. Ha a szelekció nem tudatos, nem hoz létre semmit. Bizonyíték rá a Pekingi palotapincsi kutya. Meg annyi más kitenyésztett növény és állat.

Ugyanígy kell tudatos kiválasztás a természetes szelekcióban is, de a természetben a szelekciós nyomás iránya és intenzitása állandóan változik, mert semmi nem tudatosan megy végbe.

Amit Darwin hitt, az lehetetlen. Amit Dawkins hisz, az lehetetlen. Maga a valóság cáfolja meg. A darwinizmus áltudományt hirdet. Ne engedjétek magatokat átverni. Nem vagytok buta majmok, hanem Isten képére teremtett gondolkodó emberek.

Richard Dawkins egy szélhámos. Nem valódi tudományt hirdet, hanem áltudományt. Ébredjetek már fel a Csipkerózsika álmotokból!

Bizonyíték a darwinizmus ellen - 2023

A Magyar Tudományos Akadémia 67 ország tudományos akadémiájához, köztük az egyik elsőként megszólaló Royal Societyhez hasonlóan elhatárolódik azoktól a "tudományon kívüli elképzelésektől", amelyek a darwinizmus tudományosan megalapozott állításait támadják, eltorzítják, illetve áltudományos érvelésekkel kritizálják. "A darwini evolúciós elmélet - ahogy a tudományokban a fejlődést figyelembe véve ez megszokott - nem teljesen lezárt volta ellenére, tudományosan megalapozottnak tekinthető és kellően leírja a fajok keletkezését és átalakulását. /MTA Elnöksége. 2008/ „Az evolúcióelmélet erősebb, mint valaha. A világ egészén elfogadják, és még láthatáron sincs semmi olyasmi, ami megrengetné azt. /SzkeptikusTársaság/

A darwinista evolúció lényege a szelekciós nyomásra történő mutációk haszna, amit a természetes kiválasztódás beépít a hosszú távon apránkéntkialakuló fajokba. Az evolúciós változások sok generáción keresztül új struktúrák, például szárnyak, vagy új funkciók kialakulásához vezethetnek. Azonban az öröklődés által rögzített látszólagos előny könnyen valóságos hátránnyá válik, ha a környezet, a szelekciós erőhatás iránya megváltozik.

Az evolúciós fejlődés olyan, mint a vitorláshajó haladása a cél felé. A széljárás a szelekciós nyomás, a vitorla állása az élőlény éppen adott képlékeny állapota. Hogy állandóan egy irányba fejlődjön az élőlény, pl. kialakuljon egy teljesen új anatómiai struktúrához tartozó láb vagy szárny, rendkívül hosszú ideig kell a szelekciós nyomásnak egy irányba hatást gyakorolnia. Egy irányba kell fújnia a szélnek, hogy a célba vigye a hajót. De ha változik a széljárás, a vitorla állása könnyen hátrányos lesz.  

Az öröklődés által rögzített látszólagos előny rögtön hátránnyá válik, ha a szelekciós nyomás iránya megváltozik. Egy ausztrál őslakos tág orrnyílása hátránnyá lesz, ha a hőmérséklet hiddegé válik. A környezet pedig állandóan változik.

A galapagoszi pintyek csőre rövid távon ide-oda változott egy alaphelyzethez igazodva. Nem történt egy irányú évmilliós szelekciós nyomás, ami átváltoztatta volna a pintyet más fajjá. A csőrük visszaidomult az alaphelyzetre, miután megváltozott az éghajlat, és nem történt millió évekre nyúló egyirányú fejlődő makroevolúciós átalakulás.Tehát ilyen módon nem is fejlődhettek ki. A ciklikus váltakozás körforgása meggátolja az ilyen irányú elképzelést.

Az evolúciónak nincs célja – nem változtat egy populációt előre elgondolt eszménnyé. Különben is a szelekció csak a rendelkezésre álló genetikai variáción belül működhet, azon felül nem. Az élőlénynek a már meglévő anyagokkal kell dolgoznia.

Ha a szárnyas lovak a mítosz tárgyai, akkor a szárnyas hüllők ugyanúgy! Hogy a pteroszauruszok kar- és kézcsontjai a repüléshez fejlődjenek, ahhoz föld-levegő közti élettér - állandóan fennálló, irányított szelekciós nyomás, egyirányú széljárás is kell. De köztes élettér nem létezik. Hanem víz, föld és levegő közbeeső állomások nélkül. És genetikai háttérapparátus. Az összetett repülési viselkedés összehangolására alkalmas agyi vezérlés.

Úgy könnyű, hogy  az irányító apparátus evolúciója felgyorsult, míg a test többi része üresjáratban volt. Vagy fordítva. Nem mindegy, hogy az élőlényt merre forgatja a szelekciós nyomás hatóerejének kiszámíthatatlan dinamizmusa? Az a lényeg, hogy a kopasz gyík magától megtollasodjon. A többi már megy magától, mint a karikacsapás.

A hajónak is teljesen mindegy, hogy honnan kapja a szelet, szemből vagy hátulról, az a lényeg, hogy kapja. A darwinizmus olyan képlékeny, hogy mindenre van magyarázata, még annak ellenkezőjére is. A lényeg az ugrás, ami már repülés is, attól függ milyen világnézeti szemüvegen nézzük.

A repüléshez alkalmazkodó mozgásszervi morfológia adva van. A testtervek is kifejlődnek tervezés nélkül. Csak el kell rugaszkodni a realitások talajáról, és minden rendelkezésre áll, hogy az evolúció mindazt létrehozza, amit a darwinizmus neki előír, hogy hozza létre. A rúdugrók is ugranak vagy hat métert a levegőbe - aztán visszaesnek. Repülni akkor fognak, ha nincs belépőjük a stadionba.

Honnan veszi a nyíl a kilőni szándékozó nyílvesszőket, hogy célba találjon, ha eredetileg nincs meg neki? Talán a szakács átalakítja a fakanalat habverővé, miközben mindkettőre szüksége van?!

A repülési képességet szerzett állat jobban meg tud menekülni a ragadozók elől. De a ragadozó hogy hogy nem fárad ki a hosszantartó üldözés alatt, amíg fenntartja az egyirányba ható állandó szelekciós nyomást? A szelekciós nyomás olyan forgatókönyve nem létezik, ami évmilliók alatt egy négylábon járó, arra az élettérre alkalmas izomzatú állatot felegyenesedett kétlábúvá változtatna.

Sztyeppék és őserdők váltakozva vannak, mint ahogy ma is. Le lehet barnulni és ki lehet fehéredni a napsütéstől függően. A bőr vagy bundaszín változása abszolút környezetfüggő. Hát még egy szervezeti egység teljes anatómiai átalakulása. A közbeeső időkben is túl kell élni, az alkalmazkodás nem állhat le. A vitorlát állandóan célirányosan kell változtatni a helyzetnek megfelelően.

A beépített finomhangolódási képesség létkérdés. Minden alapfajt külön-külön meg kell teremteni, amiben az alkalmazkodás /mikroevolúció/, fajon belüli sokszínűség végbemehet. Ha ez a minőségi többlet nem áll rendelkezésre, akkor hiába nyújtja a túlélési paraméterek kifelődésének rétestésztáját millió éves hosszúságúra az elmélet, mikor arra már az első pillanatban szükség van!

Az óriásgyíkok évmilliók alatt tanultak meg repülni. Meg a túlélési stratégiájukat kifejleszteni. Hogy amíg ki nem fejlesztették hogyan éltek túl, azt ne firtassuk. Az nem a vilégnézet része.

A kompetens repülők vagy repülnek, vagy nem. Ha a piacra dobott új fejlesztésű konstrukció nem repül, hanem stabilan gurul a hangárban, repül helyette a mérnök. A repülő akkor repül, ha arra van tervezve. És a tervezés szerint kivitelezve. De ha a dínó nem arra van tervezve, akkor nem is fog.

A mákdaráló se darálja le a kukoricát, akármennyit is tekeri egy irányba a hajtókart Mari néni. Bele is fáradhat a darálásba. És akkor a szelekciós nyomás iránya megváltozik. Ki fogy belőle a szusz. Rájön, hogy ideje lecserélni a darálót. A húsdaráló erősebb nyomást gyakorol, talán majd az megoldja. Ettől függetlenül a ki tudja honnal előkerült miniatűr őslény állítólag csörtetett előre az őssejttől az emberig, mintha zsinóron húzták volna. Csakhogy ez nem a természetes kiválasztódás érdeme, hanem az evolucionistáké, akik a zsinór végét fogják.

A darwini evolúciót megcáfolja a szelekciós nyomás állandó változása, amivel szembe megy egy spekulatív, hosszú távú egyirányú evolúciós fejlődés igénye, ami pont ellentétes azzal, hogy minden apró változást előnynek könyvel el, amíg egy új faj /ráadásul millióféle/ ki nem alakul. De lehetetlen egy irányba állított vitorlával célba jutni, mert a széljárás egyirányúsága nem garantálható. Hogy csak sztyeppék vannak erdő nélkül, ahol előnyös a kétlábon járás, nem garantálható. Az evolúció sikeréhez ezt feltételezik, de reménytelenül.

Csak a mesterséges szelekcióban lehet hosszú távon egyirányú szelekciós nyomást fenntartani, de ehhez tudatos szándék kell. Ezért a darwini evolúció egy bukott kísérlet, maga a gyakorlat buktatja meg. Ahogy a légnyomás változás fejfájást okoz az arra érzékenyeknek, a szelekciós nyomás változása is megteszi a maga kiszámíthatatlan hatását, amivel az előnyt könnyen hátránnyá változtatja. Nem lehet csak előnyt kovácsolni a folyamatból. A meleg helyen kelesztett kenyér hideg hatására össze is eshet.

Az evolúció egy menekülési útvonal Isten elől, amit az ateista tudomány kiépített magának. De az út végén Isten számonkéri az életvitelét minden embernek. Istenbábúkra lövöldözni a vidámparkban jó szórakozásnak tűnhet, de az igaz Isten a kijáratnál várja őket.