Evolúciós
kérdezz-felelek – 1. rész
kép: https://pixabay.com/hu/darwin-ateista-vall%C3%A1s-778446/
Természet
Világa:
Amikor Darwin 143 évvel ezelőtt bevezette az evolúció elméletét,
az akkori tudósok szenvedélyesen érveltek ellene. Az egyre
szaporodó őslénytani, zoológiai, genetikai és molekuláris
biológiai bizonyítékok azonban fokozatosan megalapozták az
evolúció igazságát.
[Megjegyzés:
Már az elején csúsztat, hiszen az evolúció igazságát teljesen
felesleges biológiai bizonyítékokkal alátámasztani, hiszen
szabad szemmel is látható a fajoknak a környezethez való
alkalmazkodó képessége /variálódás/, ugyanakkor az evolúciós
elméletet tudományos bizonyítékokkal alátámasztottan tálalja,
holott pontosan az ilyen fajsúlyú bizonyítékok hiánya miatt
elmélet a darwini törzsfejlődés, de az evolúció alatt
mindkettőt érti. Ez olyan, mint azt állítani, bizonyított dolog,
hogy a sakkozáshoz intelligencia szükséges, ami csak félig igaz,
mivel arra nincs bizonyíték, hogy unintelligens emberek nem
sakkozhatnak. Ezt elméleti szinten lehet bizonygatni. Tehát azzal,
hogy kijelentjük, a sakk az intelligens emberek sportja,
csúsztatunk, mivel ez csak félig igaz, és nincs ugyanolyan
fajsúlyú bizonyítékunk mindkét állításunk helyességére. A
második állításunk lehet akár manipuláció is, hiszen
bizonyíték nélkül az elméletünk alatta marad az elmélet
nélküli bizonyíték értékének.]
T.V.:
Ezt
a csatát ma már mindenhol megnyerte az elmélet – kivéve a
mindennapi köztudatot.
[Megjegyzés:
Azoknál a tudósoknál nyerte meg, akik utaznak arra, hogy nevet
lehet szerezni általa, a teremtéshitben pedig nincsen tudományos
fokozat, előre lépési lehetőség, hírnév megszerzése. Az
átlagember nem úgy érdekelt elfogadni és támogatni az evolúciót,
mint ahogy pl. sok orvos támogatja a gyógyszergyárak termékeit,
mivel nekik abból konkrét előnyük származik. Az átlagember
istentagadásra hajlamos része az Istentől való függetlenség
kiélésében érdekelt, bármiféle elismerés igénylése nélkül,
és ők mintegy közlegényként társulnak a hittagadás tudományos
egyenruhába öltözött tábornokai mellé.]
T.V.:
Meglepő
módon, a legfejlettebb tudományos hátterű országban, az Amerikai
Egyesült Államokban a kreacionista lobbi még ma is meg tudja
győzni a politikusokat és a hétköznapi embereket, hogy az
evolúció csak egy selejtes, gyengén alátámasztott fantázia.
[Megjegyzés:
Az ellentmondást a lobbinak tulajdonítja, és nem a tudományos
felvilágosultságnak, amelyhez bárki hozzáférhet. Tehát a belső
meggyőződést külső meggyőzésnek állítja be, ami egyértelműen
manipulatív szándékú.]
T.V.:
A
kreacionisták által használt érvelések többnyire megtévesztők
és az evolúció félreértelmezésén alapulnak. De kifogásaik
száma és változatossága sokszor még a jól informált embereket
is zavarba hozhatja.
[Megjegyzés:
Teljesen szubjektív kritika, viszont mert negatív és ugyanakkor
szubjektív, nem lehet tárgyilagos. Pl. annak a bíróság előtt
hangoztatott véleményemnek, hogy a szomszédom hülye, önmagában
nincsen valóságértéke. Azt viszont hűen tükrözi, hogy hogyan
viszonyulok az ő személyéhez, és lehet, hogy ez a véleményem
többet elárul az én személyiségemről, mint az övéről.]
T.V.:
A Scientific
American szerkesztője
ezért összegyűjtötte az evolúció ellen felhozott 15
leggyakoribb „tudományos” kifogást, és megadta ezekre a
választ is.
[Megjegyzés:
Pontosan a válaszadásra való hivatkozás nem elégséges ott, ahol
a gyakorlati bizonyítékok bemutatására lenne szükség, nem pedig
elméleti fejtegetésekre. Tehát megint manipulál, mivel egy
bizonyítás többet ér száz válasznál, amelyekkel amúgy is tele
van a padlás, hiszen a tudomány pontosan az állandó önkorrekcióra
épül, és ki mondja meg, hogy egy adott válasz /az ezerből/
nincsen éppen az önkorrekció fejlődési állapotában. Tehát az
evolúciós válaszok pontosan annak kiforratlanságát
szemléltetik, amelyekre bevetik őket.]
T.V.:
1.
Az evolúció csak elmélet, nem pedig tény vagy tudományos törvény
T.V.:
A
mindennapi gondolkodásban az elmélet középen helyezkedik el a
bizonyosság hierarchiájában: a feltételezés fölött, de a
törvény alatt. A tudományban azonban nem ilyen értelemben
használják ezt a kifejezést. A tudományos elmélet a természet
jelenségeinek jól bizonyított magyarázata,
[Megjegyzés:
Különbség van aközött, hogy a magyarázatot bizonyítani kell,
és aközött, hogy a bizonyíték magyarázat nélkül is megáll.
Itt nem áll meg, azért kell a magyarázat. Pl. az a szlogen, hogy
»dübörög a gazdaság«, nem kellene bizonygatni, ha önmagában
is megállna, mert olyan evidens volna, hogy mindenki tudná. De
mivel sorozatosan hangoztatják, a hangoztatással akarják
kipótolni, ami az evidens bizonyítottságból hiányzik.
Tehát
amikor a magyarázatot támogatják meg a bizonyítással, ez azt
mutatja, hogy nem a bizonyíték alá rendelik a magyarázatot, hanem
fordítva. A magyarázat körül forog minden, elől van a
magyarázat, a bizonyítás utána kullog. Mint mikor azt mondom: a
nap sütéséről szóló magyarázat jól bizonyított. Nem pedig
hogy süt a nap. Az evolúcióban: az evolúciós elmélet jól
bizonyított magyarázata, nem pedig az evolúció bizonyossága.
-
A „bizonyítékokra épülő tudományos elméletrendszer” -
eleve önellentmondásos, mivel a bizonyítás pillanatában válik
az elmélet gyakorlattá. Amíg nem bizonyosodik be Jóskáról, hogy
megölte nejét, addig az ő gyilkossággal való gyanúsítása nem
több egy elméletrendszernél, amely vagy helytálló, vagy nem. De
ahogy van rá gyakorlati bizonyíték, a gyanúsításból /elmélet/
gyakorlat lesz, ténylegesen gyilkossá válik, kiderül róla, hogy
gyilkos. Gyakorlatilag és nem elméletileg! /Ezért sem volna szabad
halálra ítélni olyanokat, akik ellen csak elméleti bizonyítékokat
tudnak felhozni – lehetséges koncepciós kategória -, de
gyakorlatit nem. Lásd pl. a „Történetek a halálsorról”
dokumentum film első epizódját a YouTube-on/
https://www.youtube.com/watch?v=Kgwq_L7m2AA
Einstein
az elméletekről: >„A
kutatók ... oly gondolatok rendszerét fejlesztik ki, amely
logikailag csekély számú alapfeltevésen, úgynevezett axiómákon
/alaptétel, alapigazság, aminek hitelességét senki nem vonja
kétségbe/
épül fel. A gondolatok ilyen rendszerét nevezzük elméletnek.”<
Csakhogy
a nem kétségbe vonás nem azonos értékű a bizonyítással.
Attól, hogy nem vonom kétségbe orvosként, hogy a mentős értesít
egy hamarosan érkező betegről, akiről x diagnózist állapítottak
meg a helyszínen, még nem bizonyított annak igazsága, tévedhetnek
is! Egy elmélet mindig magában hordozza a tévedés lehetőségét
/még ha bizonyítottnak is állítják be/, de a mi gyakorlatilag be
van bizonyítva, abban nincs tévedés. Egy levágott fejű ember
halála sosem lehet elmélet! De amíg a feje a nyakán van,
gyárthatnak bármilyen tudományos elméletet arról, hogy él, az
emberi gondolkodás fonáksága szerint. /Bár lehet, hogy egy
derékban kettévágott ember az jobb példa. Vagy hosszában, abba
talán nem kötnek bele a kötözködők./
Egy
elmélet az észlelt vagy elképzelt akármi modellje, amivel az
emberi elme megkóstolja azt, de hogy milyennek érzi, az nem
független az emberi elmétől. Az akármi valósága/bizonyossága
azonban teljesen független az emberi elme szubjektív benyomásától,
ezért az elmélet önmagában sohasem állhat a realitás talaján.
De miután bizonyossággá válik, felesleges elméletként beszélni
róla.
Nézzünk
egy un. tudományos példát: „"A
hatalmas agyarakról”: Ezek körülbelül egy milliméter hosszúak,
és az egyetlen fogak a kardfogú béka alsó állkapcsában. A felső
állkapocsban ezzel ellentétben sok apró fog található. Ahhoz,
hogy megtudja, mi a szerepe az “agyaraknak”, Barej megvizsgálta
egy példány gyomrának tartalmát. Amit talált, az egy másik béka
maradvány volt. Lehetséges, hogy az agyarakat vadászatra
használják, de mivel senki sem látta az O. natator-t békát enni,
a feltételezés nem bizonyított. Az még nem ismert, hogy a békák
alkotják az O. natator fő zsákmányát, vagy csak alkalmanként
fogyasztják el őket”.
/A
kardfogú béka az evolúció magányos élőlénye - Michael Barej,
berlini Evolúciós és Biológiai diverzitás központ/
http://www.mrns.hu/hirek/a-kardfogu-beka-az-evolucio-maganyos-elolenye
Természetesen
a darwini evolúciót sem látta még senki, úgyhogy az nem
bizonyított, hiszen a bizonyítás tárgyi hiánya ugyanúgy
fennáll, mint fenti esetben!]
T.V.:
amely
tényeket, törvényeket, következtetéseket és ellenőrzött
hipotéziseket egyesít magában.
[Megjegyzés:
Mintha az evolúciónak a hurkához kellene hasonlítania, amely
darált májból, főtt rizsből, sertésbélből és fűszerekből
kell/ene/ hogy álljon, nem pedig színhúsból, kész tény/ek/ből.
De amíg a hurkába belecsempészhetnek nem odaillő adalékokat,
addig pl. a roston sült csirkemellbe szinte lehetetlen!]
T.V.:
Nem
a megerősítés mennyisége változtatja az elméletet törvénnyé.
Amikor evolúciós elméletről, vagy a relativitás elméletéről
beszélünk, akkor nem ezek elfogadottságát kérdőjelezzük meg. A
fosszilis maradványok mellett számos más bizonyíték is
tanúsítja, hogy az élőlények változnak az idők folyamán.
[Megjegyzés:
Mint azt is, hogy lélegzéskor a tüdő emelkedik meg süllyed...]
T.V.:
Senki
nem észleli közvetlenül ezeket az átalakulásokat, az indirekt
bizonyíték azonban világos, félreérthetetlen és lenyűgöző.
[Megjegyzés:
Mivel közvetlenül észleljük a tüdő mozgását, ez bizonyító
erejű! Na, most itt álljunk meg egy pillanatra. Észreveszi bárki
is fenti érvelésben a manipulációs szándékot? Pedig el van
rejtve benne. Az hogy az élőlények változnak az idők folyamán,
erre konkrét bizonyíték van, pl. a pintyek csőrének vastagodása,
amit variálódásnak nevezünk. Amikor azt mondja, hogy nem
észleljük ezeket az átalakulásokat, de vannak rá indirekt
bizonyítékok, akkor becsempészi a képbe a darwini evolúciót, és
a kettőt ötvözve tálalja, mint szellemi fogyasztásra kész
nyersanyagot. Ez nagyon veszélyes trükk, többféleképpen is
lehetne szemléltetni, hogy miért.
Pl.
van egy vár, amit el akarunk foglalni. Azt mondjuk, turisták
vagyunk, akik csak szeretnék belülről is látni a várat. És van
hátizsákunk, amelyben van egy édes, aranyos kis törpe, jámbor,
az égvilágon senkinek nem árt, ezt visszük magunkkal. Oké,
bemehetünk a várba. Azonban van a hátizsákunkban még egy törpe,
egy gonosz, fondorlatos, rosszindulatú, ami éppenséggel nem
látható, mert a hátizsák dupla fenekébe el van rejtve. Ahogy
beértünk a várba, mi a turisták kiengedjük az összes gonosz
törpét, akik annyian vannak, hogy kitesznek egy hatalmas óriást,
amely nem csak képes elfoglalni a várat, de el is foglalja.
Rafinált módszerünkkel máris elfoglaltuk a várat. Mondhatni: a
jó törpék hátán bevisszük a gonosz törpéket, mivelhogy
pontosan ez volt a célunk.
Egy
másik szemléltetés. Befecskendeznek a véráramodba egy olyan
anyagot, amely sejtújító képességgel rendelkezik, az végigfut
az ereiden, és ahelyett hogy tartós javulást eredményezne, egy
bizonyos jobban lét után egyre betegebb leszel tőle. Miért? Mert
a vivő anyagba /amely olyan hasznos, hogy Nobel-díjat adnak a
felfedezéséért/ belecsempésznek olyan káros anyagot, amely
hasonló hatású, mint a kávéba csempészett méreg. /Tisztázatlan
eredetű energiákkal való energizálása a homeopátiás
szereknek – nem ismerős a téma? vö.
Efézus 6:12/
Hogy
miért illik ez a két szemléltetés az evolúciós modellre? Mert a
teljesen nyilvánvaló tény /pintycsőrök variálódása a környezeti
változásokra való válaszként/ mellé odacsempészik az indirekt
bizonyítékokkal alátámasztott átalakulásokat, tehát a jó
törpék hátán beviszik a gonosz törpéket, amelyekkel a céljukat
el akarják érni. És mi a cél, az evolúció minél szélesebb
körben való elfogadtatása a társadalomban. Tehát a valóságos
evolúció /variálódás/ hátán becsempészik a darwini evolúciós
elméletet is, ugyanolyan valóságosnak beállítva mindkettőt.
De
csak az egyik bizonyított gyakorlatilag, a másik egy elméleti
koncepció, mégpedig azok részéről, akik kifejezetten, direkt és
szándékosan Isten nélkül akarják magyarázni az élőlények
eredetét: „A
materializmus mellett a priori hozott elvi döntésünk folytán arra
vagyunk kényszerítve, hogy olyan kutatási feltevéseket és
magyarázó elveket dolgozzunk ki, amelyek kizárólag materialista
magyarázatokra szorítkoznak. Ezeknél nem játszik szerepet, hogy
mennyire mondanak ellent a be nem avatottak intuíciójának, vagy
mennyire tűnnek számukra rejtélyesnek. Ez a materializmus
abszolút, hiszen nem engedhetjük meg, hogy isten betegye a lábát
az ajtón."
/Richard Charles Lewontin, világhírű genetikus/
Tehát
a darwini evolúció /törzsfejlődés/ bizonyítottnak való
kikiáltása a vár elfoglalását jelenti. A vár a te elméddel
azonos, hogy fogadd el az evolúció globális magyarázatát, az
istenhitet pedig vesd el, mint áltudományos fantazmagóriát, amely
szellemi sötétségbe, elmaradottságba, a rózsaszín felhők
világába vezet, ahol a repülő spagettiszörny az úr /így nevezik
Istent/. És ha ide eljutottál, máris bizonyos szekták karmai közé
könnyen kerülhetsz, amitől viszont a tudomány megóvni képes.
Úgy bizony!
Hogy
mégsem így van ez, a gyakorlat bizonyítja: az evolúciónak két
feje van. A variálódás ténye, és a senki által soha nem látott
évmilliós törzsfejlődés elmélete, amelyet állítólagos
indirekt bizonyítékok támasztanak alá. Vagy nem támasztanak alá!
De nem ám, azért kellenek a spékelt magyarázatok, amelyek
egyfejűnek állítják be az evolúciót, holott annak nagyon is két
feje van.
A
jó törpe meg a gonosz törpe egy ugyanazon hátizsákban utazik
azon tudósok hátán, akik koncepciósan elkötelezték magukat az
istentagadás mellett. Ha nem volna ez a létező eleve
elkötelezettség, akkor nem lógna ki a lóláb, hogy miért akarják
mindenáron elfogadtatni az evolúciót, hiszen egy korrekt,
pártatlan hozzáállással éppen annyi esélyt adnának a
céltudatos teremtésnek, mint a céltudatlan kifejlődésnek. Akkor
mindegy volna, hogy hol az igazság, az volna fontos, hogy győzzön
az igazság. Itt azonban az evolúció győzelemre vivése a cél az
istenhit felett.
A
tudomány nem adja át a döntési jogot az egyénnek, és ezt úgy
vitelezi ki, hogy bizonyítottnak állítja be az ő saját
következtetését, hogy te is ugyanarra a következtetésre jussál,
mint ő. Mégpedig önként és dalolva.
„Engedheti-e
az állam, hogy polgárai döntsenek arról, hogy hogyan van a világ?
Ha van ma kitüntetett tudásforma, akkor az a tudományos tudás.
Tanítható-e ezzel ellentétes nézet gyerekek millióinak? Ha így
lenne, akkor a társadalom egyik legfontosabb intézménye – a
tudás létrehozásáért felelős tudomány – státusza inogna
meg.”
/Zemplén
Gábor
Kreácionizmus
–
pró
és kontra. VILÁGOSSÁG,
2006/6–7./
Hogy
mikre van szükség mindehhez? Egy jól kifundált koncepciós
elméletre, amely evidens, konkrét, mindenki által látható
valóság /fajok variálódása/ hátán utazik. Eleve elkötelezett
tudósokra, akik érdekeltek ennek az elméletnek az utaztatásában.
És átlagemberek tömegeire, akiknek nem szakterületük az
élőlények eredetének naprakész fürkészése, ugyanakkor ők
maguk is szívesen hajlanak az Istentől független életvitelre, ne
hogy már nekik bárki is erkölcsi rendet szabjon.
Az
hogy Darwin ebbe az irányba terelte az emberek gondolkodását, nem
lehet véletlen, mivel a koncepciójának az igazát akarta
bebizonyítani, és nem arra törekedett, hogy győzzön a pártatlan
igazság, akár a teremtés, akár a fejlődés – mindegy. Ez a
kérdezz-felelek cikk ugyanezen a hullámhosszon van mozgatva, és a
saját érdekünk az, hogy ebben a kérdésben tisztán,
befolyásmentesen, az igazságot mindenekfelett nagyra értékelően
lássunk!
T.V.:
A
természettudomány gyakran támaszkodik közvetett bizonyítékokra.
[Megjegyzés:
Ettől tudomány a tudomány, de ha a hívő támaszkodik közvetett
bizonyítékokra az istenhitében, az áltudomány - szerintük.]
T.V.:
A
fizikusok sem látják a szubatomi részecskéket, de a közvetlen
észlelés hiánya nem teszi a következtetéseiket kevésbé
bizonyossá.
[Megjegyzés:
A hívők sem látják Istent, és a közvetlen észlelés hiánya
teszi a következtetéseiket fantáziatermékké - szerintük.]
T.V.:
2.
A természetes kiválasztódás körkörös okoskodáson alapul: a
legalkalmasabbak a túlélők, mert a túlélők a legalkalmasabbak
[Megjegyzés:
Azért élnek túl, mert alkalmazkodásra való alkalmasságuk
folytán nem selejteződnek ki, s nem azért, mert ennek érdekében
egyre újabb és újabb fajokká válnak.]
T.V.:
„A
legalkalmasabb túlélése” kifejezéssel könnyen érthető módon
írjuk le a természetes kiválasztódást, de szerencsésebb a
túlélésről és az alkalmazkodásról külön beszélni.
[Megjegyzés:
Mintha nem az alkalmazkodásból fakadna a túlélés.]
T.V.:
A
fajok fontos jellemzője, hogy mennyi ivadékkal képesek fennmaradni
bizonyos körülmények között. Helyezzünk el egy gyorsan költő
és kis csőrű, valamint egy lassabban költő, de nagy csőrű
pintypárt egy magokkal teli szigeten. Néhány generáción belül a
gyorsan költő faj ellenőrzi a táplálékforrás nagy részét.
Hiába morzsolja szét a magokat könnyebben a nagyobb csőrű, ezt
az előnyt elveszíti a lassú költéssel.
[Megjegyzés:
Mintha a gyorsan verset író költő, és a lassan verset író
költő nem ugyanolyan költő volna, és a költészetének a
gyorsasága befolyásolná a költői mivoltát.]
T.V.:
Az
alkalmazkodást a túlélésre való hivatkozás nélkül
definiálhatjuk: a nagy csőrök jobban alkalmazkodtak a magok
szétzúzására;
[Megjegyzés:
Ha kalapács-szájat növesztett volna, még jobban alkalmazkodott
volna, de a pinty genetikailag eleve csőrben utazik.]
T.V.:
függetlenül
attól, hogy ennek az adott körülmények között van-e túlélési
értéke.
[Megjegyzés:
Túlélési értéke éppen lehet, de ennek semmi köze ahhoz, hogy
miből lett és mivé válhat.]
T.V.:
3.
Az
evolúció nem tudományos, mert nem igazolható vagy cáfolható;
olyan eseményekre hivatkozik, amelyeket nem észleltek és soha nem
lehet megismételni azokat
[Megjegyzés:
Attól még lehet tudományosnak nevezni - szerintük, hogy pontosan
illenek rá áltudományos jellegzetességek,]
T.V.:
Az
evolúció elutasítói szándékosan figyelmen kívül hagyják,
hogy megkülönböztethetünk mikroevolúciót és makroevolúciót.
[Megjegyzés:
Az evolúcióbiológusok pontosan nem tesznek ilyen
megkülönböztetéseket, hanem ezeket a különbségtételeket a
sokszorosan leminősített kreacionisták, és az intelligens
tervezettséget /I.D./ vallók nyakába varrják.]
T.V.:
A
mikroevolúció a fajokon belüli változásokat vizsgálja, amelyek
elvezetnek a fajképződéshez,
[Megjegyzés:
Már eleve az adott fajnál vagyunk.]
T.V.:
vagyis
egy új faj kialakulásához.
[Megjegyzés:
Akárhányszor kér új ételt a vendég, ugyanannál az ebédnél
vagyunk, csak mert minden egyes rendelést új ebédként fog fel
valaki, az a valóságban még nem az!]
T.V.:
A
makroevolúció ezzel szemben a fajszint fölötti változásokat
tanulmányozza.
[Megjegyzés:
Fajszint fölötti változásokat nem tanulmányozhat, mivel csak azt
lehet tanulmányozni, ami kész tény, de a feltételezések hipotézistermékét nem lehet tanulmányozni! Ez az „éhes disznó
makkról álmodik” osztályába tartozik.]
T.V.:
Azt
a kreacionisták is elismerik, hogy a mikroevolúciót laboratóriumi
kísérletek (sejtek, növények, gyümölcslegyek) és terepi
megfigyelések (Galápagos-szigeteki pintyek csőrének a fejlődése)
egyaránt igazolják.
[Megjegyzés:
Megint fölhozza, hogy a lélegzés emeli és süllyeszti a tüdőt.
Ez tényleg elismerésre méltó, - különben teljesen evidens.]
T.V.:
A
makroevolúciós tanulmányok következtetései nem a közvetlen
észlelésen, hanem a fosszilis anyagon és a DNS-vizsgálatokon
alapulnak, melyek segítségével rekonstruálni tudják a különböző
csoportok közötti leszármazási kapcsolatokat.
[Megjegyzés:
Nem tudják, de rekonstruálják, ha tudnák, nem annak neveznék,
hanem az egyedül lehetséges módnak. A »hogyan
is történhetett«,
meg a »hogyan
is történt«,
az két különböző kategória, ennek tudományos ködösítését
nevezik rekonstruálásnak, de ez az ő saját gyerekük, azért is
hasonlít rájuk, a szülőkre – de nem feltétlenül a történelmi
valóságra.]
T.V.:
De
még a történeti tudományoknál (asztronómia, geológia,
archeológia, evolúciós biológia) is tesztelhetők a hipotézisek
annak ellenőrzésével, hogy ezek megfelelnek-e a fizikai
bizonyítékoknak és ellenőrizhető előrejelzésekhez vezetnek-e.
[Megjegyzés:
Hát, ha hozzájuk vezetjük őket, akkor feltétlenül.]
T.V.:
Az
evolúció például utalt arra, hogy az emberek legkorábbi ismert
(5 millió éves) ősei és az anatómiai értelemben modern emberek
megjelenése (100 ezer évvel ezelőtt) között meg kell találni az
emberszerű élőlények maradványait, melyeknél a tulajdonságok
fokozatosan egyre kevésbé majomszerűek. Ezt a fosszilis leletek be
is bizonyították.
[Megjegyzés:
A fosszilis leletekkel az ellenkezőjét is be lehet bizonyítani,
attól függ, hogy mit akarunk bizonyítani. Ha a gyereket hülyének
akarjuk láttatni, az összes egyesét összeszedjük, amit év
közben kapott, és a végén összeáll a hülyegyerek kép. De ha
okosnak akarjuk láttatni, az összes ötöst összeszedjük, amit év
közben kapott, és a végén összeáll a kép, hogy a gyerek bizony
okos, ahogyan az a jegyeiből is látható. Mivel a fosszíliákat
összeszedők előre eldöntötték, hogy mit kell, hogy találjanak,
azért meg is találták őket. Na és miért nem a megtalálás után
döntötték el? Mivel az evolúció elméletének a bizonyítása a
cél, és nem a bizonyítékok feltárása bármilyen koncepciós
elmélettől függetlenül.]
T.V.:
De
nem számíthatunk, és nem is találunk emberi maradványokat a jura
időszaki (150 millió éves) rétegekben.
[Megjegyzés:
Érdekes, Johnson motort sem találtak a több ezer éves
hajóroncsokban.]
T.V.:
Az
evolúciós biológia ettől sokkal finomabb előrejelzéseket nyújt,
és a kutatók folyamatosan tesztelik ezeket.
[Megjegyzés:
Azok a kutatók, akik eleve elkötelezték magukat az evolúció
mellett! Ennyit a tesztelés hitelességéről!]
T.V.:
4.
A természettudósok
egyre inkább kételkednek az evolúció igazságában
[Megjegyzés:
Ha bizonyított volna az evolúció valósága, az ellene ágálókat
nem is lehetne természettudósoknak nevezni! Pedig nem is kevés
természettudós kétségbe vonja a darwini evolúciót! Lásd pl.
ezt a listát:
http://www.discovery.org/scripts/ viewDB/filesDB-download.php?command=download&id=660]
T.V.:
Nincs
bizonyíték arra, hogy az evolúciós elmélet támogatókat
veszítene. Bármelyik lektorált biológiai folyóiratot nézzük,
találunk benne evolúciót támogató tanulmányokat, vagy
olyanokat, amelyek evolúcióra mint alapvető koncepcióra
támaszkodnak.
[Megjegyzés:
Kibújt a szög a zsákból az alapvető koncepció említésével,
amire már korábban utaltunk.]
T.V.:
Éppen
fordított a helyzet: nem léteznek az evolúciót vitató komoly
tudományos publikációk. Az 1990-es évek közepén a Washington
Egyetem kutatója (George W. Gilchrist) több ezer folyóiratot
tekintett át a kreációs tudomány után kutatva. A több százezer
tudományos cikk között nem talált egyet sem. Az elmúlt két
évben még két, egymástól független vizsgálatot végeztek
hasonló eredménnyel. A kreacionisták erre azt szokták mondani,
hogy a bezárkózott tudományos közösség visszautasítja a
bizonyítékaikat. Ezzel szemben a Nature, a Science és egyéb
vezető folyóiratok szerkesztői szerint nagyon kevés antievolúciós
kéziratot nyújtanak be. Néhány evolúcióellenes szerző publikál
cikkeket komoly folyóiratokban is. Ezek azonban ritkán támadják
az evolúciót közvetlenül, többnyire csak azonosítanak bizonyos
evolúciós problémákat mint megoldatlan és bonyolult kérdéseket
(amit senki sem vitat).
[Megjegyzés:
Ha nem létezne evolúció ellenes tudományos irodalom, akkor több
tucat nemzet tudományos akadémiájának miért kellene kiállnia
nyilvánosan a darwini elmélet szerintük igaz volta mellett, miként
a Magyar Tudományos Akadémiának is? Csak nem néhány dilettáns
szófacsaró késztette tudományos állásfoglalásra a tudósvilág
evolúció mellett elkötelezett elitjét? Lásd:
„A
Magyar Tudományos Akadémia - hasonlóan 67 ország tudományos
akadémiáihoz, köztük az egyik elsőként megszóló Royal
Society-hez - elhatárolódik azoktól a tudományon kívüli
elképzelésektől... amelyek a darwinizmus tudományosan
megalapozott állításait támadják, eltorzítják, illetve
áltudományos érvelésekkel kritizálják....
„A
darwini evolúciós elmélet – ahogy a tudományokban a fejlődést
figyelembe véve ez megszokott – nem teljesen lezárt volta
ellenére, tudományosan megalapozottnak tekinthető és kellően
leírja a fajok keletkezését és átalakulását.”
/A
Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége - Budapest,
2008. február 26./]
T.V.:
5.
Az evolúcióbiológusok közötti ellentétek is mutatják, hogy
milyen gyenge az evolúció tudományos támogatottsága
T.V.:
Az
evolúcióbiológusok szenvedélyesen vitatkoznak különböző
témákon: hogyan történik a fajképződés, milyen az evolúciós
változás sebessége, rokonságban állnak-e egymással a madarak és
a dinoszauruszok, vajon a Neander-völgyi ősember külön fajba
tartozott-e?
[Megjegyzés:
Ha annyira egyértelmű volna, amilyen egyértelműen tálalják,
akkor nem volna helye a vitának!]
T.V.:
Ezek
ugyanolyan viták, mint amik minden más tudományágban is
előfordulnak. Mindezek mellett az evolúció létezése és vezető
alapelvként való elfogadása megkérdőjelezhetetlen a biológia
területén.
[Megjegyzés:
Ugyanolyan dogmává tették, mint a kereszténységben a
Szentháromságot. Ez is hajthatatlan filozófusok terméke, meg az
is! De hogy lehet három isteni személyt egyenrangúnak kijelenteni,
ha pl. Jézus az imádságot kifejezetten csak az Atyához kapcsolta,
és a másik kettőhöz nem?! (vö. Máté 6:9) És hogyan létezhet
egyáltalán evolúció az evolúcióban résztvevő élőlények
evolúciótudata nélkül? Hogyan tanulhatják milliók a világon az
angol nyelvet úgy, hogy az angol nyelvről nincs is tudomásuk?!
Olyan
nyelvet nem fogok tanulni, amiről fogalmam sincs, hogy létezik!
Miért menne ki a szárazföldre az a hal, amelyiknek fogalma sincs,
hogy létezik szárazföld, mikor a vízben él? Hogyan növesztene
szárnyat az, aminek fogalma sincs arról, hogy lehet repülni? És
hogyan válhat emberré az az állat, amelynek fogalma sincs arról,
hogy mit jelent embernek lenni?
Úgy
persze elméletileg minden lehetséges, hogy valaki ezt a mesét a
felfelé fejlődésről utólag kitalálja, De mese nélkül vagy
tudatos fejlődési célkitűzésről van szó /amivel az evolúció
nem rendelkezik/, vagy eleve meghatározott evolúciós genetikai
programról /amivel az evolúció önerőből megint csak nem
rendelkezik/. Tehát vagy tudatosan fejlesztett magának a szöcske
ugrólábat /amire még a távolugró sportolók sem képesek/, vagy
eleve ugrólábbal lett teremtve, ami rögtön meg is indokolja, hogy
miért tud sikeresen alkalmazkodni és fennmaradni a saját
életterében.]
T.V.:
Egyes
kreacionisták azonban előszeretettel ragadják ki a kutatók
megjegyzéseit a szövegkörnyezetükből, és így eltorzítják a
kijelentéseiket.
[Megjegyzés:
Jobban nem kell eltorzítani azokat, mint amilyen torzok önmagukban!]
T.V.:
Mindenki,
aki ismeri a közelmúltban elhunyt Stephen Jay Gould (Harvard
Egyetem) paleontológus munkáit, tudja, hogy az evolúció egyik
legelkötelezettebb védelmezője és ismertetője volt.
[Megjegyzés:
Igazi koncepciós egyéniség!]
T.V.:
Egyik
leghíresebb munkája szerint a legtöbb evolúciós változás
geológiai értelemben rövid idő alatt zajlik le, ami azonban
természetesen akár több ezer generációt is jelenthet.
[Megjegyzés:
Már eleve az evolúciós változás is minimum kétértelmű, a
bizonyított és a teória /amire már tettünk utalást nem kis
hangsúllyal/, úgy hogy nehéz követni, hogy mikor hipotizál, és
mikor szorítkozik a tényekre. Hiszen minden elkötelezett
evolúcióbiológus keveri, ill. ötvözi a kettőt! Maradjunk
annyiban: az evolúció, mint fajok variálódása a környezeti
ingadozások függvényében természetszerűen létezik, evidens
hogy van. De a darwini evolúció, mint tudományos elmélet, az egy
ateista szemléletű fantazmagória, amely a valóságban nem
létezik, azért is nem lehet látni /pedig állítólag anyagi síkon működik/, de amit igazként a társadalom
torkán lenyomnak. Aki persze Isten nélkül akar élni, az ezt
szívesen is veszi, és kiáll mellette.]
T.V.:
A
kreacionisták nagy örömüket lelték abban, hogy szétdarabolják
Gould mondatait: azt bizonygatták, hogy kétségbe vonja az
evolúciót; úgy értelmezték az elméletét, hogy az új fajok
egyik napról a másikra alakulhatnak ki, sőt akár madarak
bújhatnak ki a hüllőtojásokból.
[Megjegyzés:
Pontosan csak ezen a módon létezhetne a darwini evolúció, amikor
rögtön repülni képes végtagjai születnének annak a hüllőnek,
aminek kifejezetten a sztyeppén való trappolásra alkalmas
végtagjai vannak születésétől fogva. Mert ha ez az előnye, amivel fenn tud maradni, akkor ehhez képest csak a mesében hátránya
ez a repüléshez képest. Hiszen evolúció csak előnyös
tulajdonságok kifejlődése által működhetne, és a repülés
csak akkor válik előnnyé, ha amiből kifejlődik, az a repüléshez
képest hátrány.
Na
és vajon mi nyom többet a latban, földön futó lábak, amik
valóságos előnynek számítanak a létfenntartásban és
alkalmazkodásban, vagy repülő szárnyak, amelyekhez képest csak
elméletben hátrány a földönfutó láb. Mert ha nem hátrány,
akkor bizony olyan előny az, amit nem fog csak azért hátránynak
elkönyvelni a természet, hogy majdan előnnyé varázsolja egy
repülésre kész anatómiai átrendezéssel.
Ilyen
alapon minden létező előny lényegében olyan hátrány lenne,
amihez képest indokolt volna a további felfelé fejlődés. Mint
pl. a lapos bőrdarabra azt mondja a darwini elmélet, hogy nem nyújt
információt a fényforrás helyéről. Ha viszont a szemgödör
apránként mélyebb lesz, az elülső nyílás pedig kisebb, a
fényforrás iránya egyértelműbbé válik. Tehát megteszi az
előnyt hátránnyá, hiszen korábban a lapos bőrdarab állítólag
éppen azért alakult ki, mert előny volt. Mivel az evolúció azzal
lép előbbre, ha kis előnyökhöz juttatja az élőlényt, nem
pedig hátrányhoz. Ezek szerint minden előnyös lépés rögtön
hátrány is, a következő előnyös lépéshez viszonyítva.
Na
de honnan tudja az evolúció, hogy az előnyös lépése
szükségszerűen hátrány a fejlődés szükségességében, ha nem
mondják meg neki? Hát az evolúcióbiológus megmondja neki. Hát
Darwin is megmondta, ettől volt zseni. Vagy szándékos kókler, aki
összekeverte a hátrányt az előnnyel, a gyakorlati életképességet
az elméleti lehetségessel, ami viszonyt csak akkor életképes a
gyakorlatban, ha rögtön gyakorlattá is válik. Nem többet ér
villamosjeggyel utaznia villamoson valóságosan, mint képzelt
jeggyel utazni elméleti repülőgépen? Az evolúcióbiológusok
szerint nem, hát hagyjuk meg őket ebbéli hitükben]
T.V.:
Amikor
szembesülünk egy olyan idézettel, ami megkérdőjelezi az
evolúciót, vegyük a fáradságot és keressük meg a kijelentés
eredeti szövegkörnyezetét. Majdnem mindig kiderül, hogy az
evolúció elleni támadás csak látszólagos és félremagyarázott.
[Megjegyzés:
Már megint ködösít és csúsztat, hiszen nem lehet tudni, hogy az
evolúció melyik területéről beszél, a kétség kívüli
variálódásról, vagy a kétséges darwini elméletről?]
T.V.:
6.
Ha az emberek a majmok leszármazottai, akkor miért vannak még
mindig majmok?
T.V.:
Ez
a meglepően gyakori kérdés több ponton is tudatlanságot tükröz
az evolúcióval kapcsolatban.
[Megjegyzés:
Maga a darwini evolúció egy tudatlanság, sőt, mondhatni, magának
a tudatlanságnak a megtestesítője. Amit tudnak, az teljesen
evidens, a Biblia sem cáfolja, léteznek különféle emberi rasszok
egyazon emberi családon belül (vö. Apcsel 2:5-11; 17:26), tehát
ez az állatvilágra is érvényes kell hogy legyen. A fajoknak
vannak alfajai /változatok/, és ez az, amit a tudomány tud:
„Darwin
alapelve lényegében azt mondja, hogy olyan egyedek népességében
lehet evolúció, amelyekre az jellemző, hogy sokszorozódnak, ezen
közben bizonyos sajátságaik öröklődnek, de ez az öröklődés
nem pontos, időnként hibák következnek be, és hogyha az öröklődő
tulajdonságok befolyásolják azt, hogy az illető egyed milyen
sikerrel éli túl a különböző dolgokat és milyen termékeny,
akkor az ilyen egyedek populációjában természetes szelekción
keresztüli evolúció megy végbe. Pont. Kész. Ez az amiben holt
biztosak vagyunk.”
/Szathmáry Eőrs evolúcióbiológus/
Azonban
a darwini evolúcióról nem TUD-nak semmit, csak szeretnének tudni,
de még jobban szeretnék bebizonyítani, hogy létezik. Ez az
elmélet nem több egy állandó magyarázkodásnál, amit
szüntelenül olvasni lehet, hogy az újabb eredmények szerint nem
úgy volt, ahogy eddig gondolták, hanem emígy. Aztán az emígy-ből
lesz az amúgy, Aztán abból a mégúgy se, még így se, ami mögött
van a sehogy se! De ezt sosem fogják beismerni. Hanem
köntörfalaznak: lehetséges, történhetett, alakulhatott,
bekövetkezhetett, megvalósulhatott... és így tovább a
végtelenségig.
„Csányi
beszámol egy érdekes elméletről, amely szerint az emberfaj őse
egy "vízimajomfaj" volt (i.m. 119 skk)... A
vízimajom-elmélet a nyelv keletkezésére is kiválóan
alkalmazható, mivel a vízi életmód (miként a vokális
kommunikáció) jelentős légzésszabályozást kíván, és így
mintegy mellékesen LÉTREJÖHETETT
a beszédapparátus is (i.m. 121). Pinker hasonlóan vélekedik a
nyelvi szervről, amikor azt állítja, hogy ez más okból
kifejlődött agyterületekkel együttes tényezőként is
KIALAKULHATOTT
(Pinker 359). A nyelv kialakulásának legfontosabb tényezője
azonban mégis a kommunikációs kényszer.”
/A
nyelv evolúciójáról
(Csányi
Vilmos: Az emberi természetről c. könyve alapján) Pléh Csaba
kognitív nyelvészeti szemináriumára/ ELTE BTK/Magyar nyelvészeti
PhD-program /Budapest, 2000. 02.12./ http://antiskola.eu/hu/beszamolo-beszamolok-puskak /8253-a-nyelv-evoluciojarol/download/print?id=14129
Evolucionista
fantáziában nincsen hiány, de attól még ez az egész tudományos,
csak a teremtéshit tudománytalan. Az kész áltudomány. - Emez meg
a tudomány karikatúrája! /Ugyanez táplálékkiegészítő
területen: Ha szedem ezt a szert, megelőzhetem vele a rákot? Meg.
Gyaloglásban feltétlenül, de futásban holt biztos! Mind a kettő
módszertanilag a kabaré kategóriájába tartozik, amely méltán
szolgál rá a kritikára./]
T.V.:
Az
evolúció nem azt tanítja, hogy az emberek a majmoktól származnak,
hanem azt állítja, hogy a két csoportnak közös őse volt.
[Megjegyzés:
Hogy mit állít, teljesen mindegy, hiszen állítani bármit lehet!
Különben is nem az evolúció állítja, hanem a darwinizmus
elmélete, ami két alapvetően különböző dolog. Az előző egy
természeti tény, az utóbbi meg egy természettől elrugaszkodott
hipotézise azoknak, akik a koncepciós istentagadás mellett tették
le a voksukat, és abból nem engednek egy jottányit sem.]
T.V.:
Ráadásul
ez a felvetés egyenértékű a következő kérdéssel: ha a
gyerekek a felnőttektől származnak, akkor miért vannak még
mindig felnőttek?
[Megjegyzés:
Vagy inkább miért látjuk a felnőtteket, akiktől származnak a
gyerekek, és miért nem látjuk azokat az élőlényeket, amiktől
származtatják a mai élőlényeket? Szinte minden gyereknek
ismertek a szülei, de a közös ősök fantáziatermékei teljesen
elméleti szinten léteznek, gyakorlatilag meg egyáltalán nem
léteznek. Ennyi erővel azt is mondhatnák, hogy a békák a
lefolyókból jöttek elő, azt se látta senki.]
T.V.:
Egy
új faj kialakulhat egy korábban létező fajból, amikor a
populációk elkülönülnek egymástól, és az eltérő környezeti
körülmények között elegendő különbség halmozódik fel ahhoz,
hogy külön fajt alkossanak.
[Megjegyzés:
Az a probléma, hogy a fajalkotásnak ez a művészete teljesen
emberi találmány, de az sem mindegy milyen: darwinista és
koncepciós. Ennyi erővel nevezhetné alfajnak is, ami a fajból
kialakul, de az nem illik a koncepcióba. Ha egy kalácsból letörök
egy darabot és beteszem a zsebembe, majd elfeledkezek róla és
előveszem megszáradva, attól még az ugyanolyan kalács, mint
amiből letörtem, és ami nem száradt ki, mert nejlonzacskóban
tartottam.]
T.V.:
Az
eredeti faj ezután kihalhat, de akár korlátlanul tovább is élhet
az eredeti élőhelyen.
[Megjegyzés:
Az eltérő környezeti körülmények mindegyike környezeti
körülmény, függetlenül attól, hogy eltérő-e vagy sem. Ennyi
erővel azt is kitalálhatná, hogy a környezeti körülmények
változataiból létrejöhetnek teljesen új körülmények, amelyek
már nem környezeti körülmények, hanem másfajta, újfajta
körülmények. Pl. ha messzire vándorolt a kiindulópont környezeti
körülményétől, akkor nevezhetnénk akár csatangoló
körülménynek, amely egy teljesen újfajta körülmény, és nem
természeti körülmény. S akár mindkettő meg is maradhat. Hát
nem logikus?! ]
A
2. rész következik
