„A biológiában semminek nincs értelme, ha nem az evolúció fényében nézzük.” (Theodosius Dobzhansky)
Ez egy teljesen koncepciós szöveg, amely az evolúciós filozófia szemszögéből van megállapítva, az igazsághoz semmi köze nincsen! Mindent ennek a filozófiának alárendelve magyaráznak, kifejezetten elhallgatva azt, hogy semmi sem fejlődhet ki, ha genetikailag nincsen megalapozva az adott élőlénynek a lehetősége a mikroevolúciós változásokra.
Tehát ez a helyes fogalmazás: >Az evolúcióban semminek nincs értelme, ha nem a genetikai háttérprogramozás fényében nézzük!<
A darwini evolúciós elmélet a jelenlegi biológiai élővilágot a hosszú távú mikroevolúciós lépések egymásra rakodására vezeti vissza. /Mikrobából mikrobiológus évmilliók alatt./ De nem vezetheti vissza, mert ez a stratégiai célhoz vezető egymásra rakódás idegen a természettől.
A természetben azok kerülnek kiválasztásra, akik a legjobban képesek alkalmazkodni egy adott környezethez, vagyis a legalkalmasabbak, amelynek célja a túlélés, és nem valamiféle stratégiai cél elérése. Az evolúció, amely messze túlmutat a puszta túlélésen, és több millió év alatt teljesen új fajok kialakulásához vezet, csak a képzeletben létezik, a valóságban nem! A darwini evolúció magyarázhatja a már létező fajokon belüli variációkat, de nem az eredeti szülőfajok létezését.
Az állítólagosan a mutációs változások által keletkező új fajokat és a legelső kezdeti fajokat ne keverjük össze, mert a kezdeti változatos és sokféle fajokat nem lehet mutációs változásokkal fajszelekció nélkül létrehozni, a legjobban alkalmazkodó alanyok túlélése által valamilyen ősi sejt spontán fejlődéséből [LUCA], amely magától nem tud kifejlődni az élettelen elemekből.
Olyan hídon még senki nem kelt át súlyos teherrel a hátán, amelynek a tartóoszlopai hipotézisekből állnának, az abiogenezis pedig olyan híd, mely a teljes biológiai élővilág súlyát hordozza, csupán hiszékenység alapján, elméleti szinten, bizonyítékok nélkül.
Lásd: David Lynn Abel: Miért olyan nehéz dió az abiogenezis? -https://www.fortunejournals.com/articles/why-is-abiogenesis-such-a-tough-nut-to-crack.html
„Az evolúcióelmélet végső soron az „élet rejtélyének”, az élőlények létrejöttének magyarázatára irányul. Fontos felismerések sokasága ellenére a kezdet, a keletkezés kérdése mindmáig megválaszolatlan…. – Az élet keletkezése mindmáig megoldatlan kérdés. Még senkinek sem sikerült élettelenből élőt csinálnia, mint ahogyan egy teljes “evolúciós FORGATÓKÖNYV” összeállítása sem sikerült még. Egy ilyen “FORGATÓKÖNYVNEK” el kellene mondani, hogy az anyag szerveződésének mi volt az a valószínű útja, melynek során A-tól a Z-ig eljutott. Ennek a “FORGATÓKÖNYVNEK” néhány feltételt ki kell elégítenie: kémiailag, és az evolúciós mechanizmusok szerint meggyőzőnek kell lenni, továbbá az egésznek eléggé valószínűnek kell lennie. Ilyen „FORGATÓKÖNYVÜNK” nincs... Az alapvető probléma az, hogy az első evolúciós egységek nem jöhettek létre evolúció útján, mivel még nem rendelkeztek a szükséges tulajdonságokkal." /Szathmáry Eörs, evolúcióbiológus./ - http://www.c3.hu/~tillmann/konyvek/ezredvegi/szathmary.html
„A darwinizmusnak nincs válasza a genetikai kód kérdésére. Nincs válasza a DNS-molekulákban található hatalmas mennyiségű információ eredetének kérdésére... A tudományban cenzúra van, ami abból a tényből fakad, hogy vannak olyan dogmák, amelyeket semmilyen módon nem lehet megkérdőjelezni... A 20. században a tudomány azt a doktrínát fogadta el, hogy ateistának kell lennie, hogy ez nincs összhangban a tudományos tényekkel vagy az emberi pszichével... A darwini-ateista lobbi olyan hatalmas anyagilag, és olyan erős médiakontrollal rendelkezik, hogy az új ismeretek a szigorú cenzúra miatt nem publikálhatók.” /Tomislav Terzin, a kanadai Alberta Egyetem genetika, molekuláris biológia és fejlődésbiológia professzora. Interjú és "Cenzúrázott tudományos felfedezések" című könyvében./
Az újnak nevezett és jelenlegi formájuktól eltérő fajok megjelenése/változékonysága nem extrapolálható az eredeti fajok kezdeti megjelenésére, mivel ezek nem korábban létező szervezetekből származnak – mint itt –, hanem olyan szervezetekből, amelyek korábban egyáltalán nem léteztek. Valójában csak a legelső faj nevezhető új fajnak, mivel nem voltak fajelődei, és nem is lehettek.
A mesterséges szelekció elvét a természetes szelekció intelligencia nélkül nem másolhatta le, hogy valamilyen ősi sejtre állandóan a szükséges irányban és intenzitásban szelekciós nyomást fejtsen ki millióféle élőlény komplex felépítésének biztosításához. Sőt, a környezet állandó változásai miatt még keresztbe is tett neki. Úgy hogy ez a folyamatos fejlődés az evolúció képzeletbeli törzsfáján csak egy áltudományos fantázia.
Az evolúció egyszerűen a meglévő természeti környezethez való különféle alkalmazkodások gyakorlati megvalósítása, melynek jogosultságát a természetes szelekció megerősítette. Az evolúció nem tesz mást, mint a természetes szelekció révén egyensúlyt tart fenn az élő szervezetek között, amelyek már kezdettől fogva genetikailag megalapozott túlélési képességgel rendelkeznek. Mert ha nem tudnának túlélni, akkor nem is lehetne egyensúlyban tartani őket.
A darwinizmus áltudományának mibenléte
Ami Darwin evolúcióját, mint filogenetikát illeti /LUCA – minden élőlény képzeletbeli közös ősének hipotézise/, az kifejezetten azért sorolható az áltudományok közé, mert egy korábban nem létező, bármely fajhoz tartozó élőlényt csak céltudatos és hosszú távú fajszelekcióval lehet semleges sejtből kitenyészteni, míg a természetes szelekció mindig a környezethez legalkalmasabbakat választja ki a további szaporodásra. Egyébként, fajspecifikusságra vonatkozó stratégiai cél nélkül, teljesen vakon.
Mit mondott Charles Darwin önéletrajzában a természetes szelekció működéséről? „...nincs több tervezettség a természetes szelekció működésében, mint a szél fújásának irányában.” Mit mondott Richard Dawkins és Stephen Hawking ugyanerről? „A természetes szelekció vak órásmester; vak, mert nem lát előre, mert nem tervezi meg a következményeket, nincs célja a szeme előtt... a biológiai evolúció alapvetően véletlenszerű bolyongás a genetikai lehetőségek mezején.” Ez pontosan az emberi tenyésztés folyamatának az ellentéte.
Ha ezt a módszert alkalmaznák az emberi tenyésztésben, mit tenyészthetnének az emberek céltalanul, véletlenszerűen párosítva az alanyokat anélkül, hogy specifikus tulajdonságokra törekednének?
Tenyésszen a mérnök bármilyen új minőségű állatfajt /pl. Holstein-fríz tehenet/ úgy, hogy csak a tenyésztésbe bevonható, leginkább alkalmazkodóképes tehén egyedeket választja ki. Sikerrel járna? Rajta, mutassa meg nekünk! Hogyan sikerült tehát az evolúciónak abból a legelső, LUCA-nak nevezett őssejtből vakon és irányítás nélkül milliónyi különböző növény- és állatfajt, végül pedig embert kifejleszteni? A természetes szelekció /az alkalmazkodóképességet előnyben részesítve/ ugyanazt az eredményt hozta, mint a mesterséges szelekció /a legkiválóbb tenyészegyedek tudatos kiválasztásán alapuló/? Még egy új alfajt sem képes létrehozni, nemhogy egy teljesen új fajt, aminek az ősi faja korábban nem is létezik!
Ahogyan nem lehet Holstein-fríz tehenet kitenyészteni jobb alkalmazkodóképességű tehenekből /mert ehhez fajtajellemzők szerinti szelekcióra van szükség, amit a természet nem tud tudatosság nélkül megtenni/, úgy nem lehet tehenet kitenyészteni ismeretlen eredetű őssejtből, de evolúciós mechanizmussal semmilyen másfajta szervezetet sem! A darwini evolúcióelmélet a jelenlegi fajok mikroevolúciós alkalmazkodását manipulálja a fajok eredetének bizonyítására, de a legelső, Isten által teremtett különböző fajok /alaptípusok/ eredetének semmi köze a mostani fajok mikroevolúciós alkalmazkodásához!
Kérdés: Ha a Holstein-fríz teheneket nem lehet a legjobban alkalmazkodott tehenekből tenyészteni, akkor hogyan sikerült a természetes szelekciónak a legjobban alkalmazkodott őssejtekből /LUCA/ különböző, korábban nem létező, specifikus fajtajellemzőkkel rendelkező élőlényeket kifejlesztenie? Hogyan eredményeztek vakon történő, többségében káros mutációs folyamatok annyiféle rendszertani családot, speciális fajt, amikor a természetes kiválasztódásnak nincsen más eszköze, mint a környezethez legjobban alkalmazkodók kiválasztása a rosszul alkalmazkodókkal szemben?!
Ha nem tudsz válaszolni, akkor ezzel a darwini evolúció kudarcát, és abból nyilvánvalóan fakadó áltudományosságát bizonyítod!
Zsoltárok 31:19 Némuljanak el a hazug ajkak, amelyek büszkén és megvetően szólalnak az igazság ellen.
Az evolúciós filozófia hatása
„Az emberek nem képesek elviselni azt a meggyőződést, hogy az Univerzum és az élet értelmetlen. Valójában ez az, amit a tudomány mond nekünk...” /Jerry Coyne Jerry Coyne biológiaprofesszor, (2012), “The Odd Couple: Why Science and Religion Shouldn’t Cohabitate,” Speech to Glasgow Skeptics, December 21./
„Az egész genetikai program a DNS, és nem maguk az emberek szolgálatában áll. Mi csupán az életet hordozó molekulák időleges tárolói vagyunk. Ebben az esetben a csomagolás, vagyis mi magunk, arra szolgál csupán, hogy eldobják.” /Rudi Westendorp, holland gerentológus professzor/
Teljesen értelmetlen vak erők értelmetlenül létrehoznak értelemmel telített anatómiai képleteket, hogy azok az értelmetlenségbe vesszenek! A darwinizmuson nőtt társadalom a saját létezésének az értelmét is megkérdőjelezi. Ezt teszi az evolúció a hivatalos akadémiai tudomány teljes körű védelme alatt.
A Biblia elleni háború a tudománytörténet legnagyobb tévedése. Ahelyett, hogy boldogabbá tette volna az emberiséget, a Krisztus törvénye elleni háború, a bűnözés és a kapzsi életvezetés ugrásszerű növekedését okozta. Az Istenbe vetett hit visszatartó erő, az evolúció pedig felszabadító erő az emberi természetben lévő gonoszság kibontakozásához.
„Az “Isten csodát tett”, egy igénytelen, primitív és lusta megoldásnaktűnik. Azt, hogy aki ilyen megoldásokkal operál, mindjárt erkölcsi kötelességeket is meg akar határozni számomra, mindenki számára, na azt tényleg visszautasítom." Tehát nem véletlen, hogy az ateisták igent mondanak a darwini evolúcióra, mert az szabadságot ad nekik arra, hogy mindenféle liberális életet éljenek a saját egyéni érdekeik és értékítéleteik szerint.
Darwin zsenialitása a biológia területén ide vezetett a társadalomra gyakorolt erkölcsi hatás tekintetében:
„Attenborough: Nem romba döntöttük, hanem elpusztítottuk a világunkat” -https://444.hu/2020/10/08/attenborough-nem-romba-dontottuk-hanem-elpusztitottuk-a-vilagunkat
-https://www.theceomagazine.com/lifestyle/health-wellbeing/attenborough-witness-statement/
