Istenteszt ateisták számára

 

KEDVES ATEISTA BARÁTOM! Nos, akkor íme a feladat: Menj be egy szobába, hogy senki ne lássa, hogy bent vagy, és bizonyítsd be azoknak, akik a szobán kívül vannak és nem láthatnak, hogy te létezel.

Isten létezésének bizonyítéka ugyanolyan, mint a te létezésednek a bizonyítéka a szobában. Ha nem tudsz magadról bizonyítékot adni, pedig biztosan vagy, ugyanúgy nem tudsz Istenről bizonyítékot adni, pedig van. Tehát a bizonyítékod hiánya elégtelen mindkét esetben. De ha van bizonyítékod magadról, ugyanúgy van Istenről is, a kettő összefügg!

Semmi olyan nem csinálhatsz, amit Isten sem csinál. Például nem kiabálhatsz ki a szobából, hogy helló, itt vagyok a szobában, mert Isten sem kiabál fentről az emberiségnek hangosan, hogy helló emberek, itt vagyok fent az égben láthatatlanul, halljátok a hangomat? Isten így, ezen a módon nem bizonyítja magát.

Telefonon se hívjál fel senkit, mert Isten se hív fel senkit. Ne is dörömbölj az ajtón, mert Isten sem dörömböl semmilyen ajtón. Isten csak azokat nem engedi közel magához, akik verik az ajtaját.

Ha kidugsz az ajtó alatt egy üres papírlapot, az sem bizonyíték rád, mert a nyitott ablakon befújt a szél és úgy kicsúszott az ajtó alatt. Fényképet se dugj ki, mert Isten sem mutat magáról fényképet. Tehát semmi olyan nem csinálhatsz, amit Isten se csinál. Ezt ne felejtsd el egy pillanatra sem. Te ott vagy bent a szobában, de meg kell találnod a saját létezésednek nem téves bizonyítékát.

Azt mondod: "Gondolkodom, tehát vagyok. Ez elég jó nekem." - Ez nem jó válasz, mert ha Isten is ezt mondja, a kívülállóknak nem bizonyítja önmagát, hogy létezik. De neked bizonyítanod kell a kívülállóknak, hogy bent vagy a szobában, pedig nem láthatnak. Nem magadnak kell bizonyítani, hanem másoknak.

Ugyanígy kérik az ateisták a hívőket, hogy bizonyítják be, hogy Isten létezik.

Ha azt mondom, Isten gondolkodik, tehát van, akkor nagy röhögés rá a válsz, sátáni vigyor. Ez tehát nem jó válasz, hogy a gondolkodás megfelelő bizonyíték. Azzal, hogy egy ember bent a szobában gondolkodik, a kívülállóknak nem bizonyíték, hogy bent van a szobában.

Tehát a kérdés, hogy hogyan bizonyítja az ateista a saját létezését egy szoba belsejéből, ahol senki sem láthatja?

Az a kulcsa az Isten láthatatlan létezésének, ami a te láthatatlan létezésednek is a kulcsa. Ha adsz magadról egy bizonyítékod, akkor felfedezheted, hogy Isten is adott magáról ugyanilyen bizonyítékot. Meg kell találnod ezt a bizonyítékot, hogy mi lehet az. Mert te bent vagy a szobában, Isten meg a szellemvilágban. Mindkettő láthatatlan a kívülálló emberek számára.

Az ateista azt mondja, Istenről nincsen semmiféle bizonyíték. Aki elmegy a szoba előtti folyosón, az is azt mondja, hogy a szobában nincsen senki. Pedig ott vagy bent. Isten meg ott van, ahol nem lehet látni, mert nincs anyagi teste.

A szoba fala olyan, mint a láthatatlanság. Eltakar a láthatóság elől. Pedig van megoldás a számodra, csak nem alkalmazod a megoldást, mert nem is akarod. Nem akarod, hogy Isten létezzen. Ezért zárkózol el a megoldás elől. Ostoba indokokat mondasz és mellébeszélsz.

Itt van a szándékosság az ateistáknál, nem akarják, hogy Isten létezzen, azért mondják, hogy nincs rá bizonyíték. Mert ami bizonyítja, azt nem alkalmazzák. Te sem alkalmazod bent a szobában. Kiderült az igazság.

„Ó ti tudatlanok, meddig ragaszkodtok még a tudatlansághoz? Ti gúnyolódók, meddig csúfolódtok még? Ti öntelt ostobák, meddig gyűlölitek az igazi tudást? Bárcsak hallgatnátok figyelmeztetésemre, akkor kijelenteném nektek titkaimat, és megértetném veletek tanításomat! De nem hallgattatok rám, hiába ajánlottam fel segítségemet, kezemet nyújtottam nektek, de elfordultatok tőlem, semmibe vettétek minden tanácsomat, intésemmel nem törődtetek. Ezért majd én is nevetek rajtatok, mikor utolér a nyomorúság, kigúnyollak, mikor rátok szakad, amitől féltetek, mikor lecsap rátok a rettegés, mint a vihar, mint forgószél, zúdul rátok a veszedelem, elborít a tengernyi baj és nyomorúság. Akkor majd kiáltoztok utánam, de nem felelek, kerestek majd mindenütt, de nem találtok. Mivel gyűlöltétek a bölcsességet, s nem tiszteltétek az Örökkévalót, tanácsaimmal nem törődtetek, és leráztátok fenyítéseimet, aratjátok hát, amit vetettetek, s jóllaktok azzal, amit gonoszul kifőztetek. A tudatlanokat önelégültségük pusztítja el, az öntelt ostobákat pedig elbizakodottságuk öli meg. De aki engedelmesen hallgat rám, biztonságban fog élni, félelem nélküli nyugalomban, távol a veszedelemtől.” (Példabeszédek könyve 1:22-33)

Az ember választása nem Isten mindentudásának következménye

Továbbgördítve a gondolatot, ha valaki bent van egy szobában, ahol senki nem látja, és nem gyakorol hatást a külső környezetre, de feltételezi, vagy akár tudja, hogy az ajtón kívüli folyosón várhatóan el fog menni pár ember, akiknek fogalma nincsen, hogy az a valaki bent van, az a kívülálló hogyan mondhatja, hogy másként nem is tehetett, mint hogy elment az ajtó előtt, mert a ki a szobában van, előre tudta, hogy el fogok menni. Tehát mást nem is tehettem. Csak az előretudásával már befolyásolta az én szabad akaratomat, tehát mást nem is tehettem, minthogy elmentem az ajtó előtt, hiszen a szobában lévő előre tudta, hogy el fogok menni? Korántsem, a kettőnek egymáshoz semmi köze!

Az ateista ugyanezt mondja, nem is tehetett mást, mint hogy ateista lett, mert az Isten mindenkiről előre tudja, hogy ateista lesz, mivelhogy nincs meg a benne való hite, mert képtelen rá. De ezért Isten a felelős, hogy bár tudta előre, hogy hitetlen lesz, mégis megteremtette. Ha meg nem tudta, akkor nem mindenható. Tehát az Isten mindentudása megcáfolja a szabad akaratot, hogy az nem létezik. Erre megy ki a játék.

Az ateizmus a bizonyíték a szabad akaratra, hogy ők ezt a világnézetet választották, és nem a keresztény hitet.

Csak az a gond, hogy egy ateista választása teljesen független az Isten gondolkodásától, mert nem az Isten noszogatja, hogy legyen ateista, hanem éppen az ellenkezőjét akarja, hogy térjen meg.

"Ő ugyanis azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és hogy eljusson az igazság megismerésére." (1Timótheus 2:4 (H Budai) Mire az ateista válasza az, hogy nem térhet meg, mert az Isten előre tudta, hogy nem fog megtérni, tehát ő mást nem is tehet, mint hogy ateista marad.

Világosan látható, hogy itt egy logikai csapdát akarnak állítani Istennek, amelyben az előretudása minden szabad akarati cselekvést meggátol, vagyis ő a felelős bárkinek bármilyen cselekedetéért, amit Ő előre tud. Az előretudás miatt pedig mást nem is tehet senki, mint amit neki az előretudás megszabott.

Ez a felfogás azért hamis, mert a folyosón való előrehaladás abszolút független attól, hogy valaki bent a szobában mit gondol, hogy valaki el fog-e menni a folyosón vagy nem. Különösen, ha elmegy, és véletlenül éppen az ajtó előtt megbotlik, és kitöri a nyakát.

Jogos a kérdés: netán ha jön a rendőrség, és megkérdezik, hogy tud-e valamit a halálesetről, és azt fogja mondani, számítottam rá, hogy pár ember el fog menni az ajtóm előtt, ezért majd felelősségre fogják vonni, hogy miért nem szólt előre? - Hello! Akik itt elmentek az ajtóm előtt, ugyan ki ne törjétek már a nyakatokat, hanem vigyázzatok, hogyan mentek! Nem hinném, hogy ezért a rendőrség el fogja őt marasztalni.

A folyosón elmenőnek szabad akarata van, ami független attól, hogy valaki róla mit gondol. A kettőnek egymáshoz abszolút nincsen semmi köze. Az ateista maga dönti el, mit miért csinál, ami abból is látszik, hogy ahányan vannak, annyiféleképpen gondolkodnak az életük irányításáról. A logikai bukfenc az ő érvelésükben van, és hogy épp az ajtó előtt buktak fel és törték ki a nyakukat, az teljesen az ő hibájuk, senki másé. Különösen, hogy a folyosó elején ki volt téve egy tábla: nézzen a lába elé!

"Aki hisz ő benne, el nem kárhozik; aki pedig nem hisz, immár elkárhozott, mivelhogy nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében." (János 3:18)

Hogy az Isten előre kiről mit tud, annak semmi köze ahhoz, hogy az ember mit választ. Ha nem létezne szabad akarat, az éttermekben nem létezne A la Carte étlap, csak menü, abból is csak egyetlen fajta.

Az ateista a választásának a felelősségét rá akarja hárítani Istenre, hogy mást nem is tehetett, mert ő csak azt teszi, amit az Isten előre tud róla, hogy tenni fog. Csak az a kérdés, honnan tudja a folyosón elmenő ember, hogy mit gondolnak róla a szobában?

Ha az ateista előre elhatározza, hogy mit fog tenni, az az ő dolga. Isten csak konstatálja, hogy mit gondolt, amiből kikövetkeztethető, hogy mit fog tenni.

Ha nagyon konok az istentagadásában, az Isten megkeményítheti, mint az egyiptomi fáraó szívét is megkeményítette, aki ellenállt az Isten akaratának, hogy engedje el Izrael népét. (2Mózes 3:19; 5:2; 7:3) Tehát ha valaki gonoszul viselkedik Istennel szemben, azt Isten a gonoszságában megkeményíti!!!

"Meg tudja szabadítani az Úr a kegyeseket a kísértésekből, a gonoszokat pedig az ítélet napjára büntetésre fenntartani." (2Péter 2:9)

Az ateistának az van mondva, hogy engedje el az istentagadását, ne ragaszkodjon hozzá, mert nem lesz jó vége. De ő annál inkább ragaszkodik hozzá. És vádolja az Istent a saját gonosz cselekedetéért. Mert hogy ő nem tehet róla.

Pedig csak ő tehet róla. A szűkebb vagy tágabb környezete befolyásolhatja, de ő hozza meg a végső döntést. A bizonyíték nélküli hitet azért varrják a hívők nyakába, hogy az ő nyakukban lógó bizonyíték nélküli hitetlenségről eltereljék a figyelmet.

Az istenkérdés a szív és az elme választása, az ember úgy dönt, amilyen álláspontot hordoz az eszében és a szívében.

"Bizony szemeiddel nézed és meglátod a gonoszoknak megbüntetését! Mert [azt mondtad] te: Az Úr /JHVH/ az én oltalmam; a Felségest választottad a te hajlékoddá: ... Mivelhogy ragaszkodik hozzám, megszabadítom őt, felmagasztalom őt, mert ismeri az én nevemet! Segítségül hív engem, ezért meghallgatom őt; vele vagyok háborúságában: megmentem és megdicsőítem őt. Hosszú élettel elégítem meg őt, és megmutatom neki az én szabadításomat." (Zsoltárok 91:8-9, 14-16)

¤¤¤¤¤¤

Ateista hozzászólásokból idézek, mert a stílusuk egy az egyben közölhetetlen:

Te egy idióta vagy, buta ember. Ezt a sok energiát, amit ráfordítottál arra, hogy ezt a hosszú szöveget leírjad (el sem olvastam, mert minek?), inkább arra fordítottad volna, hogy kiver...at, ne legyél frusztrált.
Sok sikert kívánok a masz...hoz!

U.I.: Ne idegeskedj, nem tehetsz róla, hogy hülye vagy.

[Konkrét válaszra ezen kívül nem tellett ettől az ateista fénylénytől.]

¤¤¤¤¤¤

Nyuszika, ba… , te olyan sötét vagy, mint a bányató.

1) Nem tudsz olyan szobát alkotni, hogy ne tudjam valamilyen tudományos módon igazolni... hogy létezek.

2) Ha én esetleg nem tudnám tudományos módon igazolni a létezésemet, pedig a szobában vagyok, de Józsi, Béla, Jenő, és még potenciálisan végtelen létező és nem létező személy sem tudja bizonyítani. Te miért éppen bennem hiszel, és miért nem a Józsiban, Bélában, Jenőben, és végtelen sok más személyben, aki szintén nem tudja igazolni, hogy a szobában van?

- Most tudja vagy nem tudja?

3) Még egyszerűbben. Ha nem vagyok a szobában, azt sem tudom igazolni.

- Nem az volt a kérdés, hogy mit nem tud igazolni, egyébként meg ha nem tudja igazolni, hogy a szobán kívül van, mondjuk egy pszichiátriai intézetben kezelés alatt áll, akkor már érhető, hogy miért nem tudja igazolni.

4) Ha isten egy hermetikusan elzárt szobában van, ahonnan semmiféle módon nem tudja igazolni magát,

- A kérdés nem Isten hollétére vonatkozott, mert azt tudjuk, hogy hol van, és azt is, hogy milyen bizonyítékot adott magáról. /Róma 1:20)

¤¤¤¤¤¤

Az agnosztikus ateista nem tagadja isten létezését. Fi... nincs arról, mi az ateizmus. Az egész postod emiatt is téves, azonkívül logikailag k... zavaros, bugyuta baromság.

Először az alapfogalmakat kellene felfognod, hogy mit is jelent az ateizmus, mert már ott elb... https://ateistaklub.blog.hu/

- Ahány ateista van, annyiféleképpen értelmezik, hogy nekik mit jelent az istenhitük hiányának a mindennapokban való megélése. Amiben a legtöbben egyeznek, az a káromkodó kifejezések gyakori használata.

A darwini evolúció tudományos cáfolata

„... a való világban a jótékony mutációk ritkák. A legtöbb mutációnak nincs hatása vagy káros hatása van.” - https://evolution.berkeley.edu/dna-and-mutations/the-effects-of-mutations/ Ehhez képest minden biológiai élet (több millió különféle faj) a természetes szelekció által kiválasztott mutációknak köszönheti eredetét, állítja a darwinizmus. Eszerint az eredeti DNS vezérelte program egyetlen élőlényt sem tudott anno létrehozni, hanem csak ennek másolási hibái, bármiféle előzetes terv, cél vagy fajtajellegre való tudatos szelektálás nélkül.

Charles Darwin az önéletrajzában mit állít a természetes szelekció működéséről? "... a természetes szelekció működésében nincs több kialakítás, mint abban az irányban, amelyet a szél fúj." Richard Dawkins mit mondott ugyanerről? "A természetes szelekció a vak órásmester; vak, mert nem lát előre, mert nem tervez következményeket, nincs cél a fejében... a biológiai evolúció alapvetően véletlenszerű bolyongás a genetikai lehetőségek mezején."

A te életed is összevissza bolyongás a véletlenül kialakult élet földi porondján, ahol az etikának nincsen végső alapja, hanem mindenki megy az öntörvényű erkölcsei szerint amerre és ahogyan óhajt? Meg is látszik a világ állapotán, ahogyan a kiberbűnözés a tudományba is beférkőzött,  aminek következtében a minek vagyunk itt és hová tartunk kérdésében teljes a káosz!

„Attenborough: Nem romba döntöttük, hanem elpusztítottuk a világunkat” -https://444.hu/2020/10/08/attenborough-nem-romba-dontottuk-hanem-elpusztitottuk-a-vilagunkat -

* * * * *

"Az evolúció nem azonos az alkalmazkodással vagy a természetes kiválasztódással. Ne feledjük: a természetes szelekció az evolúció egyik oka." (Evolúció: Természetes szelekció és az emberi kiválasztódás című cikk) - https://www.khanacademy.org/science/ap-biology/natural-selection/artificial-selection/a/evolution-natural-selection-and-human-selection

Ha a természetes szelekció az evolúció oka, akkor honnan származik a természetes szelekció, és milyen témában nyilvánul meg, hogy evolúciót okoz? A természetes szelekció már megköveteli, hogy evolúciós termékek keletkezzenek, amelyeket aztán a természetes szelekció mér. Ezért a természetes szelekció nem lehet az evolúció oka, mert ha megelőzi az evolúciót, akkor milyen tárgyakban szelektál? Ha például egy zsűri mérlegelése okozza a produkciókat, akkor mit mérlegel a zsűri, ha a mérlegelés az, ami létrehozza azt a produkciót, amelyben később elvégzi a mérlegelést? A mérlegelés csak a produkció elvégzését követheti, ezért a mérlegelés nem okozhatja a mérlegelés tárgyát, mert ha nincs produkció, nem lehet mérlegelés sem. Ezért lehetetlen azt állítani, hogy a természetes szelekció az evolúció oka. -

Nincsenek tudományos cáfolatok? Vannak, de észre kell venni őket! Például:

1. A tudományos cáfolat azzal a ténnyel kezdődik, hogy az evolúcióra képes organizmusok nem az égből pottyannak le, és az evolúcióra képtelen organizmusok nem produkálnak evolúciót. Honnan jöttek a kezdeti, evolúcióra képes organizmusok első alanyai, akiket az evolúció nem hozhatott volna létre, mert akkor az evolúció a saját képességét hozta volna létre az evolúció által!!!

2. Ha "a biológiai evolúció lényegében véletlenszerű bolyongás a genetikai lehetőségek mezején". (Richard Dawkins), akkor hogyan lesz a LUCA-ból (protobaktériumból) bármilyen összetett szervezet irányítás nélkül? Ebben az esetben a tenyésztési tulajdonságok mesterséges szelekcióján alapuló bárminemű tenyésztés teljesen felesleges! A tudatos nemesítés és a nem tudatos véletlenszerű szelekció nem hozhatja létre ugyanazt az összetett szervezetet, mert a valóságban ez kivitelezhetetlen, és megkérdőjelezi a mesterséges szelekció mechanizmusát!

3. A darwini evolúció a fajon belüli variációt tudja megmagyarázni - nem pedig az eredeti szülőfaj létezését. Az új, jelentősen eltérő fajok kialakulása nem extrapolálható az eredeti faj kezdeti kialakulására, mert azok nem a már létező szervezetekből származnak - mint itt -, hanem olyanokból, amelyek korábban egyáltalán nem léteztek. Ezek tudományos tények!

Tartalom:

- Mik az evolúció tényei?

1., Alapjaiban szubjektív hozzáállás

2., Nem tud elszámolni a saját képességei eredetével

3., A DNS genetikai programját manipulálja

4., A mutánskópia eredetére nem tud válaszolni

5., A biológiai evolúció véletlenszerű mutációkra és rekombinációkra építi doktrínáját

6., A természetes kiválasztódás manipulálása

7., Az evolúció kiválogatódással kapcsolatos félrevezetése

8., Új fajok kialakulásának manipulálása

9., Darwin szelekciós elméletének buktatói öt pontban

10., Az elefánt evolúciós fejlődésének problémája

11., Komplex struktúrák evolúció által?

12., Az akadémiai tudomány elfogult választása

13., Evolúció balekoknak

14. Istenteszt ateisták számára

15., A szellem diadala az anyag fölött

16., Ráismersz saját teremtettségedre?


1., ALAPJAIBAN SZUBJEKTÍV HOZZÁÁLLÁS

A darwinista elmélet kifejezetten ateista világnézetből táplálkozik, amely más eredetet nem hajlandó figyelembe venni.

Az evolúció hívei a megértés előtt kötelezték el magukat, az elkötelezettségük diktálja a megértésüket, tehát teljesen elfogultak és nem tárgyilagosak végkövetkeztetéseikben, hanem a dolgokat egy rájuk jellemző speciális nézőpontból magyarázzák.

"Amikor a földi élet keletkezéséről van szó, csak két lehetőség van: teremtés vagy spontán generáció (evolúció). Nincs harmadik út. A spontán nemzedéket 100 évvel ezelőtt cáfolták, de ez csak egy másik következtetésre vezet. : a természetfeletti teremtésé. Ezt filozófiai okokból (személyes okokból) nem fogadhatjuk el; ezért úgy döntünk, hogy hiszünk a lehetetlenben: az élet spontán módon, véletlenül keletkezett." /George Wald, az 1967-es tudományos Nobel-békedíj nyertese, Lindsay, Dennis, "The Dinosaur Dilemma", Christ for the Nations, 1. kötet. 35., 8. szám, 1982. november, 4–5., 14. o./ - https://www.conservapedia.com/George_Wald

Az evolucionisták utólag akarják bizonyítani azt, amit világnézeti alapállásként előzőleg elfogadtak és onnantól kezdve mindent annak alárendelve magyaráznak. Előre megállapítani valamit, amit utólag akarnak bizonyítani, talán nem fordítva kellene?!

2., NEM TUD ELSZÁMOLNI A SAJÁT KÉPESSÉGEI EREDETÉVEL

Az evolúció mechanizmusai nem tudnak elszámolni azon biológiai apparátus teljes készletével, amivel az evolúció utólag, de előre programozottan végbemegy.

Az evolúció oka nincs meg az evolúcióban. Az evolúció mint okozat nem tartalmaz választ az azt előidéző okra, ami őt következménnyé teszi. Saját magáról nem ad számot, hogy egyáltalán miért lehetséges az evolúció? Ami csupán egy gyártósoron végbemenő, programozott biológiai folyamat.

„Az evolúciós egységeknek tudniuk kell azt a „kunsztot”, hogy szaporodnak, megvan bennük az öröklődés, az örökletes változatosság... Az alapproblémát az jelenti, hogy az első evolúciós egységek nem keletkezhettek evolúciós módon, hiszen azoknak akkor még nem voltak meg az ahhoz szükséges tulajdonságaik.” /Szathmáry Eőrs evolúcióbiológus/

Honnan van ezt a „kunszt” – fogalmuk nincsen!

Egy eleve meglévő képességet utólag nem lehet kifejleszteni, ha meg eleve nincs meg az evolúcióra való képesség, /reprodukció, mutáció, variálódás, természetes kiválasztódás, öröklődés/, az evolúciós folyamat el sem tud indulni. Az evolúció csak akkor tud működni, ha az összes összetevője egyszerre jelen van és egyszerre működik. Honnét vannak ezek a képességek, amik által az állítólagos evolúció végbemegy?

Honnan meríti kezdetben az evolúciós folyamat a mutációs divergencia lehetőségét /a genetikai betűk szekvenciális változása/ bekövetkezését, amit később eszközként használ? Tehát az evolúcióban először evolúcióra képes élőlényekre van szükség, mielőtt egyáltalán elindulna az evolúció. A mutációnak meg először létre kellene hoznia azt a bázist, ahol véghez viheti a mutációt, vagyis azt a működő programbázist, amit mutálni akarnak vele. Mindkettőben előre szükséges az a képesség, amivel utólag az evolúciót lefuttatják.

3., A DNS GENETIKAI PROGRAMJÁT MANIPULÁLJA

A darwini evolúció azokkal a mechanizmusokkal, amiket Darwin összehordott, teljesen működésképtelen, mivel a működésképességét a DNS-ben rögzített programnak köszönheti [aminek eredete és fejlődése egyébként a biológia egyetemes rejtélye - https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3293468/ ], amiben van kódolás a mikroevolúcióra, úgy mint fajon belüli variálódási képességet elősegítő tulajdonságok kialakulásának változatosságára, de nincsen a fajok átalakulására új fajokká. Az evolúció minden konkrét bizonyítéka az élőlények életidőn belüli alkalmazkodásában történő mikro változásokban kimerül, mert pontosan erre van genetikailag programozva minden élőlény.

Ezt az eleve meglévő képességet utólag nem lehet kifejleszteni, ha meg nincs meg az evolúcióra való képesség, az evolúciós folyamat el sem tud indulni. Tehát az evolúció már ott elbukik, hogy evolúciós képességgel kezdettől fogva rendelkező élőlényeket utólag lezajló, valamilyen őssejttől származtatott evolúciós folyamat által hoznak létre. /Legalábbis elméletben./ Gyakorlatilag az evolúciónak az eleve meglévő szaporodási képességhez semmi köze nincsen.

A darwinista felfogás szerint az eredeti genetikai, hibátlan alapbázis /intelligens DNS kódsűrítmény/ elégtelen volt a fajpopulációk létrehozására, de azok mutációs hibáinak felhalmozódásából az unintelligens természeti erők képesek voltak azt létrehozni. Ez leegyszerűsítve kb. annyit tesz: az öt csillagos étterem főszakácsa képtelen volt elkészíteni a többfogásos étrend menüt, de a képzetlen, krumplipucolásban is gyatra konyhai segédszemélyzet mindezt létrehozta. Ha ez nem tudományos skizofrénia, akkor micsoda!?

4., A MUTÁNSKÓPIA EREDETÉRE NEM TUD VÁLASZOLNI

Bármilyen utólagos mutáció nem hozhatja létre azt a genetikai alapbázist, amiben a mutáció először végbemegy, ami az effajta evolúció képzeletbeli motorja lenne. /Programhiba nem hozhatja létre azt a kezdeti alapprogramot, amiben a hiba utólag végbemegy!/ Az evolúciós folyamat honnan veszi a mutációs eltérések /pontatlan öröklődések/ lehetőségét, amit utólag használ föl, mint eszközt?

A DNS programban végbemenő másolási hibák utólagosan kiválasztódott mutációs, véletlenszerű előnyei adnák az alapot az evolúcióra, mivel mutáció nélkül az evolúció nem létezhet! Azonban a mutáció nem alkalmazható annak a DNS programnak a létrejövetelére, amiben keletkezik a mutáció. Bármilyen utólagos mutáció /az öröklődő anyag hirtelen változása/ nem hozhatja létre azt a genetikai alapbázist, amiben a mutáció először végbemegy, ami az effajta evolúció képzeletbeli motorja lenne, aminek nyersanyagát szolgáltatná. Ezért az élővilágnak nincsen evolúciós alapja, hanem teremtett DNS alapja van, amiben a mutáció utólag végbemegy.

A genetikai program a DNS kiszolgáló rendszere. Ha a DNS-ben, a fehérjeszintézis szabályozásával hihetetlen precíz utasítások vannak az életet hordozó összetett molekulákban /nukleotidokban/ az összes ismert élő organizmus reprodukciós fejlődésére, működésére és a környezethez való rugalmas alkalmazkodásra vonatkozóan, akkor teljesen új fajpopulációk kialakulására vonatkozóan is lennének genetikai utasítások, nem pedig véletlen változások szeszélyeire lennének bízva.

[Ráadásul ma már arra is van bizonyíték, hogy genetikailag programozott, kifejezetten célirányos mutációk léteznek!

„A DNS-mutációk nem véletlenszerűek, mint korábban gondolták.” - https://www.ucdavis.edu/food/news/study-challenges-evolutionary-theory-dna-mutations-are-random

„A mutációk véletlenszerű előfordulása következményeiket tekintve olyan axióma, amelyen a biológia és az evolúcióelmélet nagy része támaszkodik… A genombiológia új felfedezései azonban a klasszikus nézetek újragondolására inspirálnak.” -https://www.nature.com/articles/s41586-021-04269-6]

Ha bizonyos mutációk az organizmus szükséglete miatt merülnek fel, nem pedig véletlenszerűen, ez irányító programot jelez, ami a klasszikus neodarwinizmus ellentéte. Tehát még a történés módja is bizonytalan, nem hogy annak eredete.

5., A BIOLÓGIAI EVOLÚCIÓ VÉLETLENSZERŰ MUTÁCIÓKRA ÉS REKOMBINÁCIÓKRA ÉPÍTI DOKTRÍNÁJÁT.

Ezt azonnal cáfolja a mesterséges szelekció elve, amely nem alapulhat véletlenszerű mutációkon és rekombinációkon, mert akkor nem valósulna meg a tenyésztési cél, nem következne be minőségi változás. Tehát tudatosan ki kell választani a tenyésztésre szánt alanyokat és a folyamatot /az adott fajta értékmérő tulajdonságainak javítását/ el kell indítani és végig kell vinni a kitűzött cél eléréséig. Erre garancia a tudatosan, mesterségesen szelektáló tenyésztő.

Az evolúcióban ezzel szemben minden minőségi változás a véletlen mutációknak és rekombinációknak tulajdonítható. Tehát abszolút nincsen tudatosság a folyamatban, mégis ugyanazt az eredményt hozzák ki vele, ami egy biológiai manipuláció eredménye. [Legalábbis a dogma erre épül.]

„Ha vannak atomok, és mód kínálkozik, molekulák is lesznek; és ha a molekulák nedves, meleg helyen tanyáznak, előbb utóbb lesz belőlük elefánt is.” /P.W. Atkins, a Teremtés 17. old./

Az életszervező DNS genetikai programjának /az élet alaprajzának/ hallatlan komplexitása mögötti intelligencia tervezési stratégiáját felváltotta volna az evolúciós biológia hazárdjátéka, az ahogy esik úgy puffan? A molekulák meleg helyen tanyázása idővel létrehozza az elefánt kolóniát?

Talán a langyos közeg a betűket is mondatokká avanzsálja? Akkor a DNS-program minek, vagy a mondanivalóját válogatott szavakba öntő ember? Ha minden azzá fejlődik, amivé akar? Illetve nem akar, hanem ahogy sikerül neki.

Az embernek tudatosság kell, a természetnek meg elég a véletlen, az eredmény mégis ugyanaz?

"Tenyésztésen azt az állandó jellegű tevékenységet értjük, amely kiváló tenyészegyedek párosítását, majd pároztatását valósítja meg abból a célból, hogy a szülőknél még jobb belső és külső tulajdonságú utódokat kapjon... A kutyatenyésztés célja: szebbet, kiválóbbat létrehozni, mint a már meglévő tenyészanyag. Megvalósításához két alapvető feltétel szükséges: 1. jó minőségű kutyák; 2. odaadó és hozzáértő szakemberek. Az irányított tenyésztési munkában természetesen az oroszlánrész a kutyatenyésztőkre vár.” /Arcanum.com – A tenyésztés fogalma/

Ugyanez a követelmény az elefántoknál, atomok, molekulák meleg helyen tartása, és egy kettőre lesz belőle... A távfűtés meg biztosítva van. A többi megy magától, mint a karikacsapás. A darwini zsenialitás tényleg nyilvánvaló, legalábbis ami a filozófia népszerűségét illeti. Ebben a sikere kétségtelenül töretlen.

6., A TERMÉSZETES KIVÁLASZTÓDÁS MANIPULÁLÁSA

"Amíg a szelekciós erők állandóak, a természetes szelekció egy irányba tolhatja az evolúciót, és meglepően rövid időn belül kifinomult struktúrákat hozhat létre." - https://sci.waikato.ac.nz/evolution/faq.shtml

Az első sejt állítólagos megjelenése előtt értelemszerűen nem történhetett természetes szelekció, hiszen kiválasztódásról csak osztódásra képes szervezetek esetén beszélhetünk, olyan DNS-el rendelkező sejtek esetén, amelyek át tudják adni a genetikai változásokat az utódjaiknak. DNS nélkül nincs osztódás, osztódás nélkül nincs mutáció, mutáció nélkül nincs természetes kiválasztódás. Ha valaki a kiválasztódással vagy mutációval akarja megmagyarázni a DNS megjelenését, akkor eleve feltételezi annak létét, aminek az eredetét meg akarja magyarázni.

A természetes szelekció állítólag szétzúzta a tervezéssel kapcsolatos érvelést. Darwin egyértelműen megmutatta, hogy a valószínűtlen, kis vak lépések kis sorozata látszólagos tervezést eredményezhet, tervezői útmutatás nélkül. - Ez csak állandóan egy irányba ható szelekciós nyomásnál történhetne meg, de mi van ha megváltozik a szelekciós nyomás iránya? Ha megváltozik a szelekciós nyomás [csapadékos és száraz időjárás változása, stb.], akkor az élőlény könnyen visszaidomulhat, ahogy a pintyek csőrénél láthattuk.

A kialakulás szükséges egyirányúságával szemben a természeti körülmények állandóan változnak, ennélfogva a természet munkájában a szelekciós nyomásirányok és erősségek is változnak, ezzel szemben a mesterséges szelekció sikere pont azon áll, hogy nem változhat, mert akkor valaminek a mesterséges kitenyésztése nem valósul meg, a minőségi változás nem jön létre.

Tehát az első leküzdhetetlen akadály a speciális, az adott élőlényre irányuló szelekciós nyomásgyakorlás rendkívül hosszú időn át /a szükséges ideig/ történő fenntartása a természeti körülmények állandó változásai közepette. /Ezt a mesterséges szelekcióban biztosítja a tudatos, mesterséges emberi beavatkozás, a külső szelekciós nyomás állandó egyirányú fenntartásával./

Az újabb óriási probléma, hogy nem csak egy adott élőlény komplett kifejlesztését tulajdonítják a természetes szelekciónak, hanem millióféle különböző élőlény komplett kifejlődését egy adott kezdeti élőlényből. Ami azzal jár, hogy ahány féle élőlény kialakulása elkezdődik, arra az élőlényre fókuszálva annak megfelelő tárgyú, intenzitású és irányú szelekciós nyomást kell alkalmazni, amit végig folyamatosan fenn kell tartani addig a szintig, amíg arra a fajra jellemzően kifejlődik az önálló életre, szaporodásra és az adott szerves és szervetlen életkörülményekhez való alkalmazkodásra képes élőlény.

Mivel az élőlények különbözőek, a szelekciós nyomásoknak is különbözőeknek kell lenniük, ami azzal jár, hogy ami jó az egyiknek, az nem feltétlenül jó a másiknak /a mesterséges szelekcióban ez teljesen nyilvánvaló, hiszen nem tenyésztenek egy ugyanazon kaptafára egymástól különböző élőlényeket, hanem a párosításokat külön-külön célok szerint határozzák meg: kedvező súly, gyorsaság, termőképesség, stb./ ami teljesen nyilvánvaló és evidens!

Tehát a szelekciós nyomások millióféle variációit ha szembeállítjuk az egy adott irányú fejlődési vonalat igénylő élőlények millióféle állítólagos elágazású fejlődésével, abból mi fog kijönni?

Az élővilág több millió különféle élőlényből áll, ami mind abszolút precízen illeszkedik a környezetébe, azt a rendkívül változatos, egymásnak ellentmondó, koordinálatlan környezeti szelekciós nyomás hogyan hozza létre, hiszen minden élőlényt külön-külön a neki megfelelő szelekciós nyomással kell párosítani?! Millióféle élőlény kifejlődéséhez annyiféle irányított szelekciós nyomást kell alkalmazni, amennyi kell a sikeres kifejlődéshez. Mi irányítja a szelekciós nyomás irányát a szükséges mértékben - a véletlen?

Darwin szerint a spontán ható szelekciós nyomás mindent a szükséges mértékben /a legerősebben alkalmazkodó élőlények élővilágának megteremtését támogatva/ alakított ki lassú, folyamatos, lépcsőzetes alkalmazkodással rendkívül hosszú idő alatt. Mondhatni, célzó nemesítéssel bármiféle cél vagy terv [Tervező] nélkül.

És a frontális ütközésekkel mi van? Amikor egy fejlődésnek indult élőlény szembe kerül olyan szelekciós erőkkel, amik teljesen ellentétesek a korábban őt ért hatásokkal, akkor hogyan folytatta a fejlődési vonalát az egyre komplexebbé válás irányában a spontán megkezdett, egyébként céltalan útján?

A mesterséges szelekcióban intelligensen irányított stratégiai folyamatot felügyelnek a tenyésztők, a természetesben meg véletlen folyamatot generálnak abszolút felügyeletlen váltakozó természeti erők és irányok. És állítólag mindkettőben ugyanaz jön létre, egy minőségileg jobb anatómiájú és tulajdonságú élőlény. Amiből millió van, ráadásul millió féle, teljesen különböző élet- és szaporodóképes funkcióval.

A darwini evolúció egy vagy több sejtből építi fel a többmilliós élővilágot, tehát a tulajdonság kiválasztását környezeti nyomással hozza létre tenyésztési program nélkül.

Egy folyamatosan változó környezetben honnan szedi a millióféle szükséges környezeti szelekciós nyomást a millióféle még nem teljesen kifejlődött, kifejlődési folyamatban résztvevő élőlény teljes kifejlődéséig?

Tehát nem egyetlen élőlény kedvezőbb tulajdonságainak átörökítéséről van szó, hanem millió féle élőlény összes kedvező tulajdonságainak a kifejlesztéséről, ami azelőtt nem létezett!

A mesterséges szelekció elvét a természetes szelekció intelligencia nélkül nem másolhatta le, hogy állandóan egyirányú szelekciós nyomást gyakoroljon millióféle élőlény komplex felépítésének biztosításához. Hanem az állandó környezeti változásokkal még keresztbe is tett neki. Úgy hogy ez a folyamatos tökéletesedés az evolúció képzeletbeli törzsfáján csupán áltudományos fantazmagória.

Ettől függetlenül a ki tudja honnan előkerült miniatűr őslény állítólag csörtetett előre az őssejttől az emberig, mintha zsinóron húzták volna. Csakhogy ez nem a természetes kiválasztódás érdeme, hanem az evolucionistáké, akik a zsinór végét fogják.

A természetes kiválasztódás alapvetően egy adott körben lévő tisztulási folyamatot segít elő, miközben a folyamatban résztvevő alanyok az adott génszekvenciájuk kiaknázásával alkalmazkodnak a változó természeti körülményekhez. A reá osztott feladata ennyiben ki is merül.

A galapagoszi pintyek csőre rövid távon ide-oda változott egy alaphelyzethez igazodva. Nem történt egy irányú évmilliós szelekciós nyomás, ami a természetes szelekció teremtő erejével átváltoztatta volna a pintyet más fajjá. A csőrük visszaidomult az alaphelyzetre, miután megváltozott az éghajlat, és nem történt millió évekre nyúló egyirányú fejlődő makroevolúciós átalakulás.Tehát ilyen módon nem is fejlődhettek ki. A ciklikus váltakozás körforgása meggátolja az ilyen irányú elképzelést.

A múlt és jelen történelmi eseményei ezt igazolják. Innentől kezdve bármilyen makroevolúciós /fajon túli/ változásnak nincsen semmiféle létjogosultsága a populációk életében, mert nincsen mögötte speciális irányú szelekciós nyomás! Ami volt, azt a populáció megoldotta mikroevolúcióval /életidőn belüli változékonysággal/.

- Királyfiként fogd azt a rusnya békát, gyakorolj rá szelekciós nyomást: csókolgasd körbe elegendő ideig, holt biztos, hogy királykisasszony lesz belőle! - Elméletnek elmegy, de a valóság a mesék határain túl vannak.

Ami tehát a darwini evolúció makroevolúciós hipotézisét megbuktatja az az, hogy a képzeletbeli folyamat mögött nincsen állandóan fennálló, egy irányba ható, makroevolúciót, teljesen új genetikai információkkal programozott fajstruktúrákat kicsikaró szelekciós nyomás. Soha nem is volt és soha nem is lesz.

Mert ha igen nagy mértékű a szelekciós nyomás /a túlélés támasztotta igény/, mondjuk ha extrém hideggé válik a környezet, és azt bundanöveléssel /vagy valami ehhez kapcsolódó változással/ az adott populáció nem tudja megoldani a saját életidején belül, akkor kihal. /Lásd pl. a mamutokat./

Ennélfogva minden evolúciós változás az életidőn belüli mikroevolúció kategóriájába tartozik. Röviden: szelekciós nyomás + életidőn belüli alkalmazkodás = túlélés. Ezen felül minden darwinista spekuláció a fantázia birodalmába tartozik, és a valódi tudományban nincsen létjogosultsága.

Ennek a vakon történő fejlődésnek bármiféle biológiai stratégiát nélkülöző hipotézise [amit evolúciós elméletnek neveznek] nem tudomány, hanem kifejezetten csúsztatás, az elhitetésnek egy tudományosnak beállított spekulatív kifejeződése. Majd a természetes szelekció megoldja, összeválogatja, kifejleszti. A jegyszedő nő is arról híres, hogy a jegyek kiválogatásával megtölti a színháztermet. Meg a zsűri létrehozza a kiváló produkciókat, nem csak elbírálja. A darwinizmusban már csak így mennek a dolgok.

És sikere a laikus tömegeknél is csak azért van, mert erkölcsi szabadúszóságot eredményez. A tudósok meg ebből élnek, erre kapják az anyagi és erkölcsi támogatásokat, hogy ezt a materialista világszemléletet fenntartsák.

7., AZ EVOLÚCIÓ KIVÁLOGATÓDÁSSAL KAPCSOLATOS FÉLREVEZETÉSE

"A szelektív nyomás miatt a bizonyos fenotípusokkal rendelkező szervezetek előnyt élveznek a túlélés és a szaporodás szempontjából. Idővel ez evolúcióhoz vezet." -https://catherinephamevolution.weebly.com/selection-pressure.html

Ez hatalmas átverés, mivel ugyanaz a szelekció, ami megtartja az előnyös változásokat, ki is szelektálja ugyanazokat a változásokat, amint megváltozik a szelekciós nyomás iránya. Tehát ugyanaz a pozitív és a negatív szelekció is a változó szelekciós nyomás függvényében!!!

A szelekció oda-vissza rakosgat, egyszer előnynek könyvel el valamit, aztán ugyanazt hátránynak. Mindez egy adott fajon belül történik, tehát nem lehet egymásra rakosgatni a képzeletbeli előnyöket egy képzeletbeli új faj kialakulása érdekében, mert az újabb anatómiai és jellembeli változások könnyen hátrányokká válhatnak!

Mégis hogyan tanítják? Csak az előnyről vesznek tudomást [amit evolúciós fejlődésnek neveznek], ami áltudományos darwinista filozófia! Ugyanilyen téveszme azt állítani: - Valaki egyszer lopott, ami idővel bűnözővé váláshoz vezet, akinek a lopás a szakterülete. Csak hogy idővel megváltozott, és nem lett belőle bűnöző! /A szelektív nyomás nem vezetett evolúcióhoz!/

A darwinizmus finomított csalások és szándékos csúsztatások sorozata tudományos köntösbe öltöztetve! Egy istentelen doktrína, ami erkölcsi öntörvényűséghez vezet. De ezért is találták ki, hogy az erkölcsi perverziókhoz szabad utat adjon az ateistáknak.

Sir Julian Huxley angol biológust, Thomas Huxley unokáját egyszer megkérdezték a televízióban, hogy miért fogadták el az evolúciót olyan
gyorsan. Azt mondta: "Az ok, amiért ugrottunk Darwin könyvéhez, az volt, hogy Isten eszméje beleavatkozott szexuális szokásainkba.” /Julian Huxley, quoted by James Kennedy in Skeptics Answered, Kindle Edition (Colorado Springs: Multnomah Books, 2013), sec. epilogue para 27. /
Innentől kezdve az erkölcsi indíték erre a biológiai manipulációra teljesen nyilvánvalóan adva van.

8., ÚJ FAJOK KIALAKULÁSÁNAK MANIPULÁLÁSA

Darwin jelezte, hogy a fajok úgy alakulhatnak ki, hogy egy faj két részre szakad, vagy egy populáció eltér a meglévő ősétől egészen addig, hogy új faj legyen. Darwin evolúciós meglátásai zseniálisak voltak… - https://www.nature.com/scitable/knowledge/library/speciation-the-origin-of-new-species-26230527/

Ezzel ellentétben a Természetes kiválasztás című kéziratában ezt írja: „Nem csoda, hogy nehézségekbe ütközik a faj és a fajta közötti különbség meghatározása; – nincs lényegi, csak önkényes különbség” (Darwin 1975, 98. o.). A fajok eredetében ezt írja: „Úgy tekintek a faj kifejezésre, mint amelyet a kényelem kedvéért önkényesen adnak egymáshoz nagyon hasonló egyedek halmazának, és hogy lényegében nem különbözik a fajta kifejezéstől” (Darwin, 1859 [1964, 52 o.) Darwin Hookernek írt levelében azt írja, hogy a „faj” szó „meghatározhatatlan” (1856. december 24.); az Eredetben pedig azt írja, hogy a „faj” kifejezés lényege „felfedezhetetlen”.

Darwin számára a „faj” meghatározhatatlan, mert nincs különbség a fajok és a fajták között.

Sok biológus elutasítja Darwin szkepticizmusát a fajkategóriával kapcsolatban, különösen azok, akik támogatják a biológiai fajkoncepciót. Például Mayr ezt írja: „Darwinnak nem sikerült megoldania a munkája címében jelzett problémát… Megvizsgáltam ennek a kudarcnak az okait (Mayr 1959a), és megállapítottam, hogy ezek között van az, hogy Darwin nem érti a fajok természetét” (Mayr) 1963, 12. o.

Mégis mit olvastunk fentebb? „Darwin jelezte, hogy a fajok úgy alakulhatnak ki, hogy egy faj két részre szakad, vagy egy populáció eltér a meglévő ősétől egészen addig, hogy új faj legyen. Darwin evolúciós meglátásai zseniálisak voltak … ”

Tehát a zseniális Darwin nem értette a fajok természetét, ettől függetlenül Darwin nyomán ma is alakulnak ki új fajok, mert hogy az evolúció az őssejtből kialakuló egyre újabb fajok kialakulásának állítására épül.

Miközben annyi történik, hogy az Isten által megteremtett alapfajok [típusok] saját fajhatáraikon belül variálódnak a változó környezeti hatásokra. Amit a Biblia is tanít, hogy a neme szerint szaporodik, nem lesz valamiféle őscickányból teljesen más faj, mert hogy az őscickány a saját neme szerint szaporodik, ami természeti törvény. Vagy tapasztalta bárki is valaha, hogy pl. a mosómedvék párosodásának nem mosómedvék lettek az utódai?

Egyébként meg hogy 25 millió éve fejlődtek ki? Na és honnan van a teljes anatómiai génkészletük? A szaporodási mechanizmusuk? A vizes élettérbe való beilleszkedésük igénye? /Stb./ Minden evolúciós kísérlet a természet terepasztalán működőnek látszik, de a DNS alap programjánál megakad. Mert már ott meg kell határozni, hogy miből mi legyen. Nem a vízparton dől el, sem nem a fák tetején.

Igaz, Darwin látszólag eldöntötte a kérdést anélkül, hogy tudta volna mi fán terem a DNS. Az evolúcióról tudta, hogy a fán terem. Mármint a törzsfán. Mert hogy szerinte kinőtt a DNS-ből a törzsfa. Talált valaki programot a DNS-ben a törzsfára? Nem nagyon.

A különböző lények közötti DNS-hasonlóságok a közös mérnöki tervezés bizonyítékai, és az a tény, hogy ezeknek a DNS-szekvenciáknak a különbségei megmagyarázhatatlanok az állítólagos evolúciós folyamatokkal, szintén erős bizonyítéka a tervezésnek. Maradjunk ennyiben.

Összegzés

Az evolúció csak látszólagosan természetes folyamat, valójában egy ok-okozati rendszer, amely egy intelligens történés. Ha az evolúció önmagában fejlődés, akkor az evolúcióelmélet miért nem fejlődött ki magától, miért volt szüksége Darwinra a kidolgozásához? Ha az elméleti folyamathoz intelligencia kellett, akkor a fizikai folyamathoz miért nem kellett intelligencia?

A darwinista evolúció lényege a szelekciós nyomásra történő mutációk haszna, amit a természetes kiválasztódás beépít a hosszú távon apránként kialakuló fajokba, az ezen a módon létrejövő életformák millió évek alatti egymásra rakódásába /egymásból való kifejlődésébe./

Ez jól hangzó hipotézis, de számtalan tényező bizonyítja, hogy a valóság egészen más!

1., A szelekciós nyomás állandóan változik a változó környezet függvényében.

2., A mutációk haszna nem biztosít hosszú távon egymásra rakható egyirányú fejlődést, mert nem halmozódnak fel egy populációban. [A tulajdonságok egyirányú felhalmozódásához egyirányúan halmozódó környezetre van szükség, amelyhez egyirányúan halmozódó szelekciós nyomás társul. És mi okozza ennek felhalmozódását? A darwinizmus által elrendelt vakszerencse? Mert a darwinizmus rendje kétségtelenül egyirányúan halmozódik. Máskülönben az egész hitrendszernek nincs értelme! Szerintük minden úgy halmozódik, ahogy az evolucionista Nagykönyvben meg van írva. Amit Darwin írt, azt ők megerősítették. Elrendelik, és megtörténik. Grimm legszebb meséiben bizonyára.

A baktériumok örökletes immunitása még mindig baktériumokat eredményez. Az evolucionisták olyan felhalmozódást hirdetnek, amely egy másik, teljesen más fajt hoz létre. Ha ez működne, akkor mostanra már nem lennének baktériumok.]

3., A fajok nem kialakulnak, hanem a már eleve létezők változnak a beléjük programozott alkalmazkodó változékonyság kiaknázásával.

4. Átmeneti állapot a fajok között nem létezik, hanem amelyekre ráfogják, azok két élettérre tervezett stabil fajok.

Amikor az Erzsébet hidat építették, és átmeneti állapotában volt, senki nem közlekedett rajta, mert nem volt képessége betölteni eredeti funkcióját, amire megtervezték. Ha az evolúció filozófiája szerint minden élőlény átmeneti állapotban lenne, egyik se tudná betölteni eredeti funkcióját, amire tervezték, mivel nem volna túlélőképes. A túlélést az átmeneti állapotból történő kilépés biztosítja, viszont addig nem lehet közlekedni a hídon, amíg ez meg nem történik. Az, hogy az élőlények simán túlélnek, bizonyítja, hogy nincsenek átmeneti állapotban, soha nem is voltak, nem kellett ebből az állapotból kilépniük!

5. Az emberiség nem része a természetes ökoszisztémának, hanem egy attól külön teremtés.

Történt egy jókora elszólás egy ökoszisztémával foglalkozó cikkben, amely így fogalmaz:

„A természetes ökoszisztémák védelmének érdekében az emberiségnek fontos lenne a lehető legjobban kimaradni a természet dolgaiból, és minél kisebb befolyást gyakorolni az életközösségek természetes működésére.” - https://xforest.hu/okoszisztema/

Ez egy hatalmas horderejű kulcsmondat, amely bizonyítja, hogy a darwini evolúció törzsfejlődési elmélete nem alkalmazható az ember származására, mert ha alkalmazható volna, akkor a természetes ökoszisztéma szerves része volna az ember - mint aminek kulcspozíciója van, mint annyi másnak, – de éppen hogy az ember nélkül működik igazán megfelelően, az ember csak megbontja azt. Mert direkt és szánt szándékkal nem engedelmes az eredeti ökoszisztéma Létrehozójának.

[Az ökoszisztéma önmagát nem hozhatja létre, mert ahhoz tudni kell átlátni az egész folyamatot, hogy a szükséges alkatrészeket a kellő helyen és időben beillessze a helyére. Ehhez intelligenciára és programozásra van szükség!

Az élőlények állandó harcban élnek és kényszerből egymás élve fölfalják a túlélés érdekében, de kezdetben a túlélés evolúciójára nem volt szükség. A teremtés tökéletes harmóniával indult és ugyanoda is fog visszatérni. A darwini evolúció elmélete mindkettőt megkérdőjelezi úgy, hogy eszménnyé teszi az átmenetit.

Krisztus is végigment a szenvedés útján, hogy a megváltás által visszakerüljön a benne hívő ember Isten meghitt közelségébe, de ez az út a bűnbeesés miatt vált szükségessé. Ugyanígy az evolúció is a mostani világrendhez tartozik, Krisztus királyságában az evolúciós alkalmazkodás kényszerű gyakorlatára már többé nem lesz szükség.]

Végül is az embernek sem kell más fajjá válnia a túlélés érdekében, akkor más állatoknak miért kellene? Az evolúció nem megmagyarázza az élőlények kifejlődését, hanem kényszerített magyarázattal rendeli alá az elfogadott doktrínának az események tényállását, amit materialista világnézet szerint állapít meg a saját önkényes állásfoglalása szerint.

A Magyar Tudományos Akadémia 67 ország tudományos akadémiájához, köztük az egyik elsőként megszólaló Royal Societyhez hasonlóan elhatárolódik azoktól a "tudományon kívüli elképzelésektől", amelyek a darwinizmus tudományosan megalapozott állításait támadják, eltorzítják, illetve áltudományos érvelésekkel kritizálják. "A darwini evolúciós elmélet - ahogy a tudományokban a fejlődést figyelembe véve ez megszokott - nem teljesen lezárt volta ellenére, tudományosan megalapozottnak tekinthető és kellően leírja a fajok keletkezését és átalakulását." /MTA Elnöksége. 2008/ „Az evolúcióelmélet erősebb, mint valaha. A világ egészén elfogadják, és még láthatáron sincs semmi olyasmi, ami megrengetné azt." /Szkeptikus Társaság/

9. DARWIN SZELEKCIÓS ELMÉLETÉNEK BUKTATÓI 5. PONTBAN

A természetes kiválasztódás a modern biológia sarokköve, az evolúciós változások egyik alapvető mechanizmusa, az élővilág összetettségéért és adaptív bonyolultságáért felelős fő folyamat. Daniel Denett filozófus szerint ezt a természetes kiválasztódás általi evolúciót „a valaha létezett legjobb ötletnek” minősíti.

1. Darwin szerint az evolúciót az élőlények eltérő túlélésével lehet magyarázni, amely a természetben előforduló változásokat követi - ezt a folyamatot nevezte "természetes szelekciónak".

2. Ezen nézet szerint a szervezetek utódai olyan módon különböznek egymástól és a szüleiktől, amelyek öröklődnek - azaz a különbségeket genetikailag tovább tudják adni saját utódaiknak.

3. Továbbá a természetben az élőlények jellemzően több utódot hoznak létre, mint amennyit a táplálék, a tér és más környezeti erőforrások korlátai mellett túlélni és szaporodni tudnak.

4. Ha egy adott utód olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek előnyt jelentenek számára egy adott környezetben, akkor az adott szervezet nagyobb valószínűséggel marad életben és adja tovább ezeket a tulajdonságokat.

5. Ahogy a különbségek generációk során felhalmozódnak, a szervezetek populációi eltérnek őseiktől.

Mi a gond ezzel az értelmezéssel?

1. Darwin szerint az evolúciót az élőlények eltérő túlélésével lehet magyarázni, amely a természetben előforduló változásokat követi - ezt a folyamatot nevezte "természetes szelekciónak".

A természetben előforduló változások követése pontosan nem kedvez a hosszú távú evolúciónak, mert a természetes szelekció stratégiai célja az állandóan változó környezet kihívásainak való azonnali megfelelés, azokra választja ki az adott környezethez a legalkalmasabbakat. Tehát az élőlények eltérő túlélésének semmi köze ahhoz a képzeletbeli evolúcióhoz, amely valamilyen őssejtből évmilliók alatt kifejleszt millióféle komplex felépítésű, környezetéhez alkalmazkodni képes élőlényt.

Ha a túlélést az evolúció utólag alakítja ki, akkor nem létezhet olyan organizmus, amelyben a túlélést utólag az evolúció alakította ki, mivel túlélés nélkül nem létezhet olyan organizmus, amelyben a túlélés utólag kialakul. Mert ha nincs túlélőképessége, akkor eleve nem tud túlélni. Ezért a túlélésre képes élőlénynek előre léteznie kell, aminek a létezéséhez semmi köze az evolúciónak.

2. Ezen nézet szerint a szervezetek utódai olyan módon különböznek egymástól és a szüleiktől, amelyek öröklődnek - azaz a különbségeket genetikailag tovább tudják adni saját utódaiknak.

Az utódok szüleiktől való különbözőségének genetikai átadása rövid távon semmilyen minőségi különbözőséget nem jelent, mivel ugyanazon fajon belül történik és csupán egyfajta változatot produkál, kiaknázva a faj változékonyságra, ill. variálódásra vonatkozó genetikailag programozott lehetőségeit.

A különbözőségek genetikai átadása abban a pillanatban megreked, sőt visszafordul, ahogy a változó természet szelekciós nyomásiránya megváltozik. Az adaptív változás iránya a környezettől függ. A környezet változása a korábban előnyös tulajdonságokat semlegessé vagy károssá teheti, és fordítva.

„Meg kell érteni, hogy a különböző tulajdonságok relatív alkalmassága az aktuális környezettől függ. Így a most megfelelő tulajdonságok később alkalmatlanná válhatnak, ha a környezet megváltozik.” /A természetes szelekció megértése: alapvető fogalmak és gyakori tévhitek/ - https://evolution-outreach.biomedcentral.com/articles/10.1007/s12052-009-0128-1

„Az éghajlati és topológiai változásokkal az élőlényben meglévő kedvező tulajdonságok a környezet jelentős változásai mellett a túlélésre gyengén alkalmassá válhatnak.” - https://www.vedantu.com/biology/evolution-vs-progress

Azt honnan veszi az evolúciós elmélet, hogy a természet rendkívül hosszú időn át, sok generáción keresztül garantálni képes egy irányba ható szelekciós nyomásgyakorlást?

A szülők utódainak genetikai különbözőségei abszolút környezetfüggők, ha a környezet változása azt diktálja, akkor az utódok szüleiktől való különbözőségei a visszájára fordulnak és megszűnik a különbözőség, vagy minimálisra csökken.

Az adott fajon belüli genetikai különbözőségek pontosan a szelekciós nyomásirányok függvényei, és nem lehet a genetikai különbözőségeket csak és kizárólag egy irányba sokszorozni, ahogy azt evolúciós elmélet önkényesen teszi.

Ez az állítás: >A jótékony mutációk arányosan nőnek egyik generációról a másikra, mert definíció szerint történetesen hozzájárulnak az őket hordozó organizmusok túléléséhez és szaporodási sikeréhez.< abszolút nem veszi figyelembe, hogy a mutációk is környezetfüggők, és nem hosszú távú szerencsés összeadódást biztosító tényezők.

3. Továbbá a természetben az élőlények jellemzően több utódot hoznak létre, mint amennyit a táplálék, a tér és más környezeti erőforrások korlátai mellett túlélni és szaporodni tudnak.

A több utód még nem garancia az evolúciós genetikai különbözőségek növekedésére, mert azt nem az utódok száma szabja meg, hanem a szelekciós nyomás irányok változása és hatóereje. Az pedig egy állandóan változó tényező, és a genetikai változások azoknak függvényei, nem pedig a több utódnak a függvénye.

Hogy egy élőlény több utódot hoz létre, ezt nem lehet általánosítani, hiszen tény, hogy adott esetben a szülő kevesebb utódot hoz létre, ha észleli a természetben bekövetkezett negatív változásokat.

A változás állandó folyamat az ökoszisztémákban, amelyet különböző természeti erők mozgatnak. Általánosan igaz, egyetlen egyed különböző fenotípusokat képes kifejleszteni, ha különböző környezeteknek van kitéve. [Fenotípus: az egyed látható, leírható, mérhető külső és belső tulajdonságainak összessége.]

A környezet dinamikusnak tekinthető, mert folyamatosan változik. A szezonális és hosszú távú éghajlati változások megváltoztatják a környezetet. A változás folyamata az egyetlen állandó minden ökoszisztémában. A növények és állatok populációi folyamatosan változnak mindenféle környezeti befolyás hatására.

Tehát az utódok számának többlete még nem egy olyan tényező, amire hosszú távon építeni lehet a változások genetikai továbbadását, mivel maga a folyamat alapjaiban környezetfüggő hatások befolyása alatt áll.

4. Ha egy adott utód olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek előnyt jelentenek számára egy adott környezetben, akkor az adott szervezet nagyobb valószínűséggel marad életben és adja tovább ezeket a tulajdonságokat.

Az hogy az utódok bizonyos tekintetben különbözhetnek a szüleiktől, amit genetikailag továbbadhatnak, ez fennáll, de ennek vannak határai, amiket a természetes szelekció csak akkor tudna áttörni, ha volnának messzire vezető stratégiai céljai, de nincsenek. A közvetlen túlélés támasztotta követelmények pedig szüntelen változás alatt állnak, ennélfogva a különbözőségeket nem rakosgathatja egymásra – amint a képzeletbeli evolúció teszi –, hogy a különbségek genetikai átadása szüntelen egy irányba történő felhalmozódás lenne.

Pontosan az egyirányú felhalmozódás az az idegen tényező, amire építkezik az elmélet, csak azt nem veszi figyelembe, hogy a felhalmozódás szükségszerűen kétirányú, mivel a környezeti változások is minimum kétirányúak. [A gyakorlatban ennél sokkal többről van szó.]

Azoknak a híres pintyeknek a csőrmérete mutatja, hogy a változások a környezeti hatások függvényében kétirányúak voltak, mert visszaidomultak az alaphelyzetre és nem történtek egy irányba történő felhalmozódások. Holott az evolúció erre az elméleti stratégiára támaszkodik – teljesen hiteltelenül.

Az előny és a hátrány hosszú távon kiegyenlítődik, egyensúlyt hozva létre.

5. Ahogy a különbségek generációk során felhalmozódnak, a szervezetek populációi eltérnek őseiktől.

Ezen tematika szerint az evolúció csak felhalmoz, soha nem költekezik.

Pontosan a felhalmozódás egyirányúsága az, ami a fantázia világába tartozik, mivel ezt alulról fölfelé történő lépcsőzetes lépegetésnek képzeli el, hiszen a felhalmozódó különbségek visszafelé is halmozódnak, ill. stagnálnak.

Vajon hogyan alakult ki a barlangoknak színtelen vagy legfeljebb gyengén sárgás színű, elsorvadt szemű és törékeny élővilága, ha nem úgy, hogy a barlangi állatok ősei a talajban és a mély kőzetrepedésekben kialakult, a sötéthez és a párás levegőjű zárt környezethez alkalmazkodott élőlények voltak.

A talajvíz vagy az esővíz azután besodorta ezeket az állatokat a kialakuló barlangrendszerekbe. Az új környezet megfelelt nekik, így nem csak életben maradtak, hanem a későbbiek során környezetükhöz mindjobban alkalmazkodva tovább is fejlődtek. Ez a fejlődés szervezetük egyszerűsödésének irányában tartott, és tart ma is.

Pl. a barlangi rák, a Stenasellus hungaricus a szemét teljesen „elveszítette", viszont szaglótapogatói erőteljesen kifejlődtek. De a rák ugyanaz a rák maradt, csupán a fajon belüli változékonyság alakult ki nála.

Az hogy a vakgőte szeme elcsökevényesedett, annak semmi köze ahhoz, hogy egy őssejt az evolúciós létrán feltornássza magát teljesen új fajú élőlénnyé, mondjuk gőtévé – ahogy az evolúciós megrendelés előírja neki –, hanem arról van szó, hogy maga a gőte változik a környezeti hatások függvényében. De erre a változásra való lehetősége genetikailag adva van.

A nem használt szerv elsatnyul, de maga a szerv nem alakul ki, ha nincs genetikai alapja. Az élőlények szervei tehát nem kialakultak, hanem eleve adva vannak [teremtés], amik aztán formálódhatnak a szelekciós nyomások következtében.

Bicepsz növeléssel maga a bicepsz izom nem hozható létre, és amit az evolúció állítólag egymásra rakódással létrehozott, az a korábban nem létező dolgok létezővé válása /kifejlődése/ egy nem létező recept szerint. A por meg a sok eldobált konzervdoboz éppenséggel rakódik egymásra, de az élet millióféle szervezeti részegységei nem. Ahhoz stratégiai terv kell, ami megszabja az egymásra rakódások ütemét és irányát kedvező szelekciós nyomások hosszú távú fenntartása kíséretében.

A konzervdobozok véletlen egymásra rakódásában esetleg fel lehet bukni, de hogy ugyanez a véletlen felépít egy [pontosabban millióféle] komplex szervezetet csak a különbözőségek felhalmozódásából tervezett irány és stabil, irányított szelekciós nyomás nélkül, az puszta fantazmagória. Akkor a szelektív, ember által történő tenyésztés is működne irányítatlan, vak felhalmozódások szerint, de ez a módszer nem arról híres, hogy puszta egymásra rakódásokra lenne bízva a stratégiai célból történő tenyésztés sikere. Az evolúció meg pont erről híres.

A darwinizmusnak Grimm legszebb meséi között van a helye, a modern evolucionista biológusok meg a mesemondók, akik mesélik a népnek a szép történeteket, amiken azok szépen el is alszanak. Úgy bealszanak, hogy még horkolnak is a meghatározott ütemre.

10., AZ ELEFÁNT EVOLÚCIÓS FEJLŐDÉSÉNEK PROBLÉMÁJA

„Ha vannak atomok, és mód kínálkozik, molekulák is lesznek; és ha a molekulák nedves, meleg helyen tanyáznak, előbb utóbb lesz belőlük elefánt is.” /P.W. Atkins a Teremtés 17. old./

Stratégiai célhoz kell választani az alanyokat.

Az evolúció az éppen fennálló adott helyzethez választja az alanyokat.

Az elefánt kitenyésztéséhez az elefánt a stratégiai cél, ahhoz kell választani a legalkalmasabb alanyokat.

A természetnek azokat a legalkalmasabb alanyokat kell kiválasztania, amik egyre közelebb visznek a stratégiai célhoz, az elefánthoz. De a természetnek nincsen tudatos választási lehetősége egy igen messze lévő stratégiai célhoz kiválasztani a legalkalmasabb alanyokat.

Az ember a stratégiai céljához tudatosan választja az alanyokat, de a természet nem tudja tudatosan választani az alanyokat, mert neki nem az elefánt a cél, hanem egy adott élőlény túléltetése a cél, ehhez választja ki az alanyokat, tehát a természet stratégiai célja az állandóan változó környezet kihívásainak való azonnali megfelelés, azokra választja ki a legalkalmasabbakat.

Tehát a természetnek más a stratégiai célja.

A természetnek rövid távú stratégiai célja van, mégpedig a legalkalmasabb kiválasztása a túlélésre. Tehát az éppen fennálló külső vagy belső szelekciós nyomásra való legmegfelelőbb reagálás.

Az embernek, akinek stratégiai célja van valamit kitenyészteni amit kinézett magának, ahhoz keresi a legalkalmasabb alanyokat, amiket összeválogat a mesterséges szelektálás módszere szerint.

Ezzel szemben a természet stratégiája a túlélés azonnali igénye. Ehhez választja a legalkalmasabbat. [mikroevolúció] És nem egy távoli, kitűzött, stratégiai célra való kiválasztása a legalkalmasabbaknak.

A valódi evolúció rövid távú kiválasztás a túlélésre. Ezt mindennap bizonyítva látjuk.

A darwini evolúciós elmélet stratégiai célra történő kiválasztása egy kitalált elmélet, legalábbis a rövid távú evolúciós lépések egymásra halmozását arra használja, hogy kialakítsa vele a hosszú távú stratégiai célt, illetve azoknak meglétét ezekre az egymásra rakodásokra vezeti vissza. De nem vezetheti vissza, mert ez a stratégiai célhoz vezető egymásra rakódás idegen a természettől.

A természet olyan emberhez hasonlít, aki megy egy dzsungelben, és kikerüli az éppen eléje tornyosuló akadályokat, aztán kilyukad ott, ahol éppen kilyukad. Lehet, hogy körbe járja a dzsungelt, lehet ki sem jön belőle, de miközben megy, állandóan túlél. És nem célja egy adott irányba menni, hogy a kiválasztott célja szerint kerülje ki az akadályokat.

Ezzel szemben az ember kinéz magának egy távoli célt, arra szegezi a tekintetét és az útját a mesterséges kiválasztás szerint szabja meg a lehetőségek figyelembevételével.

A természetben a legkedvezőbb lehetőségek kiválasztása folyik, a legrátermettebbek kiválasztódása, amelynek célja a túlélés és nem valamilyen stratégiai cél elérése. Az az evolúció, amelyik messze túlmutat a puszta túlélésen és évmilliók alatti teljesen új fajok kialakulását célozzák, csak a képzeletben léteznek, de a valóságban nem!

Tehát hogy a molekulák meleg helyen tanyázása elefántot eredményez, ennek semmiféle tudományos alapja nincs. Még egy ormány sem jön létre a legrátermettebbek vakon történő kiválasztásából, nem hogy egy ormány mögött trappoló elefánt.

11., KOMPLEX STRUKTÚRÁK EVOLÚCIÓ ÁLTAL?

"Egy vakon működő természeti folyamat, a természetes szelekció, tudományos magyarázatot ad komplex struktúrák létrejöttére teremtő nélkül is.”

Elméletben igen, de a gyakorlat megbuktatja, ugyanis a komplex struktúrák /szerkezetek/ komplexitásra irányuló szerveződést igényelnek, márpedig a komplexitás az egyszerűbbtől a bonyolultabb felé történő irányvonal. Minél összetettebb egy szervezet, annál inkább speciális, finomhangolt. szelekciós nyomást igényel.

Ezzel szemben van a természetben lévő szelekciós nyomások és erőhatások kiszámíthatatlansága, változékonysága, instabil irányozottsága. És mivel a két folyamat egymással szemben áll, amit a természetes szelekció ma fölépít, holnap le is rombolja, amit ma összerak, holnap szét is szedi. Egyetlen stratégiai célja van, túlélés a jelenben.

Hol van ez a komplex struktúrák kialakulásának jövőbeni eszményképéhez? Az evolúció egy hullámvasút és az útja nem vezet a piramisok csúcsához. Hogy arra használják, ez egy más kérdés. Csak éppen az ellentétes hatásokat nem kalkulálják bele, amik a komplexitás útjának vágyott egyirányúságát szükségszerűen és szüntelenül változó ritmusban megtörik.

"A véletlenszerű változtatások nem a sorrendben jelentkeznek, ezért hívják "véletlenszerűnek", azonban az evolúció szakaszokon keresztül működik, és mindegyik szakasz kiegészíti a másikat. Ez az oka annak, hogy az ilyen véletlenszerű változások a genomban jelentős változást hozhatnak az evolúcióban, mivel évmilliók során ezek a mutációk összekeverik és kifejlesztik ezeket a szakaszokat.”

Szakaszoknak egymás kiegészítése folyamatos egyirányú szelekciós nyomást igényel. A mutációk hogyan fejlesztik ki évmilliók alatt ezeket a szakaszokat, amikor a szelekciós nyomások iránya és intenzitása állandóan változik?!

Ha angolt tanulsz egy nyelvkönyvből, az egyszerű kezdetektől a könyv bonyolult szerkezeteket tárgyaló végéig ugyanazt az irányú szelekciós nyomást kell az agyadra koncentrálni, hogy megtanuld az angolt. Nem keverheted az angol nyelvkönyvet akárhány más nyelvkönyvnek a tananyagával, mert abból káosz lesz.

A mutációk honnan tudják, hogy egyetlen stratégiai irányba kell fejlődniük, ráadásul évmilliókon keresztül, amikor millióféle élőlényre egyszerre gyakorolnak szelekciós nyomást?! Miféle egymással összefüggő szakaszok évmilliók alatti kifejlesztéséről beszélsz? Ki vagy mi irányítja a stratégiai fejlődési irányt - a véletlen?

"... az ilyen véletlenszerű változások a genomban jelentős változást hozhatnak az evolúcióban." Millió féle irányú változást hozhatnak, ez a pontos kifejezés.

12., AZ AKADÉMIAI TUDOMÁNY ELFOGULT VÁLASZTÁSA

Az evolúciós biológia stratégiája szerint a legalkalmasabb választódik ki a természetben, ami teljesen kézenfekvő, evidens esemény. Ugyanakkor akkor ha elvi síkon van két lehetőség: 1., valami a mérnöki intelligencia által tudatosan meg van tervezve; lásd pl.: „hozzávetőleg nyolcvan évbe és intenzív mérnöki erőfeszítésbe került a fénymásoló gép kifejlesztése.” (Ian Stewart: A természet számai. A VILÁG – EGYETEM SOROZAT, Kulturtrade Kiadó, 1995. 32. old.) 2., vagy tervezés nélkül rakódnak egymásra véletlenül kialakuló, rendkívül ritka, sikeres, hasznos, szerencsének elkönyvelt »történések«, akkor miért evidens a kézenfekvőbb első variációt választani: a tudatos tervezését valaminek a mindennapi tudományban, miért választja az uralkodó tudomány az első lehetőséget, az intelligens tervezést?

Ezt nevezik mesterséges kiválasztásnak, amikor az ember választ, és a logikus, kézenfekvőt választja. Ugyanez a tudósgárda ugyanakkor az evolúció esetében mégsem az első variációt részesíti előnyben, vagyis hogy az élőlények mögött tudatos, intelligens tervezés van, hanem a második lehetőséget választja, ami pontosan nem a legalkalmasabb lehetőség választása, hanem éppen a legalkalmasabb lehetőséggel szembeni, ellentétes megoldás választása. Ami egy sokkal nehezebben járható út, amely nem is biztosít semmiféle garanciát a sikerre. Vagyis hogy tervezés nélkül rakódnak egymásra véletlenül kialakuló, rendkívül ritka, sikeres, hasznos, szerencsének elkönyvelt »történések«. Nincs ebben egy tudatos ellenszenv a tudatos tervezéssel szemben, amely a leginkább kézenfekvő megoldással szolgálna?

Miért a második, a nehezebb utat választják a tudomány képviselői a biológia porondján, miért nem az elsőt, mint a mindennapi tudományban? Mert ez nem a természetes kiválasztódás tematikája, hanem természetellenes, a természetessel pont ellentétes kiválasztás. „Eleve el vagyunk kötelezve a materializmus iránt. A materializmus abszolút, hiszen nem engedhetjük meg, hogy Isten betegye a lábát az ajtón.” /The New York Review of Books, “Billions and Billions of Demons,” by Richard C. Lewontin, January 9, 1997, pp. 28-32./

Tehát még azzal a biológiai elvükkel sincsenek összhangban, amit a természetben stratégiai mechanizmusként megtörténni vélnek, mert hogy nem azt a megoldást választják. A maguk területén a tudatos tervezést, de a biológia területén meg a felmérhetetlen ideig tartó, átláthatatlan folyamatú kialakulást. Ők a tervezésre esküsznek, ha a saját alkotásaikról van szó, de ha a természeti élőlényekről van szó, akkor a nehezebb megoldást választják, a tervezés nélküli szerencsés kialakulást.

13., EVOLÚCIÓ BALEKOKNAK

"Az evolúció olyan folyamat, amely egy populáció genetikai anyagában idővel változásokat eredményez. Az evolúció tükrözi az élőlények alkalmazkodását a változó környezetükhöz, ami a természetes szelekció által megváltozott géneket, új tulajdonságokat és új fajokat eredményezhet." Csak azt nem teszi hozzá, hogy ennek tartóssága a változó környezet függvénye, vagyis abszolút átmeneti az, amit elért eredménynek tekint, holott nem az. 

Nem megváltozott génekről, hanem (oda-vissza) változó (ki-be kapcsolódó) génekről van szó. Az új tulajdonság csak addig új, amíg a természet legújabb arcát nem mutatja, tehát átmeneti eseményről van szó, és az új fajok rögtön ismét a régiek lesznek, ha ellentétes hatások érik őket.

Összességében az evolúció egy kiegyensúlyozó folyamat az állandóan változó természeti környezetben és semmi köze ahhoz a darwini fantazmagóriához, hogy valamilyen őssejt evolúciós hatásra évmilliók alatt orrszarvút hoz létre. Hogy a folyamat milliószor a visszájára fordult, csak azok nem veszik észre, akiket az orruknál fogva lehet vezetni.

14., ISTENTESZT ATEISTÁK SZÁMÁRA

KEDVES ATEISTA BARÁTOM! Nos, akkor íme a feladat: Menj be egy szobába, hogy senki ne lássa, hogy bent vagy, és bizonyítsd be azoknak, akik a szobán kívül vannak és nem láthatnak, hogy te létezel.

Isten létezésének bizonyítéka ugyanolyan, mint a te létezésednek a bizonyítéka a szobában. Ha nem tudsz magadról bizonyítékot adni, pedig biztosan vagy, ugyanúgy nem tudsz Istenről bizonyítékot adni, pedig van. Tehát a bizonyítékod hiánya elégtelen mindkét esetben. De ha van bizonyítékod magadról, ugyanúgy van Istenről is, a kettő összefügg!

Semmi olyan nem csinálhatsz, amit Isten sem csinál. Például nem kiabálhatsz ki a szobából, hogy helló, itt vagyok a szobában, mert Isten sem kiabál fentről az emberiségnek hangosan, hogy helló emberek, itt vagyok fent az égben láthatatlanul, halljátok a hangomat? Isten így, ezen a módon nem bizonyítja magát.

Telefonon se hívjál fel senkit, mert Isten se hív fel senkit. Ne is dörömbölj az ajtón, mert Isten sem dörömböl semmilyen ajtón. Isten csak azokat nem engedi közel magához, akik verik az ajtaját

Ha kidugsz az ajtó alatt egy üres papírlapot, az sem bizonyíték rád, mert a nyitott ablakon befújt a szél és úgy kicsúszott az ajtó alatt. Fényképet se dugj ki, mert Isten sem mutat magáról fényképet. Tehát semmi olyan nem csinálhatsz, amit Isten se csinál. Ezt ne felejtsd el egy pillanatra sem. Te ott vagy bent a szobában, de meg kell találnod a saját létezésednek nem téves bizonyítékát.

Azt mondod: "Gondolkodom, tehát vagyok. Ez elég jó nekem." - Ez nem jó válasz, mert ha Isten is ezt mondja, a kívülállóknak nem bizonyítja önmagát, hogy létezik. De neked bizonyítanod kell a kívülállóknak, hogy bent vagy a szobában, pedig nem láthatnak. Nem magadnak kell bizonyítani, hanem másoknak. Ugyanígy kérik az ateisták a hívőket, hogy bizonyítják be, hogy Isten létezik.

Ha azt mondom, Isten gondolkodik, tehát van, akkor nagy röhögés rá a válsz, sátáni vigyor. Ez tehát nem jó válasz, hogy a gondolkodás megfelelő bizonyíték. Azzal, hogy egy ember bent a szobában gondolkodik, a kívülállóknak nem bizonyíték, hogy bent van a szobában.

Tehát a kérdés, hogy hogyan bizonyítja az ateista a saját létezését egy szoba belsejéből, ahol senki sem láthatja?

Az a kulcsa az Isten láthatatlan létezésének, ami a te láthatatlan létezésednek is a kulcsa. Ha adsz magadról egy bizonyítékod, akkor felfedezheted, hogy Isten is adott magáról ugyanilyen bizonyítékot. Meg kell találnod ezt a bizonyítékot, hogy mi lehet az. Mert te bent vagy a szobában, Isten meg a szellemvilágban. Mindkettő láthatatlan a kívülálló emberek számára,

Az ateista azt mondja, Istenről nincsen semmiféle bizonyíték. Aki elmegy a szoba előtti folyosón, az is azt mondja, hogy a szobában nincsen senki. Pedig ott vagy bent. Isten meg ott van, ahol nem lehet látni, mert nincs anyagi teste. 

A szoba fala olyan, mint a láthatatlanság. Eltakar a láthatóság elől. Pedig van megoldás a számodra, csak nem alkalmazod a megoldást, mert nem is akarod. Nem akarod, hogy Isten létezzen. Ezért zárkózol el a megoldás elől. Ostoba indokokat mondasz és mellébeszélsz. 

Itt van a szándékosság az ateistáknál, nem akarják, hogy Isten létezzen, azért mondják, hogy nincs rá bizonyíték. Mert ami bizonyítja, azt nem alkalmazzák. Te sem alkalmazod bent a szobában. Kiderült az igazság. 

„Ó ti tudatlanok, meddig ragaszkodtok még a tudatlansághoz? Ti gúnyolódók, meddig csúfolódtok még? Ti öntelt ostobák, meddig gyűlölitek az igazi tudást? Bárcsak hallgatnátok figyelmeztetésemre, akkor kijelenteném nektek titkaimat, és megértetném veletek tanításomat! De nem hallgattatok rám, hiába ajánlottam fel segítségemet, kezemet nyújtottam nektek, de elfordultatok tőlem, semmibe vettétek minden tanácsomat, intésemmel nem törődtetek. Ezért majd én is nevetek rajtatok, mikor utolér a nyomorúság, kigúnyollak, mikor rátok szakad, amitől féltetek, mikor lecsap rátok a rettegés, mint a vihar, mint forgószél, zúdul rátok a veszedelem, elborít a tengernyi baj és nyomorúság. Akkor majd kiáltoztok utánam, de nem felelek, kerestek majd mindenütt, de nem találtok. Mivel gyűlöltétek a bölcsességet, s nem tiszteltétek az Örökkévalót, tanácsaimmal nem törődtetek, és leráztátok fenyítéseimet, aratjátok hát, amit vetettetek, s jóllaktok azzal, amit gonoszul kifőztetek. A tudatlanokat önelégültségük pusztítja el, az öntelt ostobákat pedig elbizakodottságuk öli meg. De aki engedelmesen hallgat rám, biztonságban fog élni, félelem nélküli nyugalomban, távol a veszedelemtől.” (Példabeszédek könyve 1:22-33, Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU) 

Az ember választása nem Isten mindentudásának következménye

Tovább gördítve a gondolatot, ha valaki bent van egy szobában, ahol senki nem látja, és nem gyakorol hatást a külső környezetre, de feltételezi, vagy akár tudja, hogy az ajtón kívüli folyosón várhatóan el fog menni pár ember, akiknek fogalma nincsen, hogy az a valaki bent van, az a kívülálló hogyan mondhatja, hogy másként nem is tehetett, mint hogy elment az ajtó előtt, mert a ki a szobában van, előre tudta, hogy el fogok menni. Tehát mást nem is tehettem. Csak az előre tudásával már befolyásolta az én szabad akaratomat, tehát mást nem is tehettem, minthogy elmentem az ajtó előtt, hiszen a szobában lévő előre tudta, hogy el fogok menni? Korántsem, a kettőnek egymáshoz semmi köze!

Az ateista ugyanezt mondja, nem is tehetett mást, mint hogy ateista lett, mert az Isten mindenkiről előre tudja, hogy ateista lesz, mivelhogy nincs meg a benne való hite, mert képtelen rá. De ezért Isten a felelős, hogy bár tudta előre, hogy hitetlen lesz, mégis megteremtette. Ha meg nem tudta, akkor nem mindenható. Tehát az Isten mindentudása megcáfolja a szabad akaratot, hogy az nem létezik. Erre megy ki a játék.

Az ateizmus a bizonyíték a szabad akaratra, hogy ők ezt a világnézetet választották, és nem a keresztény hitet.

Csak az a gond, hogy egy ateista választása teljesen független az Isten gondolkodásától, mert nem az Isten noszogatja, hogy legyen ateista, hanem éppen az ellenkezőjét akarja, hogy térjen meg.

"Ő ugyanis azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és hogy eljusson az igazság megismerésére." (1Timótheus 2:4 (H Budai) Mire az ateista válasza az, hogy nem térhet meg, mert az Isten előre tudta, hogy nem fog megtérni, tehát ő mást nem is tehet, mint hogy ateista marad.

Világosan látható, hogy itt egy logikai csapdát akarnak állítani Istennek, amelyben az előretudása minden szabad akarati cselekvést meggátol, vagyis ő a felelős bárkinek bármilyen cselekedetéért, amit Ő előre tud. Az előretudás miatt pedig mást nem is tehet senki, mint amit neki az előretudás megszabott.

Ez a felfogás azért hamis, mert a folyosón való előrehaladás abszolút független attól, hogy valaki bent a szobában mit gondol, hogy valaki el fog-e menni a folyosón vagy nem. Különösen, ha elmegy, és véletlenül éppen az ajtó előtt megbotlik, és kitöri a nyakát.

Jogos a kérdés: netán ha jön a rendőrség, és megkérdezik, hogy tud-e valamit a halálesetről, és azt fogja mondani, számítottam rá, hogy pár ember el fog menni az ajtóm előtt, ezért majd felelősségre fogják vonni, hogy miért nem szólt előre? - Hello! Akik itt elmentek az ajtóm előtt, ugyan ki ne törjétek már a nyakatokat, hanem vigyázzatok, hogyan mentek! Nem hinném, hogy ezért a rendőrség el fogja őt marasztalni.

A folyosón elmenőnek szabad akarata van, ami független attól, hogy valaki róla mit gondol. A kettőnek egymáshoz abszolút nincsen semmi köze. Az ateista maga dönti el, mit miért csinál, ami abból is látszik, hogy ahányan vannak, annyiféleképpen gondolkodnak az életük irányításáról. A logikai bukfenc az ő érvelésükben van, és hogy épp az ajtó előtt buktak fel és törték ki a nyakukat, az teljesen az ő hibájuk, senki másé. Különösen, hogy a folyosó elején ki volt téve egy tábla: nézzen a lába elé!

"Aki hisz ő benne, el nem kárhozik; aki pedig nem hisz, immár elkárhozott, mivelhogy nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében." (János 3:18)

Hogy az Isten előre kiről mit tud, annak semmi köze ahhoz, hogy az ember mit választ. Ha nem létezne szabad akarat, az éttermekben nem létezne A la Carte étlap, csak menü, abból is csak egyetlen fajta.

Az ateista a választásának a felelősségét rá akarja hárítani Istenre, hogy mást nem is tehetett, mert ő csak azt teszi, amit az Isten előre tud róla, hogy tenni fog. Csak az a kérdés, honnan tudja a folyosón elmenő ember, hogy mit gondolnak róla a szobában?

Ha az ateista előre elhatározza, hogy mit fog tenni, az az ő dolga. Isten csak konstatálja, hogy mit gondolt, amiből kikövetkeztethető, hogy mit fog tenni.

Ha nagyon konok az istentagadásában, az Isten megkeményítheti, mint az egyiptomi fáraó szívét is megkeményítette, aki ellenállt az Isten akaratának, hogy engedje el Izrael népét. (2Mózes 3:19; 5:2; 7:3) Tehát ha valaki gonoszul viselkedik Istennel szemben, azt Isten a gonoszságában megkeményíti!!!

"Meg tudja szabadítani az Úr a kegyeseket a kísértésekből, a gonoszokat pedig az ítélet napjára büntetésre fenntartani." (2Péter 2:9)

Az ateistának az van mondva, hogy engedje el az istentagadását, ne ragaszkodjon hozzá, mert nem lesz jó vége. De ő annál inkább ragaszkodik hozzá. És vádolja az Istent a saját gonosz cselekedetéért. Mert hogy ő nem tehet róla.

Pedig csak ő tehet róla. A szűkebb vagy tágabb környezete befolyásolhatja, de ő hozza meg a végső döntést. A bizonyíték nélküli hitet azért varrják a hívők nyakába, hogy az ő nyakukban lógó bizonyíték nélküli hitetlenségről eltereljék a figyelmet.

Az istenkérdés a szív és az elme választása, az ember úgy dönt, amilyen álláspontot hordoz az eszében és a szívében.

"Bizony szemeiddel nézed és meglátod a gonoszoknak megbüntetését! Mert [azt mondtad] te: Az Úr /JHVH/ az én oltalmam; a Felségest választottad a te hajlékoddá: ... Mivelhogy ragaszkodik hozzám, megszabadítom őt, felmagasztalom őt, mert ismeri az én nevemet! Segítségül hív engem, ezért meghallgatom őt; vele vagyok háborúságában: megmentem és megdicsőítem őt. Hosszú élettel elégítem meg őt, és megmutatom neki az én szabadításomat." (Zsoltárok 91:8-9, 14-16)

15., A SZELLEM DIADALA AZ ANYAG FÖLÖTT

1. Egy fizikus állítása: „A múlt századi biokémiai kutatások messzemenően bebizonyították azt a korabeli darwini sejtést, miszerint az élőlények sokfélesége evolúcióval alakult ki - de az még Darwin idejében is merész feltételezésnek számított, hogy minden földi élőlény genetikai rokonságban van a másikkal! A későbbi hosszadalmas biokémiai kutatások által bizonyított darwini felismerés tette teljesen nevetségessé a bibliaifelfogást az élet keletkezéséről. Ennek az eredménynek az eléréséhez már kellett a modern gépészet és a kifinomult elektronika, mely lehetővé tette a szükséges nagyműszeres technikák megalkotását.”

Nos, vannak képzett tudósok, akik ellentétes véleménnyel vannak a bibliai felfogás nevetségességével kapcsolatban, mert hogy kiállnak annak igazsága mellett, úgy hogy a tudományos végzettség önmagában nem szempont a tárgyalt kérdésekben. Hanem szempont az, ha valaki nem tárgyilagosan állapít meg valamit, hanem egy világnézeti elkötelezettségből kifolyólag, amely azt diktálja, bármilyen történés alapja és háttere csakis az anyagra és az azzal összefüggő törvény/szerűségek/re vezethető vissza. Ez egy áltudományos csőlátás. Ha tehát ez a fizikusi alapállás, ez eleve problémás, mert be van zárkózva egy materialista burokba és mindent eszerint a szemléletmód szerint lát.

Az objektív látásmód igyekszik a tárgyilagos tények nem elfogult értelmezésére törekedni, és rögtön meg is állapítja, hogy a fizikus véleménye alapvetően szellemi fogantatású, semmiféle fizikai törvényszerűség nem magyarázza az összeszerkesztett betűinek azt a sorrendjét, amit mint értelmes adatinformációt közöl, tehát egy intelligens szellemi információval és annak személyes tulajdonosával állunk szemben.

Első helyen áll a szellem és az anyag a második helyen, amit a szellem ural. Ennyit a materialista látásmódról, amely az anyagot teszi meg alapnak. Ez teljesen nonszensz, úgy hogy egy nulla a szellem javára az anyaggal szemben.

2. „Ha majd (esetleg) lesz biológiád a középiskolán, akkor ott majd az élő szervezetek biokémiai alapfolyamatait fogjátok tanulni. Pontosan arról fog szólni az egész, hogy minden élőlény működése a rendkívüli kémiai összetettség ellenére azonos mechanizmusokon alapszik, amely dolog elképzelhetetlen lenne, ha nem lenne köztük távoli rokoni kapcsolat.” … [„… különböző fajok egymással leszármazási kapcsolatban állnak.” - Darwin: A fajok eredete - https://mek.oszk.hu/05000/05011/05011.pdf]

Ez egy sima feltételezés és nem tartalmaz bizonyítékot a rokoni kapcsolatra. Ha azt állítom, minden szimfónia a világon azonos kottarendszeren alapul, amely dolog elképzelhetetlen lenne, ha nem lenne köztük távoli rokoni kapcsolat, rögtön az rá a válasz, ez badarság. Az hát. Ilyen alapon az összes írásműnek /líra vagy próza/ is rokoni kapcsolatban kell egymással lenniük, mert ugyanazok a nyelvtani szabályok vannak alkalmazva mindegyiknél és a betűk is mint anyagi eszközök vannak felhasználva. De ez is egy téves asszociáció.

Az azonos mechanizmus felfedezése mögött egy olyan szellemi intelligenciát feltételezünk, amely azonos mechanizmusokat használ föl az általa tervezett termékben. Ez van a szimfóniáknál és ez van az írásműveknél is. És ez a mechanizmus az élőlények működésére ugyanúgy vonatkoztatható, mert a biológiai összetettség az csupán egymásba fonódó és egymástól függő alkatrészek komplex összehangoltsága és nem kiváltó ok. Mert nem az anyagi alkatrészek határozzák meg a tartalmat, hanem az intelligens szellem, amely uralja a a kottát, uralja a betűt, uralja a nyelvtant és uralja az életfunkciókat irányító genetikai programot, amely szerint funkcionálnak az élőlények. Kettő nulla a szellem javára.

3. „A biokémiai kutatások messzemenően bebizonyították azt a korabeli darwini sejtést, miszerint az élőlények sokfélesége evolúcióval alakult ki.”

Ez jól hangzik, de gondok vannak az állítással. Az evolúcióval való kialakulás azt feltételezi, hogy az evolúciónak képessége van kifejleszteni egy olyan rendszerét az élővilágnak, amely ha eleve nem volna meg az evolúciónak, nem is tudna kifejleszteni semmit.

Hogy értsük miről van szó: csak evolválódásra képes élőlények között történhet evolúció, hiszen az evolúció azt a képességet nem fejlesztheti ki utólag, ami nélkül el sem indulhatott a képesség kifejlesztése. Vagyis nem hozható létre evolúciós képesség /élőlények feltételezett kialakulása/ evolúciós képességgel, mert akkor azzal a képességgel hozná létre azt a képességet, amivel létrehoz. Amely képesség megléte nélkül semmit nem tudna létrehozni, ha eleve nincs meg neki.

Kalapáccsal nem lehet kalapácsot létrehozni. A természetes kiválasztódással nem lehet létrehozni azt az élőlényt, amely a természetes kiválasztódás által jön létre. Darwin az evolúciós alkalmazkodást összekeverte a kifejlődéssel. Teremtés nélkül nem létezhet evolúciós alkalmazkodás.

Két idézet Szathmáry Eörs evolúcióbiológustól:

„Az evolúciós egységeknek tudniuk kell azt a „kunsztot”, hogy szaporodnak, megvan bennük az öröklődés, az örökletes változatosság.” https://24.hu/tudomany/2020/12/09/a-jovo-megmentoi-evolucio-szathmary-eors/

„Az alapproblémát az jelenti, hogy az első evolúciós egységek nem keletkezhettek evolúciós módon, hiszen azoknak akkor még nem voltak meg az ahhoz szükséges tulajdonságaik.” - http://www.c3.hu/~tillmann/konyvek/ezredvegi/szathmary.html

Lényegében az élőlények léte nem az evolúciónak köszönhető, mivel azok az élőlények, amelyek evolválódni tudnak /a kezdeti élőlényekről beszélünk/, a létüket nem az evolúciónak köszönhetik. Mivel csak és kizárólag evolválódásra képes élőlények között történhet evolúció, de hogy milyen kiterjedésú, annak ebből következően genetikai alapú keretei vannak, tehát programozottak. Ebből kifolyólag az evolúció nem meghatározó tényező az élőlények eredetét illetően, hiszen az evolúciós képességek eredetét nem lehet utólagos evolúciós mechanizmussal magyarázni.

Az evolúciós út kezdetét az élet Földön történő több millió év alatti kifejlődésétől datálni egy bizonyítatlan hipotézis, mármint arról a kezdeti élőlényről szólva, amelynek az evolválódási képességéhez magának az evolúciónak, sem a természetes kiválasztódásnak semmi köze. Sokkal inkább van köze a genetikai programozásnak, a programozás pedig szellemi hátterű, úgy hogy három nulla a szellem javára.

4. Milyen biokémiai folyamatról beszélünk? "A DNS replikáció és a DNS alapján történő fehérjeszintézist tekinthetjük alapnak. A genetikai kód bármennyire logikátlan és bonyolult, akkor is egységes minden földi élőlény számára.” - https://hu.wikipedia.org/wiki/Genetikai_k%C3%B3d

Az egységessége a szimfóniáknak meg az írásműveknek is fennáll, mivelhogy a kottai és a nyelvtani szabályok /a kódolás kifejeződése/ mindkettőnél azonosak, köztük lévő rokonságot ezek mégsem jelentenek, mivel a hangsúly nem a szabályokon van, hanem az azt alkalmazó szellemi háttértényezőn.

Az édes sütemények édessége még nem hozza rokonságba egymással a cukrászsüteményeket csak azon az alapon, hogy mindegyikben van cukor. A cukrász a döntő és nem a cukrozott édes állapot. Nem a genetikai kód egységessége /mint eszköz/ a döntő, hanem a genetikai programot megalkotó és az azt alkalmazó személye a döntő.

A cukrászatban, a zenei és egyéb irodalomban mindig a szerzők a döntők és attól a termékek még nincsenek egymással rokonságban, hogy azonos alkatrészek szerint épülnek fel.

Ha a DNS-kód egy utasításkészlet, amely gondosan bekezdésekbe (gének) és fejezetekbe (kromoszómák) van rendezve, akkor az egész kézikönyv az elejétől a végéig a genom lesz. Állítólag az RNS volt az első öröklődési molekula, amely kifejlesztette a genetikai információ tárolására és kifejezésére szolgáló összes lényeges módszert, mielőtt a DNS színre került.

Itt megint van egy alapvető probléma, mely szerint ha pl. létezik egy DVD lemez, amit egy DVD lejátszóval lehet lejátszani, aminek a megépítése a DVD lemezen van rögzítve, akkor hogy lehet mégis működőképes ez a rendszer, ugyanis a genetikai kód ezt produkálja, aminek az eredete /az önkifejlesztése/ az ide vonatkozó szakirodalom szerint egyetemes rejtély!

„Ennek a problémának a középpontjában egy borzalmas ördögi kör áll: mi lenne a szelektív erő a rendkívül összetett transzlációs rendszer fejlődése mögött, mielőtt működőképes fehérjék lettek volna? és természetesen, nem létezhet fehérje kellően hatékony transzlációs rendszer nélkül.” /A genetikai kód eredete és fejlődése: az egyetemes rejtély -https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3293468/

Ez a legnagyobb problémája az évmilliók alatti élettelenből történő életkeletkezésre épülő filozófiának, amit az evolúciós biológia igyekszik meglovagolni azzal, hogy egy ad-hoc létrejövő őssejtből természetes kiválasztódás által felépíti az egész biológiai élővilágot. 

Itt megint van egy komoly probléma. Az első sejt állítólagos megjelenése előtt értelemszerűen nem történhetett természetes szelekció, hiszen kiválasztódásról csak osztódásra képes szervezetek esetén beszélhetünk, olyan DNS-el rendelkező sejtek esetén, amelyek át tudják adni a genetikai változásokat az utódjaiknak. DNS nélkül nincs osztódás, osztódás nélkül nincs mutáció, mutáció nélkül nincs természetes kiválasztódás. Ha valaki a kiválasztódással vagy mutációval akarja megmagyarázni a DNS megjelenését, akkor eleve feltételezi annak létét, aminek az eredetét meg akarja magyarázni. 

Tehát a képzeletbeli, osztódással szaporodó őssejt természetes kiválasztódással nem jöhetett létre. 

Ugyanezt már láttuk az evolúciónál is, hogy evolúcióval nem hozhatók létre azok a mechanizmusok, amelyeknek az alapból való feltételezése teszi egyáltalán lehetővé, hogy az evolúció bármit is létrehozhasson. Tipikus róka fogta csuka a tudományos színtéren. 

Egyébként élet már azért sem keletkezhet élettelenből, mert az élet nem anyagi alkatrészek összessége /mint ahogy a szimfónia sem csupán a nyers hangjegyek spontán kottarendeződése/, hanem az alkatrészeket uraló háttérszellem egyfajta megjelenési, kifejeződési formája. 

Ha egy élőlénynek az életfolyamatai megszűnnek, és az élettelenné vált alkotórészeit a tudomány nem képes újra élővé tenni, akkor a folyamat elején az élettelen alkatrészek hogyan váltak élővé teljesen maguktól, amikor a tudomány teljes apparátusa sem képes azt véghez vinni? Teljesen nonszensz áltudományos feltételezés! 

„Az élet nem az anyag-energiából álló fizikai létezésből származik, és nem redukálható anyag-energiára. Maga az élet a fizika egyetlen alapvető részecskéjét sem foglalja magában. Az élet kölcsönhatásban van a fizikai létezéssel, de ez a létezés más formája. Nincsenek ismert ok-okozati hatások az élet létrejöttéhez, és így nem ismert módok arra, hogy életet hozzunk létre a nem életből… az élet nem a nem életből keletkezik; az életből reprodukálódik.” /Az élet tizennyolc jellegzetes jellemzője - https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC10123176/

Máskülönben miért programozottak az élőlények a túlélésre az evolúció biztosította eszközök által, miért törekszenek rá, ha az evolúció egyébként a darwini felfogás szerint teljesen céltalan folyamat? Nem mindegy a véletlennek, a nyers kémiai folyamatoknak, hogy mi miért, hogyan történik?! Ellenben az uralkodó tudománynak nem mindegy, ugyanis ők abban utaznak, hogy könnyűvé tegyék a véletlen keletkezést, a tervezést pedig lehetetlenné, amely szerintük tudománytalan.

Akkor szellem áll a szellemmel szemben, a materialista szellem az univerzális Tervező intelligens szellemmel szemben, amelynek lenyomatai minden komplex, magasan szervezett élő vagy élettelen rendszerben, illetve a mögöttük álló természeti törvényekben tetten érhetők. Az puszta anyag természetében pedig nem.

Aki intelligenciát vet be Isten ellen, az tulajdonképpen Istent bizonyítja mert Isten tudományosan bizonyított tagadásához ahhoz mértékű intelligenciát kell bevetnie, amely mértékű intelligencia van abban /Istenben/, amit meg akar tagadni, érteni vagy meghódítani. Az intelligens jelenségek mögött mindig annak mértéke szerinti szellemiség, elme, tehát személy van, ezt az ateista szelleme is bizonyítja, aki a beszédjében /vagy írásában/ intelligenciát vet be Isten ellen.

Ahol intelligencia van, ott tudatos elme van, ahol tudatos elme van, ott személy van. Az univerzumban pedig elképesztő nagyságrendű intelligencia van, tudatos elme van, Isten van!

„A természet törvényszerűségeiben olyan magas rendű értelem /intelligencia/ nyilatkozik meg, hogy az emberi gondolkodás és rendszerezés ésszerűsége ehhez képest jelentéktelen gyenge visszfény!” /Albert Einstein: Mein Weltbild. - C. Seeling kiadása, Zürich-Stuttgart-Wien 1953. 21.1/

Ha a materialisták intelligenciát kénytelenek bevetni az ellen, amit cáfolni akarnak, akkor mivel a saját intelligenciájuk bizonyíték az ő létezésükre, ami ellen hadakoznak, az a másik oldal létezésére bizonyíték, vagyis Istenre, amely intelligenciának sokkal nagyobb látható eredményei vannak, mint az ateista kijelentése.

Olyan nem létezik, hogy intelligenciát kelljen bevetni valami ellen, amiben egy fikarcnyi intelligencia nincs, ha mégis van, akkor a materialisták tébolyultak a maguk álláspontjának kifejtése okán! Ezért négy nulla a szellem javára!

5. „Mi az hogy egyetemes mivolt? /Lásd a fentebbi Wikipédia cikket!/”

Mondjuk amit a tudomány sötét energiának nevez, az egyetemes mivolt, mert az mindent átjár, még az élőlényeket is! Tehát ez egy jó példa az egyetemes mivoltra. [Egyébként amit a tudomány az UNIVERZUM TÁGULÁSÁRÓL mond, az megegyezik azzal, amit a Biblia mond Istenről:

Ézsaiás könyve 40:22 Ki ül a föld kereksége fölött, amelynek lakói mint sáskák [előtte], ki AZ EGEKET KITERJESZTI mint egy kárpitot, és KIFESZÍTI, MINT A SÁTORT, lakásra.”

Nem önvezérelt, vagy vak véletlen vezérelt tágulásról van szó, hanem a háttérszellem által tudatosan vezérelt tágulásról, mint egy sátor kifeszítéséről, amely az egek kiterjesztését demonstrálja. Ezért öt nulla a szellem javára.

6. Mi az hogy megkérdőjelezhetelen? „A világ összes genetikai laboratóriumának a munkássága a fentebbi Wiki-cikkben leírt alapismeretre épül.” - https://hu.wikipedia.org/wiki/Genetikai_k%C3%B3d - Egy laikus számára ez "megkérdőjelezhetetlen", mert nem lehet megfelelő biokémiai laboratórium és szakirányú egyetemi előképzettség nélkül sem megcáfolni - sem igazolni.”

Mint már láttuk, a genetikai kódot nem lehet kijátszani egy intelligens szellemi koordináló, mint háttérapparátus ellen, mert akkor ez érvényes lenne más programokra is. Lásd:

Szoftvernek nevezzük a számítógépre írt programokat (operációs rendszer, szövegszerkesztő, böngésző, stb.) és az ezekhez mellékelt írásos dokumentációkat. A szoftvereket programozók készítik, amik személyhez kötődő szellemi termékek, kézzel nem megfoghatóak (csupán a szoftvereket hordozó eszközöket – CD, DVD tudjuk megfogni). A szoftver a számítógépen futó programok összefoglaló neve, a hardver egységeket működtető-, és vezérlő programok összessége. 

A DNS életprogramja ugyanilyen szellemi termék, természetfeletti, mert az alkatrészek szellemi csiszolása nélkül önmaguk semmilyen komplex rendszert nem építenek fel, és a természet törvényeire is ugyanez a szellemi háttér csiszoltság jellemző, ezért hat nulla a szellem javára.

7. Mi az hogy bizonyíték? "Az orvostudomány mai színvonala a sok modern vérvizsgálati eljárással és specifikus hatásmechanizmusú farmakológiai kezeléssel nem létezne, ha ezen ismeretek hamisak lennének. Ugyanúgy nem lenne lehetséges nemzetközi tudományos együttműködés a biokémia területén." 

Ezeknek semmi köze ahhoz a darwini elmélethez, hogy a természetes szelekció sok generáción keresztül azelőtt nem létező fajokat fejleszt ki. Mint láttuk, a képzeletbeli első sejt létrejöttéhez a természetes kiválasztódásnak nincsen semmi köze, sokkal inkább a tudatosan irányító háttérszellemnek. Úgy hogy hét nulla a szellem javára.

8. Mi volt az első közös ős? "Az első önmagát reprodukálni képes prokarióta sejt, bár bizonyos megfontolások szerint az eukariótákig is feltehetjük az a bizonyos "lécet", ha a fejlett, soksejtű élőlények közös ősét keressük. A "közös ősre" a földi élővilág biokémiai folyamatainak egyetemes mivolta adja a megkérdőjelezhetetlen bizonyítékot!"

LEHET KÉT KÜLÖNBÖZŐ FAJNAK EGY KÖZÖS ŐSE?

Mi történik egy állítólagos közös őssel, ha állandóan változó irányú és intenzitású szelekciós nyomással kerül szembe a természetben? Megpróbál túlélni úgy, hogy a természet változásaihoz igazodó változékonyságot mutat, és mivel a változások folyamatosan fennállnak, a közös ős programja is az azokhoz való szüntelen mikroevolúciós igazodás /alkalmazkodás/, így megmarad ugyanannak a közös ősnek és nem változik valamilyen más fajjá.

Ahhoz hogy átváltozzon /egy teljesen más felépítésű és tulajdonságú élőlénnyé fejlődjön/, állandóan egyirányú, az új faj jellemzőinek kialakulásához szükséges célirányos szelekciós nyomás kell hogy érje, amit a mesterséges tenyésztésben is alkalmaznak, mondjuk egy még nem létező kutyafajta kitenyésztéséhez.

Azonban ilyen hosszú időn át fennálló szelekciós nyomás véletlenül történő fenntartására nincs lehetőség a természetben. /A szabadon párzó kutyák is visszaidomulnak egy alapállapothoz, ha magukra hagyják őket./ Ezért a közös ős mindig ugyanaz az ős marad, nem fejlődik belőle semmilyen más élőlény.

A mesterséges szelekcióban intelligensen irányított stratégiai folyamatot felügyelnek a tenyésztők, a természetesben meg véletlen folyamatot generálnak abszolút felügyeletlen váltakozó természeti erők és irányok. És állítólag mindkettőben ugyanaz jön létre, egy minőségileg jobb anatómiájú és tulajdonságú élőlény. Amiből millió van, ráadásul millió féle, teljesen különböző élet- és szaporodóképes funkcióval.

Csakhogy a mesterséges szelekció elvét a természetes szelekció intelligencia nélkül nem másolhatta le, hogy állandóan egyirányú szelekciós nyomást gyakoroljon millióféle élőlény komplex felépítésének biztosításához. Hanem az állandó környezeti változásokkal még keresztbe is tett neki. Úgy hogy ez a folyamatos tökéletesedés az evolúció képzeletbeli törzsfáján csupán áltudományos fantazmagória.

Az élőlényekben lévő genetikai program azt segíti elő, hogy képesek legyen rugalmas változékonysággal alkalmazkodni az állandóan változó körülményekhez, amennyire ezt nekik a genetikai készletük megengedi, vagy éppen indokolja, ugyanis kapcsolat van a környezet és a gének között.

Ha bizonyos mutációk az organizmus szükséglete miatt merülnek fel, nem pedig véletlenszerűen, ez irányító programot jelez, ami a klasszikus neodarwinizmus ellentéte.

James Shapiro molekuláris biológus állítja, hogy a véletlenszerűen előforduló mutációk már nem tekinthetők az evolúció életképes mechanizmusának. Kell lennie egy programnak, amely irányítja azok /szükség szerinti/ előfordulását. /James Alan Shapiro. Evolúció: nézet a 21. századból (Pearson Education, 2011)/

„A DNS-mutációk nem véletlenszerűek, mint korábban gondolták.” - https://www.ucdavis.edu/food/news/study-challenges-evolutionary-theory-dna-mutations-are-random

„A mutációk véletlenszerű előfordulása következményeiket tekintve olyan axióma, amelyen a biológia és az evolúcióelmélet nagy része támaszkodik… A genombiológia új felfedezései azonban a klasszikus nézetek újragondolására inspirálnak.” - https://www.nature.com/articles/s41586-021-04269-6]

Ebből kifolyólag a ki tudja honnan előkerült miniatűr őslény /közös ős/ állítólag csörtetett előre az őssejttől az emberig, mintha zsinóron húzták volna. Csakhogy ez nem a természetes kiválasztódás érdeme, hanem az evolucionistáké, akik a zsinór végét fogják. Nyolc nulla a szellem javára.

9. Most, hogy a végére értünk, elgondolkodhatunk azon, hogy a szellem oldalán állók miért állítják, hogy az anyagelvűek teóriái mögött tudományos színezetű világnézeti filozófia áll. Mert az objektív tények ennek a megállapítására inspirálnak. Aki nem így látja, lelke rajta, szabad akaratunk van, arról és úgy döntünk, ahogy ki ki jónak látja. De az intelligens történések mögött indokolt a szellem intelligens szerepét figyelembe venni.

Leegyszerüsítve: van kifli, ami bizonyítja a péket, mert a kifli alkatrészei önmagukban nem magyarázzák a kiflit. Van univerzum, ami bizonyítja annak Teremtőjét, mert az univerzum alkatrészei önmagukban nem magyarázzák az univerzumot. Ilyen egyszerű.

Meg lehet próbálni mindent spontán anyagmozgással magyarázni, de ez sok akadályba fog ütközni. Aki tárgyilagos gondolkodású, annál marad, amit eddig a tények alapján megismert és indokoltan kielégítő magyarázatúnak talált. Max Planck szavaival szólva:

"Mint olyan ember, aki egész életét a legtisztább tudománynak, az anyag tanulmányozásának szentelte, az atomokkal kapcsolatos kutatásaim eredményeként annyit mondhatok: anyag mint olyan nem létezik! Minden anyag csak egy olyan erő miatt keletkezik és létezik, amely az atom részecskéit rezgésbe hozza, és az atom e legkisebb naprendszerét összetartja. Ezen erő mögött egy tudatos és intelligens szellem létezését kell feltételeznünk. Ez az elme minden anyag mátrixa." /Das Wesen der Materie [Az anyag természete], beszéd Firenzében, Olaszországban (1944) (az Archiv zur Geschichte der Max-Planck-Gesellschaft, Abt. Va, Rep. 11 Planck, Nr. 1797)/ Ennélfogva kilenc nulla a szellem javára.

10. Összefoglalás. A szellem az egyetemes lét koronája. Az anyag az időhöz van kötve, a szellem pedig az örökkévalósághoz. A szellem az, ami mindenhol jelen van, és mozgatja az információt és az anyagot is, ami azt hordozza.

Ugyanez az embernél: minden értelmes mondat cáfolja az anyagelvűséget és a szellemnek elsőséget biztosít az anyag felett. Egy egyszerű levélváltásban láthatatlan szellemek kommunikálnak egymással, és se a papírnak, se a betűknek nincs meg az a képessége, hogy nyelvtani hibákat ejtsenek vagy azokat kijavítsák.

Ha eldöntöm a tudatommal, hogy megmozdítom a kezemet, akkor a személyhez kötődő szellemem lesz az, aki - és nem ami - ezt a mozgást végrehajtja az anyagon. Az intelligens mozgás ill. történés eredete minden esetben az intelligens szellem működése.

Egy adott sakkbábú mozgása egy adott sakkmérkőzés ideje alatt nem definiálható anyagelvű eszközökkel arra vonatkozóan, hogy van-e különbség abban, össze vissza mozgatják, vagy kifejezetten egy stratégiai cél érdekében.

Csak a mozgásból megfoghatatlan az anyagelvű megközelítés számára, hogy a mozgás egy adott rendszer szerinti, vagy abszolút rendszertelen. Ezt csakis az anyagelv felett álló szellemi képesség tudja megkülönböztetni.

Ez egy olyan képesség, amely értelemmel látja a szemlélt anyagot, annak lehetséges funkciómozgását, miközben a látott anyag /az adott tárgy, jelen esetben a sakk bábú/ magáról semmit nem tud, önmagát sem látni, sem felfogni, sem céltudatosan mozgatni nem képes. Az anyag úgymond saját unintelligens tehetetlenségi erejének börtönében van.

Ebből következik az az alapelv, mely szerint szellemi képességből fakad a szellem munkájának felismerése, amely az anyag terepasztalán érhető tetten. Ennek kifejezett tagadása a mindennapi életben teljesen abszurd, világnézeti meggondolások viszont az ellenkezőjére vezethetnek.

Isten alatt az univerzum anyagát mozgató örök, intelligens, személyes intelligenciát /szellemet/ értjük, egy finom és dinamikus, nem anyagi princípium vagy minőség tulajdonosát, amely az univerzumban fellelhető emberi léptékkel mérhetetlen intelligens megnyilvánulások szükségszerű kiváltója, okozója, és koordinálója.

Rövid távú érdekek diktálhatják ugyan ennek megtagadását, hogy az ember maga uralhassa a terepet maga körül, és szabad legyen bármilyen megkötözöttségtől, és ebből fakadó elszámoltathatóságtól, de ennek a szellemi függetlenségnek a tarthatatlansága már ott világossá lesz, hogy az anyag /és benne az ember/ rajta kívülálló törvények alá van vetve, amelyek alól magát nem függetlenítheti, csakis azon károk elszenvedése által, amik ebből kényszerűen fakadnak.

Ha az ember nem alszik, nem eszik /stb./, nem illeszkedik a természeti rendhez, saját életfunkcióit károsítja, de ugyanez szellemi értelemben is igaz. Ha nem fogadja el az univerzumot irányító háttérszellem szerepét, és magát az alól kivonja, az társadalmi szinten káoszfilozófiát eredményez, amelynek a kárt okozó gyakorlati kiforrása csak idő kérdése.

Az örök és háborítatlan létezésnek tehát ez a szellemi háttér irányítás az alapja /lásd a programozott élet kiterjedését a rügyfakadástól a lombhullásig/, és aki erre nem eszmél rá és nem fogadja el, az a személy a teremtésben illegális tényező, aki illegális helyet foglal el és illegális életvezetést folytat, csakhogy a saját személyes érdekeit mindenek elé helyezhesse. Ez a materialista gondolkodásnak alapja: az egyéni érdek kidomborítása, a saját erkölcsi rend megteremtése a mindenekfeletti szabadság háborítatlan birtoklása címszó alatt.

„Tavaly minden második elküldött e-mail csaló email volt a világban: az internetes bűnözés 7000 milliárd dollárt emésztett fel 2022-ben. Minden hónapban másfél millió rosszindulatú weboldalt hoznak létre a csalók.” /Tanos Áron információbiztonság-szakértő./ -https://rtl.hu/gazdasag/2023/09/22/bank-csalas-10-millio-mbh-bank

Bár a materialista gondolkodás rövid távon kifizetődő lehet, stratégiai szempontból, hosszú távon abszolút káros következményekkel jár, ezért ezt józanul elvetvén, mélyreható meggondolással a sor elején álló szellemet választjuk minden értelmes megnyilvánulás alapjául. Tíz nulla a szellem javára.

"Mily számtalanok a műveid, URam! Mindegyiket bölcsen alkottad, és tele van a föld teremtményeiddel. Ott van a nagy és széles tenger! Számtalan lény nyüzsög benne, apróbb és nagyobb állatok. Amott gályák járnak, és cethal, amelyet azért formáltál, hogy játszadozzon benne. Mindenek rád néznek, hogy megfelelő időben adj nekik eledelt. Ha adsz nekik, ők begyűjtik azt; ha megnyitod kezedet, betelnek jóvoltodból. Ha elfordítod arcodat, megrémülnek; ha elveszed lelküket, kimúlnak, és újra porrá lesznek. Ha kibocsátod lelkedet, újakat teremtesz, és újjá teszed a föld színét. Az ÚRé legyen a dicsőség örökké, örvendezzen teremtményeiben az ÚR /JHVH/!" (Zsoltárok 104:24-31) 

16., RÁISMERSZ A SAJÁT TEREMTETTSÉGEDRE?

Ahol éppen tartózkodsz, ha körülnézel abban a helyiségben, kivétel nélkül minden valamilyen célt betöltő tárgy tudatosan, szellemi intelligencia által tervezett. Maga a helyiség, az ajtók, ablakok, fényképek a falon, szőnyegek, asztal, szék, fotel, és számtalan használati tárgy. Ezek mind a szellem termékei, és bár anyagi alkotóelemekből állnak, de láthatatlan szellemi csiszolásban részesültek.

Ha most magadra nézel, az ábra ugyanaz, hiszen akármelyik testrészedet ha mesterségesen akarnák létrehozni, azt először precízen meg kellene tervezni. Az ujjaidat, a lábaidat, a rajta lévő bőrt, a mozgató idegeket, inakat, izmokat, a teljes csontrendszert, a teljes szervezeti rendszert, az idegrendszerről nem is beszélve, az agyról, ami koordinálja a gondolkodást, a mozgást, stb.

És akkor ott van a vegetatív idegrendszer, ami szabályozza a szervezet számos szervének és szövetének a működéseit, beleértve a szívizmot, a simaizmot, és a külső elválasztású mirigyeket.

Te egy komplex élő rendszer vagy, de azok az alkatrészek, amik felépítenek, önmagukban nem magyarázzák azt a teljes rendszert, ami a személyiségeddel együtt téged azonosít, mint egy egyedülálló lényt a bolygón, amelynek nincsen párja.

Ennek eredetmagyarázatára az evolúciós elmélet vállalkozott ugyan, hirdetik is, tanítják is, biológiai vizsgakövetelményeket is megszabnak belőle, ugyanakkor láthattuk, hogy tudományos alapon mennyire sántít ennek teljes terjedelmű valósága, bizonyítása.

Ettől függetlenük a közmédia és az iskolarendszer rendkívüli módon preferálja és a társadalmat szünet nélkül bombázza vele.

Nagy valószínűséggel ezt a világmagyarázatot te is elfogadtad, amit az életszemléleted és a mindennapi életviteled messzemenően bizonyít.

Talán politikai pártokban gondolkozol, a megoldást a társadalmi problémákra a demokrácia különböző alkalmazott megoldásaiban látod. Ez elárulja, hogy eddigi életedben semmiféle kapcsolatot nem alakítottál ki Istennel, az univerzum Teremtőjével, hanem kifejezetten azt kérdezed: ugyan melyik Istennel? Ez mutatja, hogy semelyik Isten nem elfogadható neked, mivelhogy a saját elveid és meglátásaid szerint akarsz élni. Ezzel összhangban megtagadod a saját teremtettségedet.

Azonban az u.n intelligens istentagadásról immár mondjál le, amit a darwini elmélet állítólag biztosított azok számára, akik kifejezetten Isten nélkül akarnak élni. Mert ez nem több egy unintelligens filozófiánál, amely csak azokat nyugtatja meg, akik szeretik magukat saját vágyálmaikban ringatni.

Maga az univerzum is minden léptékében tervezve van, az anyag felépítése már egy rendszert mutat, és amit az atomvilág felépít mint rendszert, ugyanúgy. Egyszerűen nem tudsz hová menni, hogy ennek a rendszernek ne legyél a része.

Lélegezned kell, az életfunkcióidat ki kell szolgálnod, mert része vagy ennek a rendszernek. A tüdőd, amivel lélegzel és az oxigén, amit belélegzel egymással kölcsönhatásban vannak, ami mögött intelligencia van, különben a rendszer nem működne. Ahogy az autód sem működne üzemanyag nélkül, ami egymással kölcsönhatást alkot.

A természet alkatrészei is programozottak, akár egy fűszál, a teljes növény- és állatvilág, vagy az élőlények céltudatos fennmaradásra törekvése, mind mind egy nagy egésznek a harmonikus kiteljesedése. Láthatóan finomhangolt funkcionalitása. Része vagy a természeti világnak, de emögött nem a véletlen van, hanem tudatos tervezés és precíz kivitelezés.

Te magad vagy rá a bizonyíték, csak magadra kell nézned. A ruhád minden ízében tervezett, de az alatta lévő tested az csak úgy spontán kifejlődött ad-hoc? Az evolúció ugyan ezt szajkózza, hogy minden csak úgy megjelent saját magától, de a hogyan és miért, az évmilliók homályába vész. Ha neked ez kell, ez teszik, ezt választottad és ennél is fogsz maradni.

De jó ha tudod, Istennek a Bibliában kibontakozó programja van. A mostani világrendszer lezárásra kerül, mivel az univerzum feletti hatalmat Isten a fiának adta. Hogy az ő nevére meghajoljon minden test égen és földön. (Filippi 2:9-10)

Ha ez neked nem teszik, és az Istenhez való megtérés számodra nem elfogadható, akkor a szabad akaratodat nem arra használod, hogy egy életmentő kapcsolatot alakíts ki Istennel és Jézussal, hogy a számukra értékes legyél.

Ha a világhoz és annak programjaihoz tartozol, azokkal közös sorsot választasz, amit Isten tudomásul vesz és aszerint fog elbírálni. Mindazonáltal a bibliai próféciák beteljesedése azt mutatja, hogy abban az időben élünk, amikor ennek közvetlen bekövetkezése várható.

"És azoknak a királyoknak napjaiban támaszt az ég Istene egy királyságot, amely nem pusztul el soha, és ez a birodalom más népre nem száll át, hanem szétzúzza, és véget vet azoknak a birodalmaknak, ő maga pedig megáll örökké... De új eget /Krisztus kormányzatát/ és új földet /Istennek engedelmeskedő emberi társadalmat/ várunk az ő ígérete szerint, amelyekben igazság lakozik. Annakokáért szeretteim, ezeket várván, igyekezzetek, hogy szeplő nélkül és hiba nélkül valóknak találjon titeket békességben." (Dániel könyve 2:44; 2Péter 3:13-14)

* * * * *

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (teljes szöveg) - 19. cikk -
Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, tájékozódhasson és terjeszthessen információkat és eszméket bármilyen kifejezési módon; 26/3 cikk - A szülőket elsőbbségi jog illeti meg a gyermekeiknek adandó oktatás megválasztásában. - Magyarország alaptörvénye – X. Cikk,2.]

„A tudományos tételek, megállapítások és igazságok szabad keresése, továbbá a tudományos eszmék és nézetek szabad áramlása, így az egész társadalom, az emberiség, fejlődésének alapfeltétele és az individuum szabad kibontakozásának is egyik biztosítéka – mondja az Alkotmánybíróság 34/1994. (VI. 24.) számú határozata.” - https://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/17651/trocsanyi-sara-tezis-hun-2007.pdf?sequence=2&isAllowed=y

* * * * *

A tudomány, mivel az ismeretszerzés modellje, arra alapozza sikerét, hogy elméleteit megkérdőjelezik. Azokat pedig, akik pontosan ezt a munkát végzik, tagadóként kezelni, tudatlanságról tanúskodik, és egyszóval a lehető legtudományellenesebb magatartás.