Válaszok evolúciós kihívásokra

Tudomány, evolúció és kreacionizmus

kép

Gáspári Zoltán, PhD egyetemi docens

gaspari.zoltan@itk.ppke.hu

[Megjegyzéseim zárójelbe téve]

Ez év januárjában jelent meg az Amerikai Tudományos Akadémia (National Academy of Sciences, NAS) "Tudomány, evolúció és kreacionizmus" című kiadványa, amely tájékoztatást ad az emberek számára az evolúció és a kreacionizmus/intelligens tervezés viszonyáról. [A Biblia néven ismert Szentírás, Istentől ihletett Ige már kb. 3500 éve megjelent, amelyben JHVH Isten kijelentette a teremtésről, az ember rendeltetéséről, Istennel való kapcsolatáról, életvitelének igazgatásáról és jövőbeni történéseiről szóló üzenetét. Tehát a Biblia egy komplett irányítást tartalmaz a földi életre vonatkozóan, annak minden részletére kiterjedően, úgy törvények mint törvényi alapelvek tekintetében, egymást követő nemzedékekre vonatkozóan. A Bibliában olvasható kijelentések egy adott történelmi helyzetazonosítási rendszerbe ágyazódottan jelennek meg, és annak komplex megértése sem abból való kiragadások, sem a rendszer átlátásának képessége hiányában nem valósítható meg. Ebből kifolyólag az ateizmus támadásai a Biblia ellen szükségszerűen rövidlátóak és csökevényesek, mivel apró részkiragadásokra szorítkoznak, belekötnek fűbe-fába, amelyektől képtelenek látni az erdőt, annak tökéletes rendjét, ill. az ember bűnbeesése ellenére az isteni gondviselés általi rend felé haladás kibontakozását.]

A dokumentum célja közelebb hozni a tudomány működését, fogalmait az átlagemberhez, és ezzel utat mutatni a magukat tudományosnak beállító elméletek, cikkek, könyvek labirintusában. [A tudomány útmutatása ugyanolyan tökéletlen, mint maguk az emberek, akiket egyéni érdekek vezetnek, tele vannak ellentmondásokkal, és alapjaiban hatalmi erőfölényből igyekeznek olyan tájékoztatást adni, amely egyértelműen az ő előre meghatározott nézeteiknek kedvez, és nem adnak lehetőséget tárgyilagos ítéletalkotásra. Azonkívül a tudomány, bár részleteiben vizsgálva a dolgokat, lehet pontos eredményeket felmutató, de a nagy egészre vonatkozó következtetései teljesen és totálisan szubjektív beállításból fogantak: úgy mint az univerzum eredete, működésének rendszerbe ágyazódó harmóniája, a földi élővilág sokszínűsége és globális kiterjedtsége. A világmindenséget átszövő teljes egyensúlyi rendszer létezését -- amely megfigyelhető a legkisebb élő organizmus felépítésén át egészen a csillagvilág galaktikus határtalanságáig -, az abszolút tudattalan anyag véletlen örvénylésére, mintegy a Földet is behálózó, és azon rendet szántó kozmikus porfelhőre visszavezetni, annak birtokában, hogy a tudománnyal példálózó embernek fogalma sincs sem az anyag sem az élet mibenlétének lényegi felépítéséről, mégis mintegy gyertyalánggal a kezében nyilatkozni kozmikus fényszórók eredetéről és működési mechanizmusáról, nos ez pontosan annak demonstrálása, hogy a tudomány díszkirakata mögött hallatlan emberi gőg, nagyképűség és primitív barbár hiszékenység keveréke bújik meg, hírnévre és dicsőségre ácsingózó tudósok képében, akik az anyagi világ megközelíthető, nem időtálló magyarázatokkal megspékelhető részét vadászterületnek tekintik, hogy maguknak, elismerést és intellektuális önteltséget és látszathitelességet szerezzenek. A tudománynak annyi szerepet volna ildomos tulajdonítani, hogy amit konkrétan bizonyítani tud, arról számot adjon, de erőfölényből alkalmazott filozófiai következtetéseit a dolgok eredetére vonatkozóan ne erőltesse rá senkire és ne ágyazza betonba tudományosnak beállított elképzeléseit, amelyek egyébként is világnézeti elkötelezettségből erednek, és tudományosan annyiban nevezhetőek korrektnek, amennyiben a mögötte álló emberi természet alapjaiban inkorrekt, gyarló és minden tekintetben haszonleső.]

Napjainkban azért különösen fontos e témával foglalkozni, mert egyre nagyobb teret nyernek az evolúciót tagadó csoportok, amelyek folyamatosan azzal próbálkoznak, hogy kiterjesszék befolyásukat az oktatásra. Bár kreacionista/intelligens tervezést hirdető csoportok elsősorban az Egyesült Államokban vannak, Magyarországon is jelennek meg evolúciót tagadó könyvek, sajtótermékek, így mindenképpen fontos a kérdés megfelelő súlyú bemutatása. [Az egyre nagyobb teret nyerő evolúciót tagadó csoportok térnyerésének problematikája teljességből tudományos féltékenységre és hiúságra vezethető vissza, mivel a térnyerés vesztését intellektuális vereségként élik meg azok, akik uralni akarják az emberi elmét, és az emberi elme által az embert magát, akit befolyásolni szeretnének. A Bibliában a térnyerés egyszerűen tudatva és minősítve van: sokak járnak a széles úton, ami a pusztulásba vezet, és kevesen az életre vezető keskeny úton – így mondja Jézus Krisztus. ^{(Vö. Máté 7:13-14)} Mivel Isten szabad akaratot adott az embernek, mindenki döntse el, milyen életvitelt folytat, de ha netán hagyja magát /akár a tudomány által is/ becsapni és rosszul dönt, a következményeit vállalnia kell. Isten akarata annyira terjed ki, hogy legyen hirdetve az Ő igazsága és akik szeretnének megértésre jutni a minket körülvevő dolgok azonosítására vonatkozóan, azok segítséget kapjanak. ^{(Vö. Máté 28:19-20; 2Timótheus 4:2; 1Timótheus 2:4)} De hogy ebben a világrendszerben az ellene való lázadás nyer minél szélesebb körben teret, tudomásul veszi. Isten nem azzal győzi le a tudományos ateizmust, hogy elfoglalja a világ iskolai rendszere feletti irányítást, hanem Ő maga fog egy adott időben kinyilvánulni, tehát a tagadott igazság /Jézus Krisztus általi megtestesítője/ fog szemtől szembe megnyilvánulni, és akkor a hitetlenségről világosan bebizonyosodik, hogy alapjaiban hamis /ha részletekben tudományos igazságokat is megfogalmazhatnak – egyébként így teszik hihetővé az egész evolúciós filozófiát/, ez pedig a hamis világrendszer teljes megsemmisülését eredményezi. Csakhogy senki ne értse félre, az Isten az ellenségeit meg fogja semmisíteni, mivel az ellenség a hamisságban, a csalásban és a tisztességtelen térnyerésben utazik, az emberi élet célját teljességgel kiforgatja, mivel a lét értelmetlenségét állapítja meg. ^{(vö. 2Thesszalonika 1:7-8)} Ez a filozófia aztán arra sarkallja a megvezetett embert, hogy a ma élvezeteinek éljen és önző módon minél többet kaparintson meg magának, hiszen végső sorsa az, hogy vak anyagi erők könyörtelenül lehúzzák rá a kozmikus rolót, és szétporlad a semmiben. Isten ezt a filozófiát az Ő munkájának az ellenséges erőfeszítéseként éli meg, amit az Ő ellenségei a tudomány színezetének álcája mögé rejtenek. És ha a tudomány mögé bújt emberek Isten ellenségeinek bizonyulnak, akkor az Isten haragjával kell hogy szembenézzenek!]

Az Amerikai Tudományos Akadémia kiadványának (angol címe után ­ Science, Evolution, Creation - SEC-nek rövidítve) főbb kérdései a következők: mi a tudomány, mit jelent az evolúció, milyen módon próbálják támadni, milyen válaszok adhatók e kihívásokra. A dokumentum ezen kívül hangsúlyt fektet a hit és az evolúció viszonyára. Összeállítói a NAS és annak Orvosi Intézete (Institute of Medicine) által delegált bizottság tagjai. A SEC szándékai szerint kifejezetten diákoknak, tanároknak, iskolaszékek tagjainak és minden (természet)tudományos oktatás iránt elkötelezett embernek szól. [A delegált bizottság tagjai nyilvánvalóan a delegáció eszmei elkötelezettsége szerint nyilatkoznak meg, ezt eleve be kellene kalkulálnia annak, aki tiszta képet akar kapni a dolgok működésének háttérmechanizmusairól, nem pedig olyan képet, amelyet a delegáció látásmódja tart annak!]

A kötet négy fejezetre tagolódik. Először bemutatja, mi a természettudomány, és hol van a mai tudományban az evolúciós elmélet szerepe, majd felvázolja az evolúció néhány fontos bizonyítékát, ezután számba veszi a kreacionisták néhány napjainkban népszerű kifogását, végül a következtetésekkel zárul. [Lássuk a medvét, ahogy a medveidomárok előadják.]

Az első fejezetben a Tiktaalik (a név jelentése inuit nyelven "nagy édesvízi hal") példáján mutatja be a kiadvány az evolúcióelmélet erejét: ezt a halak és a szárazföldi négylábúak közötti átmeneti jellegeket mutató élőlényt tudatosan, a megfelelő korú rétegekben való kutatások során találták meg Kanadában, 2004-ben. [Az átmeneti jelleg beállítása kifejezetten evolúciós szemlélet szerint van megállapítva, ami alapjaiban nem tudományos kritérium, hanem egyfajta nézőpont. Mint amikor azt állítja valaki, szürke szín /egér, elefánt/ önállóan, önmagában nem létezik, hanem vagy a fehér van befeketedve, vagy a fekete kifehéredve. Ha a Tiktaalik a szürke szín, az evolúciós szempontból csakis egy keverékszín lehet, önálló szürke szín nem. Így szerintük az átmeneti forma egy fokozatot kell hogy jelentsen. Azonban az átmeneti jellegét a filozófián kívül semmi nem bizonyítja, mivel óriási különbség van az átmenetiség utólagos elméleti megállapítása/beiktatása, és a valódi átmeneti állapot között. Ugyanis egyetlen testrész /végtag/ változás alapján utólag be lehet sorolni az élőlényt két faj közé, de ez a valóságtól való szándékos elrugaszkodás, mivel a valódi átmenetiség nem redukálódhat egyetlen testrészre, hanem csakis a teljes szervezeti felépítésre. A „lábashalat” a lábforma változása még nem teszi alkalmassá a szárazföldi élettérre való túlélésre, mivel az élettér változás nem csak a lábforma változást igényli, hanem a teljes és komplex szervezeti felépítést, amelynek a láb csak egyetlen mozaikkockája. Olyan evolúciós hatásmechanizmus meg nem létezik, amely egy vízi élőlényt egyszerre változtasson szárazföldivé, mégpedig túlélésre teljesen alkalmassá. És ha egy halnak előnyös a vízben a lábformaváltozása, akkor az csak annak a fajnak a variálódása, amivel jobban túlél – a vízben. De ha csak ezzel a változással kimegy a szárazföldre, máris hátrányba kerül, mivel az összes szerve a vízi életben való túlélésre predesztinálja, és nem a szárazföldön való túlélésre. Mint amikor egy igen jól úszó ember bemegy a tengerbe, a különleges úszótechnikája még nem teszi a vízi életre alkalmassá, mivel minden szerve a szárazföldi élettérre van anatómiailag beállítva. A vízben való túlélését csak a jó úszóképessége nem biztosítja, csak ha minden szerve rögtön vízi életmódra átváltozik, ami egy lehetetlen kívánalom. Pl. ha egy embernek csípőből amputálják az egyik lábát, nem fogják középcsatárnak beállítani egy futball csapatba, csak mert egy farudat rögzítenek a csípőjéhez. Hanem szükség van mindkét lábra teljes egészében, a lábujjakra, bokacsontokra, boka és térdízületre, a combcsont teherbírására, a csípőhöz történő ízesülésre, izmokra, inakra, szalagokra, a teljes vér és véna keringésre, az idegrendszerbe való beépülésre, /stb./ Amint az egyik ép lába tökéletes harmóniában működik a szervezet egészével összhangban, ugyanez szükséges a másik lábal kapcsolatosan is. Csak egyetlen részalkatrész még nem teszi őt alkalmassá a helytállásra. Ugyanez a lábashalnál, vagy egyéb kétéltűnél, ha nincsen meg mindkét élettérre alkalmas szervi felépítése, és tökéletesen működő állapotban, egyetlen lábkezdemény még nem teszi őt alkalmassá a túlélésre. Ha 11 számot kell beütni a telefonba, hogy valakit hívni tudjál, egyetlen szám benyomása semmit nem ér, tudni kell az összes számot, az egymás utáni sorrendet, s ha mind megvan, akkor csörög ki a telefon és akkor él túl az élőlény. Ha tehát találtak Tiktaaliknak nevezett fosszíliát, annak nem csak a lába kellett hogy alkalmas legyen a szárazföldi túlélésre, hanem a teljes szervi felépítése, a teljes anatómiai rendszere, mégpedig rögtön és azonnal. Ha pedig a vízben is túlélő meg a szárazföldön is, akkor az egy ilyen kétéltű faj, ami erre a kétféle élettérre van beállítva, és nem átmenet két különböző faj között. Átmeneti állapotban akkor lenne, ha az átalakulása /évmilliós/ kialakulási folyamatban lenne, ami a túlélőképesség hiányában nem tenné alkalmassá az életre, csak miután teljesen kifejlődne és a teljes szervi egységbe beilleszkedne. Vagyis ezek a kétéltű fajok nem átmeneti fajok, hanem önálló fajok kétféle élettérre alkalmas kifejlett szervekkel. Utólag az evolúció erejeként őket átmeneti fajoknak beállítani csupán egy filozófiai kártyahúzás a nyerésre, teljes anatómiai megalapozottság nélkül.]

Az őslénykutatók azután kezdtek egy szigeten leleteket keresni, miután megtudták, hogy a területen 375 millió éves üledékes kőzetek találhatók, melyek kora megegyezik - a biológusok kutatásai szerint - a szárazföldi gerincesek kialakulásával. Feltételezték tehát, hogy e rétegekben átmeneti jellegeket mutató élőlények maradványaira bukkanhatnak. A tudósok több éves kutatómunkáját végül siker koronázta. [Feltételezni átmeneti jellegeket mutató élőlények maradványait alapvetően nem a fosszíliákhoz tartozik, hanem az evolúciós filozófia azon területéhez, hogy egyáltalán léteznek átmeneti jelleget felmutató élőlények. Csakhogy átmeneti jellegű élőlény abszolút nem létezhet, mivel a túlélés záloga a teljes szervezeti rendszer megléte és teljes szervezeti rendszer összhangban történő működése. A kifejlődés alatti átmenet két eltérő életterű faj között nem biztosít túlélést, ami meg túlélést biztosít, az a faji stabilitásra bizonyíték, és egy utólag megállapított elméleti átmenetiséghez semmi köze!]

Az első fejezet különösképpen azért is üdvözlendő, mert a (természet)tudomány "működésének" megértése alapvető fontosságú ahhoz, hogy a tudományt el tudjuk különíteni az áltudománytól. Véleményem szerint erre a hazai közoktatásban is érdemes lenne nagyobb hangsúlyt fektetni az ismeretanyag puszta közlése mellett, horribile dictu egyes esetekben helyette (a jelenlegi biológiatanítás és -érettségi "érdekességeiről" lásd Szerényi Gábor cikkét a folyóirat 2007. decemberi számában). [Ezt teljesen jól mondja: „a (természet)tudomány "működésének" megértése alapvető fontosságú ahhoz, hogy a tudományt el tudjuk különíteni az áltudománytól.” - Ez azonban nem jelenti azt, hogy helyt adjunk egyoldalú evolucionista magyarázatoknak, amelyek mögött nyilvánvalóan nem a tények útbaigazító tárgyilagosságának való engedelmesség lapul, hanem a tények engedelmesség alá történő beállítása. Vagyis az evolúció teljes eszköztára máshová nem is lyukadhat ki, mint amit az előre meghatározott eszköztár meghatároz. Tehát az evolucionista tudomány előre behatárolja a végeredményt, amennyiben az nem engedi meg az evolúción kívüli konzekvencia levonását. Egy elfogult bíróság soha nem fog nem elfogult ítéletet hozni, ennyit a tárgyilagosságáról, anélkül pedig hitelesség nem létezik!]

Számos szándékos félreértelmezés használatos ugyanis áltudományos körökben, melyek közül az egyik legnépszerűbb az, hogy "az evolúció csak egy elmélet". Nos, a tudományban minden vagy elmélet, vagy modell, viszont nem mindegy, hogy az elmélet milyen hatékony és elfogadott. Vannak ugyanis olyan elméletek (és modellek), amelyek akkora számban és annyiféle módon kaptak (és kapnak folyamatosan) megerősítést, hogy a mindennapi tudományban (és a hétköznapi életben is!) tényként kezeljük. Ilyen - messze a teljesség igénye nélkül - a gravitáció, az atomelmélet, az elektromágneses hullámok elmélete, és igen, az evolúció is, mely a modern biológia alapvető, átfogó alapja. [A tudományos elfogadottsággal hitelesíti az evolúciót, hogy azt a tudósvilág tényként kezeli, mely a modern biológia alapvető, átfogó alapja. Ebből vonják le azt a konzekvenciát, hogy aki ugyanúgy nem kezeli tényként, mint ők, az nem lehet hiteles, nem lehet tudományos, nem lehet felvilágosult. Vagyis ők megszabnak egy mércét, és aki ezt a mércét nem üti meg, az értéktelen a szemükben. Gyakorlatilag az erőviszonyok önkéntes átrendezéséről van szó, amely pl. azt a tételt, hogy: - minél bonyolultabb felépítésű valami, annál több intelligenciát kell bevetni a létrejötte érdekében – teljesen hülyeségnek tartja. Hanem azt mondja: ami megtervezettnek tűnik az élővilágban, az biztosan nincsen megtervezve! „A biológia olyan bonyolult dolgok tanulmányozása, amelyek azt a benyomást keltik, mintha valamilyen céllal megtervezték volna őket.” /Richard Dawkins/ „A biológusoknak nem szabad megfeledkezniük arról, hogy amit látnak, azt senki sem tervezte meg, hanem evolúció útján fejlődött ki.” /Francis Crick, Nobel-díjas biológus, Cambridge University, 1988, 36./ „Az emésztőrendszer arra lett tervezve, hogy megeméssze a bevitt táplálékot, és ezt a funkcióját normális körülmények között maradéktalanul képes ellátni.” /Az emésztést elősegítő mátrix: Bromelain és papain a testépítői gyakorlatban. Kiss Gergely Pharm. D. Semmelweis Egyetem, Orvosi Biokémiai Intézet/ Vagyis Isten már csak azért sem létezhet, mert a véletlen képes mindarra, amihez egyébként a mindennapi gyakorlatban tervező intelligencia szükséges. Más szóval egy Munkácsy festmény nagyon jól megmagyarázható a festéket vászonra vivő molekulák véletlen sodródásával, amelynek a működési elvét a tudomány jól kidolgozta, és aki azt nem fogadja el, az végeredményben nem komplett. Az evolúció elmélete is jól ki van dolgozva, és aki azt nem fogadja el, ugyanúgy nem komplett. Tehát, kidolgoztak egy modellt, és aki nem hajlandó ahhoz igazodni, az teljesen dilettáns a szemükben. Csakhogy a Biblia sem marad rest, megállapítja: „Minden háznak van építője, aki a mindenséget alkotta, az Isten.” (Zsidók 3:4) S való igaz, még ház magától föl nem épült! Mindenki láthatja! Evolúciót még azonban senki nem látott, ezt ők maguk elismerik. Tehát az evolúció egy elméleti spirál, amelyen a tudósok agytekervényei nyújtózkodnak, mármint azon tudósoké, akik ennek a filozófiának behódoltak. Mert azért sokan nem veszik be ezt az illuzórikus mutatványt, hanem tudatosan ellenállnak neki!]

A tudományos elméletek ugyanis tesztelhetők, és a tudósok folyamatosan tesztelik is őket. Ez azért lehetséges, mert az elméletek jóslatokat adnak, melyek kísérletek kimenetelére, eddig nem észlelt jelenségek (objektumok), élőlények felfedezésére vonatkoznak. Amennyiben a jóslatok teljesülnek, az elmélet kiállta a próbát, ha nem, akkor az elméletet módosítani, kiterjeszteni kell, szélsőséges esetben el kell vetni. És ez itt megint olyan pont, amelyet a kreacionisták kifordítanak: ha a tudományos elméletek elvethetők, akkor az evolúciót is leválthatja egy másik elmélet. Ez azonban súlyos csúsztatás: lehet, hogy az evolúcióelmélet eddig nem ismert korlátai miatt nem lesz jelenlegi formájában univerzálisan alkalmazható, és ki kell majd terjeszteni, de az élővilágról való mai ismereteink szerint alapvető megállapításai mindenhol beigazolódnak. [Hol tesztelték az állítólagosan láthatatlan evolúció évmilliós folyamatának látható bekövetkezését? A látható végeredményt /ami ráadásul egy stabil biológiai alaphelyzet/ húzzák rá egy önkényes filozófiai rendszerelméletre, aminek a szabályait ők maguk állítják össze, mint pl, hogy mit nevezünk fajnak, amik szerintük úgy alakulnak ki, ahogy ők a fajkialakulási szabályokat meghatározták. Hát nyilvánvaló, hogy aki a sakkot kitalálta, az a játék teljes módszertanát is meghatározta, azt is, hogy mit jelent a sakk, és mit jelent a matt. Aki ezt nem fogadja el, az ne álljon le sakkozni. Azonban az evolúció sakkját kötelezően tanítják minden tanintézetben, úgy hogy ráerőltetik a tanulóifjúságra, és nem engedik át a döntési jogot afelől, hogy valaki a saját meggyőződése szerint határozza meg a Lét eredetét, és azzal összefüggő viszonyát. „Engedheti-e az állam, hogy polgárai döntsenek arról, hogy hogyan van a világ? Ha van ma kitüntetett tudásforma, akkor az a tudományos tudás. Tanítható-e ezzel ellentétes nézet gyerekek millióinak? Ha így lenne, akkor a társadalom egyik legfontosabb intézménye – a tudás létrehozásáért felelős tudomány – státusza inogna meg.” /Zemplén Gábor Kreácionizmus – pró és kontra, VILÁGOSSÁG, 2006/6–7./ Hogy az élővilágról szóló alapvető megállapításai az evolúciós tudománynak mindenhol beigazolódnának, ez már azért sem igaz, mivel az élőlények eredetét egy kaptafára való egymásból történő kifejlődéssel magyarázza. Holott ez anatómiailag teljességgel kivitelezhetetlen. Vegyük pl. azt: létezik tengeralattjáró, kamion és repülőgép. Mindegyiknek más az élettere, amelyhez igazodó a felépítése, mindegyiknek más és más. Akármelyiket kiveszi az életteréből és beteszi egy másik élettérbe, ahhoz hogy működőképes legyen, teljes rendszer átalakítást kell végrehajtani rajta, hogy az újfajta élettérben sikeresen működni tudjon. Hogy tehát mondjuk a tengeralattjáró kamionként működni tudjon, vagy a kamion repülőgépként, a teljes rendszert át kell alakítani, és rögtön az egészet, különben nem repül vagy nem gurul vagy nem úszik. És itt nem olyan úszásról vagy repülésről van szó, ahogy a balta nyele repül vagy úszik, hanem ahogyan azt az aerodinamikai és egyéb törvényszerűségek megszabják. Egy-két apróbb változtatás a tengeralattjárón még nem teszi azt szárazföldre alkalmas közlekedési eszközzé, vagy a kamion nem fog repülni, mert kilógatnak néhány legyezőt az ablakon. A túlélés azt jelenti, rögtön helyt kell állni abban az élettérben, ahová az élőlény beteszi a lábát. Tehát ha a Mangalica bemegy a tengerbe, rögtön túlélésre alkalmas anatómiai rendszerfelépítéssel kell rendelkeznie, vagy ha a ponty kijön a szárazföldre, annak ugyanúgy. És az újfajta élettérhez igazodóan szaporodnia. Ezt az evolúció azzal magyarázza, hogy keres a kétféle élettérbe beilleszthető élőlényeket, mondjuk tüdős halak, és ehhez hasonló fosszíliák, csak azt felejti el /nyilván direkt/, hogy ezeknek a túlélése ugyanúgy a teljes rendszerfelépítéshez van kötve, és semmilyen rendszerbe ágyazódó részszerv alkatrész lépcsőzetes módon nem fejlődhet ki, mert egy rész-hiányosság a teljes rendszert hiányossá teszi: pl. hiába kezd vergődni elsatnyuló uszonyokon, ha a teljes belső szervi felépítése még mindig oda köti, ahonnét kijött. Hiába úszol jól a vízben, vagy a víz alatt, mivel a tüdőd, a veséd, a szíved, a idegrendszeri teljes anatómiai felépítésed és azoknak az adott élettérre irányuló munkája a szárazföldhöz köt. Ha rögtön nem alakulsz át teljes anatómiai felépítés szerint vízi élőlénnyé, nem tudsz a vízben túlélni, ugyanez igaz a szárazföldön is. Tehát az evolúció egy adott fajnak a környezethez történő változékony variálódását manipulálja, a kicsi változást /ami az adott anatómiai felépítésen belül van/ kiterjeszti egy légből kapott nagy változásra /amely már az adott anatómiai felépítésen kívül van/. Csakhogy egy adott élettérre beállított rendszerfelépítés egy teljesen más élettérre alkalmas rendszerfelépítéssé nem tud átalakulni rögtön, ahogy megváltozik az élettér. Ennélfogva a vízi állat teljes rendszerfelépítése őt a vízhez fogja kötni, a szárazföldit a szárazföldhöz, a repülő élőlényt pedig a légtérhez. Köv. képpen bármilyen élőlényt teljes rendszerfelépítése szerint egyfajta élettérre először meg kell teremteni /lásd pl. a kambriumi robbanás/, mégpedig azzal az alkalmazkodóképességgel, ami őt variálódás által alkalmassá teszi a túlélésre, mint pl. a pintyek csőrének változékonysága őket alkalmassá tette a száraz ill. nedves évszakokhoz igazodó túlélésre. Ezek a változások azonban a pintyek teljes belső rendszerfelépítését nem érintették, azt nem befolyásolták, azt át nem alakították. Ugyanígy nem érintik az élőlények teljes rendszer felépítését azok a változások, amik bizonyos tekintetben megfigyelhetőek az élőlényeknél. Az evolúció elméletét tehát azért kell elvetni mert arra vetemedik, hogy apróbb változásokkal teljes rendszer átalakulásokat magyarázzon, és túlélőképességet tulajdonítson olyan élőlényeknek, amelyeknek a véletlenszerű teljes rendszer átalakulásához – tehát a túlélés képességének megszerzéséhez - évmilliókra lenne szüksége, ami teljesen nonszensz, és a valódi tudománytól fényévekre van.]

(A newtoni mechanikát sem kellett elvetni a relativitáselmélet megjelenésekor, csupán világosabban körvonalazódott az a tartomány, ahol a jóslatai elegendően pontosak, és az új elmélet általánosabb megvilágításba helyezte az általa leírt összefüggéseket.) Röviden, egészen más a helyzet egy újonnan felállított, kevés megfigyelésre alapozott elmélet, és egy immár 150 éve folyamatos kritikai vizsgálatnak alávetett és azt kiállt tudományos teória esetében. [Az evolúciós elméletet mindig is elmélettel tették próbára, és elmélettel védték meg, soha a gyakorlatban nem mutatták be és gyakorlattal nem bizonyították: hogy ténylegesen faji variálódással teljesen új szervezeti rendszerek alakultak volna ki. Hanem minden kísérlet odáig jutott, hogy a fajok variánsai jöttek létre, pl. baktériumok rezisztenssé válása vagy gyümölcslegyek, amelyek torzszülött variánsokat produkáltak. /Stb./ Aztán hogy szerintük új fajok alakultak ki, ezt mindig megelőzik a filozófiai eszmerendszer által megállapított követelmények, amelyeknek az adott variánsok nyilvánvalóan megfelelnek, mivelhogy ezekhez a követelményekhez van szabva bármilyen új faj kritériuma. Hát az evolúcióbiológia nyilván nem fog olyan új fajnak számító kritériumot meghatározni, amelyet az adott faji variálódás nem képes produkálni!]

(Ne feledjük, hogy amikor Darwin és Wallace publikálta téziseit, az evolúcióelmélet a mainál lényegesen komolyabb kritikai ellenállásba ütközött, ennek ellenére a kor számos természettudósa váltott szemléletet a feltárt bizonyítékok hatására. Megjegyzendő, hogy egy elmélet fennállásának ideje természetesen nem mérce, nyilván voltak a jelenlegi evolúcióelméletnél hosszabb életű, mára megdőlt elméletek is, de itt igen fontos a modern értelemben vett természettudományos tesztelés hangsúlyozása!) [A kritikai ellenállás ellenére a tömegek éljenezve fogadták, mivelhogy intellektuális színezetet adott a pogány hátterű primitív istentagadásra és a szabadelvű erkölcs népszerűvé válására. A tudósok szemléletváltozására jó példa Marx György kijelentése, mely szerint ”ha valaki ismeri a végső világképletet, nem érdemes fizikusnak lenni.” /Rádiós nyilatkozat/ Nyilván mert minden dicsőség Istené, a Teremtőé, de ha elvetik Őt, bárkinek lehet keresnivalója a tudományos kitüntetések begyűjtésére. És ez a tendencia ma sincs másként. Ha nem érdemes fizikusnak lenni, ennek egyetlen oka lehet: Isten minden dicsőséget learat és egy fizikusnak nem marad semmi. Ha viszont él és virul a tudományos materializmus /amihez tartozik az evolúciós elmélet is/, akkor nyílt terepe van a dicsőségvadászatnak.]

A SEC-kiadványban megfogalmazott tudomány-meghatározás: „a tudomány megfigyelések felhasználása természetes jelenségek tesztelhető módon való magyarázatára, illetve tesztelhető jóslatok tételére, valamint az ezen megismerési folyamat által nyert tudás összessége”. A dokumentum hangsúlyozza, hogy számos esetben közvetlenül nem megfigyelhető dolgokról is vannak működő tudományos elméleteink (például elemi részecskék, makroevolúció), valamint éles ellentétbe állítja a tudományt a vallással abban a vonatkozásban, hogy utóbbiban a megfigyelések hiánya, sőt a tapasztalatoknak a várakozásokkal ellentétes mivolta sem befolyásolja a tanítások igazságaiba vetett hitet. [Hogy „közvetlenül nem megfigyelhető dolgokról is vannak működő tudományos elméleteik” - ezek annyiban működnek, hogy ők működtetik őket. Az elméleti működés meg a gyakorlati megfigyelhetőség nem járnak kéz a kézben. Fölrója a hitnek a megfigyelés hiányát, miközben azt magyarázza, hogy az evolúció megfigyeléséhez rövid az emberi élet. Ha ez nem abszolút szubjektív tudománytalanság, akkor micsoda?!]

A kötet külön alfejezetet szán annak a kérdésnek, hogy az evolúció összeegyeztethető-e a vallással. A válasz határozott igen, a kiadvány megfogalmazása szerint ugyanis a tudomány és a vallás két különböző módja a világ megismerésének (ez a modern keresztény teológiával is összhangban van), és "szükségtelen szembeállításuk rombolja mind a tudomány, mind a vallás lehetőségét egy jobb jövőhöz való hozzájárulásra2. [A modern keresztény teológia liberális tévelygései és liberális szellemiségű tévelygőik nem átallják összeegyeztetni az evolúciós elmélet szükségszerű biológiai halálhoz való ragaszkodását az Isten által felkínált örök élettel, vagyis hogy a halál szükségszerűsége által vezet az út az örök élethez. Tehát a Sátán munkáját elegyítik az Isten munkájával. Majd meglátjuk, milyen elbírálásban lesz részük, amikor eljön a számonkérés napja! ^{(vö. Ézsaiás 5:20)}]

A szembeállítás ugyanakkor más oldalról is hamis: logikailag nem igaz, hogy az evolúció akár teljes tudományos cáfolata a teremtés igazát jelentené (attól még, hogy "A" állítás hamis, "B2 nem lesz szükségszerűen igaz!). Ezek a megfontolások igen lényegesek, hiszen gyakran hallani, hogy vagy a teremtés igaz, vagy az evolúció. [Tehát nem igaz, hogy vagy Isten teremtette az élőlényeket, vagy kifejlődtek evolúció útján. Mert mindkettő lehet hamis vagy igaz. Ha mindkettő igaz, akkor Isten véletlenül teremtett, nem szándékosan, ha pedig mindkettő hamis, akkor UFÓk teremtették a világot. /Persze attól, hogy A és B állítás hamis, a C nem feltétlenül igaz./ Ez egy nagyon frappáns megállapítás, legalábbis akik szeretnek nyugodt lelkiismerettel paráználkodni, meg mások kárán meggazdagodni. Úgy hogy hajrá, a sok süket filozófia a liberális eszmék hódolóinak és haszonélvezőinek kedvez! Egyébként ha nem véletlenül jött létre a mindenség, akkor teremtve van, és nincs más variáció! Ebben a tekintetben a hamis „A” állítással szemben igaz a „B” állítás!]

A kiadvány vallási vezetők nyilatkozatait is idézi, amelyben elfogadják az evolúció tudományos igazát. [Sok hamis vallási vezető volt a múltban is, meg van a jelenben is. Ezt a Biblia is írja, nincs min meglepődni. ^{(Vö. 2Péter 2:1)}]

Fontos leszögezni, hogy a természettudomány - természeténél fogva - nem nyilatkozik metafizikai kérdésekről, így egyáltalán nem tekinthető "materialistának", mint azt az evolúció ellenzői előszeretettel állítják. [A materialista magyarázatok kiötlői nem tekinthetők materialistáknak. Ez olyan, mint az állapotos asszony nem tekinthető terhesnek, nyilván attól gömbölyű a hasa, hogy gondterhes. Az evolúció filozófiai eszmefuttatása bármire kiterjed, amin keresztül lehet a tudományos dilettantizmust árasztani. Na és mióta metafizikai kérdés az evolúció, amiről a természettudomány nyilatkozik?!]

Ugyanakkor igaz az is, hogy a vallásos hitet egészen másféle módon befolyásolják a mindennapi tapasztalatok, hiszen azok sokszor nemcsak hogy nem cáfolják, hanem meg sem ingatják azt - legyenek mégoly ellentétesek is a "várakozásokkal". (Értelmetlenek továbbá "a hitünkért való kiállás része az evolúció tagadása" értelmű állítások, és súlyosan aláássák a hitért való kiállás eszméjét, valamint a vallásos értékrend komolyságát - sajnos, egyéb egyházi csoportok kárára is.) [Teljes zagyvaságot beszél. Nem elég hogy a biológiai életmechanizmusokat áltudományos kontárkodás szerint magyarázza, még abba is belekotyog, amihez abszolút semmi köze. Kampis György mondja egyik előadásában, hogy mazsolázgatott az Újszövetségből. Akkor nyilván hiteles a kritikája, amire magát feljogosítva érezte, hogy kifejtse annak hátrányára és a darwini evolúció előnyére. De ha mégse, nincs probléma. Nem teljesen mindegy, hogy mit mond a Bibliáról, az a fontos, hogy megkritizálja. Maga a tény megmarad az arra vevők fülében, a többi meg elszáll.]

A dokumentum második fejezete magáról az evolúcióról szól, pontosabban az azt alátámasztó megfigyelésekről, kiemelve, hogy egyáltalán nem csupán biológiai jellegű bizonyítékok léteznek. A fizika, az asztrofizika, a geológia és a kémia is számos olyan eredményt szolgáltatott és szolgáltat ma is, amelyek alátámasztják a világegyetem, a Föld és a kövült élőlények emberi mértékkel mérve hatalmas korát. [A Biblia sem mondja, hogy a teremtési napok 24 órásak voltak. A Sátán is külön napon volt /angyalként/ megteremtve, amely nincs a teremtés hét napja közé sorolva, tehát a teremtés nem csupán hét 24 órás napon történt. A sorszámok sem jelentenek feltétlenül 24 órás napokat. ^{(vö. Ezékiel 28:13 Hóseás 6:2)} Egy térképen is a centiméteres skálák kilométereket jelentenek, a Biblia napjai pedig korszakokat.]

Hangsúlyozza azt is, hogy mint minden aktív tudományterületen, az evolúciókutatásban is folyamatosan születnek új eredmények. Manapság a kutatómunka nem annak megállapítására irányul, hogy érvényes-e az evolúcióelmélet, hanem arra, hogyan történtek/történnek az evolúciós változások (természetesen ezen kutatások bőven alkalmat adnak arra, hogy az evolúciónak ellentmondó tények napvilágra kerüljenek - már ha vannak). Hamis tehát a kreacionisták azon érve, hogy "a tudósok között vita van az evolúcióról, aminek meg kell jelennie az oktatásban". [Az evolúció tényét elfogadják, csak a módjáról vitatkoznak, holott a variálódás módjait kéne elfogadni, az alaptételt pedig a fajok egymásból eredeztetéséről – elvetni!]

Ebben a részben a szerzők bemutatnak néhány ősmaradványt (például egymilliárd éves féregszerű élőlényeket, 110 millió éves, madárszerű dinoszauruszt), valamint kitérnek a molekuláris biológia eredményeire, amelyek látványosan alátámasztják a korábban lefektetett alapelvek igazságát (például, hogy az emberi DNS egyre jobban különbözik a távolabbi rokon élőlények DNS-étől, mint a közelebbiekétől, és e különbségek alapján az élőlények rokonsági foka megállapítható). [Madárszerű dinoszaurusz vagy dinoszaurusz szerű madár, nem mindegy? Ami a lényeg a teljes rendszerfelépítés, amit az evolúció nem vesz komolyan, hanem mintha nem is létezne és semmi jelentősége nem volna. Ami pedig a rokonságot illeti: az emberi génkészlet összesen 25 ezer génből áll. Mint kiderült, génjeink száma alig valamivel tér el az alacsonyabb rendű szervezetekben talált értékektől.” A Caenorhabditis elegans nevű alacsonyrendű, mikroszkopikus méretű orsógiliszta a maga 969 sejtjével 24 ezer génnel büszkélkedhet – ugyanakkor az ötventrillió sejtből álló emberi test génkészlete alig több ennél valamivel.” /Dr. Bruce Harold Lipton PhD/ Most akkor a génkészlet alapján az orsógiliszta rokonai vagyunk?]

Bemutatnak továbbá a földtörténeti közelmúltban lejátszódott fajképződési folyamatokat, valamint biogeográfiai példákat. Ilyen, hogy Hawaii völgyeiben 500-nál is több, csak az adott völgyre jellemző muslicafaj él - a geológiai és molekuláris biológiai adatok alapján egyetlen, 30 millió évnél nem régebbi kolonizáció eredményeként. [A mikroevolúció tipikus példája.]

A kiadvány természetesen nem tagadja, hogy számos nyitott kérdés is akad, melyeket jelenleg is intenzíven vizsgálnak. (Ez megint sajnálatos félremagyarázásokhoz vezet abban a formában, hogy "ha ennyi és ennyi ideje nem tudják a tudósok a választ, akkor az egész elmélet rossz". Ez azonban csupán a tudomány aktuális állásának véges mivoltát jelenti, ami magától értetődően igaz, és egy adott kérdésben a válaszadás a módszertani fejlődésnek köszönhetően bármikor bekövetkezhet.) [Nem azért rossz az elmélet, mert a tudósok egy adott kérdésben nem tudják a választ, hanem mert a legalapvetőbb kérdésben hamis a válaszuk és attól nem hajlandók tágítani egy jottányit sem. Az evolúciós mechanizmus nem ad választ az élőlények eredetére, hogy amelyek léteznek, honnét vannak. A változékonyságuk nem ad választ az eredetükre, mint ahogy az emberi arckifejezések élménytükröző sokasága nem ad választ magának az emberi arcnak az anatómiai felépítésére.]

Helyet kapott továbbá ebben a fejezetben néhány evolúciós alapfogalom, törzsfa, valamint az ember evolúciójáról alkotott jelenlegi tudományos kép rövid összefoglalása is. Ennek részleteiről rendszeresen folytatnak tudományos vitákat, különösen az új molekuláris genetikai adatok és az utóbbi évek leletei kapcsán, azonban az evolúciós magyarázat mint keret létjogosultságának megkérdőjelezésére nincs ok. [Vagyis nincs ok megkérdőjelezni annak az evolúciós tematikának mint keretnek a létjogosultságát, amely pl. a zeneszerzők által komponált szimfóniák eredetét a szél fütyülésének alapmechanizmusával magyarázza. No komment.]

A harmadik fejezet a kreacionista csoportokkal és az azok által gyakran felhozott kifogásokkal foglalkozik. (A kreacionista csoportok maguk is sokfélék, nem feltétlenül kötődnek a zsidó-keresztény kultúrkörhöz, és számos kérdésben [például a Föld kora] sokszor egymással is vitában állnak). [Ez így van, de a lényeg nem az emberi értelmezésen van, hanem az isteni kinyilatkoztatás hitelességén.]

A ma leghangosabb csoport az úgynevezett értelmes tervezést (intelligent design) hirdeti, amely magát tudományos elméletnek próbálva eladni nem Isten, hanem csupán egy "Értelmes Tervező" létét kívánja bizonyítani (egészen pontosan ezt elfogadtatni a szélesebb közvéleménnyel, mint azt célkitűzésükben, amely "Ék stratégia" ["Wedge stragegy"] néven ismert, meg is fogalmazták). [Természetesen az „Értelmes Tervező” nem azonosítása nem visz közelebb az igazság megismeréséhez, hanem továbbra is elfedi annak személyét. Ez abból adódik, hogy sokféle egyveleg vallás képviselői tömörülnek e szervezetben. De a Biblia azonosítja a teremtőt: Aki a JHVH Isten, s Akinek a Fia Jézus Krisztus, aki az egyedüli közbenjáró Isten és emberek között. S akin keresztül bocsájtja meg Isten a bűneinket, ha azokból megtérünk és a Jézus által közvetített tanítás szerint rendezzük be az életünket. Ez a természeti rend fennmaradásának a záloga és a harmonikus egymás mellett élés iránymutató receptje. Ezt felcserélni önző emberi indítékok által vezérelt döntéshozatalok követésével minden emberiséget sújtó problémának a gyökere, mint ahogy /legtöbb esetben/ a közlekedési balesetek is az általános érvényű közlekedési KRESZ be nem tartása miatt történnek.]

Az evolúció, illetve a Föld ősi mivoltának tagadása azonban a biológia mellett a fizika, a geológia és a kémia számos alapvető felfedezésének elvetését is jelenti. A kövületek keletkezésének (egy vagy több) árvízzel való magyarázata például ellentmond mindannak, amit a felszínformáló folyamatokról tudunk. [A Föld ősi mivoltának nem mond ellent a bibliai kinyilatkoztatás, viszont az evolúció /filozófiai rendszere/ ellentmond a bibliai ősi vízözön történelmi tényének, és minden másnak, amit a Biblia igazságként határoz meg. Az emberiség állapota egyébként katasztrofális, a történelme gyilkosságok, háborúk, elnyomások sorozata és tengermély korrupció, amely összefügg az istentelen nihilista felfogással, mely szerint nincs Isten, amelynek számot kellene adnunk a tetteinkért. Az evolúció azért is népszerű, mert ez az erkölcsi háttere az istentagadásnak, amelyből következik a szabadelvű erkölcs, amely nem összetartó, hanem szétziláló erő.]

A kövületek sorozatának hiányosságára való hivatkozás sem állja meg a helyét, ugyanis egyre több és több olyan lelet kerül elő, amely egy-egy élőlénycsoport evolúcióját részletesen dokumentálja. A leletanyag ráadásul ellentmondásmentes abban az értelemben, hogy a különböző földtörténeti korokból feltárt élőlények más lelőhelyeken sem fordulnak elő együtt (a kövülethamisítás/-félreértelmezés témaköre külön cikket érdemelne). [Kambriumi robbanásról nem tudomást venni, hogy hirtelen jelennek meg fajok, ellentmond bármiféle élőlénycsoport evolúciójának, mivelhogy a teljes szervezeti rendszerek létrejötte csakis egyszerre képzelhető el, nem apró részletekben, mivel apró részletek nem képesek teljes szervezeti egységet biztosítani, ami a túlélésnek a záloga. Ha csak apró részleteiben lenne működőképes az emberi vagy állati szervezet, egyáltalán nem volna életképes, mint félkész műszív, művese, stb. Ha egy evolucionista ezt nem hiszi, kössék rá egy félig kifejlesztett művesére és tegyék a kirakatba, hagy csodálják a népek a túlélőképességének masszívságát. Azután a temetésére is menjen el mindenki, mert így teljes a kísérlet, amit az evolúció működési mechanizmusa alapján végeztek el,]

A kreacionisták másik érve, hogy "evolúciós változást soha senki nem látott". Ez a tudomány működésének teljes félreértelmezése, hiszen még az űreszközökről sem látszik, hogy a Föld a Nap körül kering, és csak a legutóbbi időkben vált lehetővé az, hogy mikroszkóp alatt atomokat lássunk. Tehát itt a tudományos következtetések annak ellenére igazak, hogy közvetlen tapasztalati úton nem észlelhetők. [A felhozott tudományos következtetések még nem indokolják a tapasztalati úton való bizonyosság megszerzését olyan esetekben, amire nincsen hiteltérdemlő alap. A mikroszkóp alatti látvány idővel történő kitárulása még nem bizonyítja, hogy valaki hogyan jutott fel a 77. emeletre, lépcsőn vagy liften, mikor senki sem látta. És mi van ha kötélen lógatták le helikopterről? Egyébként meg nem arról van szó az evolúció esetében, hogy az evolúció tárgyát nem látni, hanem a hozzá vezető utat nem látni, holott pontosan ez lenne a lényeg! Az evolúciót csak az elmélettel láttatják, de a tapasztalással adósok maradnak, aminek a láthatatlansága a fenti példák alapján szerintük még nem öncáfoló tényező. Csakhogy pl. egy egyszerű számsor látható összerázásából még nem következik annak láthatatlanul történő komplexszé válása, különösen ha az életképességet a komplexitás egyszerre meglévő teljes összefüggő rendszere alkotja, ami bármiféle fajnak a fönnmaradó létezését garantálja. Sem magának az Életnek a komplexitása, sem az élőlények felépítésének komplexitása nem magyarázható véletlenszerű évmilliós apró lépésekkel, hanem mindenre egyszerre van szükség. Az összes szervnek egyszerre és teljes összhangban kell működnie egy adott élettérben túlélni képes fajnál, és az evolúció pontosan azért életképtelen, mert ezt millió éveken át tartó apró lépések véletlen egymásra rakódása által működteti. De működtessen egy számítógépet rögtön és azonnal apró lépések egymásra rakódása által a teljes nulláról indulva. Ha a kezdettől számítva a 2. másodpercben nem működik a számítógép, akkor működésképtelen a rendszer, de életképtelen a biológiai rendszer is, amelyet csak a filozófiai elkötelezettség és hiszékenység éltet. Tehát az evolúció nem azért láthatatlan, mert nagy léptékű, hanem mert lehetetlen egyszerre nagyot lépni, ami egy új élettérben a túléléshez kell. Természetesen ugyanazon élettérben elég a kis lépések /látható/ sorozata is, de hát állítólag az evolúció kis lépésekben hódított meg újabb és újabb élettereket.]

Az evolúció ráadásul a szemünk előtt történik (erről a kiadvány az első fejezetben tesz inkább említést), amint azt az egyre újabb, és sokszor a kezeléseknek ellenállóbb kórokozók felbukkanása révén minden évben tapasztaljuk is. [Az ellenálló kórokozók tipikus mikroevolúciós változások, de maguknak a kórokozóknak a létezésére nem adnak választ. Egy zenemű kottája nem ad választ a kotta létezésére, de a kották keveredése még úgysem. A kottát /hangjegyek rendszerét/ először meg kell alkotni, amiből az intelligencia rendet varázsol /szimfóniát/, de a hangjegyek sárdobálás szerű egybehajigálása nem egy bejáratott teremtői aktus. Ez a módszer csak az evolúcióban életképes, ahol milliárdos nagyságrendű a nagyothallók tábora!]

Ezek kialakulásának vizsgálata és terjedésük megakadályozása az evolúció megértésével lehetséges (például a SARS vírus elleni védekezésben igen nagy segítséget jelentett az új kórokozó ismert terjedési mechanizmusú rokonainak megtalálása). [A kórokozók kialakulása kórokozókból tipikus mikroevolúciós példa, az emberi faj kialakulását az őssejtekből évmilliók alatt nem magyarázza, különösen nem bizonyítja!]

A ma divatos "értelmes tervezés" elmélet hívei előszeretettel hivatkoznak a komplex biológiai rendszerekre, amelyek szerintük "egyszerűsíthetetlenül összetettek", azaz egyetlen alkotórészük kivétele teljesen működésképtelenné teszi őket, és így "nem jöhettek létre természetes evolúció révén". (Ez az érv egyenértékű azzal, hogy hangoztatói nem tudják elképzelni, hogyan alakulhatott ki az adott objektum fokozatosan, ami természetesen nem tudományos érv [számos olyan fizikai jelenséget is nehéz elképzelni, amin például a mai félvezetőipar alapul].) [Nem a kivételük a lényeg, hanem a betevésük. Nem a kivételük teszi működésképtelenné /persze a lényeg, hogy miről van szó/, tehát az egérfogónál nem az a lényeg, hogy mit veszünk ki, hanem hogy mi az az egy, amit beteszünk. Ha öt alkatrészből pl. csak a rugót teszed be, nem működik, és ha a halnak a csökevényes lábát beteszed, attól még nem működik a szárazföldre specializált felépítés teljes szervezeti rendszere. Ha a szeretlek szóból kiveszed a „lek” et, a „szeret” még megmarad, netán érthető is, de ha csak a „lek”-et teszed be, az jelentheti éppen azt is hogy „agyonverlek”, ami nem teszi életképessé az elképzelt tárgyat. Az evolúcióban az elképzelés teszi életképessé a tárgyat, de az annyit is és, vagyis semmit!]

Ez azonban csupán azon érvelés újrafogalmazása, amellyel annak idején már Darwint is kritizálták például a szem evolúciója kapcsán. Itt pedig - legalábbis bizonyos élőlénycsoportok esetében - számos, köztes jellegeket mutató fokozatát ismerjük a különböző látószerveknek, amelyek egyértelműen mutatják, hogy milyen, az élőlények számára kétségkívül hasznos állapotokon keresztül alakulhattak ki a mai formák. [Ne csak a szemet emelje ki, hanem az összes apránként kialakuló szervét. Vagy gondolja, hogy az összes már előzőleg kialakult és teljes szervezeti rendszerbe tömörült, csak a szemmel volt elmaradása? Azzal könnyű eljátszani, hogy hogyan lesz kutyából szalonna, de hogy kutyából hogy lesz egyszerre egy komplett 30 fogásos étlap, ráadásul teljesen véletlenül, az már teljesítmény. Egy létező fajnál pedig nem csak 30-féle szervezeti alkatrész működése szükséges, hanem megszámlálhatatlan. Csak egyetlen sejt működése bonyolultabb, mint New York városa, hát még az összes sejt harmonikus összműködése is egyetlen szervezeten belül a bonyolultság hihetetlen mértékét mutatja.]

Az újonnan felhozott molekuláris példáknál (bakteriális ostor, immunrendszer) pedig sok esetben igenis ismerünk átmenetinek tekinthető rendszereket. Igen fontos, hogy egy adott struktúra funkciója megváltozhat az evolúció során, tehát hibás az a gondolatmenet, hogy ha egy egyszerűbb struktúra nem képes ellátni a ma ismert fő feladatát, az mindenképpen haszontalan volt az élőlénynek, tehát nem tökéletesedhetett volna természetes szelekció révén (ezt a már Darwin által is részletesen kifejtett elvet, nevezetesen a funkciók közötti váltás lehetőségét, a molekuláris biológia adatai messzemenően megerősítik). [Egy fajon belül egy funkció tökéletesedhet /úgy mint pl. a pintyek csőrmérete a természeti ingadozások függvényében/, tehát egy adott struktúra változása, de ha a struktúra funkcióváltozása egy teljesen más élettér és életközegben való helytállást célozza, az nem lehet független a túlélést biztosító rendszertől, hanem csakis abba illeszkedő. Nem lehet egy halnak egyetlen anatómiai struktúráját megváltoztatni, mondjuk az úszója alakját és kilökni a szárazföldre, amikor a szárazföldi élettér teljesen más szervezeti felépítést igényel, azonnal és nem évmilliók múlva. Hogy csak egyetlen példát említsünk, a halaknak nincsen szomjúságérzete, és amíg ez ki nem alakul, hogyan életképes az a szervezeti rendszer, amely ezt évmilliók fejlődési stádiumain keresztül egy szárazföldi élettérben nélkülözi? A válasz: amíg ki nem alakult neki, addig nem ivott. Ez jól hangzik, de jó nagy hülyeség. Mert még számtalan más dolognak is ki kell alakulnia. Pl. a hal a vízben az oxigént a kopoltyúja által veszi fel, míg a szárazföldön ehhez tüdőre van szükség. Vajon hány perc alatt alakul ki a tüdeje a szárazföldre kimászó halnak? Ha eleve nincs meg neki, elmehet egyetlen funkcióváltozással a sóhivatalba az evolucionistákkal együtt! És akkor még a kopoltyúról nem is beszéltünk, azt honnan akasztotta le a hal egyszerre?]

A kreacionisták azon állítása, hogy a tudósok elfogultak lennének az evolúció irányában, mert érdekük fűződik annak fenntartásához, a tudomány működésének teljes félreértelmezése. Az új eredmények tudományos folyóiratokban való közléséhez a megfelelő publikációnak tudományos szűrőn kell átmennie, amely csak  tudományos alaposságú és reprodukálást lehetővé tévő módon dukumentált munkákat "enged át". [Na és az evolúciós hamisítások hogy mentek át a szűrőn?]

A tudósok között komoly versengés (is) van abban a tekintetben, hogy ki tud minél eredetibb és újszerűbb eredményekkel előállni, és mindig szenzációt jelentenek az addigi elgondolásokkal szembenálló, "forradalmi" felfedezések.  A nyitottság a tudomány egyik legalapvetőbb sajátsága: ha például a kőolajkutató geológusok számára nagyobb segítséget jelentene az új lelőhelyek megtalálásában az özönvízelmélet, mint a jelenlegi tudományos nézetek, akkor azonnal áttérnének annak alkalmazására. Valójában az olajkutatók a földtörténeti lerakódások természetének első felismerői között voltak. [Miféle nyitottság az, hogy bárhogy létrejöhetett az ember, csak isteni teremtés által nem?! Márpedig az evolúció nyitottsága csakis az evolúció formagazdagságára vonatkozik, tehát azon belül lehet bármi, azon kívül semmi!]

Végül a kiadvány hangsúlyozza a színvonalas (természet)tudományos oktatás szükségességét, hiszen a mai korban a tudomány eredményei mindenütt jelen vannak életünkben. A természettudományos oktatásban pedig nincs helye áltudományos eszmék oktatásának (és az, hogy mi tudomány, és mi nem, nem a szólás- és vallásszabadság tárgykörébe tartozó kérdés, lásd első fejezet). [Az evolúciós törzsfejlődés egy áltudományos eszme, rögtön nem történhetett meg, apró átalakulások pedig egy teljesen új élettérhez igazodó rendszert nem képesek biztosítani. A 11 telefonszámot egymás után egyszerre be kell ütni a telefonba, hogy a másik oldalon a telefon kicsörögjön. A szárazföldre vetődött hal telefonja nem csöröghet ki, mivel az életképességhez szükséges számok nem állnak rendelkezésre.]

Az Egyesült Államokban már több bírói ítélet is született (legfelsőbb bíróságiak is), amelyek megtiltják, hogy természettudományos órákon kreacionizmust/intelligens tervezést tanítsanak. Ezen ítéletek alapja, hogy utóbbi eszmék nem tudományosak, hanem vallási alapúak, és az állam és egyház szétválasztásának elve alapján 'civil' órákon nem taníthatók. Természetesen, például az összehasonlító vallástörténeti/filozófiai órákon szabadon lehet róluk beszélni. [Természettudományos órákon filozófiát hogyan lehet tanítani? Ráadásul süket filozófiát? Ez a bírók elkötelezettségétől függ, meg az államhatalmi berendezkedéstől. De az evolúció tanítása még nem teszi azt igazzá, ha a tények ellene mondanak!]

Összefoglalva, az evolúció a mai biológiai tudomány egyik alapköve. A közös jövőnkre irányuló döntéseinket pedig legcélszerűbb tudományos alapokon meghozni, amihez viszont elengedhetetlen a tudomány természetének ismerete és az a képesség, hogy a tudományt az áltudományoktól megkülönböztessük. [A tudománynak saját maga felé hajlik a keze, nem mert a tudomány mást nem tehet, hanem mert a tudósok erre használják! Hogy a biológiai tudomány alapköve az evolúció lenne, ez kifejezetten a mai tudományra vonatkozik, amely más eredet lehetséges bekalkulálására süket is meg vak is. Hogy mégis elengedhetetlennek tartja a közös jövőre irányuló döntések meghozatalára, ebben is csőlátást mutat, mivel társadalom közös jövőjét nem ez szabja meg, hanem csak azokét, akik kiállnak az evolúció mellett. A hívők jövőjét a Biblia jelenti ki, úgy mint akik a Jézusban való hitük által átmentek a halálból az életbe. Akik pedig megmaradnak a bűneikben, azokon az Isten haragja marad rajta. Ennyit tesz az arra való képtelenség, hogy valaki az áltudományt meg tudja különböztetni a valódi tudománytól.]

Legvégül egy kérdezz-felelek található a kiadványban, majd azt bőséges irodalomjegyzék követi, amit a SEC összeállításával foglalkozó kutatók rövid életrajzai zárnak. [Rövid életrajz, ezt jól mondja, mivel az evolúció nem biztosít hosszú életet, örök életet meg különösen nem!]

Irodalom

Ayala, F. J. (2008): Science, evolution and creationism. - Proc. Natl. Acad. Sci. USA 105(1): 3-4.
Berg, J. M., Tymoczko, J. L., Stryer, L. (2006): Biochemistry. WH Freeman & Co.
Elek L. (2006): Intelligent design - értelmes tervezettség. Elek László beszélgetése Kampis György tudományfilozófussal. - Magyar Tudomány 2006/9: 1134.
Leakey, R. Lewin, R. (1986): Fajunk eredete. Gondolat, Budapest
Marosán G. (2005): Intelligens tervezés, avagy az ész trónfosztása. - Beszélő 10/12.
National Academy of Sciences and Institute of Medicine (2008) Science, Evolution, and Creationism Natl Acad Press, Washington, DC. (A dokumentum és rövid, ingyenes öszszefoglalója angol nyelven elérhető a http://www.nap.edu/catalog.php?record_id=11876 címen.)
Pennock, R.T. (2003): Creationism and intelligent design. - Annu. Rev. Genomics Hum. Genet.  4: 143–63.
Rahner, K. (1983): A hit alapjai. Bevezetés a kereszténység fogalmába. Szent István Társulat, Budapest

Természet Világa,

139. évfolyam, 6. szám, 2008. június
http://www.termeszetvilaga.hu/
http://www.chemonet.hu/TermVil/ 

*   *   *   *   *

"Magasztaltassál fel az egek felett, oh Isten!  

Mind az egész földön legyen a te dicsőséged!"

(Zsoltárok 57:6) 

Albert Einstein - hívő volt vagy ateista?

kép

Albert Einsteintől származnak állítólag ezek a kijelentések:

"Az Isten szó számomra nem más, mint az emberi gyarlóságok kifejeződése és terméke, a Biblia pedig kétségkívül tiszteletre méltó, ám primitív, ráadásul elég gyerekes legendák gyűjteménye". /1954. január 2-án Eric Gutkind filozófushoz kézzel írt írt német nyelvű levélből/

Einstein a levélben arról is írt, hogy számára a zsidóság nem kiválasztott nép, a zsidó vallás pedig ugyanúgy, mint a többi vallás, a "leggyermekibb babonák megtestesítője". A zsidó, de nem hívő szülőktől származó, ám egy időben katolikus elemi iskolába járó tudós elismerte, hogy különleges vonzalmat érez hittársai iránt, de nem tesz semmilyen különbséget zsidók és nem zsidók között.

A világhírű fizikusnak a vallásról vallott nézeteit korábban kétértelműnek tekintették. Sokféleképpen magyarázták például azt a kijelentését, mely szerint "a tudomány sántít a vallás nélkül, a vallás pedig vak a tudomány nélkül". Ugyancsak ő jelentette ki az univerzum építkezésének racionalitása kapcsán, hogy "Isten nem szerencsejátékos". Többször kifejtette, hogy "szeretné megtapasztalni a világegyetemet, mint egy egységes kozmikus egészet", és életében mindig elutasította, hogy harcos ateisták kisajátítsák őt maguknak: irritálta ugyanis a belőlük hiányzó alázat, valamint az, hogy "képtelenek megérteni a világ örök misztériumát".

Rupert Powell, a Bloomsbury ház igazgatója szerint azonban ez a levél, amely alig egy évvel Einstein halála előtt íródott, "egyértelművé" teszi a valláshoz való viszonyát. John Brooke oxfordi professzor viszont úgy vélekedik, a levél inkább azt bizonyítja, hogy Einstein nem volt hagyományos értelemben vett istenhívő, de ateista sem, és ahogyan számos más, múltbeli nagy tudós, nem volt e téren következetes élete különböző periódusaiban. /MTI. 2008.05.14 . Ma.hu/ forrás

Szubjektív vélemények ellentmondásai

Hogy Albert Einstein „nagy” tudós volt, kétségkívül igaz, azonban a tudományban kimagasló eredményt felmutatni még nem tesz senkit hitelessé ahhoz, hogy a Bibliáról ennek a hitelességnek a fényében mondjon olyan általános érvényességű véleményt, amit bárkinek mérvadónak kellene elfogadnia. Különösen ha a vélemény lényegében teljesen szubjektív megállapítás, és konkrétan nincsen alátámasztva semmiféle indokkal vagy bizonyítékkal.

Pl. ha ezt mondja egy Nobel-díjas tudós:

"Az Isten szó számomra nem más, mint valamiféle univerzális emberi ösztön kifejeződése, amely a világ legtöbb kultúrájában fellelhető, a Biblia pedig kétségkívül tiszteletre méltó, történelmileg pontos, erkölcsileg tökéletes irányadó mértékek gyűjteménye.”

Most akkor az dönti el, kinek van igaza, hogy kinek magasabb a tudományos fokozata, vagy hogy a tények melyik állítást igazolják? Ugyanis mindkét kijelentés majdnem egészében szubjektív vélemény, teljesen ellenkező nézőpontból fogant, ámbár mindkettő lehet teljes meggyőződés terméke.

Akik hajlamosak mások véleményére adni, hamar betársulnak bármely kijelentés mögé, amely az ő véleményükkel megegyezik. Így aztán a társadalomban a legtöbb területen egymásnak ellentmondó vélemények ütköznek tartósan, és igazán nincs semmi, aminek az alapján igazságot lehetne tenni. Egy azon dologról két teljesen ellentétes vélemény lehet forgalomban, és semelyik ellentábor nem zavartatja magát, ha legalább annyian vallják az általuk hirdetett nézet ellenkezőjét.

Pl. a médiában állandóan hangoztatják azt az álláspontot, hogy élet bárhol keletkezhet az univerzumban, aminek alapján rendre előjön az a gondolat, hogy különböző helyein a kozmosznak az élet jeleit vagy lehetséges jeleit találták meg, mivelhogy ez a materialista álláspontnak egyik alappillére. És ezeket az embereket abszolút nem érdekli, hogy tudományos bizonyíték van arra, az életszerveződés hallatlan bonyolultsága kizárja annak önmagától való keletkezését, amiből következik: az élet egy rendkívül magas intelligenciának a mesterséges terméke, és nem terem magától sehol a világegyetemben, mint vadvirág a réten.

„Emellett keletkeznie kellett nukleinsavaknak is, mert anélkül /élet/ nem jöhetett létre: ahhoz, hogy olyan nukleinsav keletkezzen, ami aminosavat tud csinálni, kell egy száz nukleotidból álló lánc, egy pár létrejöttének a valószínűsége pedig tíz a mínusz 158-adikon, vagyis a nulla után 158 nulla, és utána az egyes. Ez még csak egy, holott ebből létrejött ilyen módon több száz, több ezer, és létre kellett jönnie az élő sejt hártyájának, azt is a nukleinsav csinálja. Bizonyított, hogy az élet csak zárt egységekben létezik, ezért volt szükség erre a hártyára.

- Több milliárd év sem lehetett elegendő, hogy önmagától létrejöjjön?

- Megtörtént, mert itt az élet. De annak a valószínűsége, hogy egyszer megtörténik, tíz a mínusz 158-adikon. A második már gyakorlatilag nem történhet meg, holott itt több milliószor megtörtént.” /Baumann Miklós biokémikus professzor: Keletkezés vagy teremtés?/ forrás    

Ezt a tényt nem hajlandók tudomásul venni azok, akiknek a filozófiájába ez nem illik bele, és nem is keresnek rá arra, hogy ezt hol, ki vagy kik bizonyították. Bármely filozófiát életben tartanak a filozófia mögé önként felsorakozottak, még ha a filozófia maga olyan halott is, mint a betonvas, amely tavasszal sem hajlandó kivirágozni.

Az igazság megragadásának módszertana

Annak alapján tehát nem lehet igazságot tenni, hogy hányan csörtetnek mögötte, mivel a világi társadalom egy abszolút manipulált közeg, egyéni érdekek gyakorlóterepe, és ahol a hatalom és a pénz van, ott a filozófiák is betonba vannak öntve, és államilag fönntartva. Ne keressen senki igazságot ott, ahol részrehajló módszerek a mindennapi gyakorlat részei, amelyeknek a sikeréhez Isten áldását is lehívják magukra az érintettek, a pártoló tagságot meg abszolút nem zavarja a kedvenceik kivételező stílusa, hanem annak ellenére éltetik őket, mert maguk is nyilván haszonlesők a maguk kis életterében.

De az Isten lehívása az érdekkapcsolaton alapuló személyválogatásra igen elvetemült és vak felfogást tükröz, olyanok sajátja, akik netán néhai önkontrolljukból kivetkőztek /ha egyáltalán valamikor rendelkeztek vele/, és erkölcsileg a romlottság kifejező jeleit mutatják. Nyilván ilyen szférákban az Isten emlegetése sem több mint szimpátia propaganda azok érdekében, akiket meg lehet nyerni, mert mint tömegbázis ugyancsak az értéktelen vallásosság jeleit mutatják.

Amit nem lehet megspórolni egyetlen igazságkeresőnek sem: a saját erőfeszítésből történő utánajárást, amire viszont a többséghez képest igen kevesen vállalkoznak, hanem megmaradnak a szubjektív véleményalkotásnál, amely a legolcsóbb, de a legsilányabb minőségű is egyben.

Hogy a bevezetőben említett két tudós közül melyiknek van igaza, nem a tudományos hitelesség dönti el, tehát hogy ki mondja, és az illetőnek mennyi tudományos kitüntetése van, a professzori ranglétrán milyen magasan áll, hanem a személyes kutatás és az abból fakadó meggyőződés. És mivel ez kifejezetten a színfalak mögött történik, senki nem tudhatja, hogy mi lapul egy-egy kijelentés/vélemény mögött.

Azt azonban leszögezhetjük, ha létezik abszolút igazság, akkor mindenki magát csapja be, aki a hamisságot igazságként adja el vagy veszi meg, gondolván, teljesen mindegy, és ha többet lehet nyerni a hamisságon, akkor odaáll mellé a jobb érvényesülés érdekében. Mivelhogy az abszolút igazság mögött az abszolút Igazság megtestesítője áll, Aki egyszer mindenki viszonyulását számon fogja kérni. És akik a hamisságot éltették maguk körül, azok szembesítve lesznek a saját hozzáállásukkal. [- Hehehe-hahaha – mondják erre az ateisták, de gúnyolódásuknak nincs jelentősége, mivel önáltató szubjektivizmusuk görcsöléséből hahotáznak,]

Bárminemű szubjektivizmust nélkülöző tény

„az istenhit valamiféle univerzális emberi ösztön, amely a világ legtöbb kultúrájában fellelhető” - ezt állapította meg egy amerikai központú John Templeton Alapítvány által finanszírozott tudóscsoport. Ezen kijelentés tényszerűségét tagadni teljesen értelmetlen, mindazonáltal nem is a tény a döntő önmagában, hanem ami mögötte van. A materialista filozófia szerint ez az ösztön az ember kialakulása kapcsán jelent meg, tehát evolúciós mellékterméknek köszönhető. /MTI. 2008.02.20.Ma.hu/ forrás

Ezen kijelentés máris megtorpedózza magának a ténynek a jelentőségét, és azt a gondolatot, hogy az isteni teremtés kitörölhetetlen következménye az emberi jellemnek ez a vonása. A tényből így lett máris egy szubjektív alapon álló vélemény, és a kötözködő filozófiának sikerszínben történő fellépése.

Hát most döntsd el kinek van igaza, és ha nem vagy berendezkedve a propaganda kijelentések utánvizsgálatára, mert soha nem vetted komolyan az egyéni kutatások fontosságát, a saját szubjektív beállítódásod alapján hozod meg a döntésedet, amely természetesen magán viseli az előítéleteid jellegzetességeit is.

Mindazonáltal, hogy evolúciós mellékterméknek köszönhető-e, ez érinti az evolúciós filozófiának a létjogosultságát, hogy az mennyiben tárgyszerűen tudományos, vagy jellemzően sajátos előítéletből fogant. Mivel a materializmus nem eljutott az istentagadáshoz, hanem eleve abból indul ki, az istenhitet minősítő véleménye is ebből a hozzáállásból fogant, a tárgyilagosságot teljes mértékben nélkülöző, és a filozófia része.

Az emberi ösztön és az emberi tanult viselkedés nem ugyanazon kategória, hiszen amit történelme során felszed magára az ember, mint tanult jellemvonást, éppenséggel könnyen le is vetkőzheti, ha a körülményei változnak. De az ösztönnel más a helyzet: ha megnézzük, pl. az állati ösztön olyan mélyen gyökerezik, hogy azt elvonatkoztatni az adott élőlénytől, teljesen abszurd felfogás lenne.

Mondjuk az anyai ösztön meglétét hogyan lehet tanult viselkedésnek beállítani, amíg az ki nem alakul, be nem épül, hogyan él túl az, ami/aki nem gondozza a kicsinyeit, mert arra semmi nem készteti? Annak az első pillanatban az anyában kell lennie, és nem majd utólag magára szedi, mint valami bogáncsot az erdőszélen. Ugyanez pl. a lazacok tömeges vándorlása, és ezernyi más ösztönös viselkedési forma.

Vannak dolgok, amik a génekbe vannak írva, és ha az emberi nemnél tetten érhető istenhit ösztönös megléte az emberi jellem sajátja, akkor annak eredetét az emberi génekben kell keresni. Nem véletlenül univerzális az, akárcsak az anyai ösztön és nem földrajzi helyzettől függő. A génekbe íródás pedig máris megkérdőjelezi az evolúciós eredetet, mivel a programvezérlés az életkeletkezéssel párhuzamos, és ha magától élet nem keletkezhet, akkor az életet vezérlő és az életet hordozó élőlény felépítésének is program vezéreltnek kell lennie!

Nincs program programozó nélkül, csupán a filozófia adta a fejét arra, hogy megkérdőjelezze a programozó meglétét annak láthatatlansága miatt. Mindazonáltal a tárgyilagosság az intelligenciát nem kérdőjelezi meg azon az alapon, hogy annak eredetét nem látja. Ilyen alapon pl. teljesen felesleges az űrből érkező értelmes üzenetekre vadászni, meg űrszondákat útnak indítani az univerzumban, hogy hírt adjanak az emberi civilizáció létezéséről.

Ha egyetlen űrből érkező értelmes üzenet bizonyító erejű, mit mondjunk a DNS-ben kódolt információ eredetéről? Csak az ateizmus magasröptű filozófiai disszertációihoz kellettek intelligens szuper személyek, de a millióféle módon megnyilvánuló élet kódolásához nem? Mitől intelligens eredetű az istentagadás, amikor a tagadja bármily nemű intelligencia intelligens eredetét?!

„Mivel az emberi testben kb. 10 billió (10¹³) sejt van, a DNS teljes hossza 20 billió méter, ami felfoghatatlan.” (John C. Lennox: A tudomány valóban eltemette Istent? Evangéliumi Kiadó, 141. o.)

A Biblia gyerekes legendák gyűjteménye?

A Bibliára éppenséggel rá lehet fogni, hogy primitív legendák gyűjteménye, de csak ettől a puszta kijelentéstől miért lenne igaz a vád? Ki dobálózik a primitív jelzővel bármiféle konkrét, érdemi tény megemlítése nélkül, ha nem mint aki maga is az?! Ha mondjuk Einstein azt mondja, hogy a cukor rontja a fogakat, egy általánosan ismert tényre hívja fel a figyelmet, de hogy szerinte a Biblia egy legendárium, az teljesen szubjektív kijelentés, és bárminemű tárgyilagosságot nélkülöz.

Mivel konkrét példát nem hoz föl, kijelentésének nincsen valóságértéke, ráadásul nem csak általánosságban tartja a Bibliát nem szavahihetőnek, hanem ezzel megkérdőjelezi az erkölcsi iránymutatásának létjogosultságát is, és azt, hogy a Tulajdonosnak joga van a tulajdonával való élés helyes módját meghatározni. Abban a pillanatban, hogy az univerzumnak nincsen teremtő tulajdonosa, hanem az emberiségnek csak úgy véletlenül az ölébe hullott, ezzel a fölfogással összhangban is bánik vele, kizsigereli, kirabolja és pusztítja, ahol tudja.

[Egyébként meg a Biblia pontosan nem a legendákról híres, hanem az előre megírt próféciákról: pl. Isten előre megmondta, hogy Babilont teljesen lakatlanná teszi, amely prófécia megírásakor az egy óriási, sűrűn lakott város volt, de ha valaki most megnézi, egy romhalmaz, ahol sakálok tanyáznak!

„És [olyan] lesz Babilon, a királyságok ékessége, a káldeusok dicsekvésének dísze, mint ahogyan elpusztítá Isten Szodomát és Gomorát; Nem ülik meg soha, és nem lakják nemzetségről nemzetségre, nem von sátort ott az arábiai, és pásztorok sem tanyáznak ott.” (Ézsaiás 13:19-20)

„A prófécia nemcsak arról jövendölt, hogy Babilont elpusztítják, hanem arról is, hogy véglegesen lakatlanná válik. Időszámításunk előtt 539. október 5-én éjszaka Nagy Czírus vezetésével a méd—perzsa seregek bevették Babilont. Ésaiás próféciája azonban nem teljesedett be ekkor teljes mértékben. Miután Czírus bevette Babilont, a város még évszázadokig létezett lakott állapotban — noha alacsonyabb rendű városként. I. e. a második században, nagyjából abban az időben, amikor a holt-tengeri Ésaiás-tekercset másolták, a párthusok vonták ellenőrzésük alá Babilont, amelyet akkoriban nagyra becsültek, s amelyért a környező nemzetek harcoltak. A zsidó történész, Josephus arról számolt be, hogy „sok” zsidó lakott ott i. e. az első században. Egy ókori történelemkönyv szerint a palmyrene-i kereskedők egy virágzó kereskedelmi települést alapítottak Babilonban i. sz. 24-ben (The Cambridge Ancient History). Tehát Babilon még i. sz. az első században sem volt teljesen lakatlan, Ésaiás pedig már jóval azelőtt befejezte a könyvét (1Péter 5:13).

Ésaiás nem élte meg, hogy lakatlannak lássa Babilont. De a próféciához hűen Babilon végül is „kőrakássá” lett (Jeremiás 51:37). A héber tudós, Jeromos szerint (aki i. sz. a negyedik században született) az ő napjaiban Babilon már csak vadászterület volt, ahol „mindenféle vadállatok” kóboroltak, és mind a mai napig lakatlan maradt.” /A Biblia - Egy Istentől származó könyv, Őrtorony magazin, 1998. 4/1/]

Einsteinnek tudnia kellett volna, hogy a lumpen ember alaptulajdonsága, a kártyán nyert pénzt olyan hamar elveri, ahogy csak tudja, ugyanilyen felfogással él a föld javaival is, amiből következik, hogy a kártékonyságának nincsen határa. A materializmus meg különösen nem arról híres, hogy lenevelné az embert az öntudatos szemeteléstől, hanem pontosan arra, hogy nyugodtan szemetelhetsz, csak az a lényeg, ne kapjanak el. Persze ez nem zárja ki, hogy létezhetnek öntudatos ateisták, de pl. a tengerekben felgyülemlett milliónyi tonnájú szeméthalmaz az ellenkezőjéről győz meg! /A szándékosan szemetelő, hanyag embereknek semmiféle kapcsolatuk nincsen sem Jehova Istennel, sem Jézus Krisztussal, ez ezerszázalékos!/

Nem beszélve róla, ha Einstein ilyen lesújtó véleményt fogalmaz meg a Bibliával kapcsolatban, akkor véleménye szerint mi benne a mégis tiszteletre méltó?! Ha történelmileg pontos, tudományosan korrekt és erkölcsileg tartós értékekre nevelő, akkor valóban tiszteletre méltó, s mivel ez az igazság, kijár neki a tiszteletre méltóság. Aki meg laikusként kritizálja, az ne csodálkozzon, hogy a szakavatott bibliaismerők pillanatok alatt helyreteszik, és kiderül a kritikus hozzá nem értésének szubjektív, megalapozatlan véleménye, felelőtlen szótotyogása.

A zsidó nép kiválasztottsága

Einstein kritikájában kifejti, hogy számára a zsidóság nem kiválasztott nép. Annak nincs jelentősége, hogy kinek a számára az, és kinek a számára nem az, mert ez nem emberi nézőpontból van meghatározva. Látszik, hogy a kiválasztottsággal nem tud mit kezdeni, és a saját szakállára határoz meg dolgokat.

A Biblia szerint a zsidóság Jézus Krisztus haláláig kiválasztott nép volt, de mivel Jézus Krisztust elvetették, mint Istentől küldött Messiást, az Isten is elvetette őket, mint népet, és a szellemi Izraelt /speciális jelentésű bibliai kifejezés/ választotta helyettük, akiket a szent szellem által és Jézus Krisztus irányításával, a bibliai újszövetségi törvényekkel vezet. Ők lettek a választott nemzetség.

„Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket; Akik hajdan nem nép [voltatok], most pedig Isten népe [vagytok]; akik nem kegyelmezettek [voltatok], most pedig kegyelmezettek [vagytok].” (2Péter 2:9-10)

A személyválogatás általános tendenciája

Ebből még nem következik, hogy származása szerint különbséget kellene tenni ember és ember között, a materialista társadalomban mégis különbséget tesznek, különösen a tehetős, vagyonos, kapcsolatokkal rendelkezők, és az egyszerű emberek között, és máris van arculata a világnak: igazságtalan, korrupt és részrehajló. Persze csak a háttérben, mert szemtől szemben a hatalom emberei makulátlanok, becsületesek, igazságosak. Csak éppen az ábra és a mindennapi tények mást mutatnak. Önmagukat kereszténynek nevezve, magukat /és a baráti körüket/ hizlalják a közpénzekből – akinek nem inge, ne vegye magára! -, de majd meglátják, hogy Jézus Krisztus mennyi pénz kezelését fogja rájuk bízni? Ő mondja a tisztességesekről:

„Az ő ura pedig monda neki: Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe. Hű voltál a kevesen, ezentúl sokra bízlak, menj be Urad örömébe!.” (Máté 25:21)

Ezeknek meg fordítva: >Hűtlen voltál a sokon /lenyúltad a közpénzt és azon hizlaltad magad/, semmi bizalomra nem vagy méltó, menj a külső sötétségre! <„Vegyétek el azért tőle a tálentomot, és adjátok annak, akinek tíz tálentuma van. Mert mindenkinek, akinek van /Isten dicsőségét munkáló képessége/ , adatik, és megszaporíttatik; akinek pedig nincsen, attól az is elvétetik, amije van. s a haszontalan szolgát vessétek a külső sötétségre; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.” (Máté 25:28-30)

Ezek az emberek a gazdasági szférában több lábon állnak, de nem ez a lényeg, hanem hogy Krisztustól fényévekre állnak, aki Élet és halál Ura, a Föld új, Istentől kinevezett királya!

Tudomány és hit kapcsolata

Einstein további kijelentései: "a tudomány sántít a vallás nélkül, a vallás pedig vak a tudomány nélkül" – már közelebb áll a tárgyilagossághoz, amennyiben a tudomány a teljes magyarázatra való képesség fényében tetszeleg, miközben bizonyítottnak állítja be a saját hiszékenységét. Az eredetelméletei mögött a tudományosság kritériumai abszolút nem találhatóak meg, mivelhogy sem a világegyetem, sem az élet eredete, sem az evolúció állítólagos képessége a törzsfejlődésre nem megvizsgálható és nem megfigyelhető, mivel nem mehetünk vissza évmilliárdokat (vagy évezredeket), hogy megfigyeljük, vagy laboratóriumban tetten érjük az állítólagos hatásmechanizmusok működőképességét.

Arra hivatkozni, hogy a rövid életünk miatt nem láthatjuk az evolúciót, egy tudományos színezetű mellébeszélés, gyakorlatilag a materialista tudóstársadalom közszájon forgó dogmája, amellyel manipulálja a laikusnak kijelentett társadalmat. Törzsfejlődést azért nem látott még soha senki, mert egy faj túlélőképessége az adott környezethez igazodó teljes, minden részletre kiterjedő szervezeti működőképesség folyamatos meglétének függvénye, amely csak a kifejlődés után, annak bekövetkeztekor realizálódik, és soha nem a kifejlődés alatt. Ha pedig egy fajra jellemző minden szervezeti egység teljesen kifejlődött állapotban van, akkor annak megfigyelhető változása csakis fajon belüli variálódás lehet, nem fajhatárokat áttörő átalakulás. Tehát kifejlődés, mint olyan, csak elméletben létezik, de a valóságban nem, gyakorlatilag létezhetetlen! /Ezt látjuk a természetben mindenhol, amit pedig az evolúcióbiológusok önkényesen új fajnak neveznek, az minden esetben csupán egy létező fajnak valamilyen változata!/

A vallás /azon belül is a Biblia/ állapítja meg, hogy minden faj /egységes biológiai rendszerként/ készre lett teremtve, és sem nem tud új fajjá átalakulni, sem szüksége sincsen rá, mivel a fajokba épített változékonyság képessége biztosítja a mindenkori környezethez való szükséges alkalmazkodást, amely őket a túléléshez segíti. /Feltéve ha nem túl drasztikus a környezet változása, mert akkor bármelyik kihalhat./ Tehát a tudomány valóban sántít a vallás nélkül, viszont a vallás vak a tudomány nélkül, amennyiben látjuk a tudomány módszereivel a bibliai természettudományos kijelentések igazságait.

Tehát azt látjuk, amit a Biblia mond, hogy a fajok a nekik megszabott rend szerint szaporodnak, és nem fejlődnek ki új fajok újfajta szaporodási mechanizmusok szerint, mert semmiféle szaporodási mechanizmus nem életképes a kifejlődés alatt /légből kapott évmilliós átalakulási fázisok/, hanem csak miután a kifejlődés megtörtént!

S való igaz, Isten nem szerencsejátékos, tehát az univerzum eredete és fennmaradása nem a kémiai elemek véletlenül szerencsés fizikai együtthatásának tulajdonítható, hanem a tervszerű, szellem által vezérelt dinamikus isteni energia céltudatos bevetésének!

Einstein vágya, hogy szeretné megtapasztalni a világegyetemet, mint egy egységes kozmikus egészet, ez messze túllépi az emberi tapasztalás hatáskörét, mivelhogy maga mondja: a világ örök misztériuma legfeljebb az elme számára megközelíthető, amelyben a megértés játssza a kulcsfőszerepet. Egyébként a megértésnek egyik kulcstényezője a hit, pontosan ezt írja a Biblia is:

„Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett, hogy ami látható, a láthatatlanból állott elő.” (Zsidók 11:3)

Azt viszont jól mondja, hogy a harcos ateisták képtelenek megérteni az univerzum mögötti lényeget, amelyről a Róma 1:20 mondja ki az igazságot: „Mert ami az Isten felől tudható nyilván van ő bennük; mert az Isten megjelentette nekik: Mert ami Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy ők menthetetlenek.” (19-20)

Az univerzumnak /talán Einstein nem magáról beszélt/ a harcos ateizmus által történő kisajátítása egy vakmerő cselekedet, az Isten és az isteni teremtés kigúnyolása olyan ismeretek birtokában, amely mögött nem tudományos bizonyítékok sora áll, hanem az alázat totális hiánya! Hogy ez hova vezet és mi lesz a vége: egyrészt látható, hogy az ateizmus öntörvényűsége totális romboló erő, úgy az egyén, mint a család és az egész társadalom tekintetében, mert az önző egyéni /anyagi/ érdeket mindenek fölé helyezi a közjó ellenében.

Az ateizmus ugyanolyan káros az emberiség létére nézve, mint a hamis vallás, amely papolja a világ felé a mézes-mázos szép szavakat, miközben saját maga akar profitálni minden cselekedetéből, hogy hatalmát, fönnmaradását biztosítsa. Gondolja valaki, hogy pl. a Vatikán konkordátum-kötése anno a fasiszta Mussolinivel a Krisztushoz való hűség kifejeződése volt? Nem, hanem annak elárulása, nem először és nem utoljára! A Krisztus nevében tetszelgő korruptak, hatalomvágyók, pénzéhesek, és csalók a társadalom legnagyobb megrontói, és az ő milliós szimpatizánsaik, akik magukat vallásosnak tartják, közben meg két lábbal tapossák az Isten Bibliában megírt kijelentéseit és törvényeit.

Ezek valójában mind ateisták, mivel bár a beszédükkel Istent emlegetik, de a tetteikkel megtagadják, ahol csak tudják: „Vallják, hogy Istent ismerik, de cselekedeteikkel tagadják, mivelhogy utálatosak és hitetlenek és minden jó cselekedetre méltatlanok.” (Titusz 1:16)

Az igaz hit nem emberi kijelentésekre épül

Ha Einstein következetes maradt volna abbeli nézetéhez, hogy Isten nem szerencsejátékos /nem véletlen természeti erő/, akkor nem nyilatkozott volna élete különböző időszakaiban ellentmondásosan ebben a kérdésben. De mégis ezt tette. Ez figyelmeztető jel arra nézve, hogy a hitünket ne emberek kijelentéseire építsük, hanem arra a saját meggyőződésünkre, amelyre a egyéni kutatásaink és vizsgálódásaink által teszünk szert. Ha ezt őszintén tesszük, akkor Isten ajándéka lesz a hitünk, amelyet a láthatatlan dolgok látható igazságainak a megragadása érdekében megnyerhetünk.

Az emberek hite, állásfoglalása, nézete bármikor változhat az ember egyéni életkörülményei, pozitív vagy negatív eseményei kapcsán. Miközben maguk a tények nem változnak, csak esetleg az egyéni ember különböző eseményekhez történő viszonya.

Charles Darwin is magát istenhívőnek vallotta, aztán meg az Isten teremtését vakmerően anyagelvű evolúciós folyamatokra vezette vissza, azt megfigyelve, hogy a fajok változékony mozgást mutatnak. Ez az elképzelés pedig azért lett hihetetlenül népszerű, mert a legtöbb ember a saját tetszésére akar élni, és olyan élvezeteknek hódolni, amit a Biblia bűnnek nevez.

Pl. a házasság előtti nemi élet és sok minden egyéb, ami a bukott testi örömöknek kedvez. Nem lehet csodálkozni, hogy az emberi társadalom intellektuálisan akarta kiiktatni maga fölött az Istent, és az istenhitet a történelem szemétdombjára száműzni. Ehhez Darwin elmélete nagy segítséget adott, de kipukkadása után a keserű csalódás árnyéka lengi be átvert hódolóinak milliárdos táborát.

Mivel hogy nem eszik olyan forrón a kását! Minden emberi elmélet próba alá kerül, és a gazdátlan univerzumban tért nyert ateista liberalizmusról kiderült, hogy minden olyan értéket szétzilál, amely a természeti egyensúlyt és az egészséges élettér fönnmaradását garantálja. A ma élvezeteinek való egoista szabadelvű élés a jövőt megalapozó természeti és társadalmi erőforrások kizsákmányolása.

A szellem kiszabadult a palackból, amely a palack és minden egyéb tartós érték megsemmisítésére tör. Majd az Isten fog tenni róla, hogy minden ilyen szellem és szellemi megnyilvánulás az őt megillető helyre kerüljön. És akkor, azután a harcos ateizmus észbe sem fog jutni, sem annak történelmi következménye: a tengernyi szenvedés, fájdalom és a létezés értelmetlenségének törvénybe iktatott népszerű dicshimnusza. Az élet győzni fog a halál fölött, és a becsület a világban szétterjedt tisztességtelenség fölött, amely az Isten elleni lázadásnak történelmi zsákutcája, keserű következménye.

Van Valaki, Aki kézben tartja az események menetét, Aki kezdettől fogva megjelentette a véget, és Akinek a szava garancia az örökkévalóság tündöklésére, amelyben mindenkinek része lehet, aki eljut az istenhit racionalitásának valóságos befogadására és egy életen át tartó megélésére a Jézus Krisztus minél szorosabban történő követésében.

„Mert íme, új egeket és új földet teremtek, és a régiek ingyen sem említtetnek, még csak észbe sem jutnak; Hanem örüljetek és örvendjetek azoknak mindörökké, amelyeket én teremtek; mert íme, Jeruzsálemet vigassággá teremtem, és az ő népét örömmé... És hallék nagy szózatot, amely ezt mondja vala az égből: Íme az Isten sátora az emberekkel van, és velük lakozik, és azok az ő népei lesznek, és maga az Isten lesz velük, az ő Istenük. És az Isten eltöröl minden könnyet az ő szemeikről; és a halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak. És monda az, aki a királyi széken ül vala: Íme mindent újjá teszek. És monda nekem: Írd meg, mert e beszédek hívek és igazak.” (Ézsaiás 65:17-18; Jelenések 21:3-5)

 

Az emberi agy fejlődése

Az emberi agy fejlődésének története

kép

Hámori József

az MTA rendes tagja

hamori @ ana.sote.hu

forrás

A felvezető kérdés

"Mi különbözteti meg az emberi idegrendszert, ezt a John Eccles Nobel-díjas tudós szerint a világmindenség legcsodálatosabb és legkomplexebb szerkezetét más, nem emberi agyaktól? Mi az a különlegesség, ami az emberi idegrendszerben található és amelyet meg kell fejtenünk ahhoz, hogy az ember-állatvilág közötti különbséget ténylegesen értelmezni tudjuk?"

A felvezető kérdésre adott válasz

"A végső kérdésre, tudniillik, hogy mi hozta létre az emberi agy s így az ember felgyorsult evolúcióját, valamint ennek következtében az állat rokonainktól történt markáns elkülönülését – egyelőre csak hipotézisekkel lehetne válaszolni."

A felvezető kérdés és a felvezető kérdésre adott válasz között van a tudományos pamacsolás, amit nem érdemes elolvasni, mert nem tudnak semmit, de mert nem is akarnak tudni.

A valódi tudás lényege, hogy a világmindenség legcsodálatosabb és legkomplexebb szerkezetének nincsen elegendő oka az univerzumon belül! Ennélfogva azt azon kívül kell keresni.

Azonkívül van a Teremtő Isten!

„Mert nyilván van az Istennek haragja mennyből, az embereknek minden hitetlensége és hamissága ellen, kik az igazságot hamissággal /pl. evolúciós eredetelmélettel/ feltartóztatják. Mert ami az Isten felől tudható nyilván van ő bennük; mert az Isten megjelentette nekik:Mert ami Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy ők menthetetlenek.” (Róma 1:18-20)

„ Fiam! ha beveszed az én beszédeimet, és az én parancsolataimat elrejted magadnál,

2 Ha figyelmeztetvén a bölcsességre a te füleidet, hajtod a te elmédet az értelemre,

3 Igen, ha a bölcsességért kiáltasz, és az értelemért a te szódat felemeled,

4 Ha keresed azt, mint az ezüstöt, és mint a kincseket kutatod azt:

5 Akkor megérted az Úrnak félelmét, és az Istennek ismeretére jutsz.

6 Mert az Úr ad bölcsességet, az ő szájából tudomány és értelem [származik].

7 Az igazaknak valóságos jót rejteget, pajzst a tökéletesen járóknak,

8 Hogy megőrizze az igazságnak utait, és kegyeseinek útját megtartja.

9 Akkor megérted az igazságot, és törvényt és becsületességet, és minden jó utat.

10 Mert bölcsesség megy a te elmédbe, és a tudomány a te lelkedben gyönyörűséges lesz.

11 Meggondolás őrködik feletted, értelem őriz téged,

12 Hogy megszabadítson téged a gonosznak útjától, és a gonoszságszóló férfiútól;

13 Akik elhagyják az igazságnak útját, hogy járjanak a sötétségnek utain.

14 Akik örülnek gonoszt cselekedvén, vigadnak a gonosz álnokságokon.

15 Akiknek ösvényeik görbék, és akik az ő utaikban gonoszok.”

(Példabeszédek könyve 2:1-15)