„Engedheti-e az állam, hogy polgárai döntsenek arról, hogy hogyan van a világ? Ha van ma kitüntetett tudásforma, akkor az a tudományos tudás. Tanítható-e ezzel ellentétes nézet gyerekek millióinak? Ha így lenne, akkor a társadalomegyik legfontosabb intézménye – a tudás létrehozásá-ért felelős tudomány – státusza inogna meg.” /Zemplén Gábor Kreácionizmus – pro és kontra VILÁGOSSÁG, 2006/6-7./
Az első oszlop
Az evolúció abból indul ki, hogy evolúciós képességekkel rendelkező élőlényekben mehet végbe evolúció:
„Az evolúciós egységeknek tudniuk kell azt a „kunsztot”, hogy szaporodnak, megvan bennük az öröklődés, az örökletes változatosság.” /Szathmáry Eörs, 1./
Csakhogy egy eleve meglévő képességet utólag nem lehet kifejleszteni, ha meg nincs meg az evolúcióra való képesség, az evolúciós folyamat el sem tud indulni. Senki nem lehet bűvész, csak miután kifejlesztette a bűvész képességét. De az evolúció olyan bűvész, amelynek az előre meglévő bűvészképességéből fakad a lehetőség a bűvészképesség utólagos kifejlesztésére. Tehát az evolúció már ott elbukik, hogy evolúciós képességgel kezdettől fogva rendelkező élőlényeket utólag lezajló evolúciós folyamat által hoznak létre.
A második oszlop
A második probléma: a DNS programban végbemenő másolási hibák utólagoan kiválasztódott mutációs, véletlenszerű előnyei adnák az alapot az evolúcióra, mivel mutáció nélkül az evolúció nem létezhet! Azonban a mutáció nem alkalmazható annak a DNS programnak a létrejövetelére, amiben keletkezik a mutáció. Ezért az élővilágnak nincsen evolúciós alapja, hanem teremtett DNS alapja van, amiben a mutáció utólag végbemegy, ami az evolúció nyersanyagát szolgáltatná.
A DNS kész fajok programját tartalmazza, abban van a változékonyság beépített lehetősége a természeti környezet változásaira való reagálásként, de a DNS programhoz az utólagos mutációnak semmi köze. Az élővilág alapja a DNS program, nem a mutáció, ezért Darwin hülyeséget állított, amikor a teljes élővilágot a /háttérmutációra épülő evolúcióra/ lényegében a kész fajok alaptulajdonságként meglévő, a természetes kiválasztódás által végbemenő variálódási képességére vezette vissza. Darwin a mutáción alapuló második lépést, az evolúciót helyezte az első helyre, ami átverés, látásvesztés. Az evolúciónak lehet alapja a mutáció, de ez csak mikroevolúció, ami a kezdetben teremtett fajokban végbemegy.
A harmadik oszlop
A harmadik probléma: ami a természetes szelekció képességét illeti, csak az osztódásra képes organizmusokban tud hatást gyakorolni, tehát olyan DNS-sel rendelkező sejtekben, amelyek genetikai változásokat tudnak továbbadni utódaiknak. DNS nélkül nincs osztódás és osztódás nélkül nincs természetes szelekció. Ha valaki szelekcióval akarja megmagyarázni a DNS megjelenését, akkor feltételezi annak létezését, amit meg akar magyarázni.
„Az alapproblémát az jelenti, hogy az első evolúciós egységek nem keletkezhettek evolúciós módon, hiszen azoknak akkor még nem voltak meg az ahhoz szükséges tulajdonságaik.” /Szathmáry Eörs, 2./
Vagyis a DNS genetikai programjának megléte, és az abban rögzített, élőlényekre gyakorolt hatása megelőz mindenféle evolúciós folyamatot, mielőtt az egyáltalán megmozdulhatna. Így ennek a folyamatnak tulajdonítani a jelenlegi élővilág eredetét teljes elrugaszkodás a valóságtól, és az akadémiai áltudomány keretei közé esik.
Végeredményben:
1. Utólag nem lehet kifejleszteni olyan képességeket, amelyek szükségesek az evolúció elindulásához.
2. Mutációval nem lehet létrehozni azt a genetikai bázist, amelyben a mutáció szolgáltatja a nyersanyagot az evolúciós folyamat kibontakozásához.
3. A természetes szelekció utólagos hatásmechanizmusát nem lehet a DNS eredetére alkalmazni, mivel ha a természetes szelekció az evolúció gyereke – csak utólagos osztódás soron érvényesülhet, - akkor nem lehet egyszersmint az apja is – amely az osztódás lehetőségét létrehozza -!
Ennélfogva a darwini evolúció mindhárom tézisben elbukik! Evolúció csak és kizárólag a fajpopulációkban utólag végbemenő mikroszintű folyamatokban fejtheti ki a hatását, amelyeknek a fajok eredeti létezéséhez semmi köze.
„Darwin alapelve lényegében azt mondja, hogy olyan egyedek népességében lehet evolúció, amelyekre az jellemző, hogy sokszorozódnak, ezen közben bizonyos sajátságaik öröklődnek, de ez az öröklődés nem pontos, időnként hibák következnek be, és hogyha az öröklődő tulajdonságok befolyásolják azt, hogy az illető egyed milyen sikerrel éli túl a különböző dolgokat és milyen termékeny, akkor az ilyen egyedek populációjában természetes szelekción keresztüli evolúció megy végbe. Pont. Kész. Ez az amiben holt biztosak vagyunk.” /Szathmáry Eőrs nyilatkozata a „Szombat délelőtt” című rádióműsorból/
Az "evolúció" szó alkalmazása ilyenformán egy tudományos átverést valósít meg: elhitetik a nagyközönséggel hogy a faji változékonyság alkalmas a biológiai élővilág létezésének kezdettől fogva való magyarázatára és megindoklására. Mintha valaki azt mondaná: a rövidtávú körömreszelés hosszú távon a köröm kilalakulását is magyarázza, hiszen változik annak alakja, amely változásoknak összeadódásából következik magának a körömnek a létrejövetele/kialakulása. Teljes abszurditás, a tényeknek a kiforgatása, a látható történésekkel való visszaélés a nem látható elméleteknek a dogmatikus világában.
* * *
"Mert a mi vitézkedésünk fegyverei nem testiek, hanem erősek az Istennek, erősségek lerontására; Lerontván okoskodásokat és minden magaslatot, amely Isten ismerete ellen emeltetett, és foglyul ejtvén minden gondolatot, hogy engedelmeskedjék a Krisztusnak;" (2Korinthus 10:4-5)
Forrás: 1. https://24.hu/tudomany/2020/12/09/a-jovo-megmentoi-evolucio-szathmary-eors/
2. http://www.c3.hu/~tillmann/konyvek/ezredvegi/szathmary.html
