Darwin
a legnagyobb! 150 éve írta
Charles Darwin a Fajok eredete című korszakalkotó művét. „Hogyha
azt a kérdést fölteszik egy fizikusnak, hogy ki volt a legnagyobb
fizikus, akkor hárman három félét fognak mondani. Ha viszont egy
biológustól kérdezik meg, hogy ki volt a legnagyobb biológus, aki
valaha a Földön élt, aki magát igazán komolyan veszi, akkor azt
kell mondani, hogy Darwin. Mert ő alkotta meg azt a világképet,
amivel lehet érteni, ami körülöttünk történik.” /Dr.
Scheuring István biológus/
Valóban?
Az
evolúció elméletének diadalútja töretlen az egész világon.
Mindenhol fennen hirdetik az evolúció győzelmét a teremtés
elavult meséje felett, és
azok
felett, akik magukat tudósoknak vallván megrekedtek ezen
tudománytalan, bizonyíthatatlan
vallási csökevénynél. De mint minden áltudományos fikciónak, a
darwini evolúciónak is
szembe
kell néznie azzal, hogy egyszer elérkezik számára a lelepleződés,
amennyiben mérlegre tétetik és azon gyengének találtatik. Mert
az a szellem mérte meg, amelyik ellen fellépett, amelyik ellen
magaslatokat emelt. Lássuk hát lépésről lépésre 33
kérdéskörben az evolúció állításait és az azokra adott
tudományos
igényű
válaszokat:
Ha
egy élőlény 1. „olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek előnyt biztosítanak
neki egy adott környezetben, ez a szervezet nagyobb valószínűséggel
marad életben és továbbadja ezeket a tulajdonságokat. /Na
mégis, honnét ez a rugalmasság az élőlény részéről, amelynek
teljes szervezeti rendszere programozva van /DNS általi utasítások
az élethez és annak folyamataihoz/,
talán a véletlen anyagszerveződés úgy döntött, ha már
létrehozta az élő sejtet, minden élőlény alapját, mégis, ne
haljon ki idő előtt. Nem mindegy a véletlennek, a nyers kémiai
folyamatoknak, hogy mi, miért, hogyan történik?! Hanem az a
helyzet, hogy ez a rugalmasság egyben célszerű történés is,
amely célszerűséget tagadja az evolúció, vagyis önmagát
tagadja, az élet célszerű irányítottságát, ami teljesen
evidens./
1.
Kérdéskör:
Miért programozottak az élőlények a túlélésre az evolúció
biztosította eszközök által, miért törekszenek rá, ha az
evolúció egyébként a darwini felfogás szerint teljesen céltalan
folyamat?
2. Ahogy
a különbségek generációk során halmozódnak, az élőlények
populációi eltérnek az őseiktől. /Aki
felülről, kívülről és hátulról rá akar telepedni erre a
folyamatra, az ne mondja meg, hogy milyen mértékben térnek el,
mert még önkényesen azt mondana, amit akar, hogy oda lyukadjon ki
az olvasó vagy hallgató, ahová ő akarja! Hogy ezen a bolygón
minden élet egy tőről fogant, egymásba fonódó, önfenntartó
kémiai rendszer. Olyan anyag, amely képes a darwini evolúcióra,
képes önerőből reprodukálni magát és fejlődni, ahogy a
túlélés diktálja. Ebből adódóan, az állati ősökkel
rendelkező ember predesztinálva van jobban törődni azzal, amije
van, mint azzal, aki valójában. Az anyagi származás a jólétet
is megszabja, az sem több az anyagiaknál./
2.
Kérdéskör:
Ha az élőlények populációi a generációk során felhalmozódó
különbségek miatt eltérnek őseiktől, akkor miért nincsenek a
ma élő populációk /fajok/ összemosódva, miért lehet őket
egymástól elhatárolható módon megkülönböztetni, rendszerezni,
számukat faji tekintetben megbecsülni? Ennek nem az az oka, hogy a
változások a kezdetben megteremtett, túlélőképességgel
felruházott élőlények populációin belül, faji
jellegzetességeit megőrizve mentek végbe, ugyanazon fajok
variálódtak, s teszik ezt ma is a környezetük függvényében, s
szaporodnak fajuknak megfelelően?!
3. Darwin
eredeti hipotézise kiterjedt módosításon és bővítésen ment
keresztül, de a központi koncepciók szilárdak.
/Az utólagos ateista magyarázó elvek./
3.
Kérdéskör:
A darwini koncepció miért kapcsolódik kifejezetten a materialista
világnézethez, a biológia tudománya miért nem független
tudományág bármilyen világnézettől? Hiszen azok az adatok,
amelyek hozzáférhetőek a tudomány számára, függetlenek
bármilyen világnézettől. Miért nem a nyers adatok a döntőek,
miért az adatokból levont koncepciós következtetések?!
4. A
genetika és a molekuláris biológia tanulmányai - Darwin idejében
ismeretlen területek - megmagyarázták az öröklődő variációk
előfordulását, amelyek elengedhetetlenek a természetes
szelekcióhoz.
/A természetes szelekció tképpen természetfeletti szelekció,
ugyanis a mindent állítólagosan létrehozó természetnek teljesen
mindegy, hogy az élőlény elpusztul-e vagy sem, vagy melyik marad
életben, nem hogy még tudat és értelem híján /kifejezetten arra
a célra specializálódott eszközökkel/ kiválogassa a túlélésre
méltó alkalmasabbakat - ez a folyamat /a természetes
kiválasztással felszerelt evolúciós mechanizmus/ tervezés nélkül
nem működhet! Aki tervezte ezt az egész természetes okkal nem
indokolható intelligens rendszert, annak nem mindegy! Ami
természetes, a fejfák mozdulatlansága a temetőkben, ami a holt
anyagba van ágyazva!/
4.
Kérdéskör:
Ha az evolúció biológiai folyamata – függetlenül a darwini
koncepciótól - a biológiai élet fenntartására törekszik,
akkor miért predesztinálja a darwini felfogás a biológiai életet
a teljes kipusztulásra – beleértve az emberi fajt is! Hogy anyagi
származásából kifolyólag ez lenne a kikerülhetetlenül végső
sorsa?! A természetes kiválasztódás az általa dédelgetett
életet végül miért választaná ki az örök pusztulásra?
5. A
genetikai eltérések a DNS nukleotidszekvenciájának változásaiból
vagy mutációiból adódnak, a molekulában, amelyből a gének
készülnek. A DNS ilyen változásai most nagy pontossággal
kimutathatók és leírhatók.
/A Teremtés a DNS nukleotidszekvenciájából adódik, azt
magyarázza manipulatív módon az evolucionista tudomány./
5.
Kérdéskör: Ha
a genetikai eltérésekből fakadó kiválogatódásoknak köszönhető
a teljes ma létező biológiai élővilág, akkor mi köszönhető
az eltérés nélküli, kezdeti genetikai alapbázisnak, amiből az
evolúció utólagosan építkezik?
6.. A
genetikai mutációk véletlenül keletkeznek.
/Az, hogy keletkezhet, az sem véletlen, mert ha az alkalmazkodáshoz
szükség van rá, akkor a lehetősége bele van tervezve a DNS-be.
Sok mutáció DNS-elhelyezkedése nem véletlen. Mutációk és más
genetikai változások konkrétan programozottak. Ez a programozás a
sejtek aktivitásának pontos fázisaiban vagy a környezet
specifikus jeleire reagálva történnek.
James
Shapiro molekuláris biológus állítja, hogy a véletlenszerűen
előforduló mutációk már nem tekinthetők az evolúció életképes
mechanizmusának. Kell lennie egy programnak, amely irányítja azok
/szükség szerinti/ előfordulását. [1.]
Ha
bizonyos mutációk az organizmus szükséglete miatt merülnek fel,
nem pedig véletlenszerűen, ez irányító programot jelez, ami a
klasszikus neodarwinizmus ellentéte. Mégis egyre több bizonyíték
van arra, hogy sok mutáció nem véletlenszerű a kialakulásban.
[2.]
Az
élőlényeket olyan programokkal hozták létre, amelyek szándékosan
megváltoztathatják genetikai aktivitásukat, amelyek által
reagálnak bizonyos környezeti jelekre. Ez a programozás biztosítja
a növények és állatok számára a szükséges rugalmasságot
ahhoz, hogy alkalmazkodjanak a különböző és folyamatosan változó
körülményekhez. hogy teljesítsék Isten előírását a földön
való szaporodásról és annak betöltéséről az 1Mózes 1:28
határozata szerint./
6.
Kérdéskör:
Ha sokkal több káros mutáció van, mint semleges, vagy építő,
akkor miért a káros mutációkból kiválogatódó, esetlegesen
hasznos mutációkból építi fel a darwini evolúció a teljes
biológiai élővilágot, miért nem a DNS-nek az eredeti, mutációk
előtti, anélküli állapotából? Miért van szüksége erre az
utólagos, véletlen mutációs biológiai kiviteleződésre, a
véletlen kihangsúlyozására, - ami burkolt elleplezése annak,
hogy az eredeti DNS-hez nem kapcsolódik a véletlen -, csak hogy a
tervezés lehetőségét szándékosan elkerülje, hogy annak esélye
fel se merüljön?! Miért kap ekkora hangsúlyt a véletlen abban a
folyamatban, amelynek elindulása meg sem történhetett volna, ha a
DNS létrehozásának a hátterében ugyancsak a
véletlen
lett volna a fő létrehozási faktor, a számításba jöhető
legpatinásabb ok, aminek az eredménye egy összekuszálódott DNS
információs halmaz lenne. Egy ilyen keverék DNS bázisból, amely
teljesen értelmetlen kémiai nyelvű utasításokat tartalmazna,
hogyan építkezett volna az evolúció a véletlennek azzal a
további stratégiai eszközével, amit most bevet? Az evolúció
véletlenje, meg a véletlen DNS hogyan párosítható össze?
7. Felszerelhetik
a szervezetet, vagy nem, de biztosíthatnak jobb eszközöket a
környezetben való túléléshez.
/Már igazolja is a fenti megállapítást./
7.
Kérdéskör:
A jobb eszköz - ha a túlélést célozza -, akkor a rövid távú,
a környezet akkori, jelen idejű kihívásához kell hogy igazodó
legyen, ahhoz kell hogy segítséget nyújtson, tehát kifejezetten
mikroevolúciós változáshoz. Miért kellene ennek a folyamatnak
makroevolúciós, fajon túlnyúló változást előidéznie, aminek
semmi köze ahhoz a konkrétan felmerülő igényhez, /mikroevolúciós
változáshoz/, ami az adott időben és az adott körülmények
között szelekciós hatásra felmerül.
A
jobb eszközből miért alakítanak ki elméletileg összegyúrt
makroevolúciós változást, - újnak mondott fajokat -, és a
teljes biológiai élővilágot miért erre a /jobb eszköz által
kialakuló/ tendenciára építik? Hiszen ennek kifejezetten rövid
távú célja van, a jobb eszköz a jobb teljesítmény, az aktuális
túlélési igény elősegítője, ott és akkor, nem évmilliók
múlva!
8. De
ha egy génváltozat javítja a környezethez való alkalmazkodást
(például azáltal, hogy lehetővé teszi az élőlény számára,
hogy jobban kihasználja a rendelkezésre álló tápanyagot, vagy
hatékonyabban meneküljön a ragadozók elől - például erősebb
lábakon keresztül vagy elfedve a színeződést), akkor az adott
gént hordozó szervezetek nagyobb az esélye a túlélésre és a
szaporodásra, mint a nélküliek.
/A nagyobb esély a szaporodásra egy előre tervezett folyamat. A
sportolók is, ha jobban és hatékonyabban akarnak teljesíteni,
megtervezik azokat a módszereket, amelyekkel azokat elérhetik. A
génváltozat a technikai és egyéb stratégiai eszközök
bevetésével hozható összefüggésbe, csupán az embernél tudatos
a folyamat és a kivitelezés, egyéb élőlényeknél determinált./
8.
Kérdéskör:
Ha egy sikeres génváltozat javítja a környezethez való
alkalmazkodást, több nem sikeres génváltozat meg lerontja /ebből
van több/, akkor az adott géneket hordozó szervezeteknek kevesebb
az esélye a túlélésre, ezt miért nem kalkulálják bele a
végeredménybe, miért csak azt válogatják ki mesterségesen a
folyamatból, ami a darwinista szemléletnek kedvező, amit viszont a
természet ilyen módon nem válogat ki?!
9. Idővel
utódaik növekedni fognak, megváltoztatva a lakosság átlagos
jellemzőit.
/Az adott fajra jellemzően./
9.
Kérdéskör: Miért
kell megváltoztatni az élőlények átlagos jellemzőit azon túl,
hogy az aktuális környezeti viszonyok ellensúlyozásaképpen
alaki, vagy tulajdonságbeli változáson mentek át mikroevolúciós
értelemben? Ha ennyi elég a túléléshez, minek új fajjá
változni hosszú időn át tartó bizonytalan kimenetelű folyamaton
keresztül, amikor a túléléssel az evolúció elérte a célját,
túléltette az adott élőlényt. Miért az utódokra teszi a
hangsúlyt a darwini evolúció, miért nem a túlélés lényeges,
megvalósult elemére?!
10. Bár
a genetikai variáció, amelyen a természetes szelekció működik,
véletlen elemeken alapul, a természetes szelekció önmagában
"adaptív" /alkalmazkodó/ változást eredményez - a
véletlennek éppen az ellenkezője.
/Ez olyan, mint azt mondja a kislánynak az anyukája: - Ha fúj a
szél, vedd fel a sálat. - Felveszi, de attól még ugyanaz a
kislány marad sállal a nyakában. Ugyanakkor ha egy állat a hideg
hatására vastag bundát növeszt, az túlmutat bármilyen véletlen
folyamaton./
10.
Kérdéskör: Ha
nem véletlenül válogatódnak ki a túlélésre méltók /ezek
maradnak fenn és szaporodnak/ a véletlennek látszó folyamatokból,
akkor nem kellene-e feltételezni, hogy a véletlennek látszó
folyamatok mögött célszerűség rejtőzik, minélfogva az egész
folyamat a sikeres kiválasztódásra van kihegyezve?! Ha az adaptív,
alkalmazkodó változás nem véletlen, mint eredmény, akkor
lehetséges, hogy az oda vezető eszközök /amivel az evolúció is
rendelkezik/ sem véletlenül vannak?!
[A
teljes kép érdekében hozzá kell tenni, hogy ez az élővilágra
nézve sok szenvedéssel járó evolúciós folyamat nem volt része
Isten eredeti tervének, és Isten új rendszerében meg is fog
szűnni. Az ember édenkerti bűne miatt lett sok nyomorúság
részese az emberi faj, lett romlott természetű és betegségekre
hajlamos. Mikroevolúciós értelemben az embernek jellemváltozáson
kell átmennie a jelen világrendszer túléléshez: új, Istennek
tetsző egyéniséget kell felöltenie az életidején belül, nem
szükséges más fajjá válnia, hanem meg kell térnie. Ez az
üdvösség követelménye a Krisztus követésének a keretében.
Vö. Apcsel 10:34-35; Róma 12:1-2]
11. A
tudósok megértették az új fajok keletkezésének folyamatát is.
/A faj genetikailag rögzítetten meg van határozva, nem kell
kitalálni, megérteni az evolucionista világnézetnek megfelelően./
11.
Kérdéskör:
Ha megértették az alkalmazkodó változás folyamatát, amely
tervezett túléléshez vezet a konkrétan érintett populáció
életében, akkor miért kell még ezen felül olyasmit megérteni,
aminek az aktuális túléléshez semmi köze, hiszen a túlélés
képessége azonnali kell hogy legyen, az újnak titulált fajok
képzeletbeli, hosszú távú kifejlődése, és azoknak túlélése
ugyanakkor az élővilág kibontakozásának keretében semmiféle
indokoltsággal nem bír. Hiszen a túlélés kifejezett és
kifejeződő indokoltsága már megtörtént.
Az
azon túli fejlődés indokoltsága és annak megértési hajlama
mögött miért van olyan szándék, amely a fajok túlélőképességének
a megfigyelhető kivitelezéséből nem vezethető le, hanem afelett,
azon túl van?! És egyébként nincs is rá semmi szükség! Miért
kellenének a túléléshez új fajok, amikor a régiek is alkalmasak
az alkalmazkodó tulajdonságaik latba vetésével erre a
mutatványra, és az életet viszik tovább a már megkezdett és
kitaposott úton?! Az
alkalmazkodó változás a fajon túli fejlődés megindulásával
mihez alkalmazkodik?
12. Új
faj az, amelyben az egyedek nem tudnak párosodni és életképes
utódokat teremteni egy már létező faj egyedeivel.
/Ha elefántok nem párosodnak elefántokkal, attól még elefántok.
A génjeik nem változtatták őket nem elefántokká./
12.
Kérdéskör:
A faj abban a populációban él tovább, amiben tud szaporodni.
Vagyis a sajátjában. Ha egy faj egyedei /pontosabban csak egy
része/ nem tudnak szaporodni a már létező ugyanazon faj
egyedeivel, akkor az miért nem a szaporodásukban történő
változásra utal, miért utalna teljes faji változásra?
Ha
pl. világos szürke elefántok nem szaporodnak a sötétszürke
elefántokkal, attól még az elefánt fajt a világos szürkék is
tovább viszik, meg a sötétszürkék is, és a változás a fajon
belüli eltérésre vonatkozik – vagy nem?! Ha meg a bennük
végbemenő tulajdonság-változások fajon kívüli, új fajt
eredményező változások, akkor hogyan jöhettek létre az eredeti,
régi, ugyanazon fajon belül? Milyen alapon nevezhető új háznak
az, amelyik csak fel lett újítva /vagy át lett alakítva/, de a
változás ugyanabban a régiben ment végbe?!
13. Az
egyik faj kettéosztása gyakran azért kezdődik, mert az egyedek
egy csoportja földrajzilag elkülönül a többitől.
/A kettéosztódás értelmezés eredménye, számtalan példa lehet
arra, ami különbséget okoz, az emberek is olyan jellemzőket
vesznek fel idővel, amely az adott földrajzra és éghajlatra
jellemző. Attól még nem osztódnak annyi különböző fajra,
emberek maradnak./
13.
Kérdéskör:
Ha harminc magyar turista Brüsszelben kétfelé válik városnézés
közben, attól még nem ugyanarról a turista csoportról van szó?
Miért kellene másik csoportról beszélni esetükben, bárhogyan is
alakítják turista útjukat?
14. Ez
különösen
nyilvánvaló a távoli távoli szigeteken, mint például a
Galápagos -szigeteken és a Hawaii -szigetcsoporton, amelyek nagy
távolsága Amerikától és Ázsiától azt jelenti, hogy az érkező
gyarmatosítóknak alig vagy egyáltalán nincs lehetősége
párosodni a kontinenseken maradt egyedekkel.
/Attól még ugyanarról a fajról van szó. Ha sörénye van, patája
és nyerít, az ló. Legfeljebb a lovaknak egy fajtája vagy alfaja
alakul ki./
14.
Kérdéskör:
Ha
megszakad köztük az összeköttetés, az miért változtatna azon a
tényen, hogy ugyanazon turista csoport tagjai, csak akadályozva
vannak egymással kommunikálni, vagy maguk döntenek így?!
15. A
hegyek, folyók, tavak és más természetes akadályok szintén
földrajzi elkülönülést jelentenek az egykor ugyanazon fajhoz
tartozó populációk között.
/Nem
csak egykor tartozó ugyanazon faj, hanem most is. Az evolúciós
filozófia már érezteti a hatását. Ha viszont az elnevezéseken
lovagolnak, az elméletileg tényleg új faj, vagyis nem ló. Inkább
lóvá tevés./
15.
Kérdéskör:
Az akadályok miért a csoporthoz tartozásban okoznának változást,
miért nem a kommunikációban? Ha keresnék őket, nem ugyanannak a
csoportnak kétfelé osztódott tagjait keresnék?
16. Közös
szerkezetek
A
paleontológiából származó általános származásra vonatkozó
következtetéseket megerősíti az összehasonlító anatómia.
Például az emberek, az egerek és a denevérek csontvázai
feltűnően hasonlóak, annak ellenére, hogy ezek az állatok eltérő
életmódot folytatnak, és változatos környezetben élnek.
/Ugyanolyan kerék van számtalan közlekedési eszközben, attól
még nem származik egyik a másikból. A tervező használja a
kereket annyiféle termékben./
16.
Kérdéskör:
Ha valaki műanyag flakonból iszik ugyanazon műanyag burkolatú
telefonja műanyag gombjainak nyomkodása közben, az indok lenne azt
feltételezni, hogy a műanyag alkatrészek származása létrehoz
bármilyen összekötő kapcsot ezen eszközök között?
17. Ezen
állatok levelezése csontonként megfigyelhető a test minden
részén, beleértve a végtagokat is; mégis valaki ír, egér fut,
denevér pedig csontokból épített szerkezetekkel repül, amelyek
különböznek egymástól, de hasonlóak az általános szerkezetben
és egymáshoz viszonyítva.
/Közös terv alapján készültek./
17.
Kérdéskör: Miért
nem a funkció betöltésén van a hangsúly, miért az azonos
alapanyagon? Aki erre teszi a hangsúlyt, nem azt akarja indomináns
tényezővé tenni, hogy a hangsúly az alapanyagot összekötő
tervező szellemen van, és nem a puszta alapanyagon?!
18. A
tudósok az ilyen szerkezeteket homológiának nevezik, és arra a
következtetésre jutottak, hogy legjobban a közös származással
magyarázhatók.
/Filogenetikai koncepció szerint meghatározott hasonló jellegek,
amelyek többé vagy kevésbé módosult formában öröklődnek
tovább attól a közös őstől, ahol a jelleg először kialakult.
Lényegében az anyagelvűek jutottak ilyen következtetésre, és az
akadémiai tudomány fellegvárában a tudománynak ez a bigott
koncepciója dívik./
18.
Kérdéskör:
A műanyaggal, mint alapanyaggal magyarázhatók a különböző,
abból készült szerkezetek? És hol van a tervezés és gyakorlati
kivitelezés folyamata mögötti kreativitás bekalkulálása?
19. Összehasonlító
anatómusok vizsgálják az ilyen homológiákat, nemcsak a
csontszerkezetben, hanem a test más részeiben is, és
hasonlóságokból dolgozzák ki az összefüggéseket.
/Természetesen a saját elképzeléseik szerint./
19.
Kérdéskör:
A szélkamrákban kikísérletezett berendezésekben mi a lényeges
momentum: - az alapanyagok, hogy miből vannak, vagy az irányított
folyamatok, amelyeknek tervezett haszna a végtermék? A lehetséges
összefüggések, amiket különböző konstrukciókban alkalmaznak,
miből vezethetők le, az alapanyagok esetleges közös voltából,
vagy a tudatos felhasználásuk hasznosságából?
20. Fontos
következtetéseket vonnak le az evolúciós történelem részleteire
vonatkozóan, amelyek összehasonlíthatók a paleontológiai
feljegyzésben szereplő ősformák sorrendjével.
/Az evolúciós történelem paleontológiai feljegyzései nyilván
összhangban vannak az általuk kialakított következtetésekkel. És
vice versa./
20.
Kérdéskör:
Hogy mikor használták fel az alapanyagokat és azoknak
felhasználási sorrendjét milyen szempontok szerint állítják
össze utólag, azoknak összefüggéseit a felhasználók döntik
el, vagy a felhasznált nyersanyagok diktálják, azok
tulajdonságaiból adódnak? Ha a felhasználók döntik el, akkor az
alapanyagok és azok felhasználási idejéből és sorrendjéből
adódó következtetések miért nem azoknak kompetenciái, akik ezt
megteszik, miért következnének ezek pusztán a felhasznált
alapanyagok idő és tárgyi adatainak indokoltságából?
21. A
molekuláris evolúciós adatok ellensúlyozzák az "intelligens
tervezési elmélet" elnevezésű állítást. /Nem
az adatok ellensúlyozzák, hanem az adatokból levont egyoldalú
következtetések./
21.
Kérdéskör:
Egy bonyolult folyamat történésében szereplő adatokat hogyan
lehet szembeállítani annak fontosságával, aminek köszönhető a
bonyolult folyamat végbemenése? Egy számítógép szerkezeti
felépítése és összhangjából történő működése hogyan
egyensúlyozza a számítógép megtervezésének szükségességét,
amikor emögött teljesen jogos és következetes intelligens
tervezési elméletet feltételezni? De nem csak feltételezni, hanem
annak gyakorlati indokoltságához feltétlenül ragaszkodni!
22. Ennek
az elképzelésnek a hívei azzal érvelnek, hogy a szerkezeti
összetettség bizonyítja Isten közvetlen kezét az olyan
szervezetek létrehozásában, mint amik ma láthatóak. /Nyilván
a saját teóriáikat nem tekintik elképzeléseknek, mindazonáltal
a szerkezeti összetettség tervezést igényel. Bármely összetett
szerkezetépítési feladat megoldása, kivitelezése. mérnöki
munkát igénylő, ezért megfelelő iskolákban képzik a
szakembereket: „A hallgató az előadásokon
elhangzó fogalmak és összefüggések a
gyakorlatokon és az otthoni felkészülés során
történő alkalmazásával elsajátítja az összetett szerkezetek
tervezésének mechanikai alapjait. Megismerkedik a szerkezetek
statikájával, használati határállapotok kérdéskörével, a
végeselem módszer alapjaival.” /Gépészmérnöki alapképzési
szak/ [3.]
Az
élő szerkezetek sem mások, és attól, hogy élnek, a szerkezeti
felépítésüknek a gigantikus intelligenciát igénylő ráadása.
A tornyok/hidak kilengése a tervező intelligenciát bizonyítja,
ugyanez élőben nem bizonyíthat tervezetlenséget, csak a tényektől
elrugaszkodottak körében./
22.
Kérdéskör:
Ha bármilyen szerkezeti összetettség nem bizonyít háttér
rendszer-szervezést, és nincs is rá szükség, akkor a
gyakorlatban miért épül bármilyen szerkezeti összetettség
rendszer-szervezésre?! Ha az elmélet nem építi fel a gyakorlatot
/a rendszer-szervezés hiánya a szerkezeti összetettséget/, akkor
szükségszerűen
nem cáfolja azt
/hogy
felépül bármilyen szerkezeti összetettség rendszer-szervezés
nélkül/? Meg kell hogy cáfolja, vagyis szükség van rá!
Nyilván
a szervezés szükségessége önmagában nem határozza meg a
szervező kilétét, hanem az a szervezettség fokából
kikövetkeztethető, hogy milyen szintű intelligenciát igényel. Az
összetett szerkezetek információtartalmát IQ tesztre kell
kivetíteni, és máris bizonyítékot kapunk a háttértervező
intelligenciaszintjéről. Nem véletlen, hogy a tudomány ezt az IQ
tesztet soha nem végezte el, és nincs is szándékában elvégezni?
23. Ezek
az érvek a 18. századi klerikus William Paley érveit tükrözik,
a!ki úgy vélte, hogy a gerinces szemet bonyolult szervezése miatt
kifejezetten a mindenható Teremtő tervezte meg jelenlegi
formájában. /Nem
érdekes, hogy kifejezetten ellene vannak a tervezésnek, ennyi
erővel mellette is lehetnének, csak ahhoz másféle gondolkodás
szükségeltetik, ami nincs nekik. Nézzünk egy festményt: „Camille
Pissarro: Jalais-hegy, Pontoise” - Ez a mű megalapozta Pissarro
státuszát mint a vidéki francia táj innovatív festője. Az
1867-es festmény Párizstól északnyugatra található falvát
ábrázolja. Emile Zola kultúrakritikus és francia szerző méltatta
ezt az egyedülálló műalkotást, és a modern tájképfestészet
tökéletes példájaként jellemezte, amely az erőt és az életet
ábrázolja. /Metropolitan Művészeti Múzeum/
Az
ateista tudomány művelői számára a biológiai élővilág
teljessége nem alapozta meg tervezője és kivitelezője státuszát,
hanem inkább a véletlen, értelmetlen, cél nélküli létezés
státuszát. Mindez nem a tervezettség paramétereinek hiányát
mutatja minkét esetben, hanem a látásmód korcsosulását azok
részéről, akik a bonyolultságot a véletlennel mérik. Lám, a
kezdetben tervezett szem el is korcsosulhat, a látásmód
helytelensége lerontja a látás szellemi és fizikai paramétereit.
Ámbár ez a kancsalság inkább lelki eredetű, amely nem tűri a
szellemet maga felett, inkább tulajdonít mindent a nyers anyagnak,
amit maga alá gyűrhet./
23.
Kérdéskör:
Bonyolultan szervezett egységek esetén miért cáfol bárki is a
tervező személye
ellen,
miért nem a tervezés indokoltságára vagy indokolatlanságára
összpontosít? A szervezett egységek mögött a hangsúly a
szervezés szükségességén van, vagy azon, hogy a szervezett
egység milyen anyagból épül fel?
24. Az
intelligens tervezés hívei azzal érvelnek, hogy a molekuláris
szerkezetek, például a DNS, vagy a molekuláris folyamatok, mint
pl. a sok lépés, amelyen a vér keresztülmegy alvadásakor,
annyira redukálhatatlanul összetett, hogy csak akkor tud működni,
ha az összes összetevő egyszerre működik. /Nem
csak a véralvadásról van szó, hanem egyáltalán a vérről, mint
az élet fenntartó elvről, a vér összetevőiről és a teljes
vérkeringési rendszerről, amely annyiféle élőlényben annyiféle
módon működik. Több
ezer csodálatos dolog zajlik egyetlen vércseppben. Az immunrendszer
nem különálló entitás vagy szerv, hanem valójában sok szerv és
sejt komplex tömbje. Tudatunk és utasításunk nélkül minden
egyes sejt percenként ezernyi bonyolult kémiai reakcióval pulzál!
A
kardiovaszkuláris rendszer, a szervek és az erek hatalmas hálózata,
amely egyben szállító és hulladék-eltávolító rendszerként is
működik a szervezet számára. A vénás vér a szívbe áramlik,
és a test ereiben lévő szelepek fenntartják az egyirányú
áramlást. Hogy annyiféle szívbetegség létezik, mutatja, hogy a
rendszer a test egészével összhangban az egészség fenntartására
van kihegyezve, kiegyensúlyozva. A betegségek az összhang
szétesését mutatják, tehát először a rendszert össze kellett
rakni. Erre szolgál a véletlen. - a mi a legfőbb materialista
szemszög. –
Ellenben,
bármit próbálnak lemásolni ebből a rendszerből, bevetik a
legkorszerűbb tervezési eljárásokat és technikákat. Mégis az
eredetinek a nyomába sem érhetnek./
24.
Kérdéskör:
Az evolúció eléggé bonyolult folyamat ahhoz, hogy csak akkor
tudjon működni, ha az összes összetevője egyszerre jelen van és
egyszerre működik: /reprodukció, mutáció, variálódás,
természetes kiválasztódás, öröklődés/. Az élőlények
felépítésének bonyolultsága az őket fenntartó rendszer
tükörképeként ugyanúgy igényli a benne végbemenő biokémiai
folyamatok összes összetevőjét és összehangolt működését,
mivel ha a rendszer hozta létre az összes alkatrészt, ill. a
rendszer közreműködése által létezik, akkor mindegyik szükséges
annak működéséhez, különben nem hozta volna létre.
Hasonlóképpen
miért vásárolná meg a háziasszony a franciasaláta összetevőit
a piacon, ha azok mindegyike nem volna szükséges a
franciasalátához?! Ha azt készít, nem fog még olajbogyót is
venni, amikor arra nincs szükség, viszont mindent vesz, ami ahhoz
kell. Ha egy élőlény /fajpopuláció/ ma minden összetevője
által működik, akkor az a múltban sem lehetett másként. Ha
valamilyen alkatrésze vagy tulajdonsága a maihoz képest hiányzott
/vagy más volt/, akkor az evolúciós mechanizmus annak a környezeti
feltételnek /szelekciós nyomásnak/ a függvényében működtette,
de akkor is az összes szükséges alkatrész által működtette,
mert mindennek egyszerre jelen kellett lenni, és a folyamatban részt
venni a redukálhatatlan /alkatrészekre nem bontható/ összetettség/
szerint.
Ennélfogva
amik ma az élőlényekben mint anyagi alkatrészek és biokémiai
folyamatok vannak, azoknak szükségszerűen tervezetteknek kell
lenniük, hiszen a programozott összehangoltságuk a záloga az
egészséges működésüknek és fennmaradásuknak. Az esetleges
betegségük pont azoknak hiányából adódik, hogy valamilyen
összetevőjük hiányzik, vagy nem jól, nem összhangban működik.
Tehát
a molekuláris szerkezetek és folyamatok minek léteznek, ha az
általuk működtetett élőlényekhez nem szükségesek? Ha az
evolucionisták érveket fogalmaznak meg a teremtés ellen, és azt
állítják, hogy azoknak bizonyos részei nem feltétlenül
szükségesek az istentagadáshoz, akkor egyáltalán minek gondolják
ki, minek hozzák létre őket?
25. Az
intelligens tervezés hívei azt mondják, hogy ezek a szerkezetek és
folyamatok nem alakulhattak ki a természetes szelekcióra jellemző
lépcsőzetes módban.
/Az
első sejt állítólagos megjelenése előtt értelemszerűen nem
történhetett természetes szelekció, hiszen kiválasztódásról
csak osztódásra képes szervezetek esetén beszélhetünk, olyan
DNS-el rendelkező sejtek esetén, amelyek át tudják adni a
genetikai változásokat az utódjaiknak. DNS nélkül nincs
osztódás, osztódás nélkül nincs mutáció, mutáció nélkül
nincs természetes kiválasztódás. Ha valaki a kiválasztódással
vagy mutációval akarja megmagyarázni a DNS megjelenését, akkor
eleve feltételezi annak létét, aminek az eredetét meg akarja
magyarázni. A szerkezetek és folyamatok pedig a DNS genetikai
programjában rögzítve vannak.
A
DNS egyszerre bonyolult és specifikus. Az információk
elrendezése hihetetlenül összetett, lehetetlenné teszi az
elrendezés puszta véletlenszerű elszámolását. A genetikai kód
nem a nyers kémia eredménye, hanem a riboszómában található
bonyolult dekódoló mechanizmus eredménye. Nincs olyan
unintelligens ok, amelyről valaha is megfigyelték
volna,
hogy
az élethez szükséges szó szerinti enciklopédikus információknak
akár kis részét is előállítsa.
A
kód csak akkor fordítható le, ha a fordítás bizonyos termékeit
használjuk. Ez egy zavaró kört jelent a genetikai kód
keletkezésének modelljének vagy elméletének megalkotására tett
bármilyen kísérletre. A DNS nem épül fel a fehérje gépezetek
nélkül, és a fehérjék nem alakulnak ki a DNS utasításai
nélkül. Egy ilyen rendszernek teljesen működnie kell, mielőtt
egyáltalán működhetne, ezt a tulajdonságot visszavonhatatlan
összetettségnek nevezik.
Ez azt jelenti, hogy lehetetlen természetes változatokkal
felépíteni apró változtatásokon. A lépcsőzetes mód csak az
ateista fantáziában létezik./
25.
Kérdéskör:
Ha a működést összetett szerkezetek és folyamatok biztosítják,
akkor ez a rendszer nyilvánvalóan természetes kiválasztódásra
alkalmas állapotban van. De hogyan lehet ez alkalmas a
kiválasztódásra, ha mondjuk 10 lépcsőfok kell a kiválasztódási
szinthez? Ez esetben 9 lépcsőfokon hiányzik a kiválasztódási
szint. Ha meg rögtön kész az összetett szerkezet és a működési
folyamat, akkor nincsen lépcsőzetes kiválasztódás.
Összetett
szerkezet nem alakulhat ki lépcsőzetesen, csak az összetett
szerkezet alkatrészei – alkatrészeket meg nem választhat ki a
természetes kiválasztódás, mert önmagukban nem tudják
biztosítani a működést, csak ha összhangban működnek. Egy
alkatrész vagy részfunkció önmagában való kiválasztása meg
pontosan a kiválasztással ellentétes, mert ha nem része az
összetett szerkezetnek, akkor azzal ellentétes, annak működését
hátráltatja.
26. Azokat
a szerkezeteket és folyamatokat azonban, amelyekről azt állítják,
hogy „redukálhatatlanul” komplexek, általában nem vizsgálják
közelebbről.
/Mondjuk, ha a műszívet közelebbről vizsgáljuk, ezt találjuk:
„A
teljes mesterséges szív azonban még mindig olyan bonyolult
technikai kivitelezést kíván,
hogy a legtöbb cég inkább a keringéstámogató rendszerek
fejlesztésére összpontosít…” [4.] – Elég komplex ahhoz,
hogy a bonyolultsága elriassza őket a kifejlesztéstől, de nem
elég komplex ahhoz, hogy az evolucionistákat elriassza a magától
való keletkezéstől!/
26.
Kérdéskör:
Ha nem vizsgálnák közelebbről a működő folyamatokat, honnan
tudnák, hogy azok összetettek? Nem pontosan a vizsgálat által
derül ki, hogy a működés mögött komplexitás van?!
27. Helytelen
például azt feltételezni, hogy egy összetett szerkezet vagy
biokémiai folyamat csak akkor tud működni, ha minden összetevője
jelen van és úgy működik, ahogy ma látjuk.
/Akkor
nézzük ezt: Teljesen független nukleinsav rendszer vezérli a
rendeltetés szerinti életfolyamatokat. „Ha megnevezett, pontosan
definiált nukleotidokból 100 db van, hányszor kell próbálkoznia
a véletlennek, hogy egy, és csakis egy meghatározott szerkezetű
jöjjön létre?
100
nukleotid esetében 10/158-on /mínusz/ a valószínűsége annak,
hogy 100 különböző nukleotidból, de ugyanabból a 100-ból, egy
pontos nukleinsav rész jöjjön létre. Ha föld és a nap közötti
távolságot milliméterben fejezzük ki, az csak 10/12-en
milliméter. Ehhez viszonyítva mekkora a 158? Elképzelhetetlen
szám. Kb. a galaktikánk átmérője milliméterben. És ha
valaminek a valószínűsége 1/10 a 158-on, az ZÉRUS! Tegyük fel,
hogy van 100 nukleotid. Véletlenül elsőre eltalálja azt a
struktúrát. És akkor mi van? Van egy darab. És kellene több tíz
millió! Egészen biztos, hogy soha többet még egyszer nem fog
előfordulni.
A
pontos szerkezetű nukleinsavak véletlenszerű létrejötte NEM
LÉTEZHET! Anélkül
nincsen anyagi életstruktúra. És a nukleinsav még csak az egyik
feladat, meg kell gyártani a fehérjéket, a hormonokat, a cukrokat,
a zsírokat, mindent. Ez a élő kémiai képe. Okszerű események
mögött nem lehet a véletlen!” /Baumann Miklós: Keletkezés vagy
teremtés [5.])
Az
életfunkciók DNS általi kialakítása - nukleotidok kapcsolódása
- eléggé összetett ahhoz, hogy feltételezzük a működéséhez
az irányító intelligenciát. És akkor még ehhez képest hol van
a sejt komplex funkcionális összetettsége és azok programozott
szervezettsége? Az evolúció a maga utólagos, DNS-be épített
lehetőségeivel meg sem tud mozdulni, amikor már mindezeknek
működésképesnek kell lenniük. Erre mondja az evolucionista
hisztérikum, hogy helytelen feltételezni a működéshez szükséges
összetevők jelenlétét.
Az
evolúció a DNS által idomítva van molekuláris programutasítások
végrehajtására, amihez eszközöket is kapott, nem pedig utólag
fejlesztette ki az eszközeit, Ha
ezek az összetevők nincsenek meg, akkor mit produkál az evolúció
utólagosan kreált fajfejlesztő mechanikája? Nulla teljesítmény
a mikroszkóp alatt, közelebbről vizsgálva.
A
DNS programban végbemenő másolási hibák utólagosan
kiválasztódott mutációs, véletlenszerű előnyei adnák az
alapot az evolúcióra, mivel mutáció nélkül az evolúció nem
létezhet! Az evolúciós folyamat honnan veszi a mutációs
eltérések /genetikai betűk sorrendváltozásának/ előfordulási
lehetőségét, amit utólag használ föl, mint eszközt?
Bármilyen
utólagos mutáció /az öröklődő anyag hirtelen változása/ nem
hozhatja létre azt a genetikai alapbázist, amiben a mutáció
először végbemegy, ami az effajta evolúció képzeletbeli motorja
lenne, aminek nyersanyagát szolgáltatná.
Az
evolúció csak akkor tud működni, ha minden összetevője jelen
van.
Erre
mondja, hogy helytelen azt feltételezni, egy biokémiai folyamat
csak akkor tud működni, ha minden összetevője jelen van. Az
evolúció a biokémiai szervezetben megy végbe. Állítják, a
Földön élő összes élőlény biokémiája hihetetlenül hasonló,
de ha nincs jelen az evolúció minden összetevője - ami által
működik -, akkor hogyan működik? Saját működését is
megkérdőjelezi a materialista bölcselkedés. Ez akkora öngól,
hogy még a hálót is szétszaggatja!/
27.
Kérdéskör:
Akkor minek létezik az összetett szerkezet és a biokémiai
folyamat minden összetevője, ami működteti a folyamatot, ha
mindezek nélkül is működik a folyamat? Akkor teljesen felesleges
amit és ami által működést látunk. Ha egy gépkocsi
motorház tetejét felnyitjuk, és a benne lévő alkatrészek egy
részét kiszedjük, és úgy is minden jól működik, akkor
feleslegesen cipeli az autó az össztehernek mondjuk a ¼ részét.
Ha
azt feltételezi valaki, hogy az összetett rendszer akkor is
működik, ha nem összetett, akkor maga alatt vágja a fát, mert
akkor az az evolúcióra is érvényes kell hogy legyen, mert az is
összetett rendszer /reprodukció, mutáció, variálódás,
természetes kiválasztódás, öröklődés/ szerint működik –
vagy nem működik. Melyiket veszi ki úgy, hogy még mindig működik?
A 2. rész következik.