Richard Dawkins áltudományos átverése

 

A hit a felismerésnek egy indokolt aspektusa, amely látható tényezők láthatatlan összefüggéseiből következik a gondolkodásukban dogmáktól nem megkötözöttek számára. Ennélfogva a hitnek, mint következménynek az oka nem lehet maga a következmény egy ok okozati rendszerben létező világban.

Az uralkodó tudományra hivatkozók számára az evolúcióban kifejezett vak hit leleplezése három indokoltsággal bír:

1., Az evolúcióra való képességgel felruházott élő szervezetekben végbemenő evolúció nem termelheti ki utólag azt a képességet, amellyel kitermeli az evolúciós képességgel rendelkező szervezeteket, mert akkor azt hozza létre, amivel létrehoz. A képesség eredetének tehát függetlennek kell lennie magától a képességtől! Ha ez a képesség eleve nem adott, az evolúció el sem tud indulni!

2., Az evolúció, mint változó körülményekhez történő folyamatos alkalmazkodási képesség /a megfigyelések és közvetlen tapasztalatok szerint az evolválódásra képes élőlények esetében/ adott, – lásd: mikroevolúció, pl. kutyák sokfélesége. De hogy evolválódásra képes élő /komplex/ szervezetek jöjjenek létre olyan alapállapotokból, amelyekben ezek a szervezetek még nem léteznek, szükség van a mesterséges kiválasztás elve szerinti céltudatos génáramlási irány folyamatos fenntartására, amelyek a kedvező tulajdonságokat és anatómiai jellegzetességeket rendkívül hosszú időn keresztül egy adott szervezetté építik /amely szervezetekből millióféle különböző létezik/.

A kérdés önkéntelenül adódik, hogy miképpen képes a természetes kiválasztódás a céltudatos génáramlási irány folyamatos fenntartására rendkívül hosszú időn át egy olyan állandóan változó környezeti közegben, ahol a szelekciós nyomás iránya abszolút nem garantálható egy adott célirányban, hiszen pontosan ezért van szükség a mesterséges kiválasztásban ezt az irányt tudatos emberi kiválogatással /szelekciós nyomással fenntartani/, pl. Pekingi palotapincsi kialakítása. Mert ha nem tartja fent, ha a folyamatot nem tudja végigvinni, akkor a kedvező alanyokkal bíró élőlények kitenyésztése egyértelműen csődöt mond.

Ha ugyanezt a folyamatot a spontán /sokszor egymással ellentétes/ erőhatásokat produkáló természet nem tudja biztosítani, akkor törvényszerűen ott is csődöt kell hogy mondjon. Mert nem elég egy két kedvező mutáció adta előny természetes kiválasztódás általi öröklődése egy adott lehetségesen kialakuló populációban, hanem ezeknek az előnyöknek a sorozatos létrejövésére van szükség /lásd az emberi beavatkozás adta tenyésztések egymásra rakódó hasznát/, amíg a várt siker, jelen esetben az adott szervezeti jellegzetesség kialakulása meg nem történik. Az élővilágban az életképességet már az első pillanatban fenn kell tartani, nem pedig létre kell hozni.

'Ugyanazt megcsinálta a természetes szelekció értelem nélkül, mint a mesterséges kiválasztás értelem bevetésével'. (Charles Darwin filozófiája)

Az evolúciónak azt a képességet tulajdonítják, hogy természetes szelekciós nyomással olyan komplex szervezeteket hozott létre, amelyek a külső szelekciós nyomásokra válaszul magukat finomítani tudják beépített alkalmazkodóképesség latba vetésével. Csakhogy ezt az alkalmazkodóképességet az evolúciós dogma szerint pontosan azzal az alkalmazkodóképességgel hozzák létre, amit neki alapból tulajdonítanak.

Ugyanott vagyunk tehát, mint az első pontban, hogy miképpen hozza létre azt, aminek a létezése alapkövetelmény a fennmaradáshoz, lényegében az alkalmazkodáshoz – különösen hogy kezdetben /alaphelyzetben/ nem rendelkezik a célirányos szelekciós erőhatások kiválogatásának képességével. Mert ha ezt spontán megtenni képes, akkor ezzel a mesterséges kiválasztás /tenyésztés/ tudatosságát is teljesen feleslegessé teszi: - lényegében ha a vak természet képes spontán kitenyészteni azt, amit az ember tudatos kiválogatással kitenyészt, akkor ezzel teljesen megkérdőjelezi az emberi beavatkozás általi tenyésztés irányított folyamatának szükségességét. [Ha egy kerékpár saját magát elvezeti a célhoz /felbukás nélküli folyamatos haladás/, akkor minek fogni és célirányosan mozgatni a kormányt?]

Ennélfogva az a kijelentés, hogy „Ha vannak atomok, és mód kínálkozik, molekulák is lesznek; és ha a molekulák nedves, meleg helyen tanyáznak, előbb utóbb lesz belőlük elefánt is.” /P.W. Atkins, a Teremtés 17. old./ - kb. akkora hülyeség, mint: ha a liszt is meg a víz is /stb./ meleg helyen tanyázik, előbb-utóbb lesz belőle farsangi fánk is!?

3. A harmadik indokoltság annak megállapítása, hogy egy adott tárgy, objektum vagy élő szervezet alkatrészeinek a puszta megléte ha nem nem elegendő annak az objektumnak a magyarázatára - mert az alkatrészek tulajdonságai önmagukban nem hordozzák szükségszerűen magának a komplexitásnak együtt álló mértékét -, akkor a komplexitás nem magyarázható a komplexitást felépítő alkatrészekből, hanem szükség van egy külső rendező erőre, amely az alkatrészeket egy adott rendszerkomplexitásba szervezi. De élő szervezetek esetében úgy, hogy annak a rendszerkomplexitásnak már az első pillanatban életképesnek /alkalmazkodóképesnek/ kell lennie különben az egész nem működik.

Akkor az önmagában való megállás csődöt mondásával ismét szembe kell nézni, mert - ahogy már korábban megállapítottuk: egy következmény oka nem lehet maga a következmény, ugyanakkor a következményeket kiváltó okok is elégtelenek, ha csak mint következményeket felépítő okokat nézzük olyan alkatrészek szintjén, amik önmagukban elégtelen okokat szolgáltatnak a következmények létrejövetelére.

Ha egy vers, novella vagy regény, ill. maga a nyelvtani szabályok nem következnek magukból az azokat felépítő betűkből, mint alkatrészekből, vagy ha egy működőképes gépkocsi nem következik magából az autót felépítő alkatrészekből, és egy komplex élő sejt nem következik az azt felépítő önmagukban élettelen összetevőkből, akkor különösen az emberi testet felépítő kb. 40 billió sejt komplex, összehangolt működése sem következik az azt felépítő alkatrészekből.

A - "Helló Katikám, hogy vagy?” -féle kijelentés mögött ha intelligens mondatszerkesztésre alkalmas szellem, tudat és személy van /nem spontán nyelvtani alkatrész-rendeződés/, akkor az egész darwinista folyamat spontánnak tulajdonított természeti rendeződése mögött ugyanúgy szellemi háttér beavatkozásnak kell lennie -, mint ami a felismerésnek /a hitnek/ egy indokolt aspektusa, amely látható tényezők láthatatlan összefüggéseiből következik a gondolkodásukban dogmáktól nem megkötözöttek számára. Ha nem következik, és ennek ellenére a kritikusok mégis képesek a tézisüket megfogalmazni intelligens mondatszerkesztésre alkalmas szellem, tudat és személyiség latba vetésével, akkor ezzel saját maguk alatt vágják a fát, mert azt használják fel a tézisük igazolására, amit váltig tagadni akarnak.

Ennélfogva ha egy órának a mutatója céltudatosan mozog /arra van beállítva/ céltudatosan meghatározott /számlapra festett/ időskála szerint körbe-körbe, akkor nem lehet maga az óra teljesen céltalan létezésű, ugyanígy az élőlények sem, különösen az ember. Az óránál látod a készítőt, az embernél nem, de a nagyobb volumen indokolttá teszi, hogy higgy az Alkotó létezésében, Aki céllal teremtett.

Richard Dawkins áltudományos átverése

„A biológia olyan bonyolult dolgok tanulmányozása, amelyek azt a látszatot keltik, hogy célnak tervezték őket... Az élőlényeket nem tervezték, de a darwini természetes szelekció engedélyezi számukra a tervezési álláspont egy változatát." (Dawkins, R., The Blind Watchmaker , WW Norton & Company, New York, USA, p. 1, 1986.; Dawkins, R.,The God Delusion, Bantam Press, London, p. 182, 2006)

R. D. már alapból akkorát hazudik, hogy elképesztő. Hivatkozik Darwinra, hogy a természetes szelekció képes volt létrehozni a biológiai élővilágot, ami olyan, mintha meg lenne tervezve, de nincs megtervezve. Ez egy óriási átverés. Ha a természetes kiválasztódásban nincsen tudatos kiválasztás, akkor hogyan alakul ki millióféle élőlény, ha a kiválasztás irányítás nélkül történik? Hogyan jön létre a Pekingi palotapincsi, ha a kiválasztás irányítás nélkül történik? A kutyák szaporítása tudatosan kiválogatva van, különben nem jön létre a palotapincsi kutya.

Egy autó kormányát mindig abba az irányba kell fordítani, amerre az úti cél van. Az autót tudatosan kell irányítani és nem engedni összevissza menni.

Ha a mesterséges kiválasztás tudatosan irányított folyamat, a természetes kiválasztás sem lehet nem tudatos, véletlenszerű, mert akkor a folyamat nem megy végbe, nem alakul ki semmi, hanem biológiai káosz van. Egy autó kormányát mindig abba az irányba kell fordítani, amerre az úti cél van. Az autót tudatosan kell irányítani és nem engedni összevissza menni.

Darwin szerint a természetes kiválogatódás nem tudatosan véghez vitte azt, amit az ember a mesterséges kiválasztásban tudatosan véghez visz. Ez nem tudomány, hanem vakhit, elhitetés, csalás, átverés. Ha a szelekció nem tudatos, nem hoz létre semmit. Bizonyíték rá a Pekingi palotapincsi kutya. Meg annyi más kitenyésztett növény és állat.

Ugyanígy kell tudatos kiválasztás a természetes szelekcióban is, de a természetben a szelekciós nyomás iránya és intenzitása állandóan változik, mert semmi nem tudatosan megy végbe.

Amit Darwin hitt, az lehetetlen. Amit Dawkins hisz, az lehetetlen. Maga a valóság cáfolja meg. A darwinizmus áltudományt hirdet. Ne engedjétek magatokat átverni. Nem vagytok buta majmok, hanem Isten képére teremtett gondolkodó emberek.

Richard Dawkins egy szélhámos. Nem valódi tudományt hirdet, hanem áltudományt. Ébredjetek már fel a Csipkerózsika álmotokból!